Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-04 / 172. szám

1973. július 4, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Alig él a régi szép baranyai szövőmesterség Népművelők iskolapadokban Mohácson a Gólya utcai isko­la gyerek-koptatta termeiben mozgalmas élet kezdődött ezek­ben a napokban. A padokat fel­nőttek vették birtokba: a Nép­művelési Tanácsadó tanfolyamá­nak hallgatói, könyvtárosok, báb- és díszítőművész szakkör­vezetők. Jövőre vizsga A nyári hónapokban nem elő­ször rendeznek ilyen továbbkép­zéseket, a cél az, hogy az adott népművelési területeken tevé­kenykedők működési engedélyt kaphassanak, tehát mind elmé­letileg, mind pedig gyakorlatilag magas színvonalú képzésben ré­szesüljenek. A szakma kitűnő művelői vezetik ezeket a foglal­kozásokat, így a bábszakkör- vezetőkét Koós Lajos, a díszítő- művész szakkörvezetőkét pedig Cser Ferencné. A Baranyában működő kb. félszáz bábcsoport vezetői kö­zül sokan mór a második alka­lommal vesznek részt a tanfo­lyamon. A negyven díszítőmű­vész szakkör vezetői közül né­hányon — akik /nőst is itt van­nak — jövőre vizsgáznak majd a szakkörvezetők legfontosabb ismereteiből. Forgács József Drávátokról érkezett, ahol mint a napközi vezetője, negyvenhat felső tago­zatos gyerekkel évek óta habo­zik, Különben földrajz-biológia szakos tanár, s hogy miért csi­nálja a bóbszakkört?-— Szeretem csinálni. Afféle hobby ez. A qyerekek is szere­tik, a népmeséktől kezdve a tan­anyag egyes részeiig nagyon sokmindent feldolgoztunk már bábszínpadra. A gyerekek tevé­kenyen részt vesznek egy-egy darab meséjének alakításában, a bábok, díszletek elkészítésé­ben, felhasználunk minden hul­ladékot, papírt, hungarocellt, műanyagflakont . . . Hozzánk a gyerekek öt községből járnak be, a bábsrakköri próbák oly­kor gondot okoznak, de a kis gárda nagyon lelkes, sokszor szombat délután készülünk egy- egy darabra, amit aztán az is­kola tanulóinak mutatunk be. Horváth Csabáné Pécsett a kisegítő iskolában tanít alsó ta­gozaton. — Vezettem régebben báb- ízakkört is, most inkább a taní­Üzleinek sem lenne rossz tási órákon felhasználható bá­bozás érdekel, amely a nevelé­si célokat szolgálja. Sok tekin­tetben nagyobb a szerepe ná­lunk a problémásabb gyerekek­nél, a játékos formáknak. Most éppen a kisdobos-életre való felkészítésben szeretném a bá­bozást alkalmazni. A tervünk az, hogy az iskolában dolgozó fel­ügyelőkből — akik ilyen szak- középiskolából kerültek hoz­zánk, s javarészt KlSZ-korosz- tályúak — egy kis bábszakkört alakítunk, kizárólag a qyerekek, elsősorban a bentlakók szóra­koztatására . . A tanfolyamra mindnyájan alaposan fölszerelkezve: a meg­adott apróságokkal, hurkapál­cákkal, kartonokkal, műanyag- dobozokkal érkeztek. Új ötletek­re, indítékokra, eddigi próbál­kozásaik kritikájára vogy meg­erősítésére számítanak. Díszítőművészek Dr. Tóth Zoltánná négy éve vezeti Rózsafán a díszítőművész szakkört. Huszonöt-harminc asz- szony jár el a téli hónapokban rendszeresen a — sokszor elő­adásokkal fűszerezett — foglal­kozásokra.