Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-27 / 225. szám
c A csecsemők sírnak véleményt róla... Megszűnik a gyermektápszerhiány Körmend készül a premierre - Dán áDől érkezett a gepek zöme At utóbbi években anyák, gyermekgyógyászok akut gondja a csecsemötápszer hiánya. Kicsi a választék s némely tápszerek egyszerűen eltűntek a gyógyszertárak polcairól. A kedvezőtlen változások az orvosi gyógyszerkönyvben is fellelhetők: három-négy évenként eggyel-eggyel csökkent az utóbbi időkben a felírható (tehát a gyógyszerkönyvbe is felvett) csecsemőtápszerek száma. A lapok, újságok panaszfórumain is sok anya kért már szót — és több csecsemőtápszert. az országgyűlés egyik tavalyi ülésszakán dr. Hargitay Katalin főorvos, képviselő interpellált és ugyancsak több csecsemőtápszert kért. A körmendi Lada Ma Magyarországon csak m Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár egyik elavult, budapesti üzemében készítenek csecsemő- tápszereket. Néhány ember csupán és igen korszerűtlen berendezésekben. Az igények töredékét tudják csak kielégíteni, úgy, ahogy azt a napi példák is felmutatják. Miért nem tudják kielégíteni ma az igényeket? Egyfelől a már jelzett technikai akadályok — a korszerűtlen technológia — szabnak gátakat, másrészt azért nem tudják, mert szülés után egyre több anya mielőbb igyekszik vissza a munkahelyére. Marad a tápszeres étkezés a csecsemő számára. (gy vélekedik az orvos, így tartja néhány szociológus is. Az igényeket csak egy új tápszerbázis kiépítésével lehet kielégíteni. Ennek érdekében írta alá az egyezséget 1969 áprilisában Vas megye tanácsa és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. Ebben az egyes- ségben azt rögzítették, hogy Magyarország új csecsemőtáp- szer-bázisát Körmenden építik fel. Az új tápszergyár rövidesen elkészül, ezekben a hetekben az utolsó simításokat végzik rajta. Egyes részlegeiben már megkezdődtek az üzemi próbák, szeptember végén, október elején valószínű elkészül az első doboz — Körmenden gyártott- tápszer. Az Őrizd, Lactorizán és Új gyártmányok Bonyhádon más ismert és kedvelt tápszerkészítmények most végre újabbakkal bővülnek. Kétféle új — egyelőre még csak számokkal jelzett, tehát név nélküli csecsemőtápszer készül a körmendi gyárban, (mely a „Lacta Táp- szergyár" nevet kapta) s ezekről az új tápszerekről igen jó véleményt rtiondtak a gyermek- gyógyászok a klinikai vizsgálatok után. (Ezeket az új összetételű tápszereket hazai recep- túra alapján Dániában gyártották, ott készültek el a próbára szánt mennyiségek. A körmendi gyár berendezéseinek zömét is Dániából szállították.) A körmendi gyár végleges üzembe helyezését 1974 első negyedévére tervezik. Az említett két új tápszer mellett ún. humanizált tápszert is készítenek (tehéntejből, de az anyatejjel egyező tulajdonságúvá teszik) és gyógytápszert is felvettek a cikklistára, összesen hétszáz tonna csecsemőtápszer gyártását tervezik az év során, ez sokszorosa a ma Budapesten gyártott mennyiségnek. Baktériumtól mentes A tápszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a rendkívül tiszta, mindenfajta baktériumtól mentes tej. A Körmendi Lacta Tápszergyár legnagyobb kiszolgálója a szombathelyi Állami Tangazdaság lesz, ők az ország egyik legkorszerűbb szakosított tehenészeti telepét építették fel az osztrák határ közvetlen szomszédságában, Rábafüze- j sen. Innét hűtőkocsikon szállít- j jók majd a tejet — az induláskor a tervek szerint napi 15 J ezer litert — a húsz kilométerre i levő tápszergyárba. A Lacta Tápszergyár eddig elkészült be- i ruházásainok költsége kétszáz- millió forint körül van. A végösszeg azonban eléri majd a í háromszázmilliót. Ugyanis a j tápszerek mellett idővel itt j gyógyszereket és egyéb élelmi- szeripari termékeket (pl. jég- j krémet) is gyártanak majd. Körmenden jelenleg lázas Izgalommal készülnek munkások, : pillanatig nem lehet vitás, műszakiak az indulásra. Új gyár, új emberekkel, új termékeket állít elő rövidesen. Hogy hogyan, arról a legfőbb meó- sok, a csecsemők fognak véleményt »sírni”... A Hajdúszoboszlói gyógyfürdő új fedett gyógymedencéi Magyarország gyógyfürdő-paradicsom 853 millió forintos beruházásra lenne szükség Hazánkban eddig 447 gyógyvíz előfordulást tartanak nyilván. Hogy mit rejt még a föld, nem tudható, A szám így is rendkívül magas: Európa utánunk következő országa e tekintetben Olaszország, 264 gyógyforrással, majd a németek és franciák következnek 165 illetve 116 gyógyfürdővel, azután a szóm rohamosan csökken. Különösen szegény gyógyvizekben Svédország és áttolóban a skandináv országok. Még a neves fürdőhelyekkel rendelkező Ausztria és Csehszlovákia is ’ csak 25, illetve 16 gyógyforrást mondhat magáénak. Ehhez a páratlan gazdagsághoz még egy mitívum járul: Magyarországon szinte valamennyi gyógyvízfajta előfordul. Egy magyor állampolgár tehát az országhatárokon belül minden betegségre találhat gyógyulást — amit csak kezelnek ezen a módon. A föld ingyen adja ezt az ajándékot, de kihasználása már az emberek dolga. Hogy mi messze nem használjuk ki egyedülálló lehetőségeinket, az KATEGORtZAUAK A GYÓGYFÜRDŐKET Tarabó Zoltán Ezért is kezdett az Egészség- ügyi Minisztérium néhány éve komolyabban foglalkozni a kérTiszta marad a «füle* Zománcozógép Hollandiából Évente 6 millió edényt gyártanak a bonyhádi zománcgyárban. A kemencékből kikerülő korallpiros lábasok természetesen hagyományosak, de most megtörik az évszázados tradíciókat 1974-ben új edények kerülnek ki a munkások kezeiből. Az új gyártmányok színekben variálhatók. Festhetők krémszínűre, vagy okkersárgára. Kivitelezésben is eltérők a régitől. Ügynevezett műanyag-szerelvé- nyes, korperemes és matricázott, mintázott edények. Füleik sem a régiek. A göngyölt, nehezen tisztítható fülek és peremek helyett könnyebben hozzáférhető lesz mindkettő. A fedő is eltér a hagyományostól. Tehát formailag igen szép gyártmányok, mivel más megoldású a lemezfül és a műanyagfogantyú. Tervezik, hogy a kézi műveletek helyett a gépi gyártásra térnek, ugyanis az új fazekak készítésénél ez már lehetségessé váAngelika és társai Datáni/puszfa illa fa a Chanel par*fönt ben Húsz éve még birkanyájak legelésztek a Simoni, a darányi, a bábonyi dűlőkön, a somi szélen. A fű ugyan megtermett a dombokon, de a hét és fél aranykoronás földek mást nemigen adtak a daránypusztaiak- nak. A negyvenegynéhány lelket számláló település nevét viszont Nyugat-Európa parfőm- gyáraiban jól ismerik: a Chanel világcég is innen vásárolja a parfőmgyártáshoz szükséges illatanyagok egy részét. A Da- ránypusztai Állami Gazdaság hazánk és a környező országok legnagyobb gyógy- és illónö vény termesztő gazdasága lett A Siófoktól tizenöt kilométer re eső település körüli dombo kon levendula, muskotályzsá k. Zománcozó gépet külföldről i lya, izsóp, kapor, angelika, les vásárolnak. A Zománcipari Művek képviselője most Hollandiában tartózkodik. A bonyhádiak új típusú edényeiből vitt mintadarabokat, hogy az ottani cég gépén kipróbálják a külső és belső zománcozást. Ha sikerrel jár, akkor 1974- ben megvásárol iák a zománcozó gépet, a gyárban elvégzik a korszerűsítési munkákat, s az első széria után már korszerű technikai berendezéssel folytatják a sorozatgyártást. tyán és tárkony terem: a gyógy és illónövények kedvelik ezt a vidéket. A puszta lakóinak munkát ad a gyógynövénytermesztés, de ide járnak Nagyszokol- ról, Tabról, Nagyberényből, Iregszemcséről, Magyarkesziből. Aratás idején közel háromszázan dolgoznak az ültetvényeken, ,,holtszezonban” százhat- vanan. Kevés a munkáskéz, a levendula és a többi gyógy- és illónövény termesztése igen munkaigényes. Júliusban, amikor vágják a levendulát, Nágra d bál és Hevesből toborozzák az oratókat. — A háromezer holdas terület sok munkát ad, sajátos a helyzetünk. A gyógy- és illónövények termesztésével ilyen fokon sehol az országban nem foglalkoznak. Nehezen gépesíthető a betakarítás, amit elértünk, azt saját erőből biztosítottuk. Kissé mostoha gyerekeknek érezzük magunkat. Ezek a növények másutt vadon teremnek, mondhatnánk azt is, hogy gyomnövényként. Természetes, hogy a hagyományos mezőgazdasági kultúrák védelmében kifejlesztett növényvédőszereket nem alkalmazhatjuk, mert éppen ezekre a nekünk értékes növényekre ártalmasak. Csupán egy-két gyomirtószert használhatunk: marad tehát a kézi kapálás — mondja Lakatos Jenő, a gazdaság igazgatója. Évente közel ötszáz vagonnyi gyógy- és illónövényt termelnek itt, amelyből drogként általában negyven vagonnal értékesítenek. A többit helyben dolgozzák fel. A gazdaság központjától néhány száz méterre levő lepárlóüzemben most van a munka dandárja. A termés több mint nyolcvan százalékából olajat vonnak ki. A lepárló üstökben egyszerű vízgőz desz- tillációval oldják Iá oz értékes olajat. Egy mázsa drogból általában harminc dekagramm olaj nyerhető. A kinyert termék 95 százalékát exportáljuk: legnagyobb vevőink Franciaország, az NSZK, de vásárol tőlünk Ausztria, Belgium és Svájc is. A kaporolajat az Egyesült Államokba küldjük. Ezek az olajok fontos anyagai a gyógyszergyártásnak is. A hazai gyógyszeriparnak évente 60—80 mázsa levendulavirágot adunk el. A levendula egyébként hatásos vérnyomáscsökkentő, jó seböblítésre, teaként is fogyasztható. A muskotályzsálya felhasználója az élelmiszeripar, de jó görcsoldó és a légzászervi megbetegedések gyógyítására is alkalmas. Az izsóp asztmára, és bálhurutra hatásos. A tárkonyt ételízesítőként használják, már többször előfordult, hogy Erdélyből kaptunk levelet, s kérték: csak néhány szálat küldjünk belőle. A lestyán fűszernövény, az angeli- kát a likőripar igényli. Salamon Gyoto déssel. Tanulmányterv készült, amelyet különféle szakemberek állítottak össze, sokoldalúan elemezve a helyzetet. A minisztérium országos gyógyfürdő igazgatóságához, a kérdés legfőbb illetékeséhez fordultunk felvilágosításért. Dr. Kérdő István igazgatóhelyettes tolmácsolta az elgondolásokat. — A szakemberek újabb 59 gyógyhatású vizet vizsgálnak, amelynek gyógyvízzé nyilvánítása lehetséges. Először a kémiai összetételt kell megvizsgálni, megvannak ugyanis a normái a különféle oldott ásványi alkatrészeknek. A víz minősítése előtt különféle egyéb szempontokat is meg kell vizsgálni, hogy például nem tartalmaz-e az egészségre ártalmas anyagokat, kellően baktériummentes-e, és így tovább. Végül hosszas, orvosi felügyelettel végzett vizsgálatok után történhet meg egy víz gyógyvízzé nyilvánítása. Milyen gyógyvizeket tartanak nyilván? — Lehetetlen valamennyit felsorolni. Az ásványvizeknél tíz főtípust különböztetünk meg. A legfőbb alkotórész szerint ebbe a tíz főkategóriába soroljuk a vizeket. így Harkány például — különlegesen jó kéntartalma alapján a nyolcas típusba tartozik. Egyébként a 447 gyógyvizünk közül 363 25 C foknál melegebb! A gyógyfürdők fejlesztésének mi a legfontosabb feladata? — Az az elképzelés, hogy három kategóriába soroljuk a gyógyfürdőket. Az elsőbe az országos, illetve nemzetközi jelentőségűek tartoznának. A másodikba a körzetiek, a harmadikba a Helyi jellegűek. Ha ez megtörténik, a központi keretekből mindenekelőtt ezeket a kiemelt fürdőket kell a megfelelő színvonalra emelni. HARKÁNY _ KÖRZETI JELLEGŰ FÜRDŐ A tervezet szernit az első kategóriába a következő fürdők tartoznának: Császár, Geífér^ Lukács, Rudas, Széchenyi fürdő (valamennyi Budapest), Ba- latonfüred és Debrecen. A másodikba — körzeti jelentőségű fürdő gyanánt — Gyula, Szolnok, Eger, Hajdúszoboszló, Hévíz, Párád és mások társaságában Harkány is. Bár igaz, Har. kány idegenforgalmi fontosságát egyre inkább felismerik, mert egy — egyelőre a vágyak szintjén maradó •— előzetes költségtervezetben Harkány is ott szerepel egy új gyógyfürdő és gyógyszálló építésével 100 millió forint erejéig. Hogy ez milyen szerény ösz- szeg, annak bizonyítására egy statisztikai adat álljon itt: 1966- ban a mozgásszervi betegségekre fordított táppénz összege hazánkban 145 millió forintot tett ki... De a mozgásszervi betegségek mellett gyógyvizekkel kezelnek nőgyógyászati betegeket, balesetből eredő betegségeket, gyomor és más szervek krónikus betegségeit. A hazai betegeken kívül külföldiek egész serege keresné fel a magyar gyógyfürdőket — ha azok fogadni tudnák a vendégeket. Különösen Észak-Euró- pából, s a környező országokból, beleértve természetesen Harkány legszorgalmasabb látogatóit, a jugoszlávokat is, várható nagyobb idegenforgalom. Magyarország gyógyfürdőparadicsom lehet, ha a kérdés valóban őt megillető fontos helyre kerül, A szakemberek szerint 853 millió forintos beruházással „kielégítő színvonalúvá” lehetne fejleszteni Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Debrecen, Harkány, Párád, Ba- latonfüred, Sárvár, Eger és Jós- vafő gyógyfürdőit. S talán azután sor kerülhetne a helyi jellegű fürdők továbbfejlesztésére, köztük például Szigetvárra is ... H. E. Harkány. 4
