Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-26 / 224. szám
4 DUNÁMTÓL! NAPLÓ rw. Gyűrűfű ma már szimbólum Mi lesz az aprófalvak sorsa? A II. Országos Szociológiai Konferencián pénteken a „Falu és településrendszer" témakörben három előadás hangzott el. Dr. Dányi Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának munkatársa „Aprófalvak és a településhálózat fejlesztése”, Lackó László, az Országos Tervhivatal tervgazdasági intézetének osztályvezető-helyettese „Aprófalvak helyzete a településhálózat rendszerében”, dr. Wiener György, a Tanácsigazgatási és Szervezési Intézet tudományos kutatója pedig „Területi érdekek, övezeti érdekek és a tanácsi körzetesítés” címmel tartott előadást. Miniszteri utasítás a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről A sajátosan baranyainak tudott, ám néhány más országrészre — Zalára, Vasra, Veszprémre és Borsodra — is jellemző aprófalvas településszerkezet sorsának és jövőjének megvitatása nem véletlenül került a konferencia napirendjére. A dolog baranyai sajátosságát az adja a közvélemény számára, hogy éppen a mi megyénk volt az, amely először adhatott hírt egy aprócska falu elnéptelenedéséről. Gyűrűfű ma már szimbólumnak számít és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy talán éppen ennek a községnek a sorsa irányította a figyelmet az egyre élőbbé váló problémára. Akárhogy is vesszük, Gyűrűfű egy folyamat kezdetét jelenti, s hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Baranyában néhány község szinte feltartóztathatatlanul közeledik az elnéptelenedés állapotához. Az álláspontok még nem egyeznek Az elnéptelenedés természetesen egy hosszadalmas folyamat végső szakasza, amit meg lehet gyorsítani bizonyos intéí- kedésekkel, de le is lehet lassítani, esetleg hosszú időre elodázni. Dehát melyiket is? A probléma új még, hiszen Gyűrűfű nevét is három esztendeje kapta szárnyra a hír és ilyen rövid idő alatt nem lehet egyértelműen állástfoglalni sem a fo'ygmat gyorsítása, sem lassítása mellett. Hogy ez mennyire így van, az a pénteki előadásokból is kitűnt. Az egyik előadó a „nem-fejlődéssel” összefüggő problémák boncolgatását jelölte meg mottóként, a másik úgy találta, hogy a témát túlságosan is dramatizálják, ezért mérsékletre intett A „nem-fejlődés” azonban nagyon is jellemző állapot, amit az ilyen községekben élők élet- körülményeinek javítása végett is figyelembe kell venni. Éppen ezért nehéz eldönteni, hogy a „nem-fejlődés” állapotát a feilődés, vagy a visszafejlődés felé mozdítsák. Az előbbihez gazdaságtalan befektetésekre lenne szükség, az utóbbi talán nem találkozna a helyi lakosság egyetértésével. Áthidaló megoldás lehetne a központi községek erőteljesebb ütemű fejlesztése a vonzás meggyorsítására, de ennek is megvannak o maga akadályai. Aprófalvak és a társadalmi- gazdasági háttér Miért éppen most kell beszélni az aprófalvak helyzetéről? Voltaképpen a felszabadulás utáni társadalmi és gazdasági változások hozták ezt felszínre. Előbb a nagyarányú iparosítás váltott ki addig nem látott népességmozgást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ország 3000-nél több települése közül 267-ben található a szocialista iparban foglalkoztatottaknak mintegy 90 százaléka. Az elmúlt évtizedben ment végbe a mezőgazdasági termelőerők koncentrálódása. 1960-ban 4507 termelőszövetkezet 4,2 millió hektár területen gazdálkodott, ma 2240 tsz 5,9 millió hektárt mondhat magáénak. A 316 baranyai községben 53 ezer mezőgazdasági munkaerő él, 106-ban azonban a százat sem éri el a számuk, s ez is- csökkenő irányzatot mutat, mintegy bizonyítva, hogy az elvándorlás létező folyamat. Az intenzív gazdasági fejlődés következtében kerültek előtérbe a területi ellentétek, amelyek legélesebben természetesen az aprófalvak mai állapotában tükröződnek. Intézményeket — kihasznáatlanul ? A társadalmi fejlődés egyenes következménye, hogy növekedtek az intézményekben kielégíthető lakossági igények a közoktatásban, a közegészségügyben és egyéb területeken. A bölcsődék, óvodák iránti igény természetes jelenség az apró- falvakban is, s az ott élőknek is joguk van a szakorvosi ellátásra. Az lenne természetesen a helyes — ha a szükséges anyagi erőforrások is rendelkezésre állnának —, ha mindenütt lehetne bölcsődét, óvodát, szakorvosi rendelőt építeni. Azonban mindjárt fel lehet tenni a kérdést: kifizetődnek-e? Csak egyetlen példát: egy óvoda minimum 25 gyerekkel működtethető gazdaságosan. Létesíthető-e akkor óvoda olyan községben, ahol 10—12, vagy ennél is kevesebb óvodáskorú gyermek van? Az elvándorlás következménye, hogy az aprófalvak egyben elöregednek, ami viszont azzal jár, hogy megnő az egészségügyi-szociális ellátás igénye. Az ellátást nyújtók száma azonban nem emelkedik, legfőképpen nem azoké, akik a kis települések lakosságának gondjain enyhítenének. De menjünk további Ha egy 80-100 lelkes falunak nincs bekötőútja, érdemes-e milliós költséggel építeni? Vagy törpevízművet? Vagy bármi egyebet, ami a folyamatot csak ideig-óráig lassítaná, de meg nem állítaná, s legkevésbé sem fordítaná visszájára. A folyamat jellemzői Az elnéptelenedés folyamatával bizonyos esetekben tehát számolni kell, éppen ezért nem árt ismerni a folyamat jellemzőit Ezek között első helyen természetesen az alacsony és csökkenő irányzatú népességszám álL S ezzel szinte egyenértékű a magas átlagos életkor. A népességszám csökkenését az aktív munkaerők elvándorlása idézi elő, s ennek folyománya a visszamaradó népesség elöregedése. Az ilyen ! községek lélekszáma már olyan alacsony, hogy a települések magukrahagyva teljesen fejlődésképtelenek, intézményellátásuk gazdaságtalan. Baranya aprófalvaiban évente 271 forint jut fejenként fejlesztésre, ez ugyanakkor Siklóson 3100, Mohácson 3700 forint körül van. A jelenlegi szabályozó rendszer mellett az aprófalvak fejlesztési alapjának növelésére nincs lehetőség. E jellemzők ismeretében is nagyon nehéz dolog azonban kiválasztani azokat a községeket, amelyeket körülményeik az elnéptelenedésre ítéltek. Nem az elsorvasztás eszköze A településhálózat-fejlesztés szerves része a tanácsi átszervezés, amelyet különösen a tanács nélkül maradt községekben ma is tévesen értelmeznek. Igaz, hogy nincs saját közigazgatás, „hatóság”, de nem szűnt meg teljesen az önállóság, s a fejlesztés és ellátás szintje sem csökkenhetett. A tanácsok ösz- szevonása nem az elsorvasztás eszköze, jóllehet bízönyos célzatosság volt abban, hogy egyetlen esetben • sem emeltek székhely-községgé olyan települést amelynek léte hosszabb távon nem biztosított. Az aprófalvak hosszú évek óta tartó elnéptelenedési folyamata a termelőerők koncentrálódása következtében minden külső beavatkozástól mentesen végbemegy. Fontos teendő ezzel kapcsolatban az urbanizáló- dást követni és segíteni. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy a kis településeken maradnak sokan, akik el sem akarnak menni; a róluk való gondoskodást tehát fenn kell tartani, de ehhez már nem beruházásokra, hanem szociálpolitikai jellegű intézkedésekre van szükség. H. L Az augusztus 20-át megelőző ünnepi tanácsülésen a hagyományoknak megfelelően döntött Pécs város Tanácsa a társadalmi munka legjobbjainak jutalmazásáról. Az értékelt időszak: 1972 második féléve. Ekkor bontakozott ki szervezett formában és hozott kiemelkedő eredményeket a bölcsődék, óvodák, iskolák patronálási mozgalma. A város ipari üzemeinek munkásai, a szocialista brigádok mintegy 300 ezer társadalmi munkaórával segítették 70 intézmény fejlesztését, mindennapi munkáját A Karikás Frigyes utcai általános iskolában úszó-tanmedence épült a Bánki Donét utcai általános Iskolában fizikai labor, a gyárvárosi általános iskolában politechnikai műhely létesült, széleskörű társadalmi összefogás segítette a Magyar Lajos utcai óvoda felépítését Egyedül a Mecseki Szénbányák szocialista brigádjai több mint egymillió forint értékű társadalmi munkával könnyítettek a város terhein. Az „Egy napot Pécsért" mozgalom eredményes volt 1972- ben, s az ünnepi tanácsülés 49 arany, 19 ezüst és 10 bronz diplomával tüntette ki a kimagasló társadalmi munkát végző szocialista brigádokat és más munkaközösségeket, egyéni teljesítményeket pedig 11 ezüst- és 4 bronzplakettel jutalmazott. A kitüntetések zöme — ez is hagyományszerű ma már — az I. kerületbe került: 45 diplomával és 13 plakettel ismerte el a tanács a kerületért végzett társadalmi munkát * Az I. kerületben áttolóban 1,8—2 millió forint körül szokott mozogni a végzett társadalmi munka értéke. A 72-es második félévben meghaladta az egymilliót ez az érték, aminek számítási alapja a teljesített munkaóra, szorzókulcs pedig a rendkívül szerényen megállapított segéd- és szakmunkás órabér — és semmi több. Ebből is kitűnik, hogy a társadalmilag elvégzett munkák tényleges költsége a számítottnál jóval magasabb lenne, ha vállalatok, szövetkezetek kivitelezésében készülnének. De maradjunk csak az egymilliónál, ez is tiszteletreméltó eredmény. Hogyan jött ez létre, mivel magyarázható az I. kerület társadalmi munka-aktivitása? Dr. Sárvári János, a kerületi tanácshivatal elnöke így látja: — Nagy a kerület, sok q feladat, kevés a megoldásukra jutó pénz. Munkáskerület a miénk, nagy az itt élők és dolgozók politikai aktivitása és közéleti érdeklődése, kevesebb a kispolgári hajlam, és nincs az a befeléíordulás, mint a belvárosi övezetben, A dolgok megoldásához szükség van a társadalom összefogására — ezt az I. kerületiek természetesnek veszik. A kerületben működő vállalatok igen következetesek, céltudatosak a társadalmi munka szervezésében és természetesen számonkérik a vállalások teljesítését is. Én ebben látom a kerületben végzett társadalmi munka eredményesséBefeiezte munkáját az orvoskongresszus Több, mint száz tudományos előadás, érdekes vita után befejezte munkáját a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság VI. kongresszusa. Tegnap, az utolsó, szabadon választott témájú előadások megtartása után a társaság közgyűlést tartott, amelyen méltatták a kongresszus munkáját, kiemelt fontosságúnak tartották a fiatal endokrinológusok szakmai támogatását és újraválasztották a tisztségviselőket. A társaság elnöke dr. Flerkó Béla egyetemi tanár, főtitkára pedig dr. Fehér László, a budapesti Péterffy Sándor utcai kórház belgyógyász-főorvosa lett. A társaság következő kongresszusát Debrecenben tartják. gét Es ehhez még azt tenném hozzá: érzésem szerint nincsenek kellően kihasználva a társadalmi munkában rejlő lehetőségek. Arra gondolok, hogy hiányoznak már évek óta a nagy, városi méretű és éppen ezért alapos szervezettséget igénylő társadalmi munkák. Biztos vagyok benne, hogy ha lenne ilyesmi, az a kerületben végzett társadalmi munka sérelme nélkül is menne. * Evek óta a kerület legjobbjai között vannak a. Hőerőmű szocialista brigádjai, s ezúttal is kilenc kollektíva szerepel a kitüntetettek névsorában. Pótlók Dezső pártbizottsági titkárral és Solymosi János szakszervezeti bizottsági titkárral számoljuk össze a teljesített órákat. s kiderül, hogy csaknem három és fél ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a brigádok a Hőerőmű által patronált intézményeknél, * Háromszor nyerte el az aranykoszorút a villamosüzemi Kandó Kálmán szocialista brigád, amelynek idei naplójában az első oldalon a kitüntetések felsorolásánál olvassuk, hogy az „Egy napot Pécsért” mozgalomban 1963-ban arany, 1970- ben és 1971-ben ezüst diplomát kaptak. Ezek mellé kerül hamarosan — az ünnepélyes átadás után — az 1972-ben végzett munkával kiérdemelt arany diploma. A brigád 1960-ban alakult, s azóta is a brigádélet szerves része a társadalmi munka. A vodászéletnek talán a legszebb időszaka minden esztendőben a szarvasbőgés, amely — a korábbi megfigyelések alapján — az idén szeptember hatodika-tizedike körül várható. A szarvasvadászat persze már szeptember 1-vel megkezdődik a megye 42 vadásztársasága által bérelt 570 ezer holdnyi területen. Az ez évi becslés szerint a szarvas-törzsállomány száma 2136, s ebből a tervszerinti kilövésre 851 szarvas kerül. A ki- lövendők között 248 bika van, s ezek közül selejtes 203. A „maradék” golyóérett bikákból huszonhatot külföldi — zömében nyugatnémet — vadászok kötöttek le. A várható bevétel — a külföldiek révén — körülbelül 1 millió forint lesz. De a vadász- társaságok bevételét gyarapítja még az a másfél millió forint is, amelyet a lőtt vad értékesítéséből kapnak. Az elmúlt enyhe tél, a korai A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről. A tanulók otthoni terhelésének csökkentésére magyar nyelv és irodalomból, matematikából kötelező írásbeli házifeladat hetenként legfeljebb egy alkalommal, idegen nyelvből óráról órára legfeljebb öttíz mondat terjedelemben adható; a szakmai tantárgyakból (például fizikából) a házi feltantárgyi szakmai munkaközösségek úgy határozzák meg, hogy az írásbeli, szóbeli és rajzi feladat elvégzése az átlagos képességű tanuló számára ö&z- szesen legfeljebb napi két-hó- rom órát vegyen igénybe. A testnevelés óraszámát a szakközépiskolák I—IV. osztályaiban heti két óráról három óráI Előbb téeszefcn^ — Almamelléken és Mozsgón —, aztán a pécs bányai kórháznál, majd hosszú évek óta a gyárvárosi iskolánál, óvodánál dolgoznak. Sok munkájuk volt a nyelvi lo- bor létrehozásában, s az értékelt 664 óra nagyobbik felében ők építették Id az iskola póktechnikái tanműhelyének erőátviteli és világítási hálózatát. Idén az iskola 12 alagsori helyiségének teljes újravillamosf- tását végezték eh s ágy számolják, hogy a 1ó fős brigád minden tagja legalább 20 társadalmi munkaórát teljesített már. Ha csak ennyit mondunk a brigád által végzett társadalmi munkáról, ez is elegendő indok a kitüntetéshez. * És most néhány mondat a társadalmi munka jövőjéről. A tanácsülés elé terjesztett kitüntetések szöveges indokolásából idézünk: „Megvizsgáltuk a most folyó, vagy a közeljövőben Induló pécsi építkezések azon részeit, ahol társadalmi munka igénybevétele is lehetséges, s nyolc területet választottunk ki, amelyekkel kiemelten kívánunk foglalkozni. Ezek a sportcsarnok, a felüljáró, a mecseki parkerdő, a pécsbányatelepi nyári napközis tábor, a hullámfürdő befedése, az első világháborús katonasírok rendezése, a közlekedési park, valamint az iskolai-óvodai patronáló mozgalom." Feladat tehát van, a társadalmi munka körét ki lehet terjeszteni. Egy napot Pécsért — ezt várja a város polgáraitól I tavasz és a napsütötte nyár kedvezett az idén a vadállománynak. Tavaly például az első szarvasbőgést augusztus 29- én jelentették Vajszló környékéről, az idén viszont már 19-én jelezték a szarvasok nászának kezdetét ugyancsak Vajszlóról. Egyébként a korai „nászt” őzeknél, azt megelőzően a vaddisznóknál is tapasztalták. A vadásztársaságok, a MA- VOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága irányításával és a Vadvédelmi Technológiai Állomás közreműködésével vadkár- elhárítási kísérleteket folytatnak, azon túl, hogy a napokban sokhelyütt megkezdték az úgynevezett „zöldhajtást” a vaddisznók rovására. Ugyanis Baranyában — amely köztudomásúan jelentős nagyvad-állománnyal rendelkezik — a vaddisznók okoznak elsősorban komoly kárt a mezőgazdaságban, A vaddisznó napjainkban nem csak az összefüggő erdőségekre keil emelni. A «rata—I elkészítő tantárgyak, valóimat u közgazdasági szakközépiskolai Hl—IV. osztályok szakmai faxé tárgyainak tanterveiben és tankönyveiben végrehajtott tananyag-csökkentés részletes Ismertetésére, a minisztérium, ■ többi szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyainak tananyag-csökkentésére pedig a szakirány szerint illetékes miniszter ad kj tantárgyi útmutatókat Óraterven kfvOll elfoglaltság (szakkör, énekkar, rendkívüli tantárgy stb.) semmiféle rímen nem lehet kötelező. Ha azonban a tanuló a tanév elején ilyen elfoglaltságot önként vállal, annak folytatása alól évközben csak az igazgató mentheti fel. A szakmai gyakorlatokon különös figyelmet kell fordítani a munkáltató foglalkozások jó megszervezésére, s a gyakorlati idő gazdaságos kihasználására. A tanuló terhelés csökkenté-' sére kiadott útmutatókat értelemszerűen alkalmazni kell a dolgozók szakközépiskoláinak esti és levelező tagozatain is. A közismereti tantárgyként oktatott biológia tantárgy megszűr nik, óraszámával a héti tanítási órák száma csökken — kivéve a közgazdasági szakot, ahol új óraterv lép életbe. A dolgozók kereskedelmi szakközépiskoláiban a szövetkezeti ismeretek önálló tantárgyként való oktatása megszűnik. A IV. osztály-! ban a kereskedelmi gazdaság-! tan tantárgy óraszáma — a he-' épülő szövetkezeti ismeretek miatt — az esti tagozaton háH romról 3,5-re, a levelező tag©-’ zaton 1-ről 1,25-re módosul. A dolgozók szakközépiskolájának esti és levelező tagozatain ai egyéb tantárgyak óraszáma a tananyag módosulása eseten nem változik. A minisztert utasítás izep ’ terober 1-én kép hatályba. Élelmiszeripar! központ Zalaegerszegen Zalaegerszegen éj ételmiszevipari központot alakítanak ki. Első létesítménye, egy 1000 vo- gonos gabonasiló már tető alá került, a továbbiakban malmot és takarmánykeverő üzemet telepítenek ide. A gabonaipar szomszédságában jelölték ki a következő élelmiszeripari üzem, az évi 500 vagon kapacitású baromfifeldolgozó helyét Az üzem évi 100 vagon házinyúl feldolgozására is alkalmas lesz. Építése megkezdődött. A terv szerint 1975. végére készül el, s 1976. év elején kezdi meg a munkát ellen ben tartózkodik, hanem egyre nagyobb számban „látogatja" meg a nagyüzemi mezőgazda- sági termőterületeket ilyen időben főként a kukoricásokat Ezért legutóbb például — az intenzív vadászat mellett — vadriasztó kísérleteket a magyar- hertelendi „Aranykalász” termelőszövetkezet kukoricatáblájában alkalmaztak. A módszer az, hogy az éjszakai órákban kar- bid-ágyút üzemeltetnek különböző pontokon, míg a tábla szélét káliszappanos oldattal körbepermetezik, az időjárástól függően hetenként, vagy kéthetenként megismételve. A vegyszerek erős illata elriasztja a vaddisznót A kísérletre kijelölt tábla mellett hagyományosan őrzött kukoricaföldet is fenntartanak, hogy így összehasonlítható legyen a vadkárelhárítási eljárás hatékonysága. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek és ezért még rövidesen két vadász- társaság területén bevezetik a kísérleti eljárást 9 ff Egy napot Pécsért U Az i. kerü etíek az élen-Varják a társadalmi munkásokat H. L Tíz nappal korábban kezdődőt! a szarvasok „násza” Vajszlón Szeptember elsejétől szarvasvadászat több mint félmillió katasztrális holdon Karbid-ágyúval a vaddisznók v k i
