Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-06 / 174. szám

1973. július 6, DUNANTOU NAPLÓ 3 Félévi gyorsmérleg Kevesebb a „fehér ruhás" Az első negyedévi mélypont után felfelé ívelés — Ui termelésirányítási rendszer a Mecseki Szénbányáknál A bányászok sohasem szeret­ték a „fehér ruhásokat1'. A „fe­hér ruhás" az a központból ér­kezett illető, aki kilenckor le­száll, tizenegykor ki - s közben ezernyi utasítást ad. A tucatnyi osztállyal működő vállalati köz­pont „fehér ruhásaiból” eddig szinte minden üzemben’, s min­den napra jutott egy-két láto­gató — de ennek most vége. Május 1 -el új termelésirányítási rendszert léptettek a Mecseki Szénbányáknál életbe, s ez azt jelenti, hogy szűkült az utasít- gatók köre, s ezáltal természe­tesen kézzelfoghatóbb lett a fe­lelősség is. Három kerület Az új szervezeti séma kidol­gozói abból a realitásból indul­tak ki, hogy amellett, hogy a Mecseki Szénbányák mint szer­vezet egy és oszthatatlan, a termelés szempontjából három, egymástól nagyon ,is jól elkülö­nülő részre oszlik. Van két nagy széntermelő körzete — a komlói és a pécsi —, és van egy má­sodlagos tevékenységi köre, amit a kiseaítő, illetve segéd­üzemek képviselnek. Nos, az új szervezeti séma vezetési szem­pontból e három egységet ha­tározottan elkülöníti egymástól. A komlói bányaüzemek — Kos- suth-bánya, Béta-bánya és Zo- bák-bánya -, valamint az eze­ket kiszolgáló Komlói Szénelő­készítőmű máius 1. óta az 1-es számú komlói kerületvezetőség alá tartozik, Pécs-Bányaüzem, Vasas-bánya, az Északi Bánva- és Brikettürem, valamint a Pé­csi Szénelőkészítőmű a 2-es szá­mú, pécsi kerületvezetőség alá­rendeltségébe került, míg a Központi Gépüzemet, a Villa­mosüzemet, az Anyagellátó CJzemet, a Gépkocsiüzemet, az Éoítési üzemet és a Karbantar­tó üzemet a 3-as számú, se­gédüzemi kerületvezetőség fog­ja össze, illetve irányítja. A ke­rületvezetőségek életre hívásá­val egyidőben measzűnt a vál­lalat termelési osztálya. A szén­értékesítési, péDészeti, szervezé­si. anyaggazdálkodási osztályok közvetlen üzemi felügyeleti, il­letve termelésiránvftási funkcióit szintén hatálytalanították, s mindezeket a jogokat a kerü­letvezetőségek vették ót. Az utasítgatók, illetve felelősök kö­re ezzel eaészen szűkre zárult, egy-egv kerületvezetőséo uavan- Is mindössze öt emberből áll . . . Máról holnapra változás Az új vezetési rendszer má­jusban mutatkozott be, s a várt­nál is jobb eredményeket ho­zott. A Mecseki Szénbányák, mely az év eleie óta hónapról hónaDra sorbaállt a bank előtt, hogy kifizethesse a béreket, a második negyedév első hónap­iét nvereségoel zárta. Az árbe­vételi tervet ebben a hónapban ■t.6 millió forinttal teljesítették túl, s az önköltség is örvende­tesen alakult: tonnánként ugyanis 16.27 forintos megtaka­rítást értek el. Mindez termé­szetesen nem maavarázható csak azzal, hogy néhány tucat íróasztalt megmozgattak, de mindennek jelentős része volt a változásokban Az átszervezést ugyanis mélyreható helyzet- elemzés előzte meg, s ez a hely­zetelemzés felszínre hozta a ta­E'adó megegveréses áron magdeburgi 1100 mm-es torony- *e *o* veroad torony nélkül Elforduló átmérő ágy felett 410 mm. szám felett 360 mm Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalót Pécs, Lyceum u. 4. gadhatatlan tényt: a vállalati gondok zöme az