Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-23 / 221. szám
„Vándor! Állj meg itt!“ Istenkúti- völgy Sűrű lombú bükkölc, gyertyánok körítik a délre nyúló völgyet. Patak bujócskázik a közepén. A gazdag, magas, selymes fűről Hunor és Magyar lovai álmodozhattak. Felhőbáiányok vonulnak az égen, kecses őzikék - egy . .. kettő . . . hórom . . . Fejük a vízben, fehérpihés kimondhatatlankáiukat magasra emelve fényképezik az erdőt. Valamit észlelnek? Akrobata növendékekként ugorják át a patakot, hogy a túlsó part erdejében menedéket találjanak. Az alig kilométerre fekvő falucska tornyában elhallqat a harang, az Istenkúti völgyben még csendesebbé némul a csend. A völgy kitől kapta a nevet? — Senki sem tudja. Rakosgatom az adatmozaikokat. Gvőrffy György szerint a kis patakot az oklevelek már 1332- ben Gyűrű folyó néven említik. A forrás mellé települt Gyűrűfű papja 1332—34—35-ben 10 báni pápai tizedet fizetett. Tehát templomos település volt. A völgyet délről elzáró Várhegyre ki tudja, ki építette az első rönkökből álló őrtornyot? A kiemelkedő dombtető oldalait nemcsak a természet gyalulta ilyen meredekké. A hegyet az Állami Erdészet térképe is Várhegynek jelöli. Frey János volt gyűrűfűi iskola-igazgató szerint a valamikori vár közepén az öregek emlékezete szerint mély kút volt. Bele is ástak a gödörbe. Fiatal gyertyán suhángokat kötöztek össze, hogy a kút mélységét kitapogassák. Ugrálás közben olyan tompa hangokat hallottak, mintha alattuk nagyobb üres helyiségek lennének. A kút neve a valamikori gyűrűfűi öreqek emlékezetében csak „Feneket- len-kút" volt. A hiedelmet az Istenkúti völgy jelenlegi egyetlen férfi lakója, Maros Mérten kerületi erdész is megerősíti A helyhez illően csendesen beszélgetünk. A szerényen mosolygó Évike őzikével áll mellettünk. Az erdészné fogfózító eoerszörppel kínál. Könnyű itt, ahol az eperbokrok fürtös ágai az ablakon hajolnak be, az erdei szamócamező pedig csak pár méterre illatozik. A páragyöngyös poharat uj- jaim között melengetem. — Jó hűtőszekrényük van. — Az aztán van. És még áramdíjat sem kell fizetnünk. Megértem a célzást. Az Isten- kút. Az ősi forrás. Alig pár méterre a völgybe nyúló domb lábánál fakad. A forrás mellett alig lépésnyire több mázsányi kőtömb súlyosodik elénk. Elülső oldalán cs:szo!t kőlapon évszázados írás Vándor! Hogyha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben; állj meg itt az Istenkútnál. Vedd az ivókád kezedbe, éltesd szegény magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet, de a bornak óra vagyon: a vizet a természet Istene ingyen adja. 1862. Javíttatta: A gyűrűfűi „Istenkúti forrás” a megújított emlékoszloppal Tóth István igazgató. Gábor Antal érd. vezető. Tordos Ferenc főerdész. Maros Márton kér. v. erdész. 1954. május 1. Az írásos névmutatón elindulva, a következőket tudtuk m;;g. A kút nevét a legöregebb gyű- rűfűiek is Isten-kútnak tudták. Hozzuk össze vallásos hiedelemmel? Kapcsoljuk Gyűrűfű ősi, Anjou-kori templomához? A domb nyugati, Zsibótra lenyúló oldalán, a Hidegvölgyben Szentkúti forrásoKat emleget a néphagyomány. A török csak a helesfai - akkor toronynélküli — templomot hagyta meg a környék katolikusainak. A szigetváriak ennek emlékeként az 1930-as években még csoportosan gyalogoltak Helesfára, a Péter-Pál napi búcsúra. A félúton való pihenő enyhülés öröme hólaistenkedte ki az Isten-kút nevet? Megbúvó, ősmagyar pogány táltosok fehér lovat áldozó rej- teke volt? Maros Márton vezető erdész szerint öreg gyűrűfűiek mesélték, hogy régen, igen nagy úr — Pál herceg — vadászott az erdőben. Az övé volt a fél megye, talán még a fél ország is. A vadászat után töméntelen sok vadat terítettek a völgybe. A herceg a vadászat utón erdészeinek parancsba hagyta, hogy a forrós ezután „Pál-kútja” legyen. A nép azonban máig is a régi nevet használja, A megújított emlékoszlopról Tardos Ferenc főerdész a következőket mondta: — A bemohosodott, omladozó emlékoszlopra Frey János volt iskola-igazgató hívta fel a figyelmet. Elhatároztuk az érdekes erdei emlék rendbehozását. Az Erdőigazgatósóg vállalta a költségeket. Mivel az oszlop málladozó kőanyagán a betűk vésete kopottá vált, külön szövegtáblát faragtattunk. Az eredeti írásszöveget meghagytuk, csak az oszlopot fordítottuk el. így az ősi szöveg még olvasható. A zselici völgy azóta újra idegnyugtatón, pihentptőn, erőt- adón csendes. Szabad szombatokon maszekolás után rohanó s pihentető vasárnapokon többletkeresetért verejtékező „Vándor! Állj meg itt!” Lengyeltóti János Strand- és fürdőélet Kaposváron Oszóedzés a fedett uszodában A 40 ezer lakost számláló somogyi székhelynek figyelemreméltó strand- és fürdő létesítményei vannak. A vasútállomás épületével szemben épült tér mái- és strandfürdő eszményi környezetben fekszik: a Kapos folyó partján, a Zselic dombjaitól körülvett „strandkombinátnak” 6 nyitott és egy fedett medencéje van. Az 50 rh-es medence egyben az úszóversenyek színhelye, de a fedett 33 m-es uszoda is alkalmas versenyek rendezésére. A két nyitott gyerekmedence vízét felváltvc engedik le és töltik fel, de lehetőségük van a sportiskolásoknak is a zavartalan úszóedzésre. Egy-két évvel ezelőtt sikerült ! a strandfürdő területét növelni. ] Az új területen két kézilabda- pálya és három betonozott lábteniszpálya épült, de még ezenkívül is maradt szabad tér a mozgásra. A kaposvári termálfürdő neve, mint gyógyfürdőé kevésbé A gyűrűfüi „ístenkúti völgy”, háttérben a »őrheggyel A GARE! „BEKÉ" MG. TSZ. megvételre felajánl kisméretű téglát Befizetés a pénztárnál minden kedden és csütörtökön reggel 7—12 áráig. Az oktatás története Baranyában ismert, pedig vizének több jó tulajdonsága van. A gyógyforrás alkáli hidrogénkarbonátos sós víz, amelyben kalcium, magnézium, kén, szerves savak és nyomelemek hatékony mery- nyiségben találhatók. Az 1960- ban feltárt termálvizes kút 51 C fokos ásványvizét a medencékben 37—38 C fokosra állítják be és belégző, ivó és fürdőkúrára használják. A termálfürdő vize elsősorban a különféle mozgásszervi bántalmak, főleg reumatikus eredetű ín-, izom- és izületi fájdalmak idült szakaszában, mozgáskorlátozások esetén és ízületi elfajulósos állapotokban hatásos. Az idült gyulladásos elváltozásokban a termálvíz használata részben a meleghatás és a kielégítő sótartalom miatt gyógyító hatású. A gyomor, a belek és a vesemedence gyulladásos bántal- mainak kezelésére az ivókúrák alkalmazása megfelel. Az ásványvíz lehűtve és esetleg szénsavas vízzel elegyítve hatásos a gyomor-bélhurut és az epe- bántalmak kezelésére. A strand- és gyógyfürdő tervezése során különös gondot fordítottak a vendégek kulturált ellátásának biztosítására: pihenők, társalgók és könyvpavilon épült, az udvaron hinták várják a gyerekeket. A zuhanyok egész sora a higiénikus fürdést szolgálja, a kulturált zeneszolgáltatás pedig fokozza a kaposvári strand és termálfürdőről kialakult igen kedvező összképet. Dr. Vuics Tibor A z elmúlt év folyamon több cikkben ismertettem a pécsi Nagy Lajos Gimnázium történetét. Úgy érzem, nem lesz felesleges, ho most áttekintjük szőkébb hazánknak, Baranyának ok- tatástörténetét, már csak azért is, hogy a ma embere lássa, milyen eszmék mozgatták őseit, milyen szellemi megnyilvánulások hatottak ki az elmúlt korok emberének cselekedetére, gazdasá' gi, társadalmi és kulturális fejlődésére. Szükségesnek látszik ez azért is, mert napjaink fiataljainak gyakran i'-en ferde és furcsa nézetei vannak a régiekről és ezek a hibás nézetek az iskolákban sem tisztázódnak mindig. A rn 'gyár állam az egy- --------------------- séges kereszténységnek két hatalmas kultúrkörében bontakozik ki. Mindkettői „római" kultúra. Csakhogy az egyik — a fejlettebb a Bizáncban és görög kultúrtala- jon kifejlődő „Rumoi”, a másik a görögből továbbnövő és a barbár népekkel keveredő „latin”. A magyar államalakulás ennek a két kultúrának a határán kialakuló, bizonyos mértékig ezért vegyes összetételű keresztény kultúra. Ez a magyarázata annak, hogy o magyar kereszténységben olyan sok a bizánci hatás. Pl. a pécsvára- dí kolostorban talált temetési forma (főpop ülve eltemetése), a Szekszárdon feltárás alatt levő ősi apátság bizáncias stílusa, a Miatyánkhoz fűzött bizáncias befejezés stb, Hisz bizonyított tény az is, hogy már a honfoglaló magyarok között jelentős számban voltak bizánci rítus szerint megkeresztelt keresztények, és az István név maga is bizánci eredetű. A mikor mi Baranya megyének oktatásügyét vizsgáljuk történelmi vetületben, elsősorban a kereszténységgel együttjáró „em- ber”-nevelést értem, szűkebb értelemben pedig a mai értelemben vett népoktatást. A klasszikus görög-római nevelés célja uqyanis a „jó polgár” volt, és ezt a célt váltotta fei a kereszténység a „jó ember” fogalmával. Forrásunk a török előtti középkort Magyarország államéletéről, ebben az oktatásügy történetéről igen kevés. A török 'alatt hatalmas levéltári anyag pusztult el, falvak, velük együtt épületek (lakóházak, kolostorok, iskolák) mentek tönkre. Nagyon kevés a megmaradt tárgyi emlék, és azt sem becsüljük meg mindig megfelelően. Valahogy úgy vagyunk az ún. műemlékeinkkel (mind a szellemi, mind a tárgyi emlékeinkkel), mint a régi falu kocsmájában mulatozó fiatalság a poharakkal. A legszegényebbjei vagdosták a földhöz a poharakat, ha mulattak. A történelmi emlékekben gazdag szerencsésebb országok féltve őrzik a legkisebb emlékeiket is, mi pedig összetörjük, megsemmisítjük vagy úgy, hagy megváltoztatunk egy utcanevet, vagy úgy, hogy kibányászunk egy középkori templomromot, mint kőbányát. De térjünk vissza az oktatásügyhöz! A középkor iskolarendszere gyakorlatban az egész keresztény nyugaton egységesen alakul. Mivel a tanítás elsődlegesen az eqyház feladata, a népoktatás is elsősorban a papok munkája. Így minden plébánián találunk ún, plébániai („fárai”) iskolát. Aztán a kolostor is tanít elsősorban a saját céljára, Ezek a kolostori iskolák. Vannak székesegyházi iskolák, káptalani iskolák. A polgárság fejlődésével megjelennek a városi iskolák. Külön említést érdemel a lovagi nevelés és a nem is olyan elhanyagolt nőnevelés. Végül beszélnünk kell a mai közép és felsőfokú oktatásnak megfelelő iskolákról, (or- tesekről, stúdium qenerálékról, illetve universitásokról.) Baranya meqyében is tehát voltak plébániai, székesegyházi és kolostori iskolák, sőt egészen biztoson feltételezhető, hogy már az 1367-es eqyetem- alapítást megelőzően stúdium generálé is volt. A népoktatásról ugyanis már a 826-i római zsinat is rendelkezik, hogy „az összes püspöki széhelyeken, plébániákon és más helyeken, ahol szükséges, gond és szorgalom irányuljon arra, hogy legyenek mesterek és doktorok, ak’k a tudományokat . . . előadják”. A pécsi püspökséget István királyunk alapította. és oz ugyanokkor épült székesegyház mellett, vagy magában a székesegyházban már iskola is működött. Hisz nem véletlen, hogy Pécs püspökei jeles tudósok, így külön meg kell említeni az első magyar származású püspököt (Maurus, Mór), aki 1Ü36 és 1070 között volt Pécs püspöke, és aki egyben a magyar irodalom első ismert alakja. Ö írta le Zoarard és Benedek legendáját, és ő fogalmazta a tihanyi apátsáq alapító levelét. (Megint felmerül a gondolat, hogy Mór lenne megtisztelve, ha utca hirdetné a nevét, vagy Pécs érezhetőé magát megtisztelve, vagy legalább is büszkének, hogy Mórról utcát nevezhet el!?) Az ősi plébániák eltűntek. De a török előtti időből a mai napig fennálló plébániatemplom a bakonyai, szilágyi, mániái, pécs-ürögi, málomi, bogdósai, mecseknádasdi templom. Ezekben a templomokban, vagy mellettük mindenütt iskola is működött, ahol a keresztény hit alapelemeit tanították a népnek. Kolostori iskola is működött Baranya megyében a pécsvára- di apátságban. Ez az apátság egyébként az ugyancsak királyi alapítású szekszárdi apátsággal együtt „hiteles helyi” funkciót is töltött be, amely tény önmagában feltételezi, hogy tanult, tudós papok éltek benne, A legszorosabb értelemben vett nénnktatás a falusi pap (a plébános) feladata. Ez a pap közvetlenül a nép között él (a neve ip azt jelenti, hogy a „nép embere”). írástudó, de általában magasabb iskolákat nem végzett emberek ezek, akiknek életszínvonala általában azonos a jobbágyokéval, noha ő maga nem jobbágy. Sokszor kereskedéssel, kocsmáméval is foglalkoztak, és a magyar középkorban legtöbbször méq nős emberek. A XIII. század óta azonban átalában ő a falu szellemi vezetője. A plébániai oktatás célja elsősorban a hitigazsáaok, vallási alapelemek megtanítása a népnek. Ez nem minden esetben függ össze az írás-olvasás tani-' fással, A gyerekeket azonban már kezdettől fogva igyekezni általában írás-olvasásra is megtanítani, A jobbeszű averekek kerültek azután a kolostori vagy a székesegyházi iskolákba általában azzal o céllal, hogy belőlük papokat neveljenek. Korabeli külföldi utazó jegyzi meg, hogy a maqyarországi kolostori iskolákba általában a mezőkről kerülnek be a tanulók. Ezeket az iskolákat a plébánia területének lakói tartották fenn, és így plébániai iskoláknak tekinthetjük a városok kibontakozása során Maqyarorszáqon megjelenő városi iskolákat is, mert hisz a plébánia és a polgári közösség eav és ugyanaz a fogalom volt. Baranya megyében azonban olyan fokú városi fejlődéssel nem találkozunk, amely városi iskolákra engedne következtetni. Ahol o plébánia eléggé------------gazdag volt, illetve a lakossá^ száma ezt megkövetelte, a plébános iskolát végzett embert alkalmazott a tanítás elvégzésére, szorosabban a gyerekek tanítására. Ez a nem papi személy általában a kántori funkciót is végezte, és gyakran ilv— néven is szerepel. Nevezik: kántornak, rektornak, magiszternek, ludimagiszternek stb. Gyakran van oz is, hogy az iskolomester is pop. Ezek az elnevezések a maayar nép száján a legutóbbi évtizedekig fennmaradtak. A plébániai iskolákban a hit alapelemein kívül áltolóbon tanítottak írás-olvasást, számolást, éneket, sőt egyes helyeken latin nyelvet is. Az erkölcsi és értelmi képzést már itt összekapcsolták, F.gy középkori utasítás értelmében amelyik iskolamester növendékénél akár az erkölcsi nevelést, akár az értelmi képzést elhanyagolja, rosz- szabb a tolvajnál. Ilyen alapelvek mellett nevelődnek o XIV. század előtti Baranyában a qyerekek. Dr, Rojctj Pété« 1973. augusztus 23, t
