Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-19 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli fíQDlQ XXX. évfolyam, 218. szám 1973, augusztus 19. vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Esztergom 1000 éves Fock a Városi Tanács millenniumi ülésén A TARTALOMBÓL Kitüntetések (3. old.) Mikor készül e) a felüljáró? (4. old.) Napirenden a közérdekű témák (5. old.) A „szakadékot" nehéz betemetni (6. old.) Egy hadnagy a sorból (6. oldj Városomról (7. old.) A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendezvényből állá programjának kiemelkedő eseménye zajlott le szombaton. Az alkotmány évfordulója és a millennium alkalmából kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a Petőfi Művelődési Központ színháztermében. Elsőként az úttörők köszöntötték a várost, majd Hegedűs Raymund, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az Emlékbizottság nevében megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. Az elnökségben helyet foglalt még többek között Mokri Pál, a Komárom Megyei Pártbizottság titkára, Kiss István, a Megyei Tanács elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese. Részt vettek a tanácsülésen a megye, Esztergom és a megye más városainak párt-, állami- és társadalmi vezetői, a kiváló munkát végző esztergomi dolgozók, a veteránok. Ott voltak a szomszédos csehszlovákiai Sturovoi Tanács, Sopon és Székesfehérvár vezetői. A megemlékezést Brunszkó Antal, a Városi Tanács elnöke tartotta. — Az Idén augusztus 20. az esztergomiak számára különösen jelentős és szép ünnep — mondotta. Amikor országszerte az alkotmány évfordulójára emlékeznek, mi városunk fennállásának ezredik évfordulóját is ünnepeljük. Van valami szimbolikus abban, hogy alkotmányunk ünnepe egybeesik millennium, tanácsülésünkkel. Az alkotmány népünk alaptörvénye. Ezer esztendővel ezelőtt pedig a Kárpát-medence e táján, itt, az „ezüstben csillogó Duna mentén" születtek meg azok a gondolatok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság létét és jövőjét Európában. Itt született és itt koronázták királlyá a magyar állam megalapítóját, I. Istvánt A régészeti és a történeti kutatások megállapításai szerint Esztergom 973 körül vált fejedelmi központtá, amikor Géza Székesfehérvárról ide tette át székhelyét A magyar királyok Géza után is, csaknem három évszázadon ót, részben Esztergomból kormányozták az országot A város a 11—13. században kereskedelmi és politikai központ volt, az európai gazdasági élet és a művelődés élvonalában haladt. A várhegyen építtette fel III. Béla késő román kori palotáját amely feltárt romjaiban is hazánk egyik legjelentősebb Árpádkori műemléke. — A város története, amely szervesen összefonódott Magyarország ezeréves történetével, a továbbiakban is rendkívül gazdag volt. Ezért a tanácselnök csak azokra a legfőbb eseményekre utalhatott amelyek alapvetően meghatározták Esztergom fejlődését. A tatárjárás után, amikor IV. Béla a jobban védhető, központibb fekvésű Budára helyezte át székhelyét, Esztergom várót örökös birtokként az érsekségnek adományozta. Ettől kezdve Esztergom vallási központ lett, és ez jellemezte egész a felszabadulásig. Az érsekség, mint az egyik legnagyobb feudális hatalom, megakadályozta a társadalmi, gazdasági fejlődését. Ugyanakkor — a kor igényeihez alkalmazkodva — hatalmas jövedelmeinek egy részéből egyházi rendeltetésű kulturális intézményeket hozott létre, s ezzel gazdagította a várost Különösen a reneszánsz érsekek időszakában, a 15. század második felétől volt Esztergom Magyarország kulturális fellegvára. 1543-ban török kézre került a város, és az egymást követő véres ostromok során elpusztult. A továbbiakban többek között arról szólt a tanácselnök, hogy Esztergom jelentős szerepet játszott a reformkor haladó mozgalmaiban, a Tanácsköztársaság idején pedig a város munkássága és diáksága a dorogi bányászokkal együtt harcolt a proletárdiktatúra győzelméért. A felszabadulást követő időszakról így emlékezett meg a szónok:- 1945. március 21-én a történelem merőben új szakasza kezdődött Esztergomban. A bevezető sorokat a II. ukrán front hős szovjet katonái, Malinov- szkij marsall harcosai írták a város történelemkönyvének lapjaira. E sorokat Esztergom dolgozó népe, a kommunisták vezetésével, a szovjet hősökhöz és a haladó esztergomi polgárokhoz méltóan írta tovább - egészen napjainkig. — Az elmúlt 28 év alatt a város sokszorosát végezte el annak, amit a megelőző korok tettek. Ezért vagyunk a történelmi múlt mellett különösen büszkék erre a viszonylag rövid időszakra, s annak eredményeire. A nagyobb arányú iparosodást, s ezzel párhuzamosan a város fejlődésének lehetőségeit az 1957— 59-es évek vidéki iparfejlesztési programja hozta meg. Ebben az időszakban vált városunk a gép- és műszeripar egyik vidéki bázisává. Olyan országosan jelentős, sőt az országhatárokon túl is jól ismert ipari üzemek alakultak, mint a Labor Műszeripari Művek, a SZIM Marógép- gyára, az EMG gyára, a Látsze- részeti Eszközök Gyára. Míg 1962-ben 421 millió forint, 1972- ben már több mint másfél milliárd forint volt a város minisztériumi iparának termelési értéke. A negyedik ötéves terv vé(Folytatás a 3. oldalon.) A pécsi szőlőhegyen megkezdődött a szüret Az erős augusztusi napfény az idén korán megérlelte o mecseki szőlőket, elsősorban természetesen a korai csemegefajtákat, de érik, édesedik már a Pécs legkoraibb és ma már kétségtelenül a legnépszerűbb borszőlőfajtája a rizlingszilváni is. A szüretet ezúttal is a legkoraibb csemegefajtával, a Csabagyöngyével kezdték meg augusztus első hetében, majd egy-két nap múlva a Szőlős- kertek királynője is megjelent a pécsi piacon. A hét végére már nagyobb mennyiségű Kordinéit vásárolt fel tagjaitól a Pécsi Szőlő és Gyümölcstermelő Szövetkezet, s megjelent az idei szezon sztárja a Favorit csemegeszőlő is, amely új fajta lévén legtöbb termelőnél az idén fordul igazán termőre. A mecseki szőlőkben oz utóbbi időben lezajlott fajtaváltás során, és természetesen az új telepítéseken él ez a két csemegeszőlőfajta, az olasz származású Kardinál és a magyar szőlőnemesítés egyik legnagyobb sikere, a nemzetközileg is elismert Favorit került előtérbe. — A vékony héjú, nagyszemű bíborszínű Kardinál hamar népszerű lett, bár mediterrán fajta lévén az idei esős nyár nem kedvezett minőségének. Általános a termelők panasza, hogy vékony héja miatt az idén a Kardinál kireped. Persze nem mindenütt. A magasabb kordonú, nagyobb lombú Sylvoz rendszerű ültetvényekben, ahol a szőlő lombozata jobban megvéd az erős napfénytől, nem reped meg a bogyó. A borostyánsárga színű magyar Favorit fajtára nincs ilyen panasz. Ez az augusztusban érő, tehát korai csemegefajta az idén igen jó termést adott, íze kiváló, zamatos, leginkább a régi közkedvelt Sasz- lára emlékeztet, annál azonban jobb a minősége, kevésbé romlékony, jobban bírja a szállítást, tárolást A szövetkezet amelynek 650 szőlőtermelő tagja van, augusztus 10-én kezdte meg a felvásárlást a város négy pontján. Szőlőátvevőhely működik a János-kútnál, a Rigóder dűlőben; Bálicsban, a Donátusban és az Drögi úton, a volt Lajkó ve >■ déglő udvarán. A napi 25—j0 mázsa őszibarack mellett ma már 5—6 mázsa csemegeszőlőt is átvesz tagjaitól a szövetkezet, s ezzel komolyan besegít a város friss gyümölcs ellátásába. Szeptemberben a középkorai csemegeszőlőfajtákkal a piros és fehér Saszlával és az Attilával folytatják az átvételt. Az árut a szövetkezet a BARANYA. MEK-nek adja át, amely bolt* jaiban hozza forgalomba a Mecsek szőlőkülönlegességeit. A pécsi szőlősgazdák az idén jó évjáratról beszélnek mivel a* idén sem jégverés, sem erős lisztharmat fertőzés nem volt a mecseki szőlőkben. A nyár közepén jelentkezett sárgulóst a* ültetvények már kiheverték, viszonylag kevés károsodással.' Mivel a Mecsek vékony termőrétege folytán nem kimondottan csemegeszőlő termő vidék, a mostani terméssel, mely ió közepesnek mondható, a szőlősgazdák elégedettek. Borszőlőből azonban jobbak a kilátások, különösen jó termést ígér a korai rizlingszilváni. Szőlőbetegség a Mecseken pillanatnyilag nincs, az idei szezon legfőbb jellemzője Pécsett, hogy a szőlő nagyon egészséges. A napfény és a meleg kedvez az érésnek és a eukrosodásnak, ám ha ez a szárazság még tovább tart félő, hogy a kései fajták levesedé«» megáll. A szerződéskötések ettől függetlenül tovább folynak. Eddig 1200 hektoliter borra kötött szerződést tagjaival a szövetkezet. A pécsi szőlők hosszú évek tapasztalata alapján szerzett átlagos termelés-maximuma holdanként 30— 35 hektoliter bor. Nos, az idén ha nem is a maximumot, de átlagosan 25—30 hektoliter bort várnak holdanként a pécsi szőlőtermesztők. A borszőlők szedését, vagyis az igazi nagyszüretet ebben az évben szeptember 20-a körül kezdik meg Pécsett a rizlingszilváni fajtával. (Folytatás a 3. oldalon) A fegtitőbbf vasáron eladott hordókba már v{ bor kerül i
