Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-26 / 224. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nciniö «■■■■■■——«»»11 mi— .....ami u—i—«w......hu «mimw Éát&titi XXX. évfolyam, 224. szám 1973. augusztus 26. vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Á termelékenység a mutató GM (fttóiiq minden roppant •gyszerű: ha azonos Idő alatt, azonos számú munkaerővel többet termelünk, emelkedik a munka termelékenysége. Valóban, a világhódító szakfogalom, a századunk minden bonyolultságát egyetlen viszonyszámmá tömörítő, szerény képlet; a termelékenység, alapjában véve arról tudósít, amit ez a közhellyé egyszerűsített jellemzés kifejez: mennyi értéket állítunk elő azonos időegység alatt A nagy Igazságok madártávlatból nézve mindig kézenfekvőén egyszerűek; csak a mikroszkopikus közelség, tehát az elemzés, a vizsgálódás deríti fel a valóság árnyalatait, az igazság bonyolultságát. így van ez a termelékenység esetében is, amelyről csakhamar kitűnik: maga a látszatra egyértelmű fogalom is megannyi tisztázatlanságot, sőt világszerte heves szakmai polémiát fed, maga a puszta meqhatározás is széles körű kutatások tárgya. Vágjunk át itt napjaink gondjainak, feladatainak középpontjához: ismeretes, hogy a gazdaságirányítás módosítását követő években átmenetileg lassult majd stagnált a termelékenység, később ez az irányzat változott, s ma már a termelékenység határozottan emelkedik. Érdemes közelebbről is szemügyre vennünk az iménti mondattal jelzett grafikonvonalat, mert kétféle félreértés, tév- hiedelem olvasható ki belőle. Az egyik oly módon jellemezhető, hogy korábban sokan a gazdaságirányítás módosításának számlájára írták a termelékenység növekedésének lefékeződött ütemét, általánosan és egészében minősítve ezzel a változást, mintegy az irányítási rendszer természetéből származtatva a termelékenységi gondokat. Cáfolni ezt az álláspontot ma már természetesen felesleges, hiszen időközben a tények vállalták a bizonyítás szerepkörét. Teendőink, gyorsabb gyarapodásunk szempontjából nézve, azonban nagyobb figyelmet érdemel ama — jelzett — második félreértés, amely termelékenységi irányzataink nyomó« keletkezett és mindmáig érzékelhető. A szocialista ipartan 1972- ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés — tehát a termelékenység — a tervezett 5 százalék helyett, 6,5 százalékkal nőtt, s ez olyan eredmény, amit hiba lenne lebecsülni. Tegyük hozzá azt is: nem kevésbé hiba lenne ezt az előrelépést túlértékelni, elvonatkoztatva a háttértől, létrejöttének okaitól, ilyen ok például az. hogy az egy főre jutó termelés növelését a körülmények nagymértékben klkényszerítették, a foglalkoztatott létszám ugyanis nem nőtt — mert nem nőhetett -, sőt, 0,8 százalékkal csökkent. Ebből pedig az Is következik, hogy a termelékenység — önmagában rendkívül örvendetes - javulásában még nem szerepelt kellő súllyal a korszerűbb munkaszervezés, a céltudatosabb vállalati vezetés, a tartalékok módszere* feltárása. Am talán ennél Is fontosabb só mutatnunk arra az összefüggésre, amit bevezetőnkben a termelékenység fogalmának homályaival jellemeztünk. Arról van szó, hogy az imént említett arány — az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés - lényeget tekintve meglehetősen képet ad m kenység társadalmi méretekben értelmezett, valódi dinamikájáról. Ez a mutatószám ugyanis, amint szövegéből kiolvasható, a foglalkoztatottak számához, szakszerűbben: az élőmunkához méri a termelékenységet. Köny- nyű belátni azonban — és szakkörökben terjed ez a felismerés —hogy a társadalom számára legalább ennyire fontos az is: mennyi lekötött eszközzel, tehát géppel, készlettel érték el a termelékenység emelését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a termelésben lekötött eszközök, amint elnevezésük is kifejezi: a holtmunka — szintén a társadalom befektetett munkáját képviselik, még akkor is, ha ezt a munkát egy korábbi termelési szakaszban (a gép, a berendezés előállításakor, vagy — import esetén — az érte járó deviza kitermelésekor) állította elő a társadalom. Alapigazság az Is, hogy a vállalati gazdálkodás gyakorlatában ez a két tényező — az ember és az eszköz, tehát az eleven és a holtmunka — egymást helyettesítő elemek, pontosabban: választási lehetőség nyílik abban, hogy az egyiket vagy a másikat „fogyasztja-e" jobban a vállalat. Következésképp: a társadalom tartósan akkor jár jól, ha a termelékenység a munkaerővel és az eszközökkel való gazdálkodás egyetemes javulása nyomán növekszik. Ilyen összegezett mutatószámmal vizsgálva:a negyedik ötéves terv a népgazdasági hatékonyság növekedését (az élő- és a holtmunka együttes hozamát) évi 1,9 százalékos ütemben irányozta elő, s tavaly az emelkedés 1,4 százalék volt, amiből a feladatok egyértelműen kiolvashatók. A termelékenység - ilyen átfogóan értelmezett — növelését egyébként nemcsak a gazdasági szükségszerűség, de a jövő egész sor elkerülhetetlen társadalmi folyamata is sürgeti, sőt, előbb-utóbb kikényszeríti. Ilyen tényező mindenekelőtt a demográfiai előrejelzésekből kirajzolódó munkaerőhelyzet, és a munkaidő várható, további csökkentése. Az ipar távlatilag, 1975 utón általában már aligha növelheti létszámát, a mezőgazdaság további intenzifiká- lásóval felszabaduló munkaerő ugyanis mind erőteljesebben áramlik majd az úgynevezett harmadik szektorba, a társadalmi szolgáltatások törvényszerű növekedésének megfelelően. Ebből pedig az következik, hogy a társadalom — benne mindhárom szektor, tehát az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás — csak úgy növelheti teljesítményét, ha a munkaerővel, amely hovatovább a legnagyobb hiánytényezővé lép majd elő, jobban, szervezettebben gazdálkodik, s ha a gépesítés, a technológiai korszerűsítés is ehhez kapcsolódik, jobb működési hatásfokával, munkaerőt pótló hasznosításával. Tábori András Több hetes ünnepi rendezvénysorozat Hegnyitották a bányász kulturális heteket A pécsi bányászokat a XXIII. bányásznapon szeptember 1-én és 2-án köszöntik. Ezen kívül hősies munkájuknak, helytállásuknak adózik egy több hétig tartó ünnepi rendezvénysorozat, a bányász kulturális hetek. A kulturális és sportrendezvények szervezői természetesen a különféle bányász művelődési központok, így a MÉV Ságvári Endre, a Puskin, a Petőfi, a Május 1., valamint a József Attila Művelődési Házak. A MÉV Ságvári Endre Művelődési Házban már tegnap, augusztus 25-én este hét órakor ünnepélyesen megnyitották a bányász kulturális és sport- heteket, amelyeknek az eseményei augusztus 25-től november 25-ig tartanak. A szeptemberi programban előadásokra is sor kerül, például szó lesz a vállalati alapok képzéséről, az ösztönzési rendszerekről, II. Rákóczi Ferenc koráról, az alapműveltség megszerzésének fontosságáról. Szakköri bemutató foglalkozásokon úttörőkkel, majd felnőtt klubtagokkal találkoznak. Kiállításokon néprajzi tárgyakat lehet megtekinteni és bemutatkozik a rádiós klub is technikai újdonságaival. S bizonyára nem csalódnak a szak- szervezeti, munkásmozgalmi könyv- és folyóirat-kiállítás látogatói sem. A zenét kedvelők egy közös hangversenyen vehetnek részt, ahol fellép az osztrák salzburgi vasutas zenekar és a MÉV fúvószenekara. Meghívott zeneszakértők hanglemezekről zeneműveket mutatnak be, magyarázva a zeneszámok értékét és szépségét. Az irodalomkedvelők a Jelenkoresten az irodalmi folyóirat szerkesztőivel találkoznak majd. Sor kerül egy szórakoztató öltözködési és divattájékoztató előadásra és bemutatóra is. A József Attila Művelődési Házban szeptember 2-ón a szabadtéri színpadon szintén bányász kulturális heteket nyitnak meg ünnepélyesen. Ugyanitt szeptember 10-én a Magyar Televízió híradójának „Különkiadása" jelentkezik. A vendégek között lesznek Varga József, Kovács Sándor, Matuz Jó- zsefné és a műsorvezető Gál Jolán. Szeptember 21-én a Puskin Művelődési Házban a berlini VIT-en járt megyei küldöttekkel találkoznak a bányász- fiatalok és dolgozók. Komlón, a Május 1. Művelődési Központ szervezésében bányász fúvószenekorok közös hangversenyében gyönyörködhetnek a hallgatók szeptember 25-én. A József Attila Művelődési Házban pedig szeptember 28-án a Itt. felnőtt bábfesztivál művészeti bábcsoportjai adnak műsort, többek között itt vendégszerepei az eszéki Ognijon Prica gyermekszínház, a kons- tanzai Teatrul De Droma Si Commedia, valamint a moszkvai főiskolások együttese is. A TARTALOMBÓL Nyakig a költségekben Mi lesz az aprófalvak sorsa ? Karbid-ágyú vaddisznók ellen A Haraszti-per Öröklődik a tudathasadás ? Lángokban a gépkocsik Kétszdzötvenedszer pécsi színekben Megkezdődtek az országos békekongressznst előkészítő megyei békekonferenciák Augusztus utolsó hetére és szeptember első napjaira Időzítették a 8. magyar békekongresszus előkészületi programjában az országos eseményt megelőző megyei békekonferenciákat Most kezdődtek meg több országrészben ezek a helyi béketalálkozók, amelyeken uz elkövetkező napokban — valamennyi megyében és Budapesten — megválasztják a szeptember 20—21-én tanácskozó kongresszus küldötteit A vidéki békekonferenciák megszervezésében részt veszKétszázötven új óvodai férőhely Az igazgatók számára már megkezdődött a tanév Tegnap délelőtt rendezték meg a pécsi óvodák, általános és középiskolák tanévnyitó igazgatói értekezletét Erre meghívták az iskolák párttitkárait is. Az értekezleten részt vett Szent- irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács V8 művelődésügyi osztályának vezetője, Popp Imre, a Pécs városi Tanács VB elnökhelyettese, Bodó László, a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei Bizottságának titkára, Szirtes Gábor, a KISZ Boranya megyei Bizottságának munkatársa és dr. Gyöngyösi Jánosná, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára. A Doktor Sándor Művelődési Házban megtartott értekezleten Szentirányi József bemutatta Csorba Tivadart, a Pécsi városi Tanács VB művelődésügyi osztályának nyáron kinevezett vezetőjét, aki új beosztásában tegnap találkozott először a város iskolavezetőinek testületével, majd üdvözölte a tanévnyitó értekezletet. Csorba Tivadar az oktatási reformmal kapcsolatos alapkérdésekről beszélt. „Egyesek még mindig félnek a tananyagcsökkentéstől — mondta. — További vitára azonban már nincs lehetőség, az erre vonatkozó párt- határozatot vezetőnek és beosztottnak egyaránt végre kell hajtania. A végrehajtás módozatairól azonban lehet vitatkozni. A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya egyébként a most következő nehezebb időszakban az ellenőrzés mellett inkább segíti az iskolákat, tanácsokkal látja el. Végül bejelentette, bogy szeptemberben és októberbe« terve« felüt 250 új óvodai férőhelyet létesítenek o városban, a Nagy Jenő utcában és a Szabadság úton, továbbá az épülő új kertvárosi iskolábon szeptemberben átadnak a gyerekeknek nyolc tantermet Popp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese, egyebek között oz Iskolai férőhelyek növelésére és a technikai ellátottságra szolgáló r'énztámogatásról beszélt amelyre az elkövetkező években számítani lehet Kajtór Gergelyné, a Pedagógus Szak- szervezet Pécs városi Bizottságának titkára egy tervet ismertetet: a Nevelők Házában havonta egyszer measzervezik az igazgatók klubját amelyet a tapasztalatcser* fórumának szánnak. Ezek után dr. Gyöngyösi Já- nosné, a Hazafias Népfront nevében köszöntötte oz Iskolák vezetőit az új tanév elején és felhívta a figyelmet a népfronttal közös feladatra, a családi nevelés segítésére, elsősorban a szülői munkaközösségek révén. Majd Szirtes Gábor, a Baranya megyei KISZ Bizottság munkatársa szólalt fel, * az értekezlet szekcióülésekkel folytatódott. nek a Hazafias Népfront helyt bizottságainak vezetésével a társadalmi és tömegszervezetek,; természetesen oz Országos Béketanács hangolja össze az eseményeket és biztosítja a politikai „muníciót" e békefórumokhoz. Mindenütt összegezik az 1969. októberében tartott 7. magyar béke kongresszus óto végzett munkát, a helyi ered-- menyeket, békemozgalmunk országos tapasztalatait A magyar béke mozgalomnak az utóbbi években kifejtett tevékenységét elsőrendűen azzal lehet jellemezni: az MSZMP Központi Bizottságának azok az állásfog- tatásai, amelyeket nemzetközi kérdésekben alakított ki, lehetővé tették, hogy oz Országos Béketanács hazánkban sokoldalú politikai tömegmunkát végezzen, határainkon túl pedig ese- lekvőleg részt vállaljon nemzetközi akciókból, szolidaritási megmozdulásokból. Ezekben a napokban a helyi békekonferenciákon az országos kongresszusra olyan közéleti személyeket választanak meg küldöttekké, akik megfelelően képviselni tudják azokat a rétegeket, politikoi és társadalmi szervezeteket, amelyek a bizalmat előlegezik. Az országház kongresszusi termében összeülő szeptemberi tanácskozáson — mondhatni: békemozgalmunk parlamentjében — fizikai dolgozók, munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek, egyházi személyek, fiatalok és idősebbek egyaránt ott lesznek a többszáz küldött között. Ma, vasárnap ér véget a háromnapos Vásárhelyi Pál vitorlás emlékverseny a Pécsi-tavon, mely on tizenhárom egyesület képviselteti magát — Szokolai feli. — 4 *