- Sajnos, kihaltak a régi j „szüőasszonyok", elöregedtek a j szövőszékek, alig él már a régi j szép szövőmesterség. Mi a régi minták átmentésén is fárado­zunk, ffehér panamára kereszt­öltéssel tesszük ró a régi szőt­tesmintákat. Próbálkozunk o hajdani vőlegényi ing, váll- és fejkendők díszítési módjával is, a fehér vászonra fehér, fényte­len pamuttal történő hímzéssel. A szakkör lossanként kihat a lakáskultúrára is .., Csordás Józselné Vasas l-en a nőklubban tevékenykedik. — Negyven-ötven asszony jár ide, egyben páva-körünk is van, de ritkán van együtt mindenki, mert sok asszony dolgozik, há­rom műszakban ... A hímzési és gyűjtési kedv lassan mindenkire átragadt, s hol van már az a régi vélemény: „minek bököd- jek, ha ötven forintért megve­szem azt a párnát!" Én Somogy­bái kerültem ide, s csak itt fe­deztem fel, milyen gazdaq és szép a baranyai népi szövés! Alig van róla hozzáférhető iro­dalom, könyvet se láttam róla, így aztán azelőtt nem ismertem. Marcaliba szoktam visszajárni, mert az ÁFÉSZ-nek van ott egy kézimunkaboltja, előnyomott alapanyagot lehet kapni, a hoz­závaló, sokszor több színből ösz- szeválogatott hímzőfonállal. A hagyományok és az ízlésnevelés jegyében működik ez a bolt, de csodo-e, hogy baranyai minták ott se nagyon kaphatók. Régen nem értem, miért nem tudnak Baranyában is létrehozni egy ilyen szolgáltatást? Az itteni gazdag motívumok terjesztése nemcsak népműve-lési feladat lenne, de sok kezdőnek vagy épp szakkörhöz nem tartozók­nak konkrét seqítség, eligazítás, azonfelül pedig üzletileq se lenne ráfizetés. A kívánságot, mint nagyon megszívlelendőt, ezennel to­vábbadjuk. h. e. Magyar diákok külföldi egyetemeken A következő tanévben újabb 342 magyar fiatal kezdheti meg egyetemi tanulmányait a szo­cialista országokban, továbbá Finnországban. Az újdonsült ösztöndíjasokat kedden ünne­pélyesen búcsúztatták a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ebben az évben összesen 1544-en jelentkeztek külföldi ösztöndíjra, 10 százalékkal töb­ben, mint az elmúlt évben. Az elkövetkező öt évben olyan világhírű egyetemek padjaiban gyarapítják tudásukat fiatalja­ink, mint a moszkvai Lomono­szov egyetem, . a leningródi e'ektrotechnikai egyetem, a drezdai műszaki egyetem, a prágai Károly egyetem, de ott lesznek diákiaink a baráti or­szágok csaknem valamennyi patinás nevű. nagytekintélyű intézményének hallgatói között. Ezt követően háromnapos tá­jékoztató tanfolyam kezdődött az ösztöndíjasok számára, akik később speciális nyelvtanfolya­mokon sajátítják el o tanulmá­nyaikhoz nélkülözhetetlen nyelv- I ismeretet. Panoráma-vetítés Július 19-én átadják a Park mozit A televízió talán mégsem győzte le a mozit. Kezdenek ki­alakulni a tévénézés és a mozi- látogatás egészséges normái. A „moziválság” legkritikusabb évében, 1962-ben egy tízéves felújítási terv megvalósításán kezdett munkálkodni a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. Az egész megyére kiterjedő, mozi- park-rekoristrukció több mint 80 millió forintba került. Har­minc nagy és százötven kis mo­zit korszerűsítettek. Most a be­fejező szakaszban, tehát 1973- ban a Mecseknádosdon, Egy- házaskozóron, Szederkényben, Majson valamint Bárban végre­hajtott korszerűsítéssel végére értek a vidéken tervezett prog­ramnak. Két nagyobb felújítás is volt ez évben: félmillió, illet­ve 800 ezer forintos munkála­tokkal korszerűsítették a film­színházakat Beremenden és Pécsváradon. Az idén rátérnek a Pécs bel­városi mozi-hálózat rekonstruk­ciójára, mivel a továbbiakban kiemelt helyen szerepel a város moziparkja. Előreláthatólag jú­lius 19-én átadják a Park Kert­r A Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka Muzsikáló iájak mozit. A 13 millió forint értékÖ új objektum a Park Mozi fel­újításának első lépcsőjét jelen­ti. A szép, modern kertmozi panoráma-vetítésre és térhatá­sú hangleadásra is alkalmas lesz. Bizonyos épületegységei, így a forgókorongos gépház és az előcsarnok o leendő új épü­letnek is a részei. Jelenleg a hangszóró-csoportokat alakítják ki, folynak az elektromos és egyéb szerelési munkálatok. A fejlesztés második lépcsőjében, a jövő nyáron a moziépületet lezárják és megkezdik a belső felújításokat. Még az idén elvégzik — a tervek előrejelzései szerint — a Kossuth Mozi külső renoválását • közel 700 ezer forintért. Az épület korszerű homlokzati kön­töst kap. 1974-ben a Petőfi Filmszínház külső tatarozására kerül sor. 1975-ben pedig a bel- ső átalakítására. Az átalakítá­si, bővítési tervek még ebben az évben elkészülnek. A költsé­gek értéke egymillió forint. A Fegyveres Erők Klubjában működő mozi különböző réteg­igényeket is kielégít. Szerdán délután és este az új filmek premier előtti bemutatója a tá­jékoztatást, valamint a véie, ménykutatóst is segíti. Vasár­nap délutánonként pedig a klub KISZ-korosztályú fiataljait az ifjúsági film-műsor szórakoz­tatja. Vasárnap esténként az „art kino”-előadások a művész­filmek kedvelőit várják. Ősztől az egyetemisták, főiskolások a tematikus filmtörténeti-esztéti­kai sorozatokon vesznek részt itt. Az ősbemutatók, vagy a kö­zönség és a filmalkotók talál­kozásai szintén hasznos érde­kességeinek ígérkeznek ennek a közel 300 személyt befogadó klub-réteg-mozinak, A Kossuth Mozi udvarán fel­épült központi iroda, tanács- és vetítőterem két és fél millió fo­rintos beruházás eredménye. A. klub-vetítőteremben legalább nyolcvan személy nézheti a fil­met. Benne a filmszervezőknek és klubvezetőknek tartanak tá­jékoztató vetítéseket, valamint továbbképzést. Itt rövidfilmeket is bemutatnak. A vendégeknek, az érkező küldöttségeknek me­gyénket ismertető alkotásokat vetítenek. Baranya vendége a lahti táncegyüttes Ma estétől Pécs város és Ba­ranya megye vendége testvér- városunk, Lahti táncegyüttese, o Lahden Tanhujat együttes, Június 30-án érkeztek Magyar- országra és július 1-én, vala­mint 2-án már fel is léptek a verőcei és a balatonföldvári if­júsági üdülőtelepen. A Pécsi Mecsek Táncegyüttes tavalyi, júniusi finnországi vendégsze­replését viszonozzák ezen a turnén. Holnap, július 5-én Harkányban szerepel a 36 fős tónccsoport, majd 6-án pénte­ken Pécsett délután 6 órától az Ipari Vásár szabadtéri színpa­dán lépnek fel. Idén ünnepli a 300 tagú együttes alapításának 35. év­fordulóját. Közülük hazánkba egy 24 tagú felnőtt- és a 12 fős gyermektánccsoport érke­zett. Finnországban az élvonal- I ba, a legjobbak közé tartoznak. Pest-Buda-Öbuda egyesíté­sének százéves jubileuma alkal­mából jutott el hangverseny- kőrútja során Pécsre is a Ma­gyar Állami Népi Együttes. A szabadtéri színpadon szom­baton este megtartott elő­adásán Muzsikáló tájak cí­mű emlékezetes szép mű­sorával egyfelől igazolta nem­zetközi rangjának ma is méltán ragyogó színvonalát, másfelől több, számunkra fontos körül­ményre is felhívta a figyelmet. Az együttes sikerének titka nemcsak és nem elsősorban teljes műsoruk; a részletek és az egész egyértelműen tökéle­tes kimunkáltságában rejlik. Az énekkar, a tánckor és a zene­kar valóban a legapróbb rész­Csekély a felújítási keret Pécs művelődési intézmények­ben való ellátottságát szeren­csésnek mondhattuk a felsza­badulás utáni években. Orszá­gosan is kiemelkedő helyen állt okkor, hiszen különböző körök, egyletek általában jó korban levő épületeit örökölte a város, mind a belterületén, mind a perem kerületekben. Az elmúlt negyedszázad alatt jelentős programot hajtottak végre a közművelődési intézményháló­zatban. A hatvanas években közel tíz művelődési otthont, termőt, illetve munkásklubot újítottak fel. Ez időszakban lé­pett be a hálózatba a KISZÖV művelődési ház, s a belváros­ban sor került a Doktor Sán­dor Művelődési Központ teljes rekonstrukció'ára is. A Mecse­ki Szénbányák több millió fo­rintos költséggel vett részt a bányászlakta területek intéz- mény-rekonstrukcióiában. Új köntöst kapott a Vasas II.-i, a Vasas l.-i és a Puskin Művelő­dési Ház.-Legutóbb, tanácsi ke­féiből pedig az istenkúti mű­Hegyven három velődési otthon felújítása so­rolható a korszerűsítési prog­ram jelentősebb eseményei kö­zé. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a rendelke­zésre álló intézményhálózat — o hiányzó ifjúsági ház és me­gyei művelődési központ még eléggé tartós távollétében — minden igényt kielégítene. Mint ismeretes, 1971—75 között nincs nagyobb közművelődési beru- házós a városbon. Ez évben például a Mecseki Kultúrpark az egyetlen közművelődési in­tézmény, amely 150 000 forintos felújításban, illetve bővítésben részesülhet, noha o rendszeres támogatásra, beszerzésre ala- I posan rászorulnának a peremvi déki intézmények. Ilyen körül­mények mellett a 70-es évok elejétől elsősorban o különbö­üzemi klub év alatt ző intézményi és vállalati klu­bok kialakítását szorgalmazták Pécsett. Az utóbbi két és fél év alatt a városban mintegy 40 vállalati, üzemi, iskolai és egyéb — főleg ifjúsági klub létesült, szép otthonos berendezéssel, kulturált környezettel. Ez sokat javított a közművelődés tárgyi feltételein. Csakúgy, mint az I. kerületben a meszesi József Attila Művelődési Ház teljes belső, majd külső felújítása az elmúlt évben. Mindezek mellett az utóbbi 12—13 évben kiala­kult a városi könyvtárhálózat 33 fiókkönyvtára, közülük is töb­bet felújítottak. Ám, ha a köz- művelődés a munkás művelő­dés egyre gyarapodó tenniva­lóit figyelembe vesszük, újra le kell szögeznünk: sok még o pó­tolni és létrehozni való Pécsett, a művelődés tárgyi feltételeinek megteremtésében. | letet, árnyalatot vagy éppen o színpadi összhatást fölényes i biztonsággal, a csiszoltság, a j művészi igényesség e műfajban i legmagasabb tökélyére fejleszt- j ve jelenítette meg az előadás j valamennyi pontján, j Megfigyelhető, hogy amíg I más országok hasonló állami j folklór együttesei műsoruk nagy j részében táncaik, zenéjük ere- j deti vagy feldolgozott változa- j tóiból, vagyis: táncokból szövik műsorukat, a Magyar Állami Népi Együttes számainak több­ségét a nagyobb lélegzetű íe- í mptikus táncképek adják. Olyan, a népéletből merített képek, I amelyek elmondanak, bemutat­nak valamilyen kedves történe- J tét vagy népszokást. Ezt nyúj- j tóttá Vujicsics-Létai Vistai le- gényese is. Három kalotaszegi legény táncol itt a színre, paj­tásai közé, egymás után, kalap­jánál egy-egy szál ugyanolyan rózsával ... A szituáció humo­rát táncolja el a kar és a há­rom nagyszerű szólista a hely­zethez illő, kissé groteszkbe hajló motívumokkal. Általában az egész műsorban uralkodik és igen széles skálán jelentke­zik az egészséges népi humor. A műsor derekán két tánckép­ben különösen. A farsangi kép Gulyás—Rábai feldolgozásában a Heves megyei Bekölce nép­szokásait állítja színpadra, a fékeveszett bolondozás szikrázó légkörével. Farkas Ferenc—Rá­bai Miklós Szüreten című tánc­képe a sárközi szüret hagyomá­nyos játékait és táncait: a szü­reti felvonulást, az üveqestán- cot és a tréfás lánylopást ele­veníti meg. Sodró erejű, lendü­letes gyorscsárdásokkal zárul­nak ezek a képek. Jó ritmus­ban váltakozva, hogy alig jut figyelmünkből a tájanként vál­tozó népi kosztümök színes ka- leidoszkÓDjában gyönyörködni. Gulyás—Rábai Békési esték cí­mű képének témája a kivirágzó szerelem, egy téli este keret- játékában, a lányos háznál. E rárókép elragadó líraiságát sl­' sősorban Varga Erzsébet Liszt­díjas (az anya) és a bájos Bo- da Katalin (a lány) teremtette meg. Itt említhetjük még a Ka­locsa melletti Drágszél táncai­ból szőtt háromtételes szvit elő­adását is, Vujicsics— Rábai fel­dolgozásában. E nagyobb mű- j vek előadását a kifejező erő I gazdagsága, a színpadtér teljes betöltése és a táncosok nagy­szerű színészi adottságai jel­lemzik. A táncképeket az énekkar és a zenekar műsorblokkjai és né­hány rövidebb lélegzetű tánc kötötte össze. (Kalotaszegi lánytánc, Tardonai lánytánc, Cyörgytalvi legényes.) A tán­cok hangulatának megteremté­se, a táncosok kifejező készsé­ge, tánctudása itt is szembetű­nő. A lánytáncokhoz még any- nyit, hogy a magyar nők kivéte­les szépségét is hangsúlyozzák, kifejezik ezek a műsorszómok. Nemcsak alkati formáikra, moz­gáskultúrájukra nézve, de arc­ra is igéző,en szépek az Állami Népi Együttes lányai. Az énekkar Pászti Miklós ve­zényletével ezúttal is bizonysá­got tett arról, hogy Állami Népi Együttesünk kórusa ma is Euró­pa egyik legjobbja. Kár, hogy elsőnek nem frissebb számokkal léptek pódiumra. Bárdos Széles a Duna, vagy Kodály Esti dala és a Túrót eszik a cigány már amatőrkórusoknál is eléggé „agyonénekelt" művek. A Mát­rai képek viszont alig hallható. Tökéletes előadása nagy örö­met okozott. A zenekart Lantos Rezső Liszt-díjas vezényelte, ön­álló számaikban Berki László I prímás vezette. A meglehetősen szűk körű közönség őszintén, lelkesen ün­nepelte az együttest. Talán fél- ház volt. Pécs közismerten igé­nyes, zeneértő közönségétől na- qvobb figyelmet érdemelne a Magyar Állami Népi Együttes j és a ritka alkalom, hogy itthon I láthatjuk őket. I W, L Négyszázhefvenezcr vendéget vár Szeged Szegeden a tavalyi idegen- forgalomnak megfelelően mint­egy 470 000 hazai és külföldi vendéget várnak a három hét múlva kezdődő ünnepi hetek eseménysorozatára: a 15. alka­lommal sorrakerülő szabadtéri játékokra. Az idegenforgalom számottevő növekedésére azért nem számítanak, mert az idén elmarad a sok évtizede hagyo­mányos ipari vásár, amely a múlt évben csaknem 90 000 lá­togatót vonzott. Mindemellett nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárt mintegy helyettesítő élelmiszergazdasági kiállítást, amelyre csak Jugoszláviából 14 vállalat jelentette be részvételi igényét. A várható nagy turistaforga­lomra máris jól felkészült a Vá­rosi Tanács kereskedelmi osztá­lya, a Megyei Vendéglátó Vál­lalat, a Hungária, az Idegen- forgalmi Hivatal és több más, „vendégváró” intézmény. „Csúcsforqalmi" napokon 5000 vendég megfelelő szállásáról, valamint 45 000 étlap szerinti ebédről és vacsoráról gondos­kodnak. A szabadtéri előadások láto­gatóinak a Dóm téren 100 mé­ter hosszú „óriósbüfét” építet­tek fel, ahol egy-egy szünetben 5000 vendéget is pillanatok alatt kiszolgálnak hűsítővel, fó­liában sült kolbásszal, ajándék, tárgyakkal. Ez utóbbiak közé tartozik a több mint 30 millió „Szeged" cigaretta, amelyet a játékok idején hoznak forga­lomba. Szegedi csemege szalá miből több száz mázsát hoznak forqalombg az ünnepi hetek idején.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents