Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-31 / 199. szám
ms. JSItus 31. DUNANTOt! NAPtO 3 OJ KÖNYVTARAK Megépül Somogyapátiban a Augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére több új és felújított könyvtár átadása várható. Az új túronyi közművelődési könyvtár 400 ezer forintos segítséget kapott a helybéli tanácstól, és 50 ezer forintot a siklósi járási KISZ-bizottságtól. A falu lakói 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. A tervek szerint önálló kölcsönző és olvasórészt építenek. Berkesden az új, korszerű művelődési ház Petőfi nevét fogja viselni. Építkezési költségei megközelítik a két és félmillió forintot. Augusztus 20-án a modern szabadpolcos könyvtár, valamint a klub-részleg átadására készülnek. A könyvtár külön kölcsönzőtérből és egy önálló olvasóteremből áll. Raktár- helyisége tágas és korszerű lesz. Az eddigi beruházások értéke eléri az egymillió 700 ezer forintot. A helyi takarékszövetkezet 300 ezer forinttal támogatja az építkezést, a berkesdi Kossuth Tsz pedig 200 ezer forinttal. A pécsi járási KISZ-bi- zottság 150 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. A kővá- gószőlősi könyvtár felújítását a helyi tanács saját erejéből végzi, mintegy 90 ezer forint értékben. Széles körű társadalmi összefogás Előreláthatólag szeptember végén nyitják meg a boksái könyvtárat, melyben egy nagyteremben található a kölcsönző és az olvasórész is, külön helyiségben pedig a klub. A több mint 300 ezer forintba kerülő új épület kialakítását a község lakói 120 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatják. Ipacsfán a könyvtár valószínűleg október végére készül el. Itt tulajdonképpen a klubhelyiséget egészítik ki az új könyvtárteremmel, ősszel az új, megközelítőleg félmillió forintba kerülő bogádi művelődési ház és könyvtár építését is befejezik. A társadalmi munka itt 100 ezer forintot tesz ki; a tsz támogatása 50—60 ezer, a pécsi járási KISZ-bizottságé 30 ezer és a pécsi járási sportbizottságé pedig 15 ezer forint A közös tanács körülbelül 250 ezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. Pinceklub Siklóson A nyáron még, — a tervek előrejelzése szerint — készen áll a somogyapáti új, körzeti művelődési ház. Benne egy nagy terem, egy szakköri terem és két klubszoba várja a szórakozni vágyó fiatalokat A létesítmény költsége meghaladja az egymillió forintot Jelentős a helyi tanács és a járási tanácsi hivatal hozzájárulása is és figyelemre méltó az idősek, fiatalok társadalmi munkájából adódó forintösszeg is. Elnyeri végleges formáját — a nyár folyamán — a mintegy 250 ezer forint értékű új pinceklub Siklóson, amelyet a járási művelődési központban alakítottak ki. Három nagy terem fogadja majd az ifjakat. 130 ezer forintot utalt ki az építkezésekre a községfejlesztési alapból a helybéli tanács. Valószínűleg még az idén befejeződik a du- naszekcsői művelődési ház másfél millió forintos felújítása. Átalakítják o művelődési objektumhoz csatlakozó régi iskolát is. A társadalmi munka értéke 150 ezer forint lesz. Ugyancsak 1973-ban veheti birtokába a mozsgói művelődési központot a közönség. Megkapták az épülethez tartozó óvodahelyiséget, és ezt újítják fel 100 ezer forintért helyi erőforrásokból. Két klubban és szakköri teremben tölthetik majd hasznosan szabad idejüket a mozsgói fiatalok. Ebben az evben a komlói Május 1. Művelődési Központot bővítik egy új klubbal, a pécs- váradi művelődési központban megkezdik az emeleti rész kialakítását. Idén kezdik el építeni Bükkösdön az ifjúsági és sportklubot. A költségekhez 60 ezer forinttal járul hozzá a pécsi járási KISZ-bizottság. Felépül az egymillió lakás Pillantás a lakásépítésre 1975 végére megvalósul a tizenöt éves program A tizenötéves lakásépítési terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tető alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egy- harmada jusson korszerűbb lakáskörülmények közé. 1961 és 1970. között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredményeként míg 1960-ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16-án, a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és — elosztás új feltételei teremtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vogy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépítésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A rekord azonban rövid életűnek bizonyult Kétféle értelemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve, a negyedik ötéves terv lakásépítési rajtja gyengébben sikerült Bonyolult itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971- ben „mindössze“ 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizonyult 1972. azután rálicitált minden korábbira a 90 194 fölépült lakással. A sportnyelvnél maradva a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk; 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5, míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott. Jogos bizakodással állapíthatta meg az országgyűlés* 1973. március 21 -i ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralévő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Minőségi vá tozás Valójában az 1961-es kezdéshez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vélték, tervezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai idén, az első Félévben 13 289 lakást adtak ót, 1211-el többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a második félévben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása, ugyancsak. Míg 1965-ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás, 1972-ben már csupán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett ... óm e kedvező minőségi haladáshoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt, káros jelenségek is. A számítottnál kisebb például az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése valósult meg, igaz, a magán erőből történő lakásépítést is segítik az OTP kölcsönök, 1972- ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybe vétele nélkül. Erőteljesen megnövekedtek a költségek — 1968. és 1971. között, mintegy negyvenhat százalékkal! — túlzottá vált a szanálások mértéke, akadtak sokmil- liót fölemésztő városközpontrekonstrukciók, s állami hitelekkel luxusvillát összehozók ... előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést, s határozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfelté- telek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagad hatatlanul azok — az észszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot a tizenöt éves lakásépítési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 mil- liárdot — 1971-ben 8,3 milli- árdot — költöttek lakásépítkezésekre, s a nagyobb összegeket részben több lakásra, de a költségek emelkedésének ellensúlyozására is fordították. 1972-ben ugyanis — folyó óron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagosnál költségesebb, magasházat építenek, nem fordítanak kellő figyelmet a területkiválasztásra, s ezért sokszor különleges alapozást igényelnek a lakóépületek ... Ugyanakkor a magánépítkezéseknél is kiskapukon jártak-keltek az „ügyesek". Ésszerű határt kellett kijelölni, itt-ott radikális eszközökkel. Egy szó a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakás- építési tervet. Jelek szerint 1973 első félévében a lakásépítés költségeinek növekedése megállt — sokféle intézkedés hatására —, mérséklődtek a szanálások, s a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július 1-én életbe lépő — rendelkezések pedig elősegítik a jogos igényeknek megfe'elő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítséget megad az állam a telepszerű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 lakás összefüggő, több emeletes épületekben való létrehozásával- egyenlő —, de nem támogot- ja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítását, sőt, 1974-től ezekre az engedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások — így az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok órát — szintén a meglévő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt hogy 1975. végén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igenl Mészáros Ottó Megnyílt a 15. nyá/'i egyetem második kurzusa (ünnepélyes külsőségek között nyitották meq tegnap délelőtt Pécsett az orvosegyetem kongresszusi termében a 15. nyári egyetem második kurzusát. Az elnöki tisztet betöltő Právicz Lajos, a TIT megyei titkára köszöntötte a hat országból: az NDK-ból, Lengyel- országból, Bulgáriából, Olaszországból, Franciaországból és Magyarországról érkezett 185 fiatalt, s a megjelent társadalmi és tömegszervek képviselőit Ezt követően dr. Bihari Ottó egyetemi tanár, az MSZMP Baranya megyei Párt-vég re hajtóbizottságának tagja, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója nyitotta meg a nyári egyetemet. Tiszóczky Csaba főiskolai adjunktus, a Nyári Egyetem igazgatója ismertette a programot Most is mint előzőén e TIT Baranya megyei szervezete a Nyári Egyetem szervezője igyekszik, hogy Baranya és Pécs kétezeréves múltjának, tájainak, műemlékeinek, művészetének megismertetése mellett bemutassa a külföldi vendégeknek megyénk és városunk jelenét is, iparunk és mezőgazdaságunk legfőbb eredményeit, új lakótelepeinket, új kulturális vívmányainkat mindazt, amit a szocialista építés időszakában elértünk, megvalósítottunk. A programban szerepelnek történeti témák, de mind az előadások, mind a kirándulások programjában megtalálható a jelen is: a gyógyfürdőként híres Harkány, a történeti emlékeit ápoló és a mai művészetnek otthont adó Siklós és a megyeszékhely, Pécs. A Nyári Egyetem második kurzusa két hétig tart ...