Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-28 / 226. szám
DUNÄNTOLI NAPLÓ augusztus Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor felelős és mikor nem a dolgozó az üzemi balesetért? Egy merőgazdasági termelő- szövetkezet építési részlegének tagjai, vasbeton-gerendákat rakodtak. Az egyik munkás hirtelen rosszullétről panaszkodott, bol szemében erős szúrást érzett A kórházban megállapították: a gerendák emelésével megerőltette magát, bal szemét súlyos bevérzés miatt el kellett távolítani. Tíz hónapig kórházi a gépet megindította, a forgókés a munkás kezét súlyosan összeioncsolta. A gyógykezeltetéssel kapcsolatos költségek visszafizetéséért a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei igazgatósága a vállalat ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a vállalat szintén pert indított. Keresekezelés alatt állott, majd bol- tében arra hivatkozott: a baleseti járadékot állapítottak meg részére. A kezelésével, segélyezésével, és a havi járadék folyósításával járó költségek visz- szatérítéséért a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága a tsz ellen fizetési meghagyást bocsa- ] kívül I esetet kizárólag a sérült vigyázatlansága, illetve óvórendszabály-sértő magatartása okozta, tehát a történtekért nem felelős. Az alsófokú bíróságok ezt a védekezést elfogadták, a vállalatot a megtérítési kötelezettség alól mentesítették. A legfőbb ügyésznek a jogtott ki. Ennek hatályon helyezéséért a szövetkezet pert erős ítélet ellen emelt törvé- indftott. A megyei bíróság a keresetnek helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy a sérült a gerendákat segédeszköz nélkül, j egyedül, oly hirtelen emelte fel, j hogy azt megakadályozni nem lehetett, tehát a baleset bekö- következéséért a szövetkezet nem tehető felelőssé. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a keresetet elutasította. Határozatában mindenekelőtt azt tisztázta, hogy bár a megyei bíróság ténymegállapítása helyes, mégis egy döntően fontos szempontot nem vett figyelembe. Az igazságügyi szakértő szerint egy vasgerenda súlya 345 kilogramm, amit négyen emeltek; egy személyre tehát több mint 86 kilogramm súly jutott. Ez meghaladja az anyagmozgatási balesetelhárító és óvórendszabályban megengedett súlyhatárt. Egy dolgozó ugyanis — segédeszköz nélkül — legfeljebb 80 kilogrammal terhelhető. — A tsz mulasztása az volt — hangzik tovább a határozat —, hogy a munkát irányító alkalmazottja nem követelte meg, hogy a dolgozók a gerendákat segédeszközzel emeljék. Ezzel megszegte az előírást, amely szerint a munka irányítójának kötelessége a biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályokat betartani, a balesetek megelőzésében tevékenyen részt venni. Tekintve, hogy a sérült balesete az óvórendszabály-mulasztással összefüggésben következett be, a tsz-t terheli és így keresete alaptalan. Egy bányászt nyolc évvel ezelőtt halálos üzemi baleset ért. özvegye és árvája részére a társadalombiztosítási szervek havi járadékot állapítottak meg, ezenkívül a bíróság a vállalótól is járadék fizetésére kötelezte. Nemrég az özvegy - megromlott egészségi állapotára hivatkozva — a járásbíróságtól a vállalat által fizetett összeg felemelését kérte. Ezt az indokot a bíróság alaptalannak találta és a keresetet elutasította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — A járásbíróság ítélete any- nyiban helyes — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy az özvegy egészségi állapota a vállalat által folyósított járadék felemelését nem indokolja. A bíróságnak azonban hivatalból kötelessége a feleket tájékoztatni, milyen jogok illetik meg őket. A bányász özvegye példa ul járadéka felemelését azon az alapon kérheti, hoay a férje halála óta eltelt nyolc év alatt oz elhunyt munkakörében dolgozók bére nyilvánvalóan emelkedett. Amennyiben tehát férjét nem éri halálos üzemi baleset, ő is nagyobb fizetést kap. A tájékoztatási kötelezettséa elmulasztása miatt a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és utasította, hogy j a fentiekre az özvegy figyelmét hívja fel. A járadékigény kérdésében pedig csak azután dönt sön, miután tisztázta, hogy oz elhunyt munkakörében dolgozók jövedelme a baleset óta eltelt idő alatt mennyivel emelkedett. * Egy vidéki vállalat betanított munkásának foraókéses mű- onyagőrlő gépe eltömődött. Mialatt a villanyszerelő a hőkioldc automatát vizsgálta, a munkás benyúlt a aépbe, hogy a benne lévő hulladékot kiszedje. A villanyszerelő ezt nem vette észre. nyességi óvásának a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Határozatában mindenekelőtt kifejtette, hogy a történtekért nemcsak a sérült, hanem a vállalat is felelős. Ezt azzal indokolta, hogy ha valamely baleset következtében nemcsak a dolgozó, hanem a munkáltató, il- ietve annak a megbízottja is, óvórendszabály-mulasztással közrehatott, a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet. Ebben az esetben ez történt. Amikor a villanyszerelő megindította a gépet, előzetesen nem győződött meg arról, hogy ezzel valakit nem veszélyeztet-e. Hajdú Endre (11 tantárgy az egyetemeken: a szervezési ismeretek A vállalati szervezés fejlesztéséről kormányhatározat intézkedett. Ezzel összefüggésben a művelődésügyi miniszter — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — elrendelte: az egyetemek, valamint a műszaki és a gazdasági főiskolák valamennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szervezési ismereteket. Az oktatás fokozatos bevezetéséről, céljáról, továbbá arról, hogy a szervezési ismereteket önálló tantárgyként, vagy más tantárgy (tantér-vak) keretében kel I-e oktatni, az eqyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter intézkedik. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szakemberek képzésére az egyetemeken külön szakot is kell létesíteni. Nincs szebb feladót mint értéket menteni a múltból a jövő szómára Tizenkilenc pá yamü Az 1972/73. tanévben a Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskola honismereti szakkörének 65 tagja — 19 gyűjtőcsoportban — 19 felmérést végzett Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában és 19 pályamunkát készített el o Néprajzi Múzeum és a megyei múzeumok 1973. évi néprajzi gyűjtőpályázataira. Baranyában: Aranyosgadány, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Fel- sős7entmárton, Gorica, Hörnyék, Sellye (kékfestés), Mecsekfalu, Pogány, Székelyszabar, Vasas, Zók. Somogybán: Somogyszent- pál, Darány. Tolnában: Felső- nána, Koppányszentlászló. Zalában: Felsőszenterzsébet volt felméréseink színhelye. Az eltolódás Baranya felé érthető, hiszen a felmérések nagyon sok munkával járnak és az amúgy is nagyon elfoglalt szakközépiskolai tanulók számára ezek a helységek hozzáférhetőbbek közelségük miatt, bár a közérdek azt kívánná, hogy a gyűjtőmunkát Zala és Somogy megyékben szorgalmazzuk. Öreg harangláb Felsőszenterzsébeten. (Zala megye) ezt a jelenben, de ez nemcsak idő, hanem pénz kérdése is, hiszen a helyszínre utazások — több alkalommal i$ — az éjjeli szállás, — a legtöbb esetben pénzt kérnek érte — étkezés stb. nagy anyagi áldozatot kíván a szakkör tagjaitól, akik kis pénzű tanulók, Míg egy énekkari tag, vagy irodalmi szakköri tag áldozata csak időben kifejezhető, addig eqy „honismerettel”, népi építészettel foglalkozó szakköri taq áldozata | zom benne, hoay előkelő orszá komoly pénzösszeget is jelent, j A szakkör tagjai olyan 16— [ 18 év közötti fiatalok, akik nép- j rajzzal előzőleg sohasem