irányítási rend­szer fogyatékosságaival, illetve bizonyos íróasztalok felesleges voltával magyarázható. A Mecseki Szénbányák veze­tése tehát eljutott a felismeré- résig: nemcsak a föld alatt, de a „nagy hpzban" is rendnek kell lennie. A kerületek élére a legnagyobb tekintélyű műszaki vezetőket állították, s munka­társaikat is azok közül jelölték ki, akik dinamizmusukról, hatá­rozott döntéseikről voltak neve­zetesek. Az 1-es számú — tehát a komlói — bányakerület vezető főmérnöke Jazbinsek Vilmos, a pécsi kerületé Fulmer József, míg a segédüzemi kerület élére Tátrai József Jrerült. A kerület­vezetők közvetlenül a műszaki igazgatóhelyettes alárendeltsé­gében dolgoznak, s alapvető feladatuk a rövidtávú üzemi tervek kidolgoztatása, a tervek szakszerű, biztonságos és haté­kony végrehajtásának ellenőr­zése, illetve segítése és a mű­szaki fejlesztési munka koordi­nálása és serkentése. A következő lépés A Mecseki Szénbányák első félévét komoly adóssággal zár­ta. Ebben része van az év eleji lemaradásnak, s része van an­nak a súlyos katasztrófának is, amely Kossuth-bányát sújtotta. A vállalat pénzügyi helyzete ne­héz, május óta azonban soka­sodnak a kedvező jelek. Bach­man Mátyás gazdasági igazga­tóhelyettes az első félév zárása alkalmából adott nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy megkezd­ték a Dunai Vasművel szemben fennálló adósságaik törleszté­sét, s miután kedvezően alakul a minőség is, szépen nőnek az átlagárak. A terv 371,82 forin­tos tonnánkénti átlagárat írt elő, ezzel szemben május hó­napban 393,46 forintot realizál­tak tonnánként, ami egyértel­műen mutatja a minőségi sze­nek javára történt arányeltoló­dást. A kerületvezetőségek meg­szervezése jórészt megszüntette azokat az érdekellentéteket, j melyek az alapanyagot termelő bányaüzemek és a végterméket kibocsátó szénosztályozók között fennálltak, s ez máris érezteti hatását. S ezzel kapcsolatos az a terv is, mely az új séma to­vábbfejlesztését célozza, hosz- szabb távon célszerűnek látszik uqyanis osztályozói szinten ön­álló gazdasági egységek kiala­kítása. Ebben az esetben ugyan­is végleg kiküszöbölődnének azok a nézet- és érdekkülönb­ségek, melyek ma még nehezí­tik a bányaüzemek egymással és szénosztályozókkal való har­monikus együttműködését. A bányaüzemek érdeke ma már i elsősorban a mennyiségi tervek j teljesítése, s ez sokszor azt je- } lenti, hogy nem utolsósorban a I prémiumok védelmében — a szó legszorosabb értelmében min­den követ megmozgatnak... Sok a beteg A Mecseki Szénbányák első félévének számszaki mérlege negatív, a tendenciák azonban ígéretesek. Pécs-Bányaüzem és Zobák-bánya az utóbbi időben sorra túlteljesíti előirányzatait, s ez azt jelenti, hogy éppen a jövő üzemei mutatnak felfelé ívelő formát. A márciusi bérren­dezés sokat javított a hangula­ton. s kedvező a visszhangja azoknak az erőfeszítéseknek is, melyeket a vállalat gazdasági és pártvezetése a vezetés szín­vonalának emelése érdekében kifejt. Sainos, a föld alatti lét­szám, csökken, s egyre több a beteg is. Mégis mindent össze­vetve: a helyzet nem reményte­len, az idei évet még meg lehet menteni, egyrészt mert végre vannak jó munkahelyek, más­részt mert a vállalat a jelek sze­rint a megújulás szakaszába lé­pett. Békés Sándor Gyorsabb kárrendzés A gépjármű kárrendezéssel