Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-23 / 221. szám
1973. augusztus 23. DUNANTÜL! NAPLÓ Egy hajdani mezőváros Mag Tíz kérdés a telefonközpontról évfordulón öcs „Sósdtól északkeletre, egy magas fennsík horpadásában fekvő mezőváros, mely nevét bizonyosan magas helyzetéről nyerte, s kezdetben Magasd- nak hívhatták...” Mágocs község neve egy múlt századi tanulmány szerint ekképp alakult ki. Ezt a nézetet sokan osztották, mások viszont ellene mondtak: „Egy híres magyar nemzetségnek, a Szente- Mágocs családnak emlékét őrzi e falu ne've .. .” Annyi bizonyos, hogy a Hegyhát ölén nyugvó kÖzséa története ősi időkre nyúlik vissza, s nem mentes az országot sokszor végigrázó viharoktól sem. Buzgó régészek találtak itt kőbaltát, paticstöredéket, (ezt az őskori kunyhók agyagfalából), edényeket, Minervát ábrázoló domborművet, ami bizonyítja, hogy Mágocs község helyén már időszámításunk kezdete táján is laktak emberek. A honfoglalás utón, a XIII. században vált a Senta et Maguch nemzetség ősi fészkévé a hely. A török hódoltság idején Mágocs Magof- cse néven 1554-ben 3 házzal szerepel a fejadó lajstromon. 1565-ben a házak száma 7, húsz esztendőre rá 10, Ebben az időben Baranya, Somogy és Tolna m»"'«» összlakossága alig haladta meg a háromezer lelket. A község sokszor cserélt gazdát, végül a pólosrend birtokába került. 1718-ban Mágocs a mostani Gyűrűfű sorsára jutott: elnéptelenedett. Két esztendő múlva Baranyához csatolták, s húsz magyar telepedett le. A XVIII. században bajor- osztrák területről származó németekkel teleoítették be Mágo- csot, s a közsé- gyors fejlődésnek indult. Már 1816-ban mezőváros lett — vásár tartására kapott engedélyt, a század közepére szolgabíráj székhely, lakóinak száma pedig meghaladta a háromezret! Ennek egy- hormada volt magyar, a többi német. Szépen fejlődött az ipar, a kiterjedt céh-rendszer Ipartársulattá, majd Ipartestületté alakult, A földműves réteg főképpen állattenyésztéssel foglalkozott, hízómarhákat .adtak el külföldnek. * — Itt a lényeg — mutat körbe Virág Ferenc, a termelő- szövetkezet főállattenyésztője — ez itt a feldolgozó, amott épül a terményszárító, takarmánykeverő, mögötte a sertéstelepünk, a baromfiak, ott a jobb oldalon pedig a szarvasmarha- telep. Hát itt a lényeg. A Bikái felé vivő úttól jobbra, e dombtetőn állunk. Az erdők messze vannak, fa itt kevés van. Még új minden. Kardos Marci bácsi, a hentesmester mutogatja végig a húsfeldolgozó üzemet. Kitár egy fekete vasojtót. — Ezt - ' - meg! A füstölőben aranybarnán mosolyodnak a kolbászok. Nemsokára utaznak Pécsre, egy részük pedia itthon marad. A tőkehúst a faluban adják el, de abból is jut eay kevés a váróinak. Hetente ötven hízó leli itt halálát. A sertéstelepen éppen etetés van: óriási a visítás. A kutri- cákban néav és félezer a létszám. A házak között apró nyárfák zizegetik a leveleket. — Maid ezek is megnőnek — mondja kalauzom — és akkor naayon szép lesz itt minden. ötwennénvmillió forint az állottenvésztés évi termelési értéke. Húszmilliót hoz a baromfi, t;7dnt<-t-tizenkétmilliót a seriös és szarvasmarha, négyet a hal. A fennmaradó hatot pedig a húsfeldolgozó hozza meg. Itt a lényeg. * 1947—48-ban csaknem kétezer embert kitelepítettek Németországba. Kiskundorozsmáról és a Felvidékről, Nemeskajal, Szene, Felsőszeli községekből jöttek új telepesek. Azonnal megindult az elkülönülés: a közösség a maga törvényei szerint alakult. Négy termelőszövetkezet is alakult ebben az egy községben. A Dózsa a németeké, az Új Élet és az Új Barázda a dorozsmaiaké, a Haladás felvidékieké volt. Sok esztendő után 1956 tavaszán alakult meg belőlük a Béke, amely azóta is jól prosperál: a tagok jövedelme jelenleg 15—50 ezer fo- I Havonta egymillió helyi beszélgetés Jön: a különleges tudakozó, a telefondoktor és a mese Mógocs község egyik utcája Egy esztendeje abban a pillanatban, hogy a miniszter engedélyével bekapcsolták Pécs új telefonközpontját, az enyészet homályába merült minden telefofi-bosszúság. Az olyanok, hogy negyedórákig kellett egy- egy helyi vonalra várni és sokszor félnapokat, míg egy vidéki szám bejött. Hogy nézünk ki egy esztendő után? Tíz kérdésünkre dr. Bányai Sándor távközlési forgalmi csoportvezető, Kántor Sándorné, a Pécs 1. posta távbeszélő-osztályvezetője és Sergyán Zoltán, az automata központ vezetője válaszolt. rint között szóródik. Az elnök, Sziveri Kálmán, csendesen néz maga elé, rossz emlékek bújhatnak elő a lomtárból . .. — Elmesélni nem lehet, hogy húsz-huszonöt éve mi volt itt. Azt nem érti meg a tulajdon édes gyermekem se. Az biztos, hogy a párt és a szövetkezet volt a kovász ahhoz, hoqy Mágocs ma egységes, mindenki eavforma szorgalommal dolgozik. Tizenöt éve már így van, eltűntek a hajdani marakodások, a „tehetősek" és a „mezítlábasok1' ellenségeskedései. Megvan mindenünk, gyarapodnak, boltjaink jól el vannak látva áruval, a Gépjavító, az ÁFÉSZ, a Téglagyár és a Carbon munkát ad a lakosságnak, kevesen járnak már el innen dolgozni. Szűkszavú, de nagyon szép legújabbkori történelem. Az állattenyésztés ma is fő ágazat, a határ pedig Dombóvártól—Komlóig, csaknem tízezer holdon termi a takarmányt. — Eredményeik szépek, ötszörös kiváló gazdaság eddig a szövetkezet, A föld pediq nem túl jó, hat aranykoronás. Hegyhát... Az Ipartestületből Mezőgép gyáregység (évi 16 milliós termelési értékkel), ÁFÉSZ és tsz építőbrigód lett. Vannak működési engedélyes mangánkisiparosok is. A lakossági szolgáltatást az autószerviztől az olajkályha javításig elvégzik. Jövőre gyermekorvosi rendelőt is építenek, — Hány qyermek él Mágo- cson? — Kérdezem hirtelen Szabó Kálmán tanácselnököt. — Több mint hatszáz — válaszol. — Cigány? — Tíz százaléka a lakosság- rtak. Itt mindig segítettek nekik. — Hány utca van a községben? — Tizenöt. Az utolsót Gaga- rinról neveztük el. * A Gagarin utca két ház, a közséq felső végén. Két társasház, nyolc komfortos „városi” lakással. Itt fiatalok laknak. Nemrég alakult meg az Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet, tovább épül az Újtelep. Pintérék alapító tagok — az első ház lakói. A földszinten a konyha, egy szép nagy szoba, az emeleten másfélszoba. Könyvek: Világirodalom Remekei sorozat, Boccaccio, Berkesi, Szerb Antal, Csehov, Kari May. Persze, ez a könyveknek csak egy része. Mindketten oqronómusok, — Mennyit keresnek? — Ketten ötezret. — Elégedettek? Nem vágyódnak el sehová? — Mitől lennénk elégedetlenek és hová vágyódjunk? — kérdeznek vissza, — Szeretjük a mezőgazdaságot, az pedig vá rosban nincs. A jövőnk itt biztosított. A hódító konzerv Sokféle elnevezéssel illették már korunkat. Beléptünk az atomkorba, megkezdődött az autós-korszak, az információ-robbanás, a biológiai forradalom és — mindent egybevéve — a tudományostechnikai forradalom kora. Senki sem beszélt még viszont konzerv- korszakról, pedig ez a megjelölés sem jár messze az Igazságtól. Hazánk lakossága 1960-ban még csak 7,7 kilogramm konzervet fogyasztott fejenként, 1971-ben már 10,5 kilót, s 1975-ben pedig már 16,7 kilót eszünk a becslések szerint. Egy iparág karrierje Barna Tiborné, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének osztályvezetője vagy hatféle okkal magyarázza, miért hódít a konzerv. Az egész világon terjed a táplálkozás viszonylag lassú, de átható forradalma, amelynek az a lényege, hogy sokkal több fehérjét és zöldséget fogyasztunk, mint korábban. Egyre inkább megszűnik a szezonjelleg. Azelőtt a (sárga- meg fehérgyökért nem számítva) csak tavasztól őszig ettünk zöldséget, most viszont egész télen ott van a zöldborsó- meg zöldbab-konzerv. Az üzemi étkeztetés elterjedése, a turizmus térhódítása ismételten magyarázza a konzerv diadalútját Ehhez persze konzerviparra is szükség van. Noha a felszabadulás előtt sok cikket olvashat- I tunk kert-Magyarországról meg arról, hogy hazánk a legészakibb j európai ország, ahol még min- ! den Európában honos fontosabb zöldség kitűnő minőségben megterem, mégiscsak kicsiny, manufakturális színvonalú konzervipar volt az országban. S addig nem is lehetett gyökeres fordulatot elérni, amíg a konzervgyártás nyersanyagbázisa. a mezőgazdasági nagyüzemek hálózata létre nem jött. Ez történt meg 1961-gyei, a mező- gazdaság szocialista átszervezésével. Azóta tüneményes karriert futott be a konzervipar, amit a következő számok is bizonyítanak: 1960-ban még csak 200 ezer tonna konzervet termeltünk, 1970-ben már kereken 600 ezret, s a negyedik ötéves terv végére, tehát 1975-re 820 ezer tonna az előirányzat. Vadonatúj konzervgyárakat építettünk Nyíregyházán, Békéscsabán illetve Debrecenben, korszerű nagyüzemeket teremtettünk Nagykőrösön, Pakson, Szigetvárott, Nagyatádon és másutt. Tizenkét zöldség- és gyümölcskonzervgyár állítja elő a sok százezer tonnás mennyiséget, a legnagyobb — Nagykőrös — 11 ezer vagont, s még a közepes nagyságúnak számító Szigetvár is 4500 vagont bocsát ki évenként. A gyárak nagyságrendjében, a termelés technikai felszereltségében egyaránt megálljuk a helyünket Európában. Negyvenmillió embernek elegendő A Konzervipari Vállalatok Trösztjéhez tartozik még egy tésztagyár, egy szárítmánygyár- tó üzem, a szegedi illetve kalocsai paprikagyár. Az iparág 28 500 dolgozója állítja elő az 1973-ra tervezett 730 ezer tonna konzervet, amelyből 210 ezer tonnával részesednek a különböző gyümölcskonzervek és 415 ezer tonnával a zöldségkonzervek. A zöldségkonzervek kategóriájában is 100 ezer tonnával a zöldborsó, 46 ezer tonnával a Szigetvárott oly jól ismert zakuszka. A zöldbab 30 ezer, a lecsó 37 ezer, a paradicsom- sűrítmény 55 ezer, a különböző savanyúságok 116 ezer, a húskonzervek 39 ezer tonnás meny- nyiséggel szerepelnek. Ehhez jön még 2000 tonna levespor A jövő. A Dombóvártól tizenöt kilométerre fekvő hajdani mezőváros jövője saját kezében van. A falu élén okos vezetők állnak, akik megteremtették az egységet — azt az egységet, amely a közös akarat erejét képviseli. Kampis Péter ELAKADT? AZ AFIT SEGÍTI MUNKASZÜNETI ÉS VASÁRNAPOKON KARBANTARTÓ ÁLLOMÁSAINK AZ ALABB! HELYEKEN ÉS IDŐBEN ügyeleti tartanak Pécs, Munkácsy M, u. 35. sz. Szekszárd, Tolnai út Siófok, Fő u. 234. Kaposvár, Ady E, u, 26, szolgálatot IX. hó tő-ig 8—18 h-ig. 8—18 h-ig. 8—18 h-ig §—18 h-ig. Tel.: 14-777. Tel.: 12-195. Tel,: 10-880. Tel.: 12-126. (gulyásleves, halászlé stb.), 3800 tonna szárítmány és így tovább. Minthogy a Konzervipari Vállalatok Trösztje gyártja a Magyarországon termelt kon- zervmennyiség 90 százalékát, a mennyiségi termelésben senki sem tud versenyre kelni ezzel a mammut-egyesüléssel. A választék bővítésében azonban a tsz-ek és állami gazdaságok is jelentős szerepet vállalnak. Amint Ivády Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium osztály- vezetője tájékoztatta lapunkat, 1970 előtt még olyan időszakot éltünk, amikor a külkereskedelem igyekezett „túlteljesíteni” a konzervexportot. Ilyenformán előfordult, hogy idehaza nem volt elegendő konzerv. 1971-ben azonban a Belkeres- kedelemi Minisztérium illetve a MÉM vezetői határozottan leszögezték, hogy még az export rovására is ki kell elégíteni a hazai igényeket. A megállapodást szigorúan betartják. Megjegyzendő, hogy mi magyarok még így is „csak” a konzerv- termelés egynegyedét fogyasztjuk el évente, a termelés háromnegyede „megmarad” exportra. A tízmilliós Magyarország tehát mintegy negyvenmillió embernek elegendő konzervet állít elő. Valószínű sokakat meglep, hogy az export 83 százalékát a Szovjetunió és az NDK veszi meg és csak 13 százalékkal részesedik a nyugati kivitel. Maggi-levespor és junior konzerv A magyar népgazdaság a jövőben is nagy követelményeket állít konzerviparunk elé. A MÉM vezetői azt várják, hogy váljék egyre inkább a hazai zöldségtermesztés serkentőjévé, meghatározójává, legyen mind több zöldséget termesztő tsz és állami gazdaság a konzervipar állandó partnere, vagyis bázis- gazdasága. A Belkereskedelmi Minisztérium a lakosság igényeit tartja szem előtt. Ivády Géza osztályvezető (akinek dől* gozószobája vitrinjében szinte minden hazai konzerv megtalálható) vagy negyedórán ót sorolja azt a „kívánságlistát”, amelyet a minisztérium benyújtott az iparágnak. A több között azt kérte, állítsanak elő szálkamentes zöldbabot, egyforma keménységűre főzött zöldborsót. írjók ró az üveg címkéjére, mennyi kalóriát tartalmaz a konzerv illetve az ösz- szetételt. Részletezzék jobban, hogyan kell elkészíteni a konzervet, a bébiételek mellett adjanak nagyobb gyermekeknek ún. junior-konzerveket és így | tovább. Amint a felsorolásból látjuk, j nem csekély a kívánság. A külföldi konzervek versenyével is ösztönzött hazai tröszt természetesen igyekszik helytállni. így például Maggi-levesport gyártó részleget avatnak jövőre Debrecenben, kitűnő minőségű vetőmagvakkal látják el a bázis- gazdaságokat, hogy szálkamentes legyen a zöldbab. Magyar László 1. Mennyivel telefonálunk főbbet? Dr. Bányai: Hasonlítsuk ösz- sze a két júliust. 1972-ben 6277, most 10 899 az előfizetők száma. Akkor 570 619 helyi beszélgetést kapcsolt a központ, most 919 459-et. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések száma 41 719 volt, idén 40 809. A távhívásban a számlálóberendezés 1 366 449 tizenöt másodpercenkénti impulzust jelzett. Hogy ez hány beszélgetés volt és hová szóltak a hívások? Ezt lehetetlen megállapítani, a központ ilyen adatokat nem regisztrál. 2. Emelkedett-e a közületi telefonálások száma? Dr. Bányai: Az elején nagyort megszaladt, ez a számlákban is tükröződött. De a vállalatok, intézmények nagyon hamar éltek a lehetőséggel és számaik egy részét kiiktattattók a távhívásból. 3. Kielégíti-e még az igénye^ két a központ? Dr. Bányai: Egyre kevésbé. Az év végéig kb. 1500 olyan számunk lesz, ami az új telefonkönyvben nem szerepel, s ezzel tulajdonképpen be is telik a kapacitás. 4. Változott a számlázás média. Emelkedtek-e a reklamációk? Kantomé: Havonta kb. 60-orv jönnek, érdekes módon akkor, ha magas a számla. Amiatt még nem reklamáltak, ha keveset számláztunk. Az esetek többségében persze kiderül, hogy nem a számláló tévedett- Dr. Bányai: Remélhetőleg még kevesebb lesz a rekíama- ció az év végétől, amikor a számlázást gépesítjük. *- m 5. Tervezik-e a szolgáltatások kiterjesztését? Dr. Bányai: Most vizsgáljuk, hogy milyen formában és mire kiterjedően vezessük be a különleges tudakozót. Szeretnénk meghonosítani a telefondoktort és a mese-szolgálatot is. 6. Egy év alatt milyen a vélemény a központról? Sergyán: Csak a legjobbat lehet elmondani. A meghibásodás rendkívül kevés. A központ önellenőrző áramkörökből épül fel, a rendszer önállóan vizsgálja önmagát. 7. Hogyan történik az önellenőrzés ? Sergyán: Egy berendezés minden 200-as csoportból állandóan ismételve hív egy-egy számot. A vizsgáló hívások a hibák 90 százalékát felfedik. 8. Hogyan vált be a távhívás? Sergyán: Sokszor úgy tűnik, hogy kevés a 36 budapesti áramkör, a másodpercekig tartó foglaltság kezd gyakori je lenség lenni. Ettől eltekintve a központ simán, zökkenőmentesen bonyolítja a forgalmat. Ami nehezíti: ha a hívott fél hosszasan mással beszél, az áramköröket fölöslegesen ismételt hívásokkal kell terhelni. 9. Megtanulták-e az emberek a távhívást? Sergyán: Ez az, amire azt mondhatjuk, hogy még gyakorolni kell. Gyakori panasz például, hogy a körzetszám után is várnak a tárcsahangra, de az nem jön, aztán megszakad a vonal. Hát persze, hiszen a tárcsahang csak a 06 után jön, ezután már folyamatosan kell tárcsázni. A másik: általános pécsi gyakorlat, hoay a 72-es körzetszámú komlói, szentlőrinci stb. számokat távhívás módjára tárcsázzák, ötjegyű hívószámok esetében ez teljesen fölösleges, a központ ezeket úgy kqpcsolja, mint a pécsieket. 10. Mi az, ami a távhívás országos gyakorlatában „hiánycikk"? Sergyán: A távhívásból eredő hibabejelentések fogadását és elintézését még nem szabályozták. Ennek a rendszerét ki kell dolgozni, mert előbb- utóbb az egész ország egyetlen nagy központhoz tartozó állomásokból fog állni. H. L
