Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-01 / 169. szám
Évad végi jegyzetek A Pécsi Nemzeti Színház bemutatóiról A megye legszebb kulturális intézménye Séta a FEK-ben A Marco Polo milliói tegnapi előadásával véget ért a pécsi színház idei évada. Mind a négy tagozat teljes műsorrendiének részletesebb elemzésére nem vállalkozhatunk. A színház teljesítményét elsősorban a repertoár gerincét alkotó prózai bemutatókon mérjük. Hét dráma Az évad során a korábbioknál több, összesen hét drámát játszottak a nagyszínházban. A műsorrend legszembetűnőbb jellemzője, hogy a hét műből hat eredeti bemutató volt, s ez nem csupán a pécsi színház történetében páratlan, hanem országos összehasonlításban is igen figyelemre méltó. A vidéki színházak hosszú ideje kinőttek már abból a korból, amikor csupán a fővárosbon bemutatott művek utánjátszó sóra vállalkozhattok. A pécsi együttes ebben az évadban teljesen önálló, eredeti műsorrenddel gazdagította színházkultúránkat. A repertoár másik jellemzője, hogy a hot eredeti bemutatóból három mai magyar dráma ősbemutatójaként került a közönség elé. Ez oz arány is rendkívül kedvező, s alighanem sizntén példa nélküli a színház történetében. Az élő magyar drámairodalom ügyének felkarolása, új művek létrejöttének elősegítése a színháznak nem csupán szép hivatása, honem egyszersmind alkotó erejének legfőbb próbája. A pécsi színház mai érdemeit nem csökkenti, hogy nagyon hosszú ideig legfeljebb évi «gr — gyönge vagy^ középszerű — új magyar mű bemutatására futotta erejéből. Igaz, a drámairodalom országosan elapadt, de a hatvanas években kezdődött egy felívelés, amelyhez több vidéki színház is hozzájárult. A pécsi nem tartozott az úttörők közé, nálunk csak négy éve következett be fordulat, amikor sikerült megszerezni Illyés Gyula írói közreműködését. A Tiszták bemutatójától számíthatjuk azt az időszakot, amelyben a pécsi színház a mai magyar dráma jelentős, országosan is számon- tartott műhelyévé vált. Ősbemutatók Az évadnyitóként bemutató« Testvérek — ma már ezt is le lehet mérni — az utóbbi esztendő legértékesebb magyar drámájának bizonyult. Nem formális tisztelgés a Dózsa-év- forduló alkalmából, hanem lly- lyés Gyula drámaírói pályáján Is fontos állomás. A mű születésének körülményeiről nyilatkozva, az író egyszer sem mulasztotta el a pécsi színház, s különösen Czimer József dramaturg inspiráló hatásának elismerését sőt nemes gesztussal, de nyilván nem alaptala- nuf mintegy »társszerzővé“ emelését A Testvérek efSadása Is csak elismerést érdemel. Két Pécsett beérett nagyon tehetséges színművész, Győry Emil és HoU István nyújtott benne igen magas színvonalú alakítást melyet sokáig érzünk emlékezetünkben. Új drámával jelentkezett az évadban a színműíróként először Pécsett bemutatkozó Hernádi Gyula. Az Antikrisztus és e korábbi Falanszter egymáshoz viszonyított értékéről a szakmai vélemények mindmáig megoszlanak. Egyesek az An- tikrisztust visszaesésnek érzik, mások a Falansternél jelentősebbnek minősítik. Annyi bizonyos, hogy az idei előadás kevésbé volt sikeres, s ez talán azzal is összefügg, hogy mintha a mű eszmei és dramaturgiai kidolgozásában is maradtak volna megoldatlan vagy ellentmondásos mozzanatok. Hernádi írói kvalitása vitán felüli, Pécshez kapcsolása feltétlenül nyeresége a színháznak; műveinek kiérleléséért vagy pontosabb értelmezéséért, helyenként szokatlan dramaturgiájának népszerűsítéséért azonban még érdemes a színház műhelyének