kapcsolatos szolgáltatások fej­lesztésére kötött együttműködé­si megállapodást az Autófenn­tartó Ipari Tröszt és az Állami Biztosító. A szerződés értelmé­ben a kárrendezés további gyorsítására az Állami Biztosító helyi kárfelvevő irodákat állít fel az AFIT vállalatainál, ahol a szervizek dolgozókkal együtt — műszerekkel, vizsgáló aknák­kal, emelőkkel stb. jól felszerelt- vizsgálóállomásokat bocsáta­nak az ÁB szakértőinek rendel­kezésére. Az Állami Biztosító a kárkifizetés egyszerűsítésére az AFIT-nál beváltható hitelle­veleket ad ki, amelyek alapján a kárfelvételi helyen, vagy bár­melyik AFIT-vállalatnál megren­delhető a sérült gépkocsi javí­tása. Jön a szovjet töldgáz Pécs a következő ötéves tervben kap földgázt — A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán csütörtökön tar­tották az oklevélátadó ünnep­séget. A főiskola aulájában dr. Veress László főigazgatóhelyet­tes mondott ünnepi beszédet, majd 65 üzemmérnöknek átadta az oklevelet. A Minisztertanács csütörtöki ülése tudomásul vette a föld­gáz-felhasználás központi fej­lesztési programjának végrehaj­tásáról előterjesztett jelentést. Megállapította, hogy a végre­hajtás menfelelő ütemben ha­lad: az előirányzott szinten tel­jesült a földgáz-termelés és fel- használás terve. Az előterjesztett jelentés töb­bek között rámutatott arra, hogy hazánkban a szénhidrogének aránya az energia-felhasználás­ban 1970-től 1972-ig 43-ról 48,8 százalékra növekedett. Ezen be­lül pedig a földgáz részesedése az ország energiaellátásában 13,6-ról 15,3 százalékra emelke­dett, s a negyedik ötéves terv végén várhatóan eléri a 20 szá­zalékot. A gázipar tavaly mór 4,1 milliárd köbméter földgázt értékesített. A lakosság háztar­tásaiban és a kommunális el­látásban fejlődött a legdinami­kusabban a földgáz felhaszná­lása. Az utóbbi két évben ösz- szesen 186 millió köbméterrel haladta meg az előirányzatot. Az elmúlt év végén a statiszti­kai adatok tanúsága szerint a lakásállomány 59,4 százaléka Megújul a legrégibb baranyai vasútvonal Elkészült a palkonyai új vasúti híd. Szkréperek a töltésen A mozdony lépésben kocog, — a jelző „lassant" parancsolt a vezetőnek. A szerelvény bar- nárasült emberek sorfala között poroszkál kilométerekig. * A Pécs-bányarendezö és Ma- gyarbóly közötti vasútvonal fel­újítása 1970-ben kezdődött. Há­rom esztendő alatt Pécstől Vó- kónyiq jutottak el az építők, e szakasz felújítása 170 millió fo­rintba került Az idén a Vókóny—Villány közötti 9.3 kilométeres szakasz, valamint a villányi állomás és a villányi elágazás 1,7 kilométer Csütöi— 13 óra 35 perc. A tervezettnél néhány órával kés6bb, ekkor tag­lalta el o helyét o negyedik mezőben o két pilléren az első tartógerenda. A forgalom csupán rövid ideig szünetelt: addig, ómig a gerenda úton volt a tárolótértől a légszeszgyár utcához. A Bajcsy-/Zsilinszky úti forgalom a továbbiakban a harmadik hídmező alatt bonyolódott, s így lesz • z a követ­kező napokban is. amíg az úttest teleti a helyére nem kerül valamennyi gerenda. A tegnap délután kezdődött új hídépítési szakasz során a pécsi felüljáró újabb née méterről lati bosuabbz hosszú vonalának újjáépítése a íeladat. Ez 42 milliós munka. Az év első felében a vonal- szakaszból 5,6 kilométer elké­szült. Az építők jelenleg Palko- nya és Viilánykövesd térségében dolgoznak. * A