Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-29 / 227. szám

1973. augusztus 99.

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

3

Az új tanév feladatai Eltemették dr. Hajdú Gyulát

(5.) Gimnázium

A külön elfoglaltság ne legyen több heti 3 óránál!

■

Az előzőekben a Köznevelés című szakmai folyóirat május j 18-i száma alapján ismertettük az új tanév változásait, irányelveit — az óraszám- és tananyagcsökkentés; az osztályzás és az új rendtartások terén —: az általános, a szakközép- és a szakmunkásképző iskolákban. Sorozatunk befejező cikkében arról tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az keznek a gimnáziumokban.

A tananyagcsökkentés miniszteri utasítása négy kategóriára hontia az egyes tárgyak tananyagot:

Törzsanyag: a tantárgy oktatásának gerincét adja. Azokat a lényeges ismereteket tartalmazza, amelyek nem nélkülöz- hetőek. Elsajátítását a tanár ellenőrzi, és ez a tanulók értékelésének, osztályzásának a bázisa. Az érettségi tételek és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgaanyagok is csak a törzsanyá- got tartalmazzák.

Kiegészítő anyag: ez a kategória a nem elsőrendű, tehát kevésbé fontos ismereteket tartalmazza. Jól szolgálhatja a törzsanyag jobb megértését. A kiegészítő anyagot a tanítási órán fel kell dolgozni, de ez a tanulók otthoni kötelező felkészülésének nem lehet része. Megkövetelését, számonkérését feltétlenül mellőzni kell, ebből nincs „jegyre felelés", dolgozat; ez nem szerepel a felmérésekben, vizsgákon stb. Az értékelésben csak információként kaphat szerepet: a tanuló ebben mutatott érdeklődése, tanórai munkája elismerést érdemel, ám ha téved, vagy „nem készült" belőle, ez az értékelésben nem válhat a hátrányára.

Tájékoztató anyag: ennek a tárgyalását, vagy mellőzését a szaktanár dönti el. (Az osztály összetétele, a rendelkezésre álló idő, a helyi körülmények stb. j szerint.) ügyelni kell arra, hogy a tájékoztató tananyag ne jelenthessen a tenulónak kötelező jellegű otthoni megterhelést.

Elhagyandó anyag: az ilyen anyagrészeket nem szabad feldolgozni sem tanítási órán, még kevésbé otthoni leckeként. Szigorú és határozott utasításként szögezi le ezt a miniszteri rendelkezés.

A végleges tananyagcsökkentés széles társadalmi bázison, sok szakember egyetértésével, kollektív munkaként alakult ki. Mégis, pedagógus berkekben köztudott, hogy az egyes tantárgyak anyagának csökkentése

— egy-egy részlet tekintetében j

— nem talál egyhangú egyetértésre. A döntés utón azonban nincs és nem is lehet helye további vitának.

*

A párthatározat szellemében Igen komolyan vették a lexika- litás csökkentését. Ezért vetették el azt az álláspontot, amely adatok, nevek, helyek tudását kívánja meg. Ehelyett a térkéúj tanév feladatai miként jelent- ;

i pék, táblázatok, növényhatározók, kézikönyv, lexikon, könyv- ! tár, szakkönyvek stb. használata szükséges. Mégpedig a tanítási óra keretében, tanári irányitás- ! sai végzett gyakorlás során kell j a tanulóknak ezt a készséget elsajátítaniok.

*

A tanulók órán kívüli kötelező elfoglaltságának csökkenté- ! se egyrészt szaktanári, másrészt osztályfőnöki feladat. Idézzük a : miniszteri utasításból:

„A tanuló otthoni terhelésé- ! nek csökkentése érdekében

a) magyar nyelv és irodalomból, matematikából és fizikából havonta legfeljebb négy alkalommal adható kötelező írásbeli házi feladat;

b) idegen nyelvből óróról- óróra legfeljebb 5—10 mondat terjedelmű írásbeli feladat jelölhető ki;

c) más tantárgyakból kötelező írásbeli házi feladat nem adható."

„Tanórán kívüli iskolai elfoglaltság (szakkör, énekkar, rendkívüli tárgy stb.) semmiféle címen nem lehet kötelező. Ha azonban a tanuló a tanév elején ilyen elfoglaltságot vállal, annak folytatása alól évközben csak az igazgató adhat felmentést. (Miniszteri utasítás 5. j pont.)

Ezzel kapcsolatban az ősz- | tályfőnöknek fontos feladata és j felelőssége, hogy tanév elején mérlegelje: egy-egy növendéke mit vállalhat a túlterhelés veszélye nélkül. Lehetőség szerint csak annyira adjon engedélyt, amennyi a tanuló fejlődését segíti, jobb munkára ösztönzi és amennyi nem lép fel gátló tényezőként. A tanuló rendszeres iskolai órán kívüli elfoglaltsága (sportkör, szakkör, edzés, külön órák stb.) lehetőleg ne haladja meg a heti 3 órát.

*

A gimnáziumi új rendtartás elkészítésében a következő elvek érvényesítésére törekedtek: j

1. erősíteni a nevelőmunkát; i

2. az igazgató egyszemélyi fe- j lelős vezető az iskolában; 3. az iskolai élet minden területén : halaszthatatlan teendő a demokratizmus kibontakoztatása; j

4. a rendtartás keretjellegű in- j tézkedéseket tartalmaz, tehát a j különböző tevékenységek főbb vonalait határozza meg; 5. a j gimnáziumi és szakközépiskolai rendtartások elkészítésében fi- . gyelembe vették, hogy ezen is- i

kólák jelentős része közös igazgatású. Ezért a rendtartás mindkét iskolatípusban azonos szerkezeti felépítésű.

A gimnáziumi rendtartásnak néhány, a tanulókat, illetve a szülőket is érintő új elemét, vonását külön is megemlítjük:

Az osztályfőnök hatásköre bővült. Például tanácskozásra hívhatja össze az osztályában tanító tanárokat. A tanulók számára különböző engedélyeket (órán kívüli és iskolán kívüli elfoglaltság, 3 napig terjedő távolmaradás) adhat az osztályfőnök.

Üj vonása a rendtartásnak a tanulói jogok és kötelességek megfogalmazása. Részletesen szabályozták a KISZ iskolai vezető szervének, az alapszervi vezetőségnek stb. döntési, képviseleti, egyetértési, véleményezési jogát, az iskola és a KISZ kapcsolatát.

Az etikai előírások paragrafusa (jellegénél fogva) kevéssé keretszerű. Néhány olyan kérdésben, amely a pedagógusok feddhetetlenségét és ezzel nagyobb társadalmi megbecsülését szolgálhatja — kifejezett tiltásokat tartalmaz. (Például ajándék, jogtalan előny elfogadása; növendékei külön tanítása díjazás ellenében stb.)

Az iskola munkarendjében 192 tanítási napot ír elő a rendtartás. Az óraközi szünetek 15 percesek.

A kialakítandó házirend a tanulói jogok, kötelességek és felelősség keretei mellett szükségszerű elemként kell hogy tartalmazza egyebek közt a tanulók dohányzásának tiltását az iskolában, a szeszesital fogyasztásának tilalmát, illetve a köpenyviselés kötelezettségét.

*

Ezzel összefoglaltuk az új tanév néhány, a szülőket és tanulókat is közvetlenül érintő fontosabb változását és új feladatkörét. Ezek a miniszteri utasításba foglalt változások az MSZMP Központi Bizottságának a közoktatás korszerűsítésére vonatkozó elmúlt évi határozatának mór o gyakorlati valóságát jelzik. Többheiyütt azonban, különösen ahol az osztályzásra, a tananyagcsökkentés szaktanári belátására, döntéseire vagy bizonyos új, korszerűbb módszerekre vonatkozó kérdésekkel találkozik a pedagógus, tehát ahol bizonyos szemléletbeli változás szükségeltetik az oktatónevelő munka tartalmában, utalnak rá az útmutatók is, hogy „ez persze nem megy máról-holnapra ..

A törekvés minderre viszont adott, realitás. Tény. Szakmai követelmény és társadalmi elvárás nevelőinktől. Máról-hol- naora, vagyis minden nap.

Ehhez várunk mindkét részről megértő támogatást és ehhez kívánunk sikeres, őszinte és a közös célra tekintő együttmun- kálkodást a szülők és nevelők között.