erőfeszítéseket vállalnia. A Petőfi-évfordulóhOz új drár maiiét avatásával. Novotny Gergely: Az országutak iskolája c. színpadi játékának bemutatásával kapcsolódott a színház. A mű nem különösebben kiemelkedő, de nem is jelentéktelen. Az alkalomtól függetlenül is előadásra méltó. Illyés Gyula és Hernádi Gyula művét a pécsi bemutatót kővetően a fővárosban is előadták. Nemcsak annak örülhetünk, hogy színházunk új magyar drámái sorra méltónak bizonyulnak fővárosi utánjátszás- ra, hanem annak is, hogy oz itteni előadások jól állják az összehasonlítást a fővárosiakéval. Külföldi darabok A három új magyar drámán kívül Gorkij: £//enségek-jének közepes sikerű felújításót és három huszadik századi külföldi darab bemutatóját láthattuk még az évad során. Bocsássuk előre: különleges, kiemelkedő értékű felfedezés nem akadt köztük. Bragin- szkij—Rjazonov: Munkatársak, Mihura: Három cilinder és O'Neill: Marco Polo milliói c. darabját eltérő jellegük miatt nehéz összemérni, de az előadások összbenyomását tekintve körülbelül azonos színvonalon helyezkednek el. A legkevésbé sikerült viszonylag a Három cilinder, tartalmi szempontból is ez áll legtávolabb a mai néző érzés- és gondolatvilágától. A maga könnyedebb vígjáték-műfajában érdekesebb és sikeresebb is volt a Munkatársak, ebből néhány jól sikerült színészi alakításra — Tímár Éváéra, Pásztor Erzsiére, Vári Éváéra és Bujtor Istvánéra — is szívesen emlékezünk. A Marco Polo milliói bemutatásáról a szakmai vélekedések meglehetősen szélsőségesek voltak. Hallottunk — a rádióban például — teljesen elmarasztaló ítéletet, mely szerint annyira gyenge és kiforratlan még a későbbi nagy drámaírónak ez a műve, hogy kár volt felfedezni, ráadásul gyengeségein az előadás még rontott Ez bizonyára igaztalan túlzás, a mű O'Neill nagy műveihez viszonyítva valóban kiforratlan, de éppen az előadásnak, úgy véljük, sikerült kiemelnie jó néhány figyelemre méltó értékét, nagyon is mának szóló mondandóját, s így bemutatása nem kifogásolható. A szép közönségsiker is igazolja ezt. Mai életünk A repertoár feltűnő jellegzetessége, hogy mind a hét darabja kivétel nélkül mai vagy huszadik századi. A klasszikusok teljesen elmaradtak, a korábbi Shokespeare-ciklus véget ért, a Moliére-évfordulóra nem reagált a színház. Ezt nem tartjuk hibának, mert egyáltalán nem szükségszerű, hogy minden színház minden évadban mereven és következetesen vegyen figyelembe minden lehetséges szempontot. Hosszabb távon azonban bizonyára a pécsi színház sem mondhat le teljesen a klasszikusok felelevenítéséről. Az idei műssorrend legnagyobb nyeresége kétségkívül a három mai magyar dráma, ezek bemutatásával tudott a színház legtöbbet mórt; dani mai világunkról, életünkről, egyén és közönség időszerű gondjairól, a forradalom és a forradalmi magatartás problémáiról. Együttes játék Az előadások művészi színvonala, a rendezés, a színészi játék, a többi közreműködő teljesítménye a korábbi években is tapasztalt jó átlagszínvonalon mozgott. A három eltérő karakterű rendező — Nógrádi Róbert, Dobai Vilmos és Sík Ferenc — jól kiegészítik egymást egy évadon belül, együttesüket tekintve nem fenyegeti a színházat az elszür- külés vagy a megmerevedés, a konzervatizmus veszélye, mindazonáltal időszerűnek tűnhet a legfiatalabb rendező nemzedék, a tervszerű utánpótlásnevelés kérdésének megfontolása is. Néhány, más színháznál mutatkozó tapasztalat ennek számos előnyét igazolja. A színészi teljesítményekre most is elsősorban