Lajos-hegy oldalát kiharap­ták a markolók. A napokban háromezer köbméter földet moz­gottak meg itt a gépek és az emberek: egy rövid szakaszon új pályát építettek a vonatnak. A nagy munkát márcsak az itt ácsorgó szkréperek, az új töl­tés és a Pogány-árok felett át­nyúló vasbetonhíd jelzi. A táj most csendes. A réten juhnyáj legelészik, a patakban libacsa­pat lubickol. A szomszédban a palkonyai állomás is bóbiskol, — reggel nyolc óra tájban ment erre az utolsó vonat. Délután háromig szünetel a forgalom. Csak Vókány felé, ahol a sí­nek összefutnak az ember sze­mében eleven az élet. Egy „mi­nimozdony” asztmás sípjele har­son. a sínek fölé hajló emberek szétrebbennek. A kis gép elro­bog, a munkások újból meg­görnyednek. „Lekapott” Tiátú emberek vasvillával terelgetik a követ egyre feljebb a töltésre. Odébb egy aláverőgép pöfög, szedi a régi síneket. A töltés mentén kis vas-bakok sora, a kézidaruk, Sárga mellényes férfi irányítja q távolban hová fek­tessék a daruk a 120 méter hosszúságú acélsíneket. Néhó- nypn a „vastagfejű” újsíneket illesztik a behemót vasbeton talpfákra és öklömnyi csavarok­kal kötik meg azokat. — Ez a gombolás — magya­rázza Kiss István pályamunkás. Homlokáról patakokban folyik a veríték. — Ez a hőséa méq mindig jobb mint az eső. Inkább mű­szak után locsolkodik az embei * néhány korsó hideg sörrel. Per- ­sze mindent ki lehet bírni. Az a meleg ebéd, amit ide kihoz­nak, felfrissíti az embert. — Jól jön a főtt étel, de még­sem pótolhatja a hazait — teszi hozzá Kovács Lajos. — Negyve­nen dolgozunk itt, de egyikünk sem idevalósi. Somogyiak va­gyunk. Hétvégén járunk haza, különben itt a vókányi állomá­son, a lakókocsikban élünk. — Mióta csinálja? — 1955-ben jöttem a vasút­hoz. Megszoktam már. A pénz sem rossz. Átlagban 2800 fo­rintot viszek haza. Viilánykövesd határában egy szakasz katona husángokkal fe­szíti fel vezényszóra a régi sí­neket. * Az emberek és a gépek — egy-egy fektető- és bontószerel­vény, két nagy aláverógép, két tömörítő és a tucatnyi csavarozó és földmunkagép — a 11 kilo­méter hosszú vonal építése so­rán 20 ezer köbméter földet mozgatnak meg, 9 ezer köbmé­ter bányakavicsot, 25 ezer köb­méter zúzott követ építenek a vonalba, 18 ezer vasbeton talp­fát és 22 ezer méter sínt he­lyeznek el. illetve fektetnek le. A Pécs—Magyarbóty közötti vasútvonalat több mint egy év­századdal ezelőtt a Pécs—mo­hácsi Vasúttársaság építtet­te. A vasúti pálya forgalma az utóbbi esztendőkben megélén­kült, különösen a Beremendi Cementmű létrehozása óta. A nagyteherbírású vagonok ezen a szakaszon nem közlekedhettek, indokolttá vált a korszerűsítés. A vasútvonal felújítása 1975- ben fejeződik be. Néhány év múlva errefelé a nagytengely­nyomású mozdonyok már 80 ki­lométeres sebességgel robog­hatnak. (Mécs) részesült gázellátásban, mégpe­dig a lakások 17,8 százaléka kapta vezetéken, 41,6 százaléka pedig palackban a gázt. Az utóbbi hórom évben, tehát 1970-től 1972-ig nyolc várost és két községet, továbbá 15 külön, álló ipari és mezőgazdasági üzemet kapcsoltak be a föld­gáz-ellátásba. így most már összesen 36 város és 38 község lakóinak kényelmét szolgálja a földgáz. Miután a városi gázgyártás és szolgáltatás állami dotációt igényel, tehát ráfizetéses mun­ka — azokon a helyeken, ahol a vezetékhálózat lehetővé teszi, fokozatosan áttérnek a földgáz­szolgáltatásra. így Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérvárott megszűnt a városi gázgyártás. Megkezdődött az átállás Buda­pesten és Szegeden, s Dunaúj­város újabb városrészeit is föld. gázzal látják el. Ebben a terv­időszakban Győrben, Sopron­ban, Szombathelyen, Pécsen és Baján még fenn kell tartani a városi gáz gyártását, mert csak a távolabbi tervek szerint kerül­het sor e városok földgáz-ellá­tására. A következő ötéves tervben Győr, majd Pécs és Baja kap földgázt. Budapesten a városi gáz kétharmadát mór földgáz­ból állítják elő, s a külső kerü­letekben számos lakás közvet­lenül is vezetékes földgáz-szol­gáltatásban részesül. így az 1971—75. évekre kidolgozott program szerint 40 000 fogyasz­tó kap városi gáz helyett föld­gázt. Vidéken az előirányzott­nál is gyorsabb a gázfelhaszná­lás, de a fővárosban nem érte el a tervezett szintet. A gázmű­vek tavaly a tervezett 662 he­lyett 591 millió köbméter föld­gázt vett át, amit részben indo­kol az enyhe tél és az ipari fo­gyasztók igényének csökkenése. Sajnos, a levegőtisztasáqi elő­írások alapján védett fővárosi övezetekben sem a kívánt ütem­ben haladt a lakások átállítása gázfűtésre. Az előírásoktól el­térő kémények, kazánházak, v elsősorban fedezethiány miatt így csak részlegesen valósítot­ták meg a belvárosi levegőtisz­tasági programot. Ezért a Mi­nisztertanács a budapesti gáz­program előirányzott ütemű fej­lesztése érdekében utasította a Fővárosi Tanács elnökét, hogy vizsgálja meg a fejlesztésben mutatkozó lemaradások okait és ez év végéig tegye meg a szük­séges intézkedéseket a gáz­program végrehajtásának meg­gyorsítására. Propán-bután gázból még nem lehetett kielégíteni a fo­gyasztók, elsősorban a lakosság igényeit. A hazai termeléssel és importtal az utóbbi két évben azonban az előirányzottnál ke­reken 10 százalékkal több pro­pán-bután gázt kapott a lakos­ság. A múlt év végén a prog­ramban előirányzott 1 360 000 helvett 1 383 000 háztartás hasz­nált már propán-bután gázt. Jelenleg 70 000 igénylőt tarta­nak nyilván. Számolni lehet azonban azzal, hogy a hazai propán-bután gáztermelés az idén és a későbbi években is több lesz, mint amennyit a program előirányzott, és ennél­fogva az elosztás fejlesztése most a legfontosabb feladat. Az utóbbi két évben Devecseren, Győrött és Pincehelyen épültek kisebb palackozó üzemek, s je­lenleg napi 140 tonna kapaci­tású palacktöltő épül Szegeden, Néhány beruházás megvalósító, sa későbbre marad, de a ne­hézségek ellenére is számítani lehet arra, hoay 1975-re a pro­pán-bután gázt használó ház­tartások száma eléri a tervezett egymillió hatszázezret. Végered­ményben a vezetéken kapott gázzal együtt 1975 végén — a program szerint — az orszáa la­kásállományának 65 százaléka részesül majd aáz-ellótásban. A jelentés kitér további fon­tos feilesztési feladatokra. Töb­bek között felhívja a figyelmet arra, hogy célszerű lenne a magvar—szovjet gázvezeték le- ninváros—hatvani szakaszának folyamatos megépítése is. 1975- ben megkezdődik a szovjet földgáz importja, s ezzel kap­csolatban a Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy még ez év végéig ki kell dolgozni, és javaslatot kell tenni a szovjet földgáz legcélszerűbb felhasz­nálásához szükséges intézkedé­sekről.

Next

/
Thumbnails
Contents