Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-01 / 200. szám
4 DUNANTOLI NAPIÓ 1973. augusztus t. 1973. AUGUSZTUS 1 SZERDA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából PÉTER nevű kedves olvasóinkat tt A Nap kél 4.21, nyugszik 19.20 érakor. - A Hold kél 7.42. nyugszik 20.15 órakor Megkezdték a tereprendezést # Uj nyomda Pécsett A Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata megkezdte a tereprendezést a Dióst úton, ahol a nyomda új, épületét készítik el a Könnyűipari Tervező Iroda tervei alapién. Itt, az új nyomdaépületben kap végleges helyet az új off- j set rotációs gép, amely lehetővé teszi, hogy a Dunántúli ! Napló is sokkal jobb minőségben kerülhessen az olvasók kezébe. Az új beruházás mintegy százmillió forintba kerül, s a tervek szerint 1975 végére elkészül Pécs legmodernebb nyomdája. A Szikra Nyomda vezetői szerint, már a munka megkezdésének évében az eddigi termelésnek mintegy kétszeresére lesz képes az új üzem. Születés — TÓTH ETELKA és SOMOGYI 1STVAN értesítjük kedves ismerőseinket, jóbarótoinkat, hogy július 20-én Rotond nevű kisfiúnk született. (x) — Bővitik a villányi vizvezetékhálózatot. Megállapodás jött létre Villány II. és Virágos közös vízvezetéki hálózatának kialakítására. Az ehhez szükséges törpevízmű tervezése befejeződött, a kivitelezés megkezdésére a közeljövőben kerül sor. A szakipari munkákra a Komlói Vízmű szocialista brigádja védnökséget vállalt, a földmunkákban a helyi lakosság segít — társadalmi munkában. Komárom megyében, Tokod- altáró és Dorog között egy útkereszteződésben nem adta meg az elsőbbséget Csornán István 62 éves nyugdíjas, tokodaltárói lakos segédmotoros kerékpáros és összeütközött egy személy- gépkocsival. A baleset következtében Csornán István olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás után meghalt. * Borsod megyében. Hernád- szentandrós térségében a megduzzadt Hernád folyón csónakázott Molnár József 65 éves tsz-tag, helyi lakos, miközben a csónak felborult és az idős ember a vízbe fulladt. — Öregek napközije Ma- gyarbólyban. A községi bölcsőde épület felesleges helyiségeiben kapott helyet az augusztus 20-án beinduló magyarbólyi öregek napközije. A napközinek egyelőre 20 tagja lesz. — Korszerűsítik a nagyhar- sányi óvodát. Szeptember elsejére fejezik be a nagyharsányi óvoda felújítását, korszerűsítését. A rekonstrukció költségeire 100 ezer forintot fordítottak. — Próbaüzem Bátaszéken. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat új bátaszéki Cserép- és Vázkerámia Gyárában a próbaüzem egy újabb szakasza kezdődik meg ma, szerdán reggel. A gépek hidegjáratása már egy korábbi időpontban megkezdődött. Ma a kazánok felfűtésére kerül sor. — Osztálykirándulás Jugoszláviába. A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola III. F. osztálya — társadalmi munkával keresett pénzből — egyhetes jugoszláviai kiránduláson vett részt. A tanulók és a kísérő tanárok a kirándulás során megtekintették Szarajevó és Dubrovnik nevezetességeit. — Nótaest Harkányban. Holnap, csütörtökön 19 órai kezdettel nótaest lesz a harkányi Napsugár Szálló éttermében. A műsorban fellépnek: Bízó József, Peák János és Negrelli Rita énekesek. A zenét Dörömbö- ző Géza és népi zenekara szolgáltatja. Időjárás’elentés * A miskolci tiszai pályaudvartól a már kiindult gyorsvonatra felugrott Horváth Ferenc 23 éves szerelő, bodroghalmi lakos, miközben visszaesett és a kerekek halálra gázolták. Várható időjárás szerda estig: | Nappali felhőképződés, valószínűleg | eső nélkül. Gyenge, a nappali órák- | bon kissé megélénkülő, változó irányú szél. Az évszaknak megfelelő hőmérséklet. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—17. Legmagasabb nappali hőmérséklet 24— 29 fok között. A Duna vízállása Budapesten 396 cm. novemberben indul a barátság vonata Pécsről és Baranyából hat esztendeje nem járt nagy létszámú küldöttség a Szovjetunióban, — az idén ősszel azonban ismét sokszáz embernek nyílik alkalma megismerkedni a baráti állam tájaival, történelmi nevezetességeivel, a Szovjetunió legújabb eredményeivel. Az IBUSZ pécsi utazási irodája november 20—26 közötti időben hét napos „Béke és barátság vonatot” indít Pécsről a Szovjetunióba. A vonat 320 utasának gazdag és változatos programot szerveznek. — Bővitik a mohácsi kórházat. Új sebészeti és röntgen- szárnnyal bővül a Mohácsi Városi Kórház. A tervezést a BA- RANYATERV végzi. A kivitelezést a jövő évben kezdik meg, és 1976-ban fejezik be. — Üj ideg-elme osztály Pé; esett. A Boronya megyei Tonócs pécsi kórházában új ideg- és elmeosztályt létesítenek a jövő évben elkezdődő rekonstrukciós, bővítési munkák során. A kivitelezést 1976-ban fejezik be. — Uj üzem Mohácson. Jó ütemben épül a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat Mohácsi Beton- és Vasbetonüzeme. A kivitelezés érdekessége az, hogy a tervezéssel párhuzamosan halad. Az idén megkezdett kivitelezés befejezésére 1974 év végén kerül sor. — Megújul a Bólyi Faipari Ktsz. Augusztusban kezdik meg Bolyban, a Faipari Ktsz-ben az üzem teljes korszerűsítését, felújítását. NAPOZIK A TIGRISKÍGYÓ. Az Állat- és Növénykert hüllöháza építészeti okokból több mint egy éve zárva tart. Most a látogatók mégis megtekinthetik a hüllőket, ugyanis az ápolók napoztalak az állatokat. Képünkön: Bottá István föápoló napozni viszi az afrikai tigriskígyót. A DOMBAY-TONAL ... — Szokolai felv. — — Üj fodrászüzlet Szentdé- nesen. A termelőszövetkezet és a tanács átalakított egy helyiséget női és férfi fodrászattá, kb.: 40—45 ezer forintos költséggel. A fodrászüzlet tegnap, kedden nyílt meg. — A magyar-vietnami egészségügyi egyezmény munkaterve keretében a magyar Egészségügyi Minisztérium meghívására újabb 14 főből álló betegcsoport érkezett Budapestre. — Harcsa o horgon. Nem mindennapi horgászszerencsével dicsekedhet Siklér Imre rá- bagyarmati sporthorgász. Hosz- szú fárasztás, küzdelem utón egy 170 centiméter hosszú, negyvenkét kilogramm súlyú harcsát fogott ki a Rábából. Az idén eddig ez volt a legnagyobb harcsa, amelyet Vas megyében emeltek ki a horgászok a Rábából. — Német nemzetiségi filmnap. Augusztus 8-án Bolyban német nemzetiségi filmnap lesz. A rendezvény keretében fellép á helyi ifjúsági fúvószenekar és az irodalmi színpad, valamint a felnőtt kamarakórus. A MEK árai A sárgadinnye és a görögdinnye 5.40, az alma 5,20—7,20, a körte 6,60, a sárgabarack 4,80—8,80, az őszibarack 3,80—18,20, a burgonya — gül, rózsa — 4,—, a sárga 3,20, a vöröshagyma 3,40—4,—, a fejes* káposzta 3,80, a karalábé 4,20, a karfiol 10,—, a paradicsom 3,60, a tölteni való paprika 9,—12,—, a hegyes, erős 9,—, a lecsópaprika 5,—, a zöldbab 5,60—6.80, a főzőtök 1,60, az újdonságnak számító csemege- szőlő, a Csaba Gyöngye 16,— forint kilogrammonként. A vegyeszöldség csomója 2,—, a zellergumó darabja 1.40, a csemegekukorica 1,60 csövenként. — Pécsi porcelánok Japánban. Tegnap, kedden magastüzű étkészleteket tartalmazó szállítmányt indítottak útnak Japánba a Pécsi Porcelángyárból. Ez volt az első alkalom, hogy a pécsi gyár japán megrendelésnek tett eleget. — Laki Istvánné dr., az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, a Pécs városi Tanács II. kerületi hivatalának elnöke tegnap Szigetvárra, a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységébe látogatott — Gábor Jánosnak, a Megyei Pártbizottság munkatársának társaságában. Baranyai népművészet Budapesten Népművészeti kiállítást rendeznek a tizenkilenc megye részvételével Budapesten, a Maqyar Nemzeti Galériában. A Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett országos kiállítás szeptember 24-én nyílik meq. Ezen a 19 megye között Baranya is bemutatkozik. A pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán már elkészültek a tervek arról, hogy miként rendezik be a megyénk népművészetét bemutató termet. A tervek készítői Mándoky László és Sáfrány Zsuzsa, a pécsi múzeum munkatársai. Az ötven négyzetméter alapterületű kiállítási teremben a magyar anyag mellett gazdag nemzetiségi gyűjtemény is várja majd a látogatókat. Kézműipari alkotások és egy szobarészlet fogja érzékeltetni a német nemzetiség művészetét, g délszláv folklórt pedig a mohácsi fekete kerámiák, a különféle szőttesek, valamint a busójárás kellékei mutatják be. Helyet kaptak továbbá itt az ormánsági bútorok, konyhaberendezések és a pásztorművészet emlékei is. Ezenkívül közel ötven dia, rajz, valamint magnófelvétel is szemlélteti megyénk népművészetét. Ilyen nagyszabású kiállítás legutoljára 1896-ban volt, ugyancsak Budapesten. 31. Az éjjeliőrnek nincs gyereke. A mucusok nappal otthon főznek, vagy mosnak, az üzletbe szaladoálnak vaqy a gyárban kapkodnak, vagy a hivatalokban töltik a drága időt, de valahogy agyonütik a napot. Estére '• ósz’Jlgek. Estia megérik bennük az. ami nappal a fejükben jár, aztán este vagy igent mondanak, vaqy nemet. De mindenesetre estére jön el az ő világuk, mert azt hiszik, hogy estére megváltják őket, vagy ők saját magukat. Nappal n-m Inhet semmire se me'-i a ' "kel. De az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. A tolvajok, akárcsak a nők, egész nap terveznek, valahogy elütik a napot. gyűjtik az energiát, lapulnak, ha van mitől. Ha éppen most szabadultak, akkor is, bújnak a fény elől, mert méq nem szokták meg, vagy azon töprengenek, hoqy nem lehetne-e mindent elölről kezdeni. De semmit se lehet élőiről kezdeni. így aztán minden marad a réqi, az este a tolvajok világa. Kirajzanak a sötétbe és ha jó ötletük támad, befordulnak a talponállóba, bedobnak két- három féldecit mielőtt elindulnak, mert azt hiszik, hogy az éjszakának sose lesz vége. Az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. Megnézheti, hogy merről fúj a szél, a temető, vagy a vágóhíd felől, meglocsolhotja a virágot, megfőzheti a teát a villanyfőzőn, de aztán semmi több. Aki szeret aludni, az még ólmában se lop el egy gombostűt. A tolvajok nem alszanak. Az éjjeliőrnek ettől készülnek ki az idegei. Amikor leül a székre a portásfülke előtt, mert már elfáradt, még mielőtt beáll az éjszaka, hiába gondol az otthagyott gyermekholmikra a sötét kerítésoldalon, nem ér semmit. Mire megnyugodna, már hallja, hogy körülötte egész nap zúgott a gyár, g haverok káromkodtak, a mucusok sírtak a tegnapi szakítás miatt. A targoncákon elszállították a kész termékeket. Minden úgy megtelik körülötte, hogy a levegő sűrű lesz, méghozzá itt valahol fölötte, mintha eqy összetákolt helikopterre rakták volna a fényes napot, hogy most itt keringjen éjszaka a portásfülke körül, míg csak ki nem hajnalodig Pedig még csak este van, a tolvajok éppen hogy megborot- vólkaztak, kifényesítették a cipőt és most néznek e tükörbe. hogy jólfésültek legyenek. Nehéz ügy. Indulni kell, mert ha elmarad az első kör, annál nehezebb elindulni a másodikra. Ez már így van. Mióta rájöttem, hogy megroppantak az idegeim, a fiókban hagyom a stukkert, így aztán könnyű velem elbánni. De mégse vihetem. Az ilyen ember könnyen lő. Márpedig az éjjeliőr akkor mondhatja, hogy ura az éjszakának, ha nem használja a stukkert. Itt a félhomályos részen, szemben a rövid utcával, még sose használtam. De a sötét sarkon, mint mindig, most is megállók. Még idevilágítanak az ablokok, a rét felőli sötét oldalról pedig tisztán idehallani a kis erdő zúgását. Onnan fúj a szél. Nem félek jobban, mióta nincs nálam a stukker. A szél még csalogat is, hogy húzódjak beljebb a sötétbe, ismerjük meg egymást. Elindulok, aztán egyre jobban távolodok a kerítéstől, befelé az éjszakába. Vissza-vissza nézek, g kerítés már eltűnt, de a kis utca lámpái idevilágítanak. A levegő csak annyira mozog, mintha valaki a beborult ég felhőivel legyezné, De ez elég ahhoz, hogy a fák koronái zúgjanak. Zúgnak is, amint tisztán hallom, egyre erősebben. Nem lehet olyan messze az a kis erdő, mint ahogy az ember a sötétből, a láthatatlanból gondolná, Mire az ember kényelmesen eljátszik a távolsággal. már a