Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-16 / 215. szám
DUNANTOll NAPLÓ 1973, aum'írtus 1*. Országúton: Pécsről a Balatonra (2.) Változatos tájon, erdők, rétek között kanyarog a Kaposvárról Balatonlellére vezető Somogyaszaló határában fúrótorony magasodik az út fölé országát. Somogyoiszágon át Lelléig Hétvégeken a Kapós Szálló presszójában többnyire ismerősökkel találkozik az ember: a Pécsről Balatonra igyekvők itt, a félúton isszák meq a kávét, frissítőt, A legtöbben a leilei utat választják: széles, jóminőségű és a „pécsi érdekeltségű” Balatonparti nyaralóhelyekhez erre a legközelebb, Kaposvárt elhagyván újra Kaposváron vagyunk. Nem kell persze visszafordulni, csupán a következő község is Kaposvár. Kaposfüred ugyanis, füredi városrész néven közigazgatásilag Somogy megye székhelyéhez tartozik. Igaz, némileg túlzás városi jelzővel illetni, hisz a várostól azért egy kicsit messze van, s ma is olyan, mint község korában volt, A torony titka Egy merész kanyar után az er- dő fölött fúrótorony uralja a környéket. Sokan találgatták már: vizet keresnek, vagy olajat? A jólértesültek uránércről hallottak. Az erdőben, a torony tövében a Dunántúli Kőolajfú- rósi üzem brigádjai dolgoznak. — Tehát olajat keresnek, — Azért nem ilyen egyszerű — mondja Csörgics János főfúrómester. — Egészen pontosan szerkezetkutató fúrást végzünk, s hogy van-e olaj, vagy sem, nem tudjuk. Mi csupán fúrunk. Ha végeztünk, jön egy másik csoport, ők majd elemzik a rétegeket. Egyébként nyilván nem véletlenül fúrtunk pont itt: eqy országos geológiai program keretében kutatunk. Hogy a mélyben mi rejtőzik, arról csak egyféleképpen győződhetünk meg: fúrunk. Eqy hó- nap:a dolgozunk itt, lementünk 2000 méterig, s most mór csomagolunk, a többi a geológusok dolga. A 45 méteres torony eavp'őre marad, de felállítanak később egy kisebbet is q szerkezet-vizsgálatokhoz. G/ár a faluban Somogyaszaló után sűrű erdők. rétek váltakoznak. Szép táj. Mernyénél a vö'gvben víztorony magasod;k. A kanyarba dugott gyárról kevés átutazó tud. Csak a kíváncsi autós vet eqy pillantást a kapu fölé, a neonbetűkre: Mezőgép Kaposvár 3. sz. qyáregysége. Az udvar közepén a jellegzetes gép- állomási víztorony emlékeztet a múltra : a gyár a valamikori gép- állomásból alakult. Mivel is foglalkoznak? Méq a gépjavító- időkből hagyományosan megmaradt a traktorok, gépjárművek Diese1 adagolóinak, mérőműszereinek felújítása. Bizonyos nagyságrendű, de egyre csökkenő mennyiségű feladatot jelen* az a mu-ka, amelyet a Budep‘,s'.i Posta’qazgatósáq részére végeznek: oos*ai légsze- re|vz- a|(na'edeleket, tartó'."- ■ — eaysz-'vcil lakatosipari ókat, De sok más cégqel van kooperációs kapcsolata a mernyei qyarnak: 1968-ban a Danuvia komplett ! gépparkot telepített ide, hogy i i szerszámgép alkatrészeket gyárt. sanak. A kezdeti bérmunka- I jelleg fokozatosan alakult át j együttműködéssé, míg az út I odáig vezetett, hogy ez , év ! januáijában a vállalat meg- ! vásárolta a gépparkot, s ezzel j megteremtette a mezőgazdasági gépalkatrészgyártás forgácsoló bázisát. Ma is az alkatrészgyártás az üzem fő profilja. Ezzel függ össze egy országos jelentőségű beruházás is: itt, Mernyén épül fel a Dunántúl harmadik korszerű hőkezelő üzeme. Egyébként a mernyeiek készítik a ma már országos hírű erdészeti gödörfúrót, az exportra is jutó villás rakodók és egy darutípus alkatrészeit, s a háztáji fejőgépek múszeregységejL _ Festőművész földbirtokos Somogybabod, „a világ leghosszabb faluja", mindössze egy utcából, a 67-es műútból áll, s a felvég és az alvég között legalább öt kilométer a távolság. Somogytúron egy éles kanyarban eléggé kisméretű tábla hívja fel a figyelmet a község nevezetességére: Kunffy képtár. A grófi kúria mellett a művész szinte kastély nagyságú műtermet épittetett '1909-ben. A hófehér, klasszicista stílusú épület ma képtár. Itt élt és alkotott Kunffy Lajos festőművész, aki 1869-ben született a Kaposvár melletti Orcziban, Képzőművészeti Főiskolát végzett, majd Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben. Sokáig Párizsban élt — a nyarakat itthon töltötte — majd az első világháború kitörésekor hazaköltözött apjától örökölt birtokára. Többezer képet festett életében. Realista, tájszerető művész volt. Különösen sok derűs, falusi témát dolgozott fel. Több, mint 250 festményét őrzik Somoqytúron, s a kiállítás anyagát állandóan cserélik. ,,A múlt hónapban 284 látogatónk volt” — mondta Németh néni, a teremőr, aki egykoron a gróf summása volt. Sainos valóban sokan elroboa- nak a képtár mellett, anélkül, hogy észrevennék. Kicsi ez a tábla itt a kanyarban, kellene egy nagyobb a falu szélére is. Egy ugrásra a Balatontól A következő útmenti község kátrány, a környék központja, 1971 óta Somogybabod, So- mogytúr és Visz Látrányhoz tartozik, azóta közös tanács működik a községben, Látráhyt a péqy falu centrumává kívánják fejleszteni; a tervekben gyógyszertár, óvoda, járdaépítés sze- r- repel. A község és a szomszéd s- falvak lakossága főkért a meis zógazdaságból él, jól dolgoz3 nak a helyi tsz-ek, de sokan <: járnak el a Balatonboglóri Állott mi Gazdaságba is. Ilyenkor nyázon pedig az asszonyok és lányok a Balaton parti üdülőkben keresnek megélhetést. Nemsokára Látránynak is lesz idegen- forgalmi nevezetessége: már érdeklődött oz idegenforgalmi hivatal a közséq alatt húzódó Ali rét felől. Állítólag a török időkből maradt fenn az elnevezés, s ez pont elég a külföldi eknek egy álromantikus lovos- tú rához. Látrányból újonnan épült családi házak között vezet ki a dombra kapaszkodó út. Balra a Balatonboglári Állami Gazda- sáq péntekhelyi ayümölcsöse kíséri az utazót egészen Lelléig. A dombtetőre' érve százszor látott heayek zárják a horizontot: az északi part.: A . sze.mesi jegenyesor fái között meg-rheg csillan a tó. Befutunk Leltére, Panics György Növekszenek a japánok A 25 évnél fiatalabb japánok aránya csökkenőiéiben van. 1971-ben ez a korosztály a lakosság 42,9 százalékát képviselte, 1985 re azonban mindössze 37 százalékát teszi majd ki. Ezzel párhuzamosan a fiatalok fizikai adottságai jc- vulnak: a 14—15 éves fiúk magassága 8,8 centiméterrel, átlagos súlya pedig 6,9 kg-mal több, mint öt évvel ezelőtt. (A lányok magassága 5,8 cm-rel, testsúlya pedig 6,4 kg-mal több az öt évvel ezelőttinél.) A japán gyermekek 5 százaléka jár óvodába, az érettségizettek 26 százaléka tanul tovább felsőoktatási intézményekben. Egy, kettő. és kész!... Senki sem tagadja, hogy a foghúzás kellemetlen dolog. Ezért se szeri se száma a foghúzás fájdalmatlanná tételére vonatkozó javaslatoknak. A legutóbbi újdonságot a közelmúltban az Egyesült Államokban mutatták be a fogásztudósok nemzetközi társulatának legutóbbi kongresszusa idején. Egy impulzátor másodpercenként 500 rezgésszámú lokális vibráció hirtelen hatásának teszi ki a fogat. Az ilyen aktív „kilazítás” után a fogat gyökerestől könnyen és fájdalommentesen ki lehet húzni. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a rezgéssel való előkészítésnek nemcsak a foghúzás gyors, könnyű és fájdalommentes volta az előnye, ami pedig önmagában is nagyon fontos —, hanem és ez a legérdekesebb a seb is gyorsan begyógyul, s a gyulladásos folyamatok 100 százalékig kiküszöbölődnek. Nyelv és iskola Míéri véli sziséfessé az anyaayeiva Halas megúfítása ? A tudományos-technikai forradalom időszakában az anyanyelvoktatás megújítása egyre sürgetőbb társadalmi követelménnyé vált. Erről írnak, nyilatkoznak a legkülönbözőbb fóru mokon már csaknem öt-hat éve Erre köteleznek az MSZMP Központi Bizottságának 1972 júniusi határozatai is. A reformot előkészítő munkálatok végre megindultak, mégpedig a legilletékesebb szeiv, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával. Vajon miért vált szükségessé a tíz éve bevezetett refoimtan- terv megújítása? A „gyorsuló idő"-ben egyre erősödik társadalmunkban a szellemi és a technikai művelődés igénye; valóra váltása azonban elképzelhetetlen egy magasabb fokú anyanyelvi műveltség nélkül. Ezt viszont a jelenlegi iskolai nyelvtarfoktatás már nem tudja megadni, mert egyik fő hiányossága, hogy főként a nyelvtani rendszerre és a helyesírásra összpontosít, nem pedig a nyelv működési tön/é- nyeire, az igényes nyelvhasználat fejlesztésére és a nyelvi képességek sokoldalú kibontakoztatására. A társadalmunk ugyanakkor elvárja, hogy a tanulóifjúságot olyan magas fokú anyanye'vi műveltséggel vértezzük föl, amellyel képessé válik a hallatlanul növekvő információtömeg felfogására és nerp utolsó sorban az önálló ismeretszerzésbe; amelynek révén , magáévá teheti a szocialista társadalom eszméit és együttélési szabályod; amelynek segítségével felkészülhet eljövendő társadalmi hivatásának betöltésére. A nyelvtantanitást éppen ezért tágabb értelemben kell felfognunk, nyelvi képzéssé, anyanyelvi neveléssé kell kiszélesítenünk, melynek célja az anyanyelv helyes, magas sziniű, esztétikai igényű tudatos használatának kiművelése; sőt: a Autópálya-program Magyarországon 10( km Magyarország főúthálózatán —— 1972-ig elkészült-----folyamatban levő ú tkorszerűsítések Autópálya: elkészült * ■ ■ ■ építés alatt — tervezett A Minisztertanács a közelmúltban 500 km hosszú autópálya-hálózat építését határozta el, és az 1980-ig létesítendő első szakaszt felvette a következő ötéves terv kiemelt nagy- beruházásai közé. Az autópálya-program megvalósítását a közúthálózat forgalmának ugrásszerű emelkedése teszi indokolttá. Ar előzetes számítások 1980-ban kb. egymillió, 1985-ben kb. másfél- millió személyi tulajdonban lévő járművet, megkétszerezett autóbusz-állományt és fokozódó tranzitforgalmat vesznek alapul. A megépítésre kerülő autópálya — nemzetközi autópálya része — hazánk jelentős iparvidékeit a Nyugat- és Kö- zép-Dunántúlt, a Dél-Alföldet, valamint Borsodat köti össze a fővárossal. Óriási költséget igényel az autópályák budapesti bevezető szakaszainak megépítése. Elkerülhetetlen a fővárosi átmenőforgalom tehermentesítése. amely külső közlekedési gyűrűvel és új Duna-híd építésével oldható meg. Az 500 km- es autópályát külföldi vállalatok közreműködésével kívánják megvalósítani. Napjaink forgalma megfelelő szélességű és teherbírású közúthálózatot kíván a közié kedés biztonsága érdekében csökkenteni kell a vasúti kereszteződések számát is. A problémákat gyarapítja, hogy az úthálózat 30 százaléka településeken vezet keresztül. Ez lassítja a forgalmat és csökkenti a biztonságot. Mivel a teljes közúti forgalom 60 százaléka az ország közúthálózatának 20 százalékát kitevő főút vonal-hálózaton bonyolódik le, szükségessé vált oz útkorszerűsítéseket a legforgalmasabb főútvonal szakaszokra koncentrálni. Emellett a bekötőút építési program megvalósításában is jelentős előrelépés történt. 1966- 70 között 138, 1971—75 között 128 település kapott, illetve kap bekötőutat, 508 illetve 395 km hosszúságban. Ez lehetővé teszi a kisebb települések bekapcsolását a rendszeres autóbusz-közlekedésbe és a darabáru-szállításba. tanulók előkészítése a korszerű kommunikációs rendszerek, a .többcsatornás” közlések formanyelvének megértésére is. Ehhez szükségessé válik egy új tanterv kidolgozása, mely minden bizonnyal magával vonja a jelenlegi oktatási anyag nagymérvű átcsoportosítását, *11. a modem nyelveszet és az emberi kommunikációval kapcsolatos szaktudományok rész- eredményeinek beépítését. Az új tantervi elképzelésnek figyelembe kell vennie a nyelvi ielrendszer valamennyi funkcióiét. A nyelv eszköz a valóság megismerésére, tehát az ismeretszerzésre és tárolásra, a Trultúrateremtésre és az átha- gyományozásra; lehetővé teszi a gondolat megformálását, közlését és kicserélését, tehát az emberi kommunikációt, az egymásra hatást, a nevelést; irányítja az egyén szellemi, erkölcs, kulturális, társadalmi és termelő tevékenységét; egyenrangú kifejezési'formája o művészi gondolatnak; eszköze a npunkára szerveződésnek. A nyelv kellő szintű birtoklása nélkül nem sajátítható el az emberi kultúra, nem valósulhat meg az egyén társadalmasodá- sa. A kommunikációelmélet tanúsága szerint bármely információ megértése, valamint a kommunikáció zavartalan lefolyása leginkább a jelrendszer ismeretén alapszik. Bármennyi szót, kifejezést, mondatstruktúrát tanul is meg a gyermek környezetéből, olvasmányaiból és a tömegkommunikációs eszközök révén, nem nélkülözheti az iskola tervszerű nyelvgondozó munkáját. A magyartanárok legfőbb feladató ezért a tantervi reform előkészítése, a „tudati elébe- menés”, anyanyelvoktatósl szemléletük és gyakorlatuk átformálása. Az érvényben lévő tanterv ugyanis már most is tehetővé teszi, hogy a magyar nyelvi órákon a jelenlegi tankönyvekkel, munkafüzetekkel, illetve gyakorlatanyaguk némi kiegészítésével — oldottabb, változatosabb, hatékonyabb eljárásokkal - az anyanyelv titka i fürkésző és birtokba vevő tevékenység folyjon. Csak így tudatosulnak a tanulóban a nyelv működési szabályai, ismeri meg a nyelvi fo,- mákat, fejlődik tovább válogató és kombináló képessége (mely Roman Jakobson szerint o nyelvi tevékenység kettős pillére), tanulja meg tudatosan irányítani és helyesbíteni saját közlésmódját. Ez gyakorlatilag art jelenti, hogy nemcsak a nyelvtani kategóriákkal és a helyesírással foglalkozunk, hanem a nyelvi funkciókat együttesen és harmonikusan gondozzuk. Vág/is óráinkon — a legszükségesebb nyelvi-nyelvtani ismeretekre alapozva — nagyobb teret kap a tanuló szó- és kifejezéskészletének gazdagítása, a stílusnevelés, a nyelvi leleményesség, a „nyelvteremtő képesség” és a formálóképesség (fogalmazás) fejlesztése; a helyes kiejtés oktatása, a mondatfonetika' eszközök törvényszerűségeinek feltárása, a folyamatos közlés (beszéd, előadás és interpretálás) formáinak gyakorlása a legváltozatosabb beszédhelyzetekben, a beszéd- és a szövegértés titkainak felfedeztetése — témáival is átfogva az élet, a valóság egészét —, tehát a nyelvhasználat a maga sokszínű teljességében. Hoffmann Ottó Vissza a galambpostához Egyes londoni lapok és folyóiratok napjainkban kénytelenek úgy szétküldeni a városba riportereiket, hogy egy speciális táskában postagalambokat visznek magukkal. Ennek az az oka. hogy a postagalamb gyorsabban el tudja juttatni a lapnak a friss információt, sőt az előhívott filmet is, mint az autóval közlekedő tudósító, mivel a forgalmi dugók rendkívüli módon megnehezítik visszatérését a szerkesztőségbe.