Wallinger Endre

Kitűnő előadók, változatos műsor

Számos kitűnő előadót, sok szép műsort ígérnek a Filharmónia új bérletei. A zenekari bérletben a Pécsi Filharmonikus Zenekar hat hangversenye mellett a Kolozsvári Szimfonikusok, valamim a Budapesti MÁV Szimfomku>ok estjeit hallhatjuk. A nyitó koncerten Breitner Tamás Mozurt-műsort vezényel, Kovács Dénes hegedűművész működik közre. A következőt amerikai karmester, Victor Alessandro dirigálja, Jandó Jenő Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét játssza. A Liszt Ferenc Kórus Bach Karácsonyi oratóriumát. énekli Antal György vezényletével. A prágai Vaclav Smetacek hangversenyén a Mecsek Fúvósötös tagjai játsszák Mozart' Sinfonia concertante- ját. A MÁV Szimfonikusokat Borbély Gyula vezényli, japán hegedűművész, Yoko Kubo működik közre. Németh Gyula hangversenyén a neves szovjet zongoraművészt, Rudolf Ke- rert hallhatjuk. Az évadzáró zenekari hangversenyen ismét Breitner Tamás vezényel, Bartók III. zongoraversenyének szólóját Ránki Dezső adja elő.

Az Egyetemi bérlet javarészt megegyezik a Zenekari bérlet

A Filharmónia hangversenybérlete

tel. Hiányzik belőle a MAV- osok koncertje, többlet benne viszont két hangverseny: a Liszt Ferenc Kamarazenekar mai magyar művekből álló műsora Sándor Frigyes vezényletével, továbbá egy Liszt-est, amelyen Lehotka Gábor orgonái, a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének Férfikara énekel.

A ,,B" kamarabérlet három estjén a Bartók Vonósnégyes Beetboven-műsorait élvezhetjük. E sorozatot I. évfolyamnak hirdetik, hároin egymást követő szezonban meghallgathatjuk Beethoven valamennyi kvartettjét a kiváló együttes előadásában. A „C” kamarabérletben kamarazenekarok játszanak. A Pécsi Filharmonikusok kamara- együttesét Fischer Adóm vezényli, Barth István fuvolán, Nagy István zongorán működik közre. A Liszt Ferenc Kamara

zenekar Sándor Frigyes vezényletével két Mozart-divertimentót játszik. A szegedi kamarazene- kart Szalatsy István vezényli, Bach-, Petrovics- és Honegger- műveket játszanak.

Négy hangversenyt ígér a Mesterbérlet. A Szovjet Trió három Brahms-kamaraművet ad elő. Kovács Dénestől és Bacher Mihálylól Beethoven hegedűzongoraestet hallunk. Ismét Pécsett szerepel a jugoszláv zongoraművésznő, Dubravka Tom- sics. Végül a Solisti Di Roma együttesének műsorára kerül sor. Az orgona-zongora bérletben két orgonaestet tartanak: Lionel Rogg svájci orgonaművész közreműködésével és a már említett Liszt-estet. Három zongoraest gazdagítja a programot: Rudolf Kerer, Antal István és Borsay Páf hangversenye.

Tegnap Pécsett a központi temetőben nagy részvéttel helyezték örök nyugatomra dr. Hajdú Gyulát, pártunk és a magyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt, Állami-díjast, a jogtudományok doktorál, Pécs város és Somogyszil község díszpolgárát.

A temető főterén felállított ravatalnál munkásdíszszázad csapatzászlóval tisztelgett, a bányászzenekar gyászindulót játszott.

A koporsónál, a kegyeleti díszőrségben állt: dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Orbán László, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Szent- istványi Cyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság munkatársa, a párt-, állami, társadalmi szervek vezetői, a Parlament baranyai tagjai, vállalatok, intézmények, tudományos életünk képviselői, valamint Hajdú Gyula szülőfalujának, Somogyszil község vezetői,

*

Váci Mihály: Százhúszat verő szív című versét Szegvári Menyhért mondta el, majd a kórus énekelt.

Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság munkatársa mondott beszédet az MSZMP KB nevében. Az elhunyt életútjának méltatása során elmondta: „A végső búcsú okozta fájdalmunkat csak az o tudat enyhíti, hogy a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai közül eddig egyedül Neki adatott meq, hogy 87 évet élhessen, s ebből csaknem 7 évtizedet a magyar munkás- osztály, a magyar nép boldogulása, a béke és a szocializmus megvalósulásáért folytatott áldozatos harc magasztos ügyének szentelhessen. Dr. Flajdu Gyula elvtárs ahhoz a forradalmi generációhoz tartozott, amelynek tagjai még az Osztrák—Magyar Monarchia idején, a magyar forradalmi munkás- mozgalom első naqy fellendülésekor kapcsolódtak a küzdelembe, akik azonban mint ő is életük végéiq hűségesen szolgálták a munkásosztály, a nép ügyét”.

— A Tanácsköztársaság vér- befojtása után Hajdú elvtárs külföldre menekült — folytatta búcsúbeszédét Szerényi Sándor. — A baranyai munkásság azonban már 1920 augusztusában kikényszerítette a megszálló szerb katonai hatóságoktól, hogy visszatérhessen Pécsre és ismét a mozgalom élvonalában folytathassa vezetői tevékenységét. Egyik legfőbb kezdeményezője volt annok, hogy olyan párthatározatot fogadjanak el itt, mely szerint „elszakadnak a Horthyék előtt meghunyászkodó jobboldali vezetés alatt álló Magyarországi Szociáldemokrata Párttól és a pécs-baranyai szervezet ezúttal "Szocialista Pórt1 néven tevékenykedik, a III, Internacianálé elveit teszi magáévá és annak szellemében igyekszik tevékenykedni". A korábban baloldali szociáldemokrata Hajdú Gyula ettől fogva már tudatos kommunistaként lépett fel. A szerb katonai hatóságok kiutasították Pécsről. Bécsi emigrációba kényszerült. 1920 végén lépett be a Kommunisták Magyarorszóqi Pártjába és a bécsi emigráns kommunista vezetők segítségével onnan támogatta tovább a pécs- baranyai mozgalmat. 1921-ben pediq « párt egyik küldötteként vett részt a Kommunista

Inernacionálé III. kongresszusán, ahol nagy örömére magát Lenint hallotta beszélni. Hajdú Gyula elvtárs két évtizeden át osztozott az emigráns kommunisták nehéz sorsában. 1938- ban az Osztrák, majd a Francia Kommunista Párt tagjaként tevékenykedett a nemzetközi kommunista mozgalomban. Segítette q magyar kommunista emigráns csoportok munkáját is.

Szerényi Sándor méltatta Hajdú elvtárs tudományos munkásságát, érdemeiért kapott magas kitüntetéseket. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Hajdú Gyula élete végéiq pécsinek érezte magát. Erről tanúskodik végakarata is. Azt kívánta, hogy koporsóját apósának, példaképének, réqi harcostársának dr. Doktor Sándornak, a baranyai munkásmozgalom e másik köztiszteletben álló, kiemelkedő harcosánok sírhelyén helyezzék el. Forradalmi érdemeinek elismeréseként emlékét pedig a fővárosban, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában, gránittáblán is megörökítik.

*

Baranya megye és Pécs város párt- és állami szervei nevében dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára vett búcsút Hajdú Gyulától. Emlékeztetett árrá; Hajdú elvtórs korán felismerte, hogy a legnagyobb forradalmi erő a munkásosztály öntudata és műveltsége. Nagy szerepe volt abban, hogy a Pécsi Munkásképő Egylet a századforduló utáni években egVre inkább politikai tömörüléssé vált és a munkások kulturális fejlődésének segítségével együtt osztályöntudatuk növelését, a szocialista eszmék terjesztését is szolgálta.

— Egyik alapítója és titkára volt a haladó értelmiséget tömörítő Szabadgondolkodók Pécsi Társaságának, amely — az országban először — munkásiskolát szervezett. 1907-ben a munkásegyet közgyűlése nagy elismeréssel szólt a munkás- iskolákról és egyhangúan az egylet elnökének választotta a fiatal Hajdú Gyulát.