a jó együttes játék, nem pedig a sztárkultusz volt jellemző. Az a jó kollektív szolgálat, amely egyáltalán nem zárja ki, sőt leghatékonyabb forrása a kiváló egyéni teljesítményeknek. Néhányat már felsoroltunk egy- egy előadás kapcsán, most hadd egészítsük ki a sort Marsok Gabi, Sólyom Kati, Vajda Márta, Kézdy György, ifj. Kőmíves Sándor, Linka György, Módi Szabó Gábor, Paál László, Szabó Ottó és Szeg- váry Menyhért nevével, akik alakításukkal — a nagyszínházban vagy a kamarában — szintén részesei voltak az évad sikerének. Eredményes évad Egészében véve eredményes évadot zárt a pécsi színház. Jó teljesítménye a közönség ragaszkodásán, az előadások szép látogatottságán is mérhető. A következő évad terveiről is biztató híreket hallani. Hogy csak a legfontosabbat emeljük ki befejezésképpen: négy új magyar dráma bemutatására készülnek. Szederkényi Ervin A közműveltséget és hazafi- ságot előmozdítandó pontosan 135 évvel ezelőtt alakult meg a Pécsi Nemzeti Kaszinó Széchenyi István klubteremtő mozgalmának egyik legígéretesebb vidéki hajtásaként, s egy évre rá — 1839 őszén -, már állt a klubház is. A lelkes klubalapítók 10 ezer pengőforintért megvásárolták a Király utca 13. szám alatti épületet, 3200 pengőforintért újjáalakították - s ettől kezdve könyvtár, színpad és díszes bálterem várta a klubtagokat és érdeklődőket - mindenekelőtt a fiatalokat. S most tulajdonképpen ugyanezt kell elmondanunk. A Kossuth Lajos utca 13. szám alatti épületben — „a közműveltséget és hazafiségot előmozdítandó“ — megnyílt a megye legszebb kulturális intézménye, az újjáalakított Fegyveres Erők Klubja. Szépség és célszerűség Ne mondjunk összegeket, de ami a mai vendéget fogadja, az nem 3200 forintba került.., A csupaüveg főbejárat mögött vörös márvánnyal burkolt előcsarnok, sötétkék kerámiaoszlopok, melyek között fehér márvány lépcsősor fut a felsőbb szintek felé. Ez a szint, mely az úgynevezett vendéglátó övezetnek ad otthont, egy nagy és egy kis étteremből áll, s szoros kapcsolatban van a szórakoztató, vagy klubövezettel, mely az alagsort, a földszint termei egy részét és a félemeletet foglalja el. A nagy és kis étteremben 160 vendéget fogadhatnak egyidőben, a földszinti presszó és a félemeleti hírlap-presszó megint csak ennyit A helyiségeket a fehér, a kék, a piros, a lila és a mattfényű fafelületek barna színei uralják — páratlanul kellemes összbenyomást keltve. A félemelet és az első emelet az úgynevezett művelődési övezet. Színházterem, társalgó, klubok, könyvtár, öltözők. Közel ötszáz vendég szórakozását, illetve hasznos időtöltését biztosíthatják ezek a létesítmények. A színházterem így, üresen is látványosság. A nagy belmagasság ünnepélyessé és elegánssá teszi a hangulatot, a sajátosan kiképzett — dobozos megoldású — mennyezet modernné, mozgalmasá. A színpad mindössze három lépcsőfokkal magasodik a nézőtér fölé, s ez olyan érzést kelt, mintha a nézők is részesei lennének a játéknak. A falakat és ablakokot hal- vány-dohányszínű függönyök takarják, a szabad felületeken elegáns, nagy fényerejű falikarok. Ez a terem egyébként minden eseményhez más ruhát, más arcot ölt, a dobozmozaikos mennyezet ugyanis páratlanul korszerű világítóberendezéseket rejt. Egy lámparendszer az általános világítást biztosítja, egy másik a színpadot szolgálja ki, míg egy harmadik a mennyezetre szórja fényét, s ez ofyan érzést kelt, mintha oz egész álmennyezet lebegne a sokszínű fényben. Négy év után A rekonstrukció terve 1967- ben született meg, a munka 1970 tavaszán indult Négy, bonyodalmakkal terhes év után most szélesre nyíltak a kapuk. A szépség, elegancia egyelőre mindent háttérbe szorít — pedig érdemes szemügyre venni a méreteket adatokat is. A Kossuth Lajos utcára néző villamossági szaküzlet kiürítésével, illetve az udvari szárny négyszintessé tételével 175, illetve 220 négyzetméter hasznos területtel bővült az épület. A főépület így egy 16 ezer lég- köbméteres komplexummá fejlődött, több mint 1800 négyzet- méteres hasznos területtel. Az épület külső képe nem sokat változott, a főhomlokzat megőrizte múlt századi hangulatát, a falakon belül azonban szinte minden szeg megfiatalodott. Különösen igaz ez gépészeti vonatkozásban. A klub önálló gázkazánházat kapott, szellőző géptermet, s ez lehetővé teszi az emeleti nagyterem légkondicionálását A világítástechnikai megoldások egyenértékűek a legkorszerűbb kamaraszínházakban alkalmazott megoldásokkal: a színpadi vilógitóhíd például Angliából érkezett. Páratlanul szép lesz o kert- helyiség is: igaz, ez még csak most épül. Az udvar közepén vízmedence, a vízmedencében úszó tánctér.., Pécs, mely sajnos oly szegény rangjához méltó művelődési intézményekben, most egy olyan létesítménnyel lett gazdagabb, mely nemcsak megyei, de országos rendezvények fogadására is alkalmas, s mely számos tekintetben már a jövő útjait jelzi. Nemcsak katonák... A Pécsi Nemzeti Kaszinó egykori épülete, volt MADISZ-szék- ház, munkásotthon, művelődési ház, tiszti klub — s ezzel még csak a legutóbbi 25 év állomásait pergettük vissza. A Magyar Néphadsereg 1952-ben vette ót az épületet először, majd 1962-ben immár másodszor Is, amikorls megalakult • Fegyveres Erők Klubja. Ez az elnevezés minőségi változásokat takart a korábbi — tiszti klubi munkával szemben. Nőtt a „tulajdonosok" köre, s megsokszorozódott a hatékonysági kör. A FÉK — 1962—67 között — mintegy 20 klubbal, szakkörrel, kiscsoporttal működött, s éven- le 80—100 ezer vendéget foglalkoztatott, illetve fogadott. A fegyveres testületek hivatásos tisztjei, tiszthelyettesei és csa- 'ádtagjaik mellett szélesre nyíltak a kapuk mindazok előtt, akik valamilyen kapcsolatban állnak ezekkel a szervekkel, illetve, akik érdeklődnek a honvédelem kérdései Iránt. De mint szórakoztató objektum még nagyobb tömegeket fogadott a FÉK, nem beszélve arról, hogy a belváros közétkeztetési gondjai enyhítéséből is jelentős részt vállalt. Es most Ismét aktuális a kérdés: ki látogathatja a klubotl Természetesen nemcsak tisztek, katonák. A presszó és étterem 17 óráig például teljesen „nyílt”, s tagsági igazolvány, illetve belépőjegy ellenében ezt követően is szabódon felkereshető. Ugyancsak nyitott kapukkal várja vendégeit a hetenként kétszer játszó szélesvásznú mozi, de szinte valamennyi klub, szakkör, illetve együttes betölt valamiféle területi funkciót. Az alkotók Az újjászületett FEK-ben tett sétánk sem lenne teljes, ha nem mutatnánk be azokat, akik a legtöbbet tették ezért az újjászületésért A beruházás elindítója és motorja Ybl Ernő őrnagy volt, a klub vezetője. A generáltervező Gettó József, építésztervező Kistelegdi István, belső építész Máté András. A kivitelezői munkákat a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. Békés Sándor DfíüW 7 Mohács! Regős Ferenc? Tűnődés Június 29-én Budapesten a Fényes Adolf Teremben megnyílt Mohácsi Regős Ferenc kiállítása, 4 baranyai származású művész 50 rajzát mutatják bm. O’Niell: Marco Palo milliói
