Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-25 / 223. szám

VHág proletárjai, egyesüljetek! XXX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1973. augusztus 25. szombat Ara: 80 fillér A TARTALOMBÓL Első számú segítők (3. oldal) Utód híján minek a titok (3. oldal) 0-4, 0-5, 0-7 (4. oldal) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ártatlan gyilkosok (4. oldal) Wroclaw negyedszázada N incs semmiféle statisztika arról, hogy az idei nyár meg ősz Lengyelorszá­got járó magyar turistái közül hányán vannak, akik Krakkó meg Varsó, a tengerparti Gdansk meg Szceczin után el­mennek Wroclawba is. S ha nincs meg a teljes szám, hogy lenne a részadat, például az: mennyi volt a huszonöt eszten­dős magyarok száma az ősi lengyel város idei látoga­tói közül. Pedig érdekes do­log lenne tudni, hányán voltak, s még izgalmasabb: megkér­dezni egyiket-másikat, eszébe jut-e, hogy éppen akkor, ami­kor ő született, indult el útjára egy nagy és diadalmas mozga­lom is, éppen abban a város­ban, ahová világjáró vágya el­vitte. Mert ma, augusztus 25-én negyedszázada, hogy az értel­miségi világkongresszussal tu­lajdonképpen megszületett a nemzetközi békemozgalom, s a wroclawi találkozóra készülődve itthon nálunk, a magyar béke­mozgalom. Negyedszázad múl­tán éppen magyar békekong­resszusra készülődve és a béke­erők nagy moszkvai találkozója előtt egyszerre csak felvillan az emlékezetben az az 1948-as hangulat. Hogy is volt akkor 1948-ban? Wroclawban a világ sok orszá­gából összegyűlt értelmiségiek egy vigasztalannak tűnő rom­város kísértetvilágába érkeztek. Este, a békeküldöttség első ta­lálkozóján Iréné Joliot-Curie és Julian Huxley az atombomba veszedelméről beszéltek és még vacsora közben is; az üléseken o majd ötszáz párizsi és moszk­vai, chicagói és varsói, athéni és budapesti küldött azt mond­ta: nem szabad, hogy valaha is más városok helyén olyan iszo­nyú rommező legyen, mint a vendéglátó Wroclaw helyén; nem szabad megengedni, hogy új világháború tüzét gyújtsák ki gonosz erők. Negyedszázada csak. De eb­ben a negyedszázadban fa­gyasztotta be az emberi re­ményt hosszú esztendőkre a hidegháború. Ebben a negyed­században hulltak bombák Hanoi és Phenjan otthonaira, ebben a negyedszázadban vert fel fegyverzaj dominikai, ango­lai, alexandriai éjszakákat, hogy csak egynéhányra emlé­kezzünk a „helyi háborúk” kö­zül. Mint ahogy ennek a hu­szonöt esztendőnek történelmi összegezésében minden bizony­nyal a legfontosabb események közé kell illeszteni a másik ol­dalon azokat az aláirásmillió- kat, amelyeket például a stock­holmi békefelhivás alá, vagy az atomfegyver-kísérletek betiltá­sáért megfogalmazott felhívá­sok alá írtak japán tustollal, belga ceruzával, amerikai go- lyóstoflal, — latinbetüvel, cirill- iróssal, vagy arab írásjegyek­kel. A negyedszázad elsősorban persze a világhistória meneté­ben azt a megjelölést kapja: a szocialista országok megerő­södésének kora, szövetségük ki­alakulása az elért vívmányok kiteljesítésére és védelmére. De emellett o tegnapi térképek pi­rosra festett angol, lilára szí­nezett francia, meg zölddel je­lölt spanyol gyarmatai helyére önálló új országok sorának ne­vét kellett berajzolni. Ez volt az a negyedszázad, amikor a szocializmus világ- rendszerré vált és a gyarmati rendszer szétbomlása kétfelöl is segítette ennek az új, világ­méretű népi mozgalomnak, a békemozgalomnak erősödését. 6. M. Szeptember 1—2.: bányásznap Koszorúzási ünnepsé emlékműavatás, kitüntetések, tűzijáték Életmentés a 6-os út mellett (5. oldal) Egyperces interjú amolett-ügyben (5. oldal) Lengyel és magyar bcmyászienekarok hangversenye Pécsett — A KISZ Központi Művészegyüttese Komlón Elkészült az idei bányásznapi ünnepségek végleges program­ja. A XXIII. magyar bányásznap idén tulajdonképpen bányász-hét lesz, az események ugyanis már augusztus utolsó napjaiban meg­kezdődnek. A Mecseki Szénbányák igazgatóságán tegnap sajtó- tájékoztatót tartottak, melynek keretében Bachman Mátyás igaz­gatóhelyettes, Suhajda Tibor, a vállalati Szakszervezeti Bizottság kulturális munkabizottságának vezetője és dr. Varga János, Komló város Tanácsa népművelési csoportvezetője ismertette a bányász­nap legfontosabb eseményeit. Az ünnepségsorozat augusz­tus 30-án, csütörtökön kezdődik, amikoris a Mecseki Szénbányák vezetői idős bányászokat fo­gadnak, akik közül huszonöt veteránt jutalmaznak meg, il­letve tüntetnek ki. Pénteken, augusztus 31-én Komló lesz je­lentős esemény színhelye: a Május 1. Művelődési Házban megnyílik az „Anna-akna 75 éves” című kiállítás. Szeptem­ber 1-én, szombatoru^mind Pé­csett, mind pedig Komlón ese­mények egész sorára kerül sor. Az idei bányásznapi ünnepsé­gek főbb rendezvényei egyéb­ként Komlón lesznek, mintegy jelképezve: ez a terület a me­cseki szénmedence súlyponti te­rülete, ezért kezdjük az esemé­nyek ismertetését is Komlón. Szombaton 11 órakor a Május 1. Művelődési Házban Kasznár Aranka bányász-témájú képei­ből kiállítás nyílik, 12 órakor a bányászzenekar térzenét ad a Lenin téren, 17 órakor pedig sor kerül az új komlói bányász­emlékmű felavatására, mely egyrészt a munka hősi halottai­nak kíván emléket állítani, más­részt a földalatti munka min­dennapi hőseinek dicsőségét hirdeti. Este 19 órakor a Lenin téren felállított szabadtéri szín­padon a KISZ KB Központi Mű­vészegyüttese lép fel, majd vi­dám műsor következik — Ősz Ferenc, Dévényi Tibor, Zsolnay Péter, Harmath Andrea, Cser­háti Zsuzsa és a Vári-ikrek köz­reműködésével. Komló vendége lesz ezen az estén a Corvina­együttes is. A szombat esti program tűzijátékkal, illetve ut­cabállal zárul. És most nézzük Pécset! A meszesi József Attila Műve­lődési Házban délelőtt 10 óra­kor megnyílik a bányász-képző­művészek kiállítása. 16 órakor a Széchenyi téren fúvószenekari hangverseny kezdődik, melynek keretében magyar és lengyel együttesek mutatkoznak be. Délután öt órakor a Puskin Mű­velődési Házban Horányi Attila népi iparművész gyűjteményes kiállítását nyitják meg, majd megkezdődik a gyülekezés a hagyományos fáklyás felvonu­lásra. A fáklyásmenet a cser­tetői emlékmű elé vonul, ahol dr. Nagy József elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A be­szédet, illetve a koszorúzási ün­nepséget követően itt is tűzi­játék kezdődik, majd Meszesre tér vissza a tömeg, ahol utca­bál lesz. Szeptember 2-án mind Kom­lón, mind pedig Pécsett fúvós­zenekarok ébresztik a bányász­körzetek lakóit. A nap főesemé­nye Pécsett lesz: a József Attila Művelődési Házban megnyílik a bányász kulturális hetek című rendezvénysorozat, melynek első műsorszámaként az egyesített bányász munkáskórus és zene­kar szerepel. Este — ugyancsak Meszesen — díjnyertes zene­karok adnak szórakoztató mű­sort. Komló: 11 óráig térzene, 15 órakor repülőbemutató, a KISZ KB Művészegyütt^ • inek újabb fellépése, majd a Corvina­együttes műsora A délután má­sik nagy eseménye a közép­dunántúli lovasiskolák bemuta­tója lesz, melyet repülős bemu­tató és ejtőernyős ugrás követ. Komlón lesz ezekben a napok­ban a Luna Park is: egyszóval minden eddiginél színesebb­nek, vidámabbnak ígérkezik a bányásznap. A gazdag prog­rammal kapcsofatban egyéb­ként Bachman Mátyás igazgató- helyettes elmondotta, hogy a XXIII. magyar bányásznap egy­ben a Pécsi és Komlói Szén- bányászati Trösztök egyesítésé­nek tizedik évfordulójának meg­ünneplésének alkalma is. A me­cseki bányászok közül 18-an kapnak ebből az alkalomból miniszteri kitüntetést, s negy­venhaton részesülnek igazgatói dicséretben. A XXIII. magyar bányásznap alkalmából szovjet, NDK-beli és lengyel bányász- delegáció érkezik megyénkbe, mintegy jelképezve: a szocialis­ta országok bányászai egyet­len, hatalmas családot alkot­nak. B. S. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat Halimba III. bányájában megkezdték az üzemi próbákat. A ’20—350 méter mélységben több mint 14 kilométer hosszban húzódó bánya évi 600—800. ezer tonna bauxitot ad majd a népgazdaságnak. Ez a mennyiség az ország bauxit-termelésének csaknem egynegyede. Az ország s egyben Európa legnagyobb mélyművelésű bauxitbányáját szeptember 1-én ünnepélyesen avatják fel. Képünkön: Ai új bánya felszínének látkép*, Szeptember elején Budapesten Nemzetközi ifjúsági találkozó Moszkva és Szófia utón az idén harmadszor találkoznak a szocialista országok fővárosai­nak ifjúsági képviselői. Ennek a találkozónak, amely szeptember 2-tő| 9-íg tart, Budapest lesz a színhelye. Bíró Józseffel, a Bu­dapesti KISZ Bizottság titkárá­val beszélgetünk. — Mi teszi szükségessé az ilyen jellegű találkozót? — Mindenekelőtt az a felis­merés, hogy céljaink megvaló­sítását segíti, ha rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat, s együtt keressük a legjobb meg­oldásokat, A találkozó jelszava mindent kifejez: Mi a szocializ­must és a kommunizmust épít­jük. Ennek jegyében zajlik majd le a találkozó, amely a berlini VIT szellemét tovább erősítve, újra hitet tesz a béke, a ba­rátság és az internacionalizmus gondolata mellett. — Hány résztvevőre számíta­nak, s hol kapnak szállást a vendégek? — Pontos adattal még nem szolgálhatok, de előreláthatóan 450—500 fiatal képviseli majd a szocialista országok főváro­sainak fiataljait. — Milyen témákat vitatnak meg? — A fővárosi ifjúság felada­tát a városfejlesztésben és a szocialista nemzetközi munka- megosztásban. Téma lesz az is, hogyan használjuk fel a forra­dalmi hagyományokat a fiata­lok ideológiai nevelésében. — Ügy tudjuk, lesznek szak­mai versenyek is. — Négy szakmában. Fiatal hegesztők, gépkocsivezetők, ki­rakatrendezők és női fodrászok versenyeznek. Sok más prog­ram is mozgalmassá, érdekessé teszi majd a találkozót, amely a maga nemében páratlan a budapesti ifjúsági mozgalom történetében. Ilyen nagyszabású rendez­vénynek mi még nem voltunk gazdái, hiszen a budapesti VIT annak ideién országos ren­dezvény volt. Remélem, hogy a ránk bízott feladatokat sikerrel oldjuk meg. (H. S.) Haponta kétszáz méter! haladnak Uj út a Mohácsi-szigeten Oj összekötő út épül a mo­hács-szigeti kompkikötő és Bács-Kiskun megyei nyugati határa között. A kilenc kilomé­ter hosszú, hat méter széles hengerelt aszfaltút csatlakozik a már korábban elkészült tizen­egy kilométeres nagybaracskai úthoz. A 40 milliós kivitelezési munkálatokat a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat végzi, és előreláthatólag még az idén át is adja. Ezután a Mohács felől érkező járműveknek nem kell a bajai hidat igénybevéve kerü­lőt tenni az alföldi utak meg­közelítéséhez. Naponta mintegy kétszáz mé­tert halad az építkezés. Négy különböző úthenger, kotrók, tolórakodók, valamint négy da­rab pótkocsis teherautó vesz részt a munkálatokban. Nehezí­ti az előrehaladást, hogy a zú­zott követ a Dunán át Nagy- harsányból szállítják. A korábbi út nyomvonalát több helyen korrigálják, a kanyarokat átvág­ják, és emiatt az útmenti tele­fonoszlopokat is ót kell telepí­teni. Az 1956-os nagy dunai árvíz óta húzódik a szigeti út építése. Többször felújították, kijavítot­ták a hibákat, de így is kes­keny és korszerűtlen maradt. Komoly rombolást végzett az úttest alapjaiban az 1965-ös árvíz is, nagyban nehezítve a védelmi munkálatokat. Halasi Lajosné, a terület or- í szággyűlési képviselője hosszú ; éveken keresztül harcolt az új í út építkezésének megkezdésé­ért, míg végül is ebben az év­ben megkezdődtek a munkála- i tat. A Mohácsi (Margittá-) sziget Hazánk legnagyobb szigetei kö­zé tartozik. Területe 380 négy­zetkilométer, mintegy hatvan­ezer hold. Ez a kelet—nyugati irányban haladó országút oz egyetlen összekötő az országos főútvonalakkal, Baján keresztül a budapesti, illetve a szegedi 55-ös útvonalakhoz. A terület közigazgatásilag nagyrészt Baranyához tartozik, és csak kisebb részt Bács-Kis­kun megyéhez. A lakosság élel­miszer ellátása megyénk fel­adata, a kulturális intézmények fenntartása ugyancsak, de az úthálózat építés és az energia szolgáltatás irányítása bajai és kecskeméti központból történik. A megépülő új úton Bara­nyával jó összeköttetése nyílik Dávod, Hercegszántó, Nagyba- racska, Sárhát, Homorúd, Riha és Újmohács településeknek. Ezenkívül megoldja a szigeten gazdálkodó több mint tizenegy- ezer holdas Dunavölgye Terme­lőszövetkezet, valamint a duna- falvi közös gazdaság géppark­jának közlekedési gondjait. Az új útvonalnak legjobban talán a homorúdiak örülnek. A téli időszakra a személyszállí­tás megszüntetését tervezték az áldatlan útviszonyok miatt. Ez­zel a település több mint ezer- ötszáz főnyi lakossága az esős hónapokban elszigetelődött volna a külvilágtól. Dávodról, Hercegszántóról és Nagybaracskáról ezen az útpn járnak a pécsi piacra az áru­sok, de itt éri el megyénket a Jugoszlávia felől érkező autós turisták egy része is.

Next

/
Thumbnails
Contents