írt, szervezett, irányított. Cikkeiben és beszédeiben meggyőző szóval, okos, népszerű érveléssel formálta a munkásközvéleményt, Később a háború legsötétebb napjaiban az új korszak, a szocializmus eszméit hirdette.

— Hajdú Gyula városunk díszpolgára, szívében mindig pécsi patrióta volt. Itt nőtt forradalmárrá. Itt lett a század elején a Pécsi Napló belső munkatársa. Itt tűnt ki bátor hangú cikkeivel. Itt lett a Munkás című hetilap rendszeres vezércikk írója, majd 1907-től a Szociáldemokrata Párt tagja, a munkásmozgalom elismert helyi szervezője és egyik vezetője.

Dr. Nagy József kiemelte: Hajdú Gyula a baranyai munkásmozgalom zászlóhordozójaként, kiemelkedő vezetője volt azoknak a munkásoknak, bányászoknak, akik a múlt küzdelmeiben rendíthetetlenül kitartottak, és akiknek harcai nyomán eljutottunk a szocialista Magyar- országhoz. A forradalomhoz, a nemzetközi munkásosztályhoz, a magyar néphez való hűsége, Pécshez és szülőfalujához So- mogyszilhez való ragaszkodása példája az igazi szocialista ha- zafisógnak. Hajdú elvtárs, a tudós és forradalmár városunkból indult és qazdag élete végén visszatért ide.

— Tisztelettel búcsúzunk Hajdú Gyula élvtárstól — folytatta búcsúszavait, dr. Nagy József. Okos szellemére, kedves egyéniségére, mindig szeretettel emlékezünk, ránk hagyott életművére büszkék vagyunk és annak szellemében munkálkodunk itt Baranyában, Pécsett is népünk felemelkedésén. A mai gyáWZ*' ün re ér;

a rokonok mély gyászában.

*

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem részéről dr. Horváth Pál, a jogi kar dékánhelyettese köszönt el Hajdú Gyula elv- társtól. Méltatta munkásságát, amit egész gazdag életútja során kutató-elemző vizsgálódás, a fáradhatatlan aktivitás jellemzett. Életének különös értelmet adott az a kor, amelyben a jog a nép joga lett. Szőkébb értelemben nevéhez tapad hazánkban a marxista nemzetközi jog tudományának megteremtése, illetve az ilyen tárgyú önálló tanszak megszilárdítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem falai között. Hajdú Gyula professzor egyszemélyben volt forradalmár, közéleti férfiú és. tudós — emelte ki Horváth Pál,, majd elmondotta — az említett hármas összetevő valójában egész életét jellemezte. Amit az elméletben helyesnek ismert fel, azért a gyakorlati cselekvés területén küzdött, és amit a gyakorlat területén megismert, azt fel tudta használni az elméleti munkában. Mint példamutató munkása a tudománynak, több kiadást és nemzetközi elismerést nyert egyetemi tankönyv alkotója és szerkesztője volt. Annak a tudományágnak volt ő ihletett művelője, amelynek keretébe tartoznak az emberiség sorskérdései: így a háború és a béke joga, a fegyverkezés és a leszerelés, a szuve-' renitás és a nemzetközi béke megóvásának jogi lehetőségei.

Az ELTE jogi karónak dékánhelyettese búcsúszavait így fogalmazta meg: „Búcsúzunk

nagymúltú egyetemünk profesz- szorától azzal a meggyőződéssel, hogy az ő szelleme és az általa megalapozott munka el- téphetetlen kapocs marad közöttünk. Legyen ez — miként gazdag életútja — összetartó," haladást kereső és ösztönző erő közöttünk. Legyen a nehéz- ségek leküzdésében példa, a munkában az odaadás jelképe, az értelem felemelésének ügyét tekintve a fáradhatatlanság szimbóluma."

lepséq alkalmával kifejezes- juttatjuk azt is, hogy^egyM-j, ünk és osztozunk a család,

A búcsúbeszédek után a gyászmenet a Városi Tanács áltol adományozott sírhelyhez kisérte dr. Hajdú Gyulát. A bányász ze nekar gyászindulóit követően a munkósörök diszmenettel tisztelegtek a sir előtt. A koszorúk elhelyezése után a zenekar eljátszotta ni Intemocionólét.