közelébe ér. S ha már itt vagyok, g zseblámpával bevilágítom a fákat. De nem lépek alájuk. Megfordulok, mert mór meg sem találnám a gyárat, ha nem látnám a rövid utca villanysorát, Jó fű nőhet a fák alatt. Most kellene ott elheverni, mert itt egy óra alvás rendbehozná az embert. De nem lehet, Most se jutottam el a fák alá, (Folytatása következik) KÖNYVESPOLC Így élt Guienberg Az első Magyarországon nyomtatott könyv ötszázgdik évfordulójára emlékezve könyvkiadásunk nem feledkezhetett meg arról az emberről, aki minden találmányok között az egyik legnqgyobbal, a „könyv- nyomtatás művészetével" ajándékozta meg az emberiséget. Erdődy János Gutenberg-élet- rajza azonban nem pusztán a tiszteletadós megszokott gesztusa, ennél jóval többre vállalkozik: népszerű, olvasmányos formában, de tudományos igénnyel ismerteti o híres nyomtató mester életére vonatkozó, sokszor egymásnak is ellentmondó dokumentumokat, tárgyilagosan követi végig a gyakran homályba vesző életpálya állomásait, s az adatok birtokában — olykor a Gutenberg-kutatók állításaival vitatkozva — új, figyelemre méltó következtetéseket von le. A Gutenberg-kutatás már a kezdetek kezdetén nehézségekbe ütközött. A mester hányatott életére vonatkozólag nagyon kevés hiteles adat maradt fenn, többnyire periratokból, adóbejegyzésekből tudjuk sorsának alakulását, találmányának megszületését, Illetve gyakorlati megvalósítósót. Ráadásul halála után többen megpróbálták elvitatni tőle az elsőbbségi jogot, szándékosan más könyvnyomtatók személyét állították előtérbe, s ez újabb félreértések láncolatát indította el. A bizonytalan, hiányos adatok tömegéből nehéz kiválogatni a helyeseket, az érvényeseket, a mai könyvtörténeti kutatás azonban mór olyan fejlett eszközökkel rendelkezik, melyek l nek segítségével kizárólagos pontossággal megállapíthatói a könyvnyomtatást Gutenberg János találta fel az 1440-es évek elején Mainzban, s nevéhez fűződik méq számos, a nyomtatással kapcsolatos technikai felfedezés. Az összehasonlító betűvizsgálatok lehetővé tették a Gutenberg műhelyében készült kiadványok azonosítását. Ma már többé-kevésbé tudjuk, mely munkák kerültek ki biztosan a mester keze alól, melyeket tulajdonították tévesen neki, s melyekkel büszkélkedtek hosszú időn át más nyomdászok. Mint minden találmánynak, a könyvnyomtatásnak is megvoltak az előzményei. Erdődy János részletesen ismerteti azokat a gyakorlatban használt eszközöket, melyek végül felvillantották Gutenberg agyában a zseniális ötletet. Évszázadok óta használták a pecsétnyomókat, Gutenberq korában már általánosan elterjedt az úgynevezett táblanyomatok készítése. Ilyen nyomótáblókkal néhány lapos „búcsúleveleket" készítettek a vásárokra, vagy fametszeteket sokszorosítottak rövid szöveggel. Am ez az eljárás könyvek kinyomtatására alkalmatlan volt. Gutenberg érdeme, hogy felismerte a mozgatható — szétszedhető és összerakható — betűk jelentőségét, hogy kidolgozta a betűöntés technikáját. Ma már mindez olyan egyszerűnek tűnik, hoqy hajlamosak vagyunk kételkedni a találmónvt minősítő jelzők hitelében. Pedig ez az egyszerűnek látszó ötlet évszázadokon keresztül senkinek sem jutott eszébe. Gutenberg volt az, aki az addiqi eredményeket összegezte és a lehe- tőséqeket továbbgondolta. Szinte hihetetlen, hogy annyi hányattatás, meq nem értés, pénzüqyi bonyodalom ellenére Gutenberg élete végéig keményen és következetesen dolgozott nagy művén. Nem szegték kedvét a gáncsoskodók, a kudarcok, a száműzetés: dolgozott, tökéletesítette, finomította az eleinte durva betűket, megoldotta a szavak arányos elosztását egy-egy soron beliil, újabb és újabb betűtípusokat tervezett. Mire sor került pz első nagy munka, a Negyvenkétsoros Biblia kinyomtatására, mqr a betűk esztétikai hatásával is törődött. Műve máig nyomdászod remekmű, részleteiben és egészében is kifogástalan alkotás. Gutenberg nágy- ságá éppen abban van, hogy megszállott alkotó volt, s nem tisztes iparos. Kovács Sándof i Smm v.