Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-01 / 200. szám

s DUNANTOtI NAPtO 1973. augusztus B FORUM A szászváriaké a szó Az eddigiektől eltérően kis­sé rendhagyó volt o szászvári Fórum-levelek útja. Ugyanis nagy többségét nem a szer­kesztőségünkhöz, hanem egye­nesen a he'yi tanácsokhoz cí­mezték, vagy vitték el szemé­lyesen, amit csak annak tu­lajdoníthatunk, hogy a nagy nyári elfoq'a'tságok miatt ezt így tartották gyorsabbnak, egyszerűbbnek. Tegyük hozzá, ezzel valóban mennyorsitot- ták, leeqyszerűsiteHék a dol­gokat, mert igy o tanácsi vezetőknek orra is bőven volt idejük, hoqy a kérdéseket té­ma szerint csonortositcák. és kész válaszokkal várják érke­zésünket. De ezek után ad­juk is át a szót a szászváriak­nak. IFJ. FINK JANOS: Kecsegtető lehetős'gek A 7 1971. számú kormányrende­let rendelkezik a lakásépítési for­mák szociálpolitikoi kexdve,me­nyeivel. E rendelet nyomán a Népszabadság is közölte „Uj la­kásügyi rendelkezések- címmel a rendeletek gyűjteményét. E pél­dányt nagyon sokan megvásárol­ták, mert a kecsegtető lehetősé­gek több fiatol szászvári család­nak kedvet adtak a rendelet odta szociálpolitikai kedvezmények „ki­aknázására". Olyannyira, hogy 1971-ben már foglalkoztunk a la­kásépítési szövetkezet megalakí­tásával is. De később a községi tanácson azt hallottuk, hogy Szászváron nincsenek meg a fel­tételek a telepszerű többszintes lakások építéséhez. Kérdésem: Mikor, s hogyan biztosítják szá­munkra is a fentebb említett ked­vezményeket? VALASZ: Az említett kor­mányrendeletben valóban biz­tosítva van a telepszerű, több­szintes családi ház építés. Köz­ségünkben a kormányrendelet megjelenése után a helyi ta­nács vezetői hozzáláttak e kor­mányrendelet adta lehetőségek érvényesítéséhez, azonban a te- telepszerű többszintes lakóhá­zak építésének egyik előfeltéte­le a közművesítés, konkrétan a szennyvízcsatorna hálózatának megépítése, derítővel együtt. Erre azért van szükség, mert a talajviszonyok nem biztosítják a szikkasztást. A szennyvízcsatorna tervei elkészültek, azonban anyagi fedezet híján a kivitele­zésre eddig nem kerülhetett sor. A fedezet biztosítása a fel­sőbb tanácsi hozzájárulásból, továbbá bankhitelből, közmű- fejlesztési hozzájárulásból, tár­sulás esetén pedig érdekeltsé­gi hozzájárulásból történik. A telepszerű többszintes csa­ládi házak építéséhez biztosí­tottuk a területet és a leendő településhez vezető út építését is előreláthatóan még ez év­ben elkezdjük. Tehát a szenny­vízcsatorna építéséhez szüksé­ges fedezet hiánya az, ami je­lenleg hátráltatja az építkezé­sek elkezdését., EITER PÉTERNE: A kellemetlenségek elkerüléséért Évek óta vita folyik a József Attila és a Jókai Mór utca lakói között a Kantár-hegyi csapadék­víz elvezetése miatt. Hogy példát is említsek, a Jókai M. utca la­kói a hegyről lezúduló esővizet a József Attila utca felé irányít­ják, ami azzal jár, hogy a kert­jeinket. udvarainkat elönti a viz. Kérdésünk: A tanácsnak milyen tervei vannak a csapadékvíz el­vezetésére, vagyis mikor lesz már rend és béke az említett utcák lakói között? VÁLASZ: Igaz ugyan, hogy a jelölőgyűlés alkalmával szóba került, hogy a további viták és kellemetlenségek elkerüléséért több megértésre van szükség a lakók között, de az is igaz, hogy ez önmagában nem elég o probléma megoldására. Kétségtelen, a Jókai utca olyan szűk, hogy ott már szinte lehetetlen a víz elvezetése, ezért inkább a József Attila utcában látszik megoldhatóbbnak ez a probléma. Mégpediq egy be­tonnal bélelt árok kiképzésével, fedőlappal, — amely meg ez évben várható — amely egyút­tal járdának is használható. Nos. amennyiben a tanács mint testület úgy döntene, hogy ezt a megoldást választja, ennek egyik elsőrendű feltétele, hogy □ lakosság is belesegítsen a munkába. Amíg ez létrejön, ad­dig a szakigazgatási szervünk mindkét utcában megtiltja a csapadékvíz már említett önké­nyes elvezetései, és szükség esetén szankciókat alkalmazunk e rendelkezés megszegői ellen. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy más utcákban is problé­mák vannak a vízelvezetéssel, de ez sajnos abból adódik, hogy a lakosság a portója előtti árkot nem tisztítja, holott erre megfelelő rendeletet ho­zott az illetékes minisztérium. A rendeletből világosan kitűnik, hogy a fentebb említett íelaciat az ingatlantulajdonosokra há­rul. Úgy véljük, hogy e kérdés­ben némi megértéssel, jobb hozzáállással előbbre (üthet­nénk, külön írásbeli kötelezés nélkül is. SZAPPANOS JANOSNE: Ki álla lítja meg a hozza árulás mértékét t A községi tanács szakigazgatási szervétől határozatot kaptam, hogy a házam előtt épült járda után 500 forint egyszeri közmű- fejlesztési hozzájárulást fixessek. Ugyanakkor hallottam, hogy a Bánya utca felső szakaszán lakók útépítés címén már 1000 forintot fizetnek közműfejlesztési hozzájá­rulásként, de hasonló a helyzet Vékény és Kárász községekben is, ahol a 'órda után fizetik a fentebb em’itett hozzájárulást. Szeretnék választ kopni, hogy miért kell ezt az egyszeri közmű- fejlesztési hozzáiárulást fizetni és kinek, továbbá a hozzájárulás mértékét ki állapítja meg. Érdek­lődöm továbbá, hogy az összeg elengedésére von-e lehetőség, és ha van, ki engedheti el azt? VÁLASZ: Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a pénz­ügyminiszter 8 1970/1V. 16/ÉVM— PM számú rendelete előírja, hogy „Az állami beruházásban végzett közművesítést, továbbá az út- és járdaépítés költségei­nek az e rendelet alapján meg­határozott részét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdo­nosaira át kell kell hárítani.” A rendelet folytatása: „Az 1970. január 1. napját követően léte­sített villany-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, közút és jár­da áltol közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egy­szeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni." A Szászvári Községi Közös Tanács az állami beruházásból 1970 után épült Bánya utca esetében telkenként 1000 forint, Szászvár, Vékény és Kárász köz­ségek esetében ingatlanonként 500—500 forint egyszeri köz­műfejlesztési hozzájárulást ál­lapított meg, mely öszeget az ingatlantulajdonosnak általá­ban hat hónap alatt kell be­fizetnie. A befolyó összeg a ta­nács fejlesztési alap számlájá­ra kerül, és újabb fejlesztési feladatok teljesítését szolgálja. A hozzájárulást akkor kell fi­zetni, ha a ház felépült és ab­ba az ingatlan bekapcsolható. A rendelet azt is kimondja, hogy „nem kell hozzájárulást fizetni az olyan létesítmény után, amelyet az érintett épí­tési telkek tulajdonosai maguk, vagy esetleg más érdekeltek­kel közösen, társulás útján lé­tesítettek vagy létesítenek, ''tet­ve az érintett építési telkek tu­lajdonosai által az erre vonat­kozó jogszabály szerint önként vállalt hozzájárulásból, illető­leg helyi erőből létesítettek." A kivetett összeg nem enged­hető el, azonban a rendelet­ben előírt kamat fizetése mel­lett — igen indokolt esetben — a községi tanács szakigazgatá­si szerve az ingatlantulajdonos kérelmére részletfizetési ked­vezményt adhat. VIDA JÓZSEF: Felszólítás helyett A községi tanócs szakigazgatási szervétől több írben olyan fel­szólítást kapnak egyesek, sőt egyes utcák lakói, hogr a sze­metet esek o szemétlerakó helyre Kérdezzenek Pécs I. kerületének lakói! Még korántsem értünk a végére a vidéki Fórumainknak, mert az eddigieken kívül jónéhány községnek kívánunk szót adni. Városaink közül Szigetvár és Mohács után sor kerül Kom­lóra is, ami természetesen nem azt jelenti, hogy valamiféle rangsorolás miatt tartogatjuk a végére, hanem éppen a jelen­tősége miatt, hogy ezzel is méltó keretbe foglaljuk a már közel másfél éve nyilvánosságot kapott, s azóta mind népszerűbbé váló Fórumunkat. Hogy mennyire nem a sorrendiség vezérelt bennünket, bizo­nyítja ezt az is, hogy Szászvár után Pécs lakosaihoz fordulunk