- r . < ii fegpSg -x\ A szerelési munkák befejezése után, ez év végén már a képűnkön látható, a József utcában felépült, Pécs IV. állomás látja el elektromos energiával a belvárost. A világpiacon keresettek a székek Új bútorgyár Siklóson ülőbútorokból óriási a kereslet a világpiacon, s a keresletet illetően még sokatmondóbb az a tény, hogy a távol-keleti országok polgárai most kelnek fel ülőpámáikról. hogy székekre üljenek. A budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak két gyáregysége van Baranyában: Mohácson és Siklóson, mindkettő érdekelt az exportban. Fejlesztésük már korábban szóba került, az állami támogatásról szóló döntés azonban csak hosszas vo- júdás után született meg. Most tehát sínen von a fejlesztések ügye, új fejezet kezdődhet mindkét gyár történetében. A mohácsi terveket már részletesen ismertettük. És Siklós? A fejlesztés itt annál is inkább előtérbe került, mivel a bútorgyár a község rendezési tervekben a kitelepítendő üzemek listáján szerepel. Helyén a község lakói az autóbusz-pályaudvart szeretnék minél hamarább látni. A bútorgyár kitelepül a vasútállomás mögötti területre, a TOZÉP-pel, a ktsz- szel és másokkal egyetemben. Itt lesz Siklós ipartelepe, benne kilenc holdnyi területen az új bútorgyár. Igaz, a helyi termelőszövetkezet nem egyköny- nyen nyugodott bele az értékes földek elvesztésébe, visszaperelte a területet, de most már a legmagasabb szinten eldőlt: itt lesz az ipartelep. A tervek már elkészültek, az elképzelések szerint a jövő év elején kezdődik az építkezés. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat új siklósi gyárának üzemcsarnokai könnyűszerkezetből magasodnak fel. Jövőre, az első ütemben 25 millió forintot építenek be. A gyár előreláthatóan 1975-ben fog termelni. Üj, modern gépsorokat is vásároltak, ezek már az idei év végétől, folyamatosan érkeznek. A gyárban 350—400-an dolgoznak, az évi termelési érték a mostani 27 millióval szemben 1975 utón mór évi 80 millió forint lesz. Elsősorban székeket gyártanak, de emellett heverőket is, s főként külföldi megrendelésekre. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat budapesti központjának képviselői és a községi tanács vezetői augusztus 2-án ülnek össze, hogy tisztázzák a még függőben maradt kérdéseket. A terület részben már közművesített, de szó van arról, hogy a tanács további támogatást nyújt a közművesítésben, hiszen az ipartelep kialakítást*'* község érdeke. OJ CIPŐ Az Extra-Bstond Száznyolcvanezer pár cipővel többet készítettek mint tervük előírt, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói ez év első felében. A napokban megkezdik az Extra-Botond elnevezésű cipők gyártását. Ebből a hazai piacra 70 000 párt szállítanak. Ez évi tervük 1,5 millió cipő készítését írja elő, amelynek termelési értéke meghaladja a 320 millió forintot. A Bonyhádi Cipőgyár termékei igen keresettek a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NSZK-ban, Hollandiában és Franciaországban. A gyár vezetői bővítik az üzemet. Saját fejlesztési alapjukból új üzemrészt építenek. Ez lehetővé teszi, hogy évente 150 000 pár cipővel többet készítsenek. Akt kilenctől tizenegyig Ésszerű határ A Minisztertanács a napokban — július 19-i ülésén — tudomásul vette a lakásépítés Benzinlámpával alkoí a művész... A művész egy benzinlámpával alkot, s a fa úgy ég, ahogy benne megfogalmazódott a fába vésett, égetett gondolat... Mellette az udvarban egy avítt sírkővel bajlódik egy szakállas fiatalember, s a halálnak emléket állító kő lassan-lassan újból életre kel ... A tamási gimnáziumot a képzőművészek uralják, — ebben az évben itt rendezték meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési ház által életrehivott országos képzőművész alkotótábort. Az udvar a kő és a fa szerelmeseié, az ó műhelyük a szabad ég, a puha anyaggal dolgozó szobrászok és a grafikusok a gimnázium egy-egytá-- gas tantermét folyosóját foglalták el. Ha azt mondom, hogy a szobrászok „botcsinálta” műhelyében festői a rendetlenség, akkor ,a festőkében tagadhatatlanul „szobrászi". Vagyis egyforma. De „patikarendben“ igazán nem lehet dolgozni, különben is kizárólag az alkotás a fontos — így sikerült a tamási gimnázium néhány osztályából igazán élethű művészi műhelyeket „csinálni” ... Közel ötvenen dolgoznak itt, elsősorban Tolnából, de az ország minden részéből, „jogállásuk” szerint amatőr képzőművészek, — sőt a tábor tulajdonképpen nemzetközi: három jugoszláv alkotója is van az ideiglenes művésztelepnek. Az idén először dolgoznak itt Tamásiban — a tábornak különben 11 éves múltja van — és igen jól érzik magukat. Olyannyira, hogy szeretnének ebben a szép környezetű Tolna megyei községben maradni ezután is, s a vándortábor ezentúl itt lelne otthonra minden nyáron. A nagyközség vezetői is hajlanak efelé, -— valami olyan megállapodással. hogy az Itt készülő művek közül néhány a tamásiak tulajdonában maradna ... A tamási művelődési központ emeleti termében rendezett kiállítás bizonyítja, hogy itt valóban értékes alkotó munka folyik, — a régebben elkészült most kiállított alkotások pedig igazolják, hogy az itt dolgozók nemcsak erre a nyári két hétre „vedlenek át” képzőművész- szé... A napi programban egy biztos pont van: kilenctől tizenegyig mindig aktot rajzolnak, — gyakorolnak, tanulnak. Utána következik a művészi „szabadfoglalkozás ”, és naplemente után, — bár volt. aki éjszaka is bejött dolgozni — a szórakozás. . . Kezük munkája ott marad a községben, I % t