fog- i Baranyai nyelv műveld Ha andisa, makaróni nyelv, madárnyelv lalkoztak, A felkészülés nagyon sok időt vesz igénybe. Szakkönyveket olvasnak, előadásokat hallgatnak, hetenként — a téli hónapokban — szakköri foglalkozásokon vesznek részt. A gyűjtött anyag feldolgozása sem jelent kis feladatot. A beérkezett pályaművek értéke különböző: vannak egészen kiemelkedő munkák és vannak szerényebb dolgozatok is. Az összkép azonban nagyon ió, bígos „első" helyünket az 1972/ 1973. tanév gyűjtésével is tartani tudjuk. — di — Beszédhangjainkat, a helyes köznyelvi kiejtést gyakran szándékosan megváltoztatjuk. Sokféle, igen erőteljes stílushatást érünk el vele. Ez az ún. kifejező hang- váitoztotás- az alapja a halandzsának, a makaróni nyelvnek és a madárnyelvnek. Az idegen nyelvek utánzása — a tréfálkozás, a humorkeltés szándékával — már elég régi szórakozása az embernek. Ma is gyakori a kabaréműsorokban a vala mely idegen nyelven: angolul, finnül, latinul, olaszul, oroszul, németül stb. elhangzó szónoklat vagy párbeszed. Tréfa ez a javából, mert az alkalmazott nyelv nem igazi, nem valóságos, ugyanis elsősorban nem a szavait, szó- kapcsolatait használjuk fel, hanem sokkal inkább a hangzását, akusztikáját, melódiáját utánozzuk. Legtöbbször karikatúrává alakítjuk a választott nyelv legfőbb jellemzőit, megtartva egy-egy szótöredéket, szóvéget, s megto'djuk néhány makaro- nikus (keveréknyelvi) szóval. Közismert példáia ennek c latin nyelv benyomását keltő: tónaludátusz, vagy c „francia”, ill. „görög” „pap- ülapadon. A csök-ken- csünk-csak a takarékosságra való felszólítás „kínaiul”. A tréfás idegen nyelvű névadásban igen gazdag a maavar nvelv. A finomon szellemestől a nevettetően pajzánon keresztül a vaskosan humorosiq sokféle változatot ismerünk. A tréfás nyelvutánzásból KARINTHY új irodalmi „műfajt" teremtett, a halandzsát. Szemléltesse ezt a következő néhány sor: „Kedvese Zamenhofo, én ugye tudomosz, hogy öno móré soka éveo meg haltasz és igye nem tudhatjasz, hogy mennyire haladtosz az öno művének a kultuszao”. Az eredetileq csupa magyar szóból álló szöveg azáltal kelti az eszperantó benyomását, hoqy KARINTHY az egyes szófajtákat az eszperantóban használatos toldalékokkal látta el. Beszédhangjaink játékos csoportosításán, szavaink hangtestének saiátos fölépítésén alapul az eszperente néven emlegetett tréfás „nyelv”. Nevének hangzásából következik, hogy eredetileg a különféle fogalmak csupa e magánhangzós szóKézzel hajtott szeleié Elsősorban a kis településekre I fordítjuk ügyelőiünket, melyeknek sorsa meg van pecsételve j és immár nagyon is mérhető el- j néptelenedésük és pusztulásuk. Tudomásul kell venni a kö- l nyörtelen tényt, hogy ezek az i elnéptelenedő és pusztuló telepü- j lések üdülőközpontok kialakítá- i sára alkalmatlanok. Nincs helye romantikának, sorsuk és jövőjük megítélésében. Korszerűvé tételük, a mai életigényt megközelítő szintre hozásuk olyan nagy összeqeket emésztene fel, hoay ezekből valóban a kor igényeinek megfelelő szintű üdü. lötelepeket lehetne létrehozni ott, ahol a hely erre alkalmasabb és egyáltalán jobbak a feltételek. Vagyis csak egy marad hátra: felmérni, feltérképezni ezeket a településeket addiq, ameddig van mit, mert az utolsó órákbdn vagyunk. Aztán — ha nincs az épületek között értékes — sorsukra kell hagyni, hiszen a legtöbb esetben még az építőanyag — általában vólyoa — sem éri meg a bontásra fordított munkát. Igen, ió lenne túllépni a megye határait, legalább is nagyobb mértékben, mint tesszük vol való kifejezését jelentet te. Pl. alkohol — szesze: cseppek egy kehelyben. Az eszperente már hosz- szabb szövegek „fordításá val" is dicsekedhet. Az „Erdő mellett nem jó lakni. - Mert sok fát kell hasogatni' — kezdetű gyermekdal eme két sora így hangzik eszpe rente nyelven: Fenyvesrer aeteg pereme mellett nem lenne kellemes letelepednem, mert e fenyvesben termett, hegyes levelekkel teli henqeres testeket — fejsze- nyelet emelgetve - rendszeresen nekem kellene felszeletelnem. A nyelvi játék összetettebb forrnáia az, ha egy-egy fogalmat, gondolatot nemcsak e-vel, hanem más hangzóval is ki tudunk fejezni. A „Locsolt talajon színes növény terem” mondat csupa ö-vel így hangzik: Öntözött földön zöld tök nő. A madárnyelv úgy keletkezik, hoqy az értelmes szavakat szótagokra bontjuk, és minden szótaq, illetve egytagú szó elé odaillesztünk egy úiabb, azonos szótaqot. Nem eayéb ez, mint játékos szótoldóssal keletkezett „titkos" nvelv, amelyet csak o beavatottak értenek. Több változatát ismeriük. Pl. ez o kérdés: Tudsz így beszélni? — madárnvelven lehet: Ko- tudsz koíqy kobekoszélkoni? — de lehet: Tuvudsz ivigy be- veszévélnivi ? — vagy: Tur- audsz irgigy bergeszérgélnir- 9i? ARANY ez utóbbit atka! mázzá a Jóka ördögében: Turgudorgod mírgit forga- cargadtárgál" (Tudod, mit fogadtál). A hangvóltoztatással elérhető nyelvutánzáshoz hasonlít az írott nyelvek keveredése mint a humorkeltés eszköze. A „Kas saison ka" a felületes szemlélő számá'a nehezen megoldható szórejtvény. Ha a három „szót" egybeolvassuk, a nagybetűs írásmódnak nem tulajdonítunk fontosságot, s csak egy helyen iktatunk be cezúrát (a szavakat elkülönítő szünetet), akkor már előttünk áll az eredetileg „idegen", esetleg „francia” szöveg megfejtése: kassai sonka. R. B. HANGVERSENY Este 8 órakor a Pécsi Szabadtéri Színpadon, rossz idő esetén 30-án este 8 órakor a KITT-egylet hangversenye* MOZI Pari: A betörés (M, hná, 8) Park Kert: Száguldás a semmibe (t8) Petőfi: Ártatlan qyilkosok (4, 6, 8) Kossuth: A betörés (hnlO, 12), Huszárkisasszony (f3, f 5). Száguldás a semmibe (f7, f9) Fekete Gyémánt: A miniszter (6), Jószerencsét: A család őrangyala (5, 7), Rákóczi: Hé bóratóm, itt van Sábától (5, 7), Kodály K, O.: Tudósítás az alvilágból (6), Május 1: Te- cumseh (fó),~ Boly: Nászéjszaka a börtönben (8). Harkány: Látszólag ok nélkül (7. 9), Mohács: A siker lovagjai (6), Az utolsó völgy (8), Pécsvá- rad: Harmadik nekifutás (f8), Sellye : A vénlány (6, 8), Siklás: Kurtalábú pásztor (8). Szigetvár: A magányos farkaskutya (6), Vihar délen (8). RADIO KOSSUTH RADIO 4.25—7.49: ló reggeltl A Kossuth rádió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. (Ism. holnap, P. 14.16.) 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Macáka. A. Judah regénye folytatásokban. A Gyertnekrádió műsora (II. rész: csütörtök, K. 8.20). 8.34: Kozák Gábor József népi renekaro játsrik, Sándor ludit népdalokat énekel. 9.00: Harson o kürtszói A Gyermek- rádió műsora. 9.35: Operanéoyesek. 10 00: Hírek. Időjárás. 10.05: A szarvassá változott fiú kiáltozása m titkok kapujából. Részletek Juhász Ferenc költeményéből. 10.25: Zenekari muzsika. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 13.38: Törvénykönyv. Károk és károsultak. 13.53: Magyar muzsika tegnap és ma. 14.18: Történetek Mátyás királyról. 15.00: Hírfek. Időjárás. 15.10: A GATT-tagságról. Nyerges Jánossal beszélget Lipovecz Iván. 15.20: Babavásár. Részletek Nádor Mihály Kulinyi Ernő operettjéből. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világaardasóg hírei. 16.05: Kamarazene. 16.30: Cseh népdalok és táncok. 16.52: Kodály: Semmit ne bánkódjál! 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Üj operalemezeinkből. 17.45: Hol járt. mit csinált? Dr. Újhelyi János mérnökkel beszélaet izlandi útjáról Antal Magda. 18 00: Könnyűzenei Híradó. (Ism. csütörtök. P. 12.03.) 18.30: A Szabó csalód. (Ism. holnao. K. 11.30). 19.00: Esti krónika. 19.25: Népszerű szimfonikus zene. 20.10: Könyv a rádióban. Válságban. Jurij Trifonov kisregényét Fejér Irén fordításának felhasználósával rád'óra alkalmazta Albert Gabor. 20.57; Hírek. 21.00: Eay óra az Expressz eavüHes- sel. 22.00: Hírek. Időjárás. Kb. 29.15: Sporthírek. 29.20: Tíz nerc külpolitika. 22.30: Népdalok. 23.15: Századunk zenéjéből. ?4 00: Hírek. Időjárás. 0.10—0.25: Toronyrene. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reaaeli ze- ?iés műsora. 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Versenyművek. 9.00: Hírek. 9.03: Kórusok, hanqszerszólók. 9.35: Toldy Mária és Aradszky László énekel. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 10.00. 11.00, 12.00 maayar, 10.30 német. 11.05 anool, 11.*0 orosz nyelvű hírek. 10.17—10.20: Pék 'ám. 11.45—11.50 : Pabaszervíz. 12.30' Víaoperákból. 19 50: Könvvelc, tájak, emberek. Kul csór Katalin műsora. 13.00: Hírek. Időjárás, ?S.W: Két trió. 13.45; fdőjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Randevú — kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 14.00: Tánczenei koktél. 14.45. Hírek. Körzeti időjárás. 14.50: Találkozás a stúdióban. Közben, 15.30—15.33: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. Zenei szerkesztő: Kiss Gyöngyi. Riporter: Petress István. Körben, 17.30—17.33: Hírek. 18 00: Flírek. Időjárás. 18.10: Somogyi lányból — varsói asszony. Kapusi Rózsa riportja (ism.). 18.35: A szabadság harc muzsikusa: Az Iriúsóqi Rádió műsora (ism.). 19.00: Nópdalcsokor. 19.35: Történelmi arcképcsarnok Ulrich von Hutten lovaa. Kardos Tibor akadémikus írása. 19.54: Jó estét, averekek! 20.00: Esti krónika II. 20.25- Uj könvvek. 2028: Magyar zeneművek (ism.). Közben, 21.58—22.07: I *tánad kószálok Buda Fersnr. C-oór Sándor, Csorba Győző, Keszthelyi Zoltán, Kénes Géza, Ladányi Mihály versei. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Nóták. 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. 3. MOSOR 18.00: Flírek. Időjárás. 18.10. Mozart: Klarinétversenv. 18.41: Újítási javaslat' Nemeslaki Tivadarral, a SZOT titkaiéval beszélget Bán János 18.51 : Rartók-mjjvek. 19 44: AnnaMese Ro thenberqer és Placido Dominqo éne kel. 20.24: H-'-ek. 20.27: A Stúdió 11 játszik. 20.57: Zenekari muzsika. 21.52: Siea*ried Palm (qordonka) és Alois Kontarsky (zongora) Reaer- hanqversenye a Müncheni Rádióban. (Flanalelvétel). 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.30' Magyar nyelvű műsor. — Ddíi lök kedvére. — Zenés félóra Abaligeten és Orfűn. 18-00: Baranyai prímások, 18.15; Kihaló iparok18.20: 13.30: 13.45: 19.00: 19.30: 20.00: Mayas együttes felvételeiből. Dél-dunántúli híradó. Csajkovszkij: 1812. Nyitány. Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúság hullámhosszán. — Slágerek. — Hírek, tudósítások. Német nyelvű műsor. — Hírek, tudósítások, riportok. — Kívánsághangverseny. Műsorzárás. MAGYAR TV. 17.43: Műsorismertetés. 17.45: Hírek. 17.50: Ka rel Gott műsora. A Csehszlo- vák Televízió programjából. 18.15: Taoaszlalatcsere. Zöldség a földeken, zö'dséq a piacon. 18.50: Játék o betűkkel. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hubov Miklós: Előjáték o Pathelin mesterhez (Pathelin mester 'sm éretlen francia szerző komédiája). (14 éven felülieknek !) 21.45: Jogi esetek. 22.55: Tv-híradó — 2. kiadás. MÁSODIK MŰSOR 20-00: Exkluzív. NSZK bűnüqvl tévéfilm. (Ism. szerda. 10 00.) 21.40: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) 22.10—22.30: A kortárs szemével. JUGOSZLÁV TV. 17.15: Magyar nyelvű TV napló. 17.45: Kis viláq. 18.30: Harminc nap a tudományban. 19.15: Hej, Duna, kék Duna — népi muzsika. 19.50: Rajzfilm. 20.30: Nvitott képernvő. 21.15: Csillagos ősvénvek filmsorozat. 22.25: Koqoj Srebotnjak: Három dal énekhangra és zenekarra — a ljublj®. nai TV adása.1