felhívásunkkal. Konkrétabban előbb csak az egyik kerületéhez, mert, — tekintettel Pécs másfélszázezres lélekszámára, — alig­ha tudnánk helyet, illetve nyilvánosságot biztosítani az egész város területéről beérkező kérdéseknek és válaszoknak. Ezekután némi támpontot ahhoz, hogy lényegében milyen leveleket, illetve kérdéseket várunk az I. kerület lakosaitól. Nos, ami a témakört illeti, talán mondanunk sem kell, hogy fel­ölelhetnek, magukba foglalhatnak minden olyan problémát (pl. autóbuszközlekedés, iskola, napközi gondok, munkalehetőség, közellátás stb. hiányosságai), amelyek igy-vagy úgy befolyásol­ják a lakosság mindennapi életét, boldogulását. A hozzánk beérkező levelek a mi közvetítésünkkel jutnak el az I. kerületi Tanácsi Hivatal vezetőihez válaszadás végett. A kérdéseket tartalmazó leveleket a következőképpen cí­mezzék: „FÓRUM" Dunántúli Napló Szerkesztősége 7625 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. augusztus 10. lehet szállítani, ugyanakkor a fel­szólításban a köztisztaság fenn­tartására is kérik a lakosságot. Komoly gondot okot nekünk, hogy az utcánkon keresztül nagy mezőgazdasági erőgépek járnak, melyek a Malinoyszkij utcából vagy az Újtelep felől a földes utakról érkeznek és bizony sok­szor előfordul, hogy sarat és kü­lönböző szennyező anyagokat hordanak az útra. Mit tehetne a tanács annak érdekében, hogy ez megszűnjön? VÁLASZ: Kétségtelen, több alkalommal is kértük a lakossá­got a köztisztaság fenntartásá­ra. Azt is kértük, hogy a koráb­bi évekhez hasonlóan parkosít­sák, virágosítsák az utcát, to­vábbá azt is, hogy a szemetet az e célra kijelölt helyre vi­gyék, mert csak így lehetséges a terület feltöltése és későbbi felhasználása. Egyébként mind­ezt elő is írja a köztisztaság fenntartásáról szóló 9/1970; IX. 5. számú EÜM—ÉVM rendelet is. A hatóság részéről végső­soron csupán annyi az igény, hogy Községi Közös Tanácsunk mindhárom községében olyan tiszta és virágos legyen a köz­terület, mint a korábbi években volt. Ami pedig a mezőgazdasági erőgépek által okozott szennye­zést, szemetelést illeti, ennek megszüntetése valóban szüksé­ges, de ehhez a lakosság se­gítségét is kérjük, hogy leg­alább felderítsék az útszeny- nyezők kilétét. Biztosítjuk, hogy a felelősségrevonás nem ma­rad el. MÁTYÁSI SÁNDOR; Tervek és ígéretek Sokat vitatott téma volt az utóbbi időben a tanácsi utak felújítása a lakóterületeken. Ez­zel kapcsolatban különböző ter­vekről és ígéretekről is hallot­tunk. Ezúttal konkrétan a Mali- novszkij utca felújításáról érdek­lődünk. Kérdésem: Milyen tervei vannak a tanácsnak a községi belterületi utak, de különösen a Malinovszkij utca felújítására? óráig válna be, mert a ráhor­dott követ a nagyobb gépjár­művek belegyúrnák a sárba. Tehát már emiatt is indokol­tabb, hogy szakszerűen felújí­tott, időálló utat kapjon az ut­ca, Erre előreláthatóan 1975- ben kerül sor, amelyet egyéb­ként a ciklusprogramunk is tar­talmaz. BOROCZ GYULA: Ki az illetékes f Községünkben 1970-ben meg­épült a törpevír.mü és az érde­keltségi területen mindenhol egy­ségesen 3000 forint érdekeltségi hozzájárulást kell fizetni. Viszont nem minden területen lehet rá­kötni a lakóházakat a vízvezeték­re. Ilyen területek a KPM-út menti ; lakások is, „hol nincs oz út j mindkét oldalán vezeték, de kü- ! Ionosén jellemző ez az Arany 1 János utcára. Kérdésem: Milyen | tervei vannak a tanácsnak, vagy j a vízműtársulatnak arra, hogy a 1 főútvonalok menti lakosok is ! vízhez jussanak. VÁLASZ: Amikor községünk- ben üzembehelyezték a törpe- vízmüvet, a fő cél az volt, hogy a 3000 forintos érdekeltségi hozzájárulásból a községi ta­nács által vállalt másfélmilliós támogatásból, továbbá a víz­műtársulat áltál felvett bankhi­telből a község utcáin kiépít­sük a főnyomóvezetéket. A to­vábbi igény az, hogy a KPM- utak mentén párhuzamos veze­téket építsünk, hogy az utca két oldalán lévő lakóházakba is elérhessen a vezeték. Ilyen igény különösen az Arany Já­nos utcában, valamint a Kos­suth Lajos és a Kiss György ut­ca területén jelentkezett. A vízműtársulatnak előrelát­hatóan csak 1976-ban lesz le­hetősége arra, hogy a párhu­zamos vezeték építést megkezd­je, illetve megépítse. Addig is az érdekeltek szíves türelmét \ kéri a Szászvári Törpevízmű j Társulat. m A SZERKESZTŐSÉG t/illiItrűliLv/ív viviyíAJJ V9 Adják vissza nyugalmunkat... Levelünket az elismerés sza­vaival kezdjük. Mi, a Szigeti úti I. sz. lakásszövetkezet tag­jai szép új otthonokat kaptunk, s emellett a közvetlen környeze­tünkben gyermek játszóteret, pihenőpadokat és parkot létesí­tett a tanócs. Egy bizonyos idő óta azonban azt tapasztaljuk, hogy felelőtlen személyek legá- zolják, szeméttel teleszórják a gyepszőnyeget, de az elültetett csemetefákat is már vagy har­madízben tördelik ki a 10—14 éves kamaszok, akik futball- pályának használják a területet. Attól sem riadnak már vissza, hoqv a magánterületre rúgott labdákért átmásznak a keríté­sen, amivel újabb károkat akoznak kertjeinkben. Arról pe­dig talán szólni sem kellene, hogy a reggeltől késő estig tartó kiabálás, dübörgés, hupo- gás mennyire megviselte az itt lakók ideqeit. Félreértés ne essék, nem azt kifogásoljuk, hogy az ifjúság játszik, szórakozik, csak ne iíy- módon, amelytől nincs egy nyu- godt perce az ittlakó dolgozók­nak, betegeknek, kicsinyeknek és felnőtteknek. A kívánságunk csupán annyi, hogy a tanács helyeztesse vissza a gyermek­játszóteret, a padokat, mas­szával adja vissza nyugalmun­kat, mert a jó munka végzésé­hez pihent, nyugodt dolgozókra van szükséq. Sok aláírás Á kézi cipekedés helyett... Ablakomból megfigyeltem, hoqy városunk csemegeüzletei­nek fiatalkorú és nem kimon­dottan díjbirkózó termetű női alkalmazottai „óriási", szinültig töltött kosarakban cipelik az árut az utcákon. Ez azt jelenti, hogy egyfülű kosarakban, egye­dül. Gondolom, ez házhozszál­lítási akció lehet. Az akció persze önmagában véve igen örvendetes, de a csemege vál­lalat beszerezhetne könnyen gördülő kis kézi kocsikat erre a célra. Az üzletekben az ubor- kás, stb, ládák mozgatása is nehéz feladat, ezt is meg lehet­ne úgy oldani, hogy ne kelljen kézben cipelniök, mert nem egészséges. Jó lenne, ha az ille­tékesek ezen elgondolkodná­nak. L A. Áz utasok érdekében! Ezúton kérjük a Volán 12. sz. Vállalat vezetőségét, hogy 17-es főpályaudvari megállót helyezze vissza a 31-es meg­állóhoz. Kérésünket azzal indo­koljuk, hogy az autóbuszok nem tudnak a megállóba beáll­ni és így az utazóközönséq nem tud elhelyezkedni. A helyszűke miatt o felszállásnál olyan összevisszaság uralkodik, félő. hoqy baleset történik. Radó János és 30 aláírás * Nem új a téma, de ismét vissza kell térni rá. A nagy esőzések nyomában lezúduló víz végigrohan Kovács-telepen, az Urögi-fasoron, bár a vasút alatti átereszen még túljut, de mintegy 20 méterre a sorompót követően megreked, ahol alig 25 centi átmérőjű, rendszerint teljesen eldugult cső hivatott ,,átve­zetni” a vizet az úttest alatt, a jobboldaliból, a baloldali árokba. Ennek kö­vetkezményeként a nagymennyiségű esővíz a kövcsdülői kerttulajdonosok vé­leményeire zúdul, iszappal tölti fel azokat és kipusztítja a drágán telepített kultúrnövényeket. A tulajdonosok már többször kérték a tanácsot, hogy tisz- títtassa ki az árkot és megfelelő áteresztő-képességű csövet építsenek az út­burkolat alá. Ezzel megelőznék a több tízezer forintos károkat és természe­tesen a velejárd súlyos bosszúságokat is. A kövesdüiőiek egyébként munká­jukkal is szívesen hozzájárulnának az áteresz és az árok tisztításához. Jogi tanácsadó VÁLASZ: Az idei tonócsvó- lasztásokat megelőző jelöíő- yyülésekert (50 választókerület­ben) ismertettük a tanács négy­éves ciklusprogramját, amely ütemszerűen tartalmazza a ta­nácsi utak építését, felújítását. E programunkban, — amelyet a tanácsülés hagyott jóvá — nem szerepel a tárgyévi felada­tok között a Malinovszkij utca felújítása, illetve megépítése Az igény természetesen jogos, és ennek megfelelően a rrej- épitése is a tanács elmarad­hatatlan feladatai között szere­pel. Annál is inkább, mert a település felső részéről: a Fóv András-tömb, a Martinovics és a Radnóti Miklós-tömb felől a csapadékvíz több utcát, de el­sősorban a Malinovszkij utcit önti el esőzések idején. Er azt jelenti, hogy itt az útépítés mel­lett komoly vízrendezési felada­tokat is meg kell oldani Ami az egyik megoldást il­leti, szó volt már az út társa­dalmi munkával történő meg­építéséről, de ellenérvként az is elhangzott, hogy ez csak ideig­Ac utóbbi időben több olva­sónk is érdeklődött az iránt, hogy a bérbeadókat milyen karbantartási és felújítási kö­telezettség terheli, továbbá mit lehet tenni, ha a köte­lezettségüknek nem tesznek eleget? A kérdésekkel kapcsolatban az 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet az 53. §-ában előírja, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület állagának karbantar­tásáról, b) az épület központi berendezé­seinek állandó üzemképes állapotá­ról. c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, to­vábbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok meg­szüntetéséről, d) a közterületre és a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségekre, terü­letre néző ajtók és ablakok kü'ső felületeinek mázolásáról. Ugyancsak a bérbeadó köteles gondoskodni — ha jogszabály, vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik — a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállítá­sáról. ! A rendelet 56. §-a szerint a bér­beadó a kötelezettségét a) életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető, vagy o lakás, a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát lényege­sen akadályozó hibák esetében ha­ladéktalanul, b) azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig álta­lában az épület karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben kö­teles teljesíteni. Abban az esetben, ha a bérbeadó a jogszabályban előírt kötelezettsé­gét nem teljesíti, akkor a rendelet 57. §-ában előírt módon lehet el­járni. Ezen rendelkezés szerint, ha a bérbeadó, illetőleq a bérlő a kö­telezettségét határidőben író s- b li felszólításra sem tel­jesíti, a másik fél a szükséges mun­kát helyette és költségére el­végeztetheti. A jogosított az életveszély elhárí­tásához szükséges munkát a másik fél írásbeli felszólítása nélkül is el­végeztetheti. Erről a másik felet egy­idejűleg értesíteni kell. Abban az esetben, ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igény­fő hibák evetében a) a lakásberendezés felújítását, vagy cseréjét harminc napon belül, b) az egyéb munkát pedig egy éven, illetőleg az épület felújításá­val Összefüggésben két éven belül nem végzi el, vagy annak e határ­időn belül történő elvégzését nem vállalja, a bé-lő ioaosult a munkát helyette és költségére elvégeztetni. Lehetőséget ad a jogszabály or­ra is, hogy az érdekelt felek a most írtaktól eltérően is megállapodja­nak. H. N.-né gyermekgondozási segélyen van. Szeretné a se­gélyezést meqszakitoni és visszamenni dolgozni. Kérdé­se: E szándékát mikor jelent­se be a munkál*"*óiának és oz müven munkakörben köte­les elhelyezni? Abban az esetben, ha a doloo- 7.6 nő a gyermekgondozási segélyt megszakítja és munkába vissza kí­ván térni, akkor ezt a szándékát a munkáltatónak 30 naooal korábban köteles beielenteni. Erre azért van szükséa, hoav a munkáltató a visz- szatérés fe,féte'eit id-^en tud'«-* biz­tosítani. E határidőtől rendkívüli esetekben el lehet tekinteni. A munkába való visszatérésnél a munkáltatónak a dolgozó nőt koráb­bi munkakörében kell fooloikozta.t- ni korábbi k^rpcoti lehetőségeinek moafelelően. Ettől csak kölcsö­nös megegyezéssel lehet eltérni.. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents