Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-28 / 196. szám
ms. fön« ». DUN AN I Ul I NAPLÓ Szabad idő, művelődés, szórakozás Sokan „mellékesre" fordítják a szabad szombatot A Megyei Pártbizottság tájékoztató jelentést készített az MSZMP Központi Bizottsága mellett kialakított közművelődési munkacsoport részére a szabad idő felhasználásának helyzetéről. E jelentés alapján úgy gondoljuk, érdemes egy pillantást vetnünk a szabodidö-felhasználás különböző területeire Pécs-Baranyában. Mit ielent a szabad idő? teni és ösztönözni is. (Pécs városban 19/3-ban a két-három új vetítöhely belépésével ennek a árgyi feltételei is szélesedlek.) A múz urna es ufízmuA szabad idő fogalmát a szociológiai irodalom is különbözőképp értelmezi. A mindennapi élet gyakorlatában méq nagyobb az eltérés. Legáltalánosabban elfogadott az, hogy a szabad idő a kedvünk szerint választott tevékenységre fordítható idő, tehát a kenyérkeresö és keresetkiegészítő foglalkozáson illetve a passzív pihenésen, étkezésen stb. túl fennmaradó idő. Növekedése világjelenség. Mértékében, ütemében azonban ellentétes tendenciák és dialektikus kölcsönhatások végtelen láncolata érvényesül. Például, a KB novemberi állásfoglalása óta az iparban, (újabban az államigazgatásban is) gyakorlati- laq megvalósult a 44 órás munkahét bevezetése. A szabad szombat és a technikai fejlődés növeli a szabad időt Ugyanakkor a gépjárművek elszaporodásából következő zsúfoltság, a hétvégi ingázás, a szakismeretek megújításának, a szaktudás megszerzésének állandó követelő igénye viszont a szabad idő rovására is megy . . . Nézzük, mennyi szabad idővel számolhatunk? Egy 1971-ben végzett felmé- j rés alapján Pécsett a napi át- I laq 4.9 óra volt. Ezen belül a nők szabad ideje napi 4 óra. j (Ez természetesen fügq a család 1 létszámától, jövedelmétől stb.) j Jelentős a szabad idő szóródó- | sa: a legtöbb óra szombatra | (5,6), illetve vasárnapra (7,4) j jut. j A szabad idő alapvető funk- i ciója a fáradtság kipihenése, a testi-szellemi regenerálódás a I másnapi munkához. (Ezt, mint köztudott, a szellemi munkásoknak a testmozgás, a fizikai munkát végzőknek a csend, a nyugalom; séta, olvasás jelentheti elsősorban). A szabadidő funkciója még a műveltség fejlesztése. a közéleti tevékenység és a szórakozás Egyik sem merev kategória; ezek a funkciók természetes módon egybe kap- j csolódnak. Az otthon jellegzetes délszláv és német zenének iqen széleskörű a hallgatósága. Az otthon körülményei tehál alapvetőek a szabad idő eltöltésében. Ha azonban már az otthoniét az egyetlen formája ennek veszélyei is nyilvánvalóak; óhatatlanul elzárkózáshoz vezetnek. z intézmények Milyen területeken, Hogyan | érvényesülnek ezek? Alapvetően az otthoni környe- I rőtben. A tágasabb, kényelme- i sebb lakások, az olajtüzelésre, j távfűtésre való áttérés valc- | mint a modern háztartási gépek, eszközök alkalmazása; a Patyolat. a házhozszállítás stb. gya- rapftja az időtöbbletet, amit a családok, a háziasszonyok a szabadidő hasznos eltöltésére fordíthatnak. A barkácsolás hobbyja nemcsak pótolja a szolgáltatóipar fogyatékosságait, de hasznos kikapcsolódás, és szakismeretekre is ösztönöz. Ezt jól segíti a pécsi barkácsbolt és műhely. Hasonló igény jelentkezett másutt is Baranyában, | pl. Siklóson. Lakosságunk 70;—80 százaléka rendszeresen néz tv-t s hall- j gat rádiót. így a szabadidő eltöltése szempontjából különös jelentőségű Pécsett az új adótorony és a második csatorna. A helyi területi igényeket azonban a műsor még csak kis részben elégíti ki. Nagyot lendíthetne itt, ezért sürgető a pécsi tv-stúdió kialakítása. Az URH-akciá, mint jeleztük, a vártnál jobb eredménnyel zárult, így több ezer család-, hozzájut ma már a Kossuth Rádió tiszta vételéhez. A Pécsi Rádió napi 2 és fél órás műsora nagy segítséget nyújt a szabad idő kulturált, hasznos eltöltéséhez. — Ugyanez jellemző a két nem zetiségi adós műsoraira is. A A szabadidő otthonon kívüli eltöltésének fontos bázisai a művelődési otthon jellegű intézmények. Pécsett és Baranyában egy 1970-es adat szerint évente átlag 1,6 millióan látogatják a művelődési otthonokat. Ha mindenütt korszerű, otthonos művelődési intézmények várnák az embereket, nyilván ez a szám magasabb lehetne. Baranya intézményhálózatának több mint fele korszerűtlen. Az emberek érthetően nem szívesen töltik ideiüket modern berendezésű lakásuk helyett a művelődés hideg, füstös, silány berendezésű „otthonaiban". Ez a kontraszt — miként már gyakran megírtuk és hangsúlyoztuk — egyedül az intézmények közös fenntartása, a helyi kulturális alapok rendeltetésszerű felhasználása révén csökkenhet. Égetően fontos kérdés ez, hiszen a művelődési intézmények kulcsszerepe eléggé ismert a közéletiség fej- 'esztésében, vagy a társadalmi akciók szervezésében. (Külön- oöző társadalmi megmozdulások; pl. „Egy napot Pécsért, Komlóért"-mozgalom; lakóterü- teruleti fórumok; turizmus stb.) A színházi közönséq Pécsett 80 százalékban bérlettulajdonos. Számuk megközelíti a 13 ezret. Kívülük a városból és Baranyából mintegy 10—12 ezren járnak színházba kétszer-hórom- szor, és kb. tízezren egyszer- kétszer évente. Ezen túl a Déryné Színház is rendszeresen tart előadásokat a falvakban. Javultak a színház tömegkapcsolatai, rendszeresek a művész—közönség találkozók. A mozik száma Baranya falvaiban csökkenő tendenciát jelez. Jelenleg 281 mozi működik. Kistelepüléseken, ahol már nem gazdaságos, megszűnik az állandó helyi filmszínház. Szerepét a vándor vetítések, illetve a tv pótolják, tehát itt sem a régi értelemben vett fehér foltok maradnak a megszűnő kismozik nyomóban. A látogatottság alakulása lényegében stagnál, a hosszú ideje tartó csökkenést sikerült megállítani. Általában jellemző a nézőközönség igényeinek differenciálódása. Növekszik azok száma, akik meghatározott filmeket néznek meg. Ezt a forgalmazás újabban eredményesen törekszik kielégíAz „Új Március" MTSZ, GORCSONY kapacitás hirdet lakotos nyílászáré szerkezetek, kerítések gyártására, víz-, villanyszerelési, gázfütésszerelési, olaiellátási munkákra, azonnali ayártás, illetve szerelés kivitelezés. Igénybejelentés: Görcsöny, Tsz. Telefon: 13. Múzeumi intézményeink Pé . i es a megye 3 városában, I valamint nyolc községében — (Sellye, Siklós, Pscsvárad, Iba ra, Orfű, Márévár, Abaliget, . i Harkány) találhatók. A Pécsett I látható kiállítások a múzeumi ■ gyűjtőterület csaknem valameny. nyi ágát felölelik. A kiállíláso- j kát Pécsett és Baranyában 519 ! ezren látogatták 1972-ben, mint- í 1 egy 50 ezerrel többen, mint a ' korábbi évben. Az emelkedés összefügg a. növekvő turizmussal és a múzeumok jobb népművelői szolgáltatásaival, javuló propagandájával. A szabad szombatok bevezetése óta valamennyi múzeum ingyenesen nyitva tart szombati napokon. Tárlatvezetések, tárlatvezető lapok, októberben a múzeumi hónap külön rendezvényei segítik elő, hogy a szabadidő mennyiségéből mind többen „csípjenek” el egy-egy órát múzeum- és tárlatlátogatásra. Erősödő jó téndencia hét végén a természeti környezet, a jó levegő, a csend igénye. Ehhez Baranya kiváló adottságokat kínál. (Kiskert-parcellák, hétvégi házak, vállalati üdülők, ás az elnéptelenedő falvak újabb telek-lehetőségei, illetve: a túrák.) Az IBUSZ 1972- ben 250 túrát szervezett mintegy tízezer pécsi és baranyai lakos számára. Népszerűek a szocialista brigádok egy-két- napos hétvégi vagy több napos országjáró kirándulásai. — Az EXPRESSZ a múlt évben külföldre 1700, belföldre 7500 pécsi ! és baranyai fiatalt' utaztatott, j Hasonlóan eredményesen működik a többi utazási iroda is. Valamennyiök, de különösen az EXPRESSZ munkáját erősen gátolja a szálláshiány. Pécs és környéke idegenforgalmi vonzását tekintve országosan a harmadik helyen, szállás-kapacitás tekintetében viszont a tizenharmadik helyen áll. Évi 35 0C0 tonna kapacitású a Pécsi Közúti Epitö Vállalat Kén«' >ti C—25. típusú aszfaltkeverő telepe. Itt gyártják az útfelújit' sokhoz , és a bekötőutak •m-, építéséhez szükséges aszfaltot. Erősítsük a pórt vezető, irányító és ellenőrző szerepét! Áz alapszervezetek joga A káderpolitika érvésyesitésében kiemelkedően fontos szerepük van a pártalapszervezetek- nek. A kádermunkóra vonatkozó párthatározatok végrehajtása jelentős mértékben oz ő munkájuktól függ. A pártalapszervezetek működési területükön a fontosabb vezető funkciók betöltésénél véleményezési joggal rendelkeznek. E jog gyakorlása a pártban folyó kádermunka szerves része, amely sokrétű, bonyolult feladatokat ró az alapszervezetekre. A véleményezési jogkör gyakorlásában az eltelt öt év alatt megerősödött az a vélemény, hogy a pártszervezetek eredményesen tudják ellenőrizni és befolyásolni a káder- és személyzeti munkát. Ma már a pártszervezetek többsége a véleményezési jogot fontos eszköznek tekinti a párt vezető szerepének helyi érvényesítésében, s alapjában jól is alkalmazza. Helyenként azonban előfordulnak értelmezési problémák, tapasztalható az is, hogy a feladatok kellő ismeretének hiánya nemegyszer akadályozza a helyes gyakorlat kialakulását. Kire és mire terjedjen lei? A szabadidő ésszerű eltöltésére vonatkozóan a tájékoztató számos feladat irányelveit jelöli meg. Közülük itt kiemeljük az elvi szempontból talán a legfontosabbat: „A szabad szombatok hasznosítása okos eltöltése még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Igen sokan mellékes kereset lehetőségének tekintik a szabad szombatot és nem a pihenésre, művelődésre fordítható idő gyarapodásának. Ezért meg kell teremteni a szabad idő eltöltésének propagandáját, ajánlásokkal kell segíteni a szabad idő kulturált hasznos és legcélravezetőbb programjának kialakítását" I W. E. A pártalapszervezetek időről- időre maguk döntik el, milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez függ a pártszervezet működési területének jellegétől, nagyságától, szervezeti felépítésétől és más helyi adottságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legyenek a véleményezési jogkör szélességében. Problémák elsősorban ott adódnak, ahol a funkció-jegyzék összeállítását nem fontosságának megfelelően végezték el, elmaradt a gondos mérlegelés, a taggyűlési megvitatás. Ezeken a helyeken kétféle véglettel lehet találkozni. Vagy valamennyi vezető beosztásra, sőt a vezető funkciónak vélt munkakörökre is kiterjesztik. Vagy pedig túlságosan leszűkítik a kört, s abból jelentős vezető beosztások kimaradnak. Ilyen esetekben az alapszervezetek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni a véleményezési jogkörrel járó kötelezettségeknek. Ezért azok a pártalapszervezetek járnak el megfelelően, amelyek az általuk legfontosabbnak tartott helyi vezető beosztásokat veszik fel funkció-jegyzékükbe, vigyázva, hogy kerüljék a formalitást, s ne vállaljanak erejüket meghaladó feladatokat. Lényeges kérdés, hogy a véleményezési jogkör a kádermunka milyen mozzanataira Már most gondolton az őszre! Olcsó gyapjú, trevíra és terliszter szöveteket olcsó áron már most vásároljon, A PÉCSI ÁFÉSZ HAL TERI RUHÁZATI BOLTJÁBAN. Rostock 512,— helyett 180,— Ft Serge 377,— helyett 150,— Ft Adrio 384,— helyett 150,— Ft Plútó 408,— helyett 150,— Ft Gyárfás 438,— helyett 150,— Ft Pester 348,— helyett 150,— Ft Montana 402,— helyett 150,— Ft Jester 255,— helyett 100,— Ft Nemzetiségi filmnapok Baranya megyében 197 3. JÚLIUS 2 9 - £ N ESTE 8 ÓRAKOR A NEMZETISÉGI FILMNAPOK ÜNNEPI MEGNYITÓJÁN ,Es az Isten megteremte a kávéházi énekesnőt* című új, színes, feliratos jugoszláv film kerül bemutatásra, A MOHÁCSI BARTÓK BÉLA KERTMOZIBAN (Rossz idő esetén a Kossuth Filmszínházban.) terjedjen ki. Legcélszerűbb, ha az alapszervezetek a funkciójegyzékbe tartozó személyek fontosabb személyi . ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, felmentés, áthelyezés, minősítés, kormánykitüntetésre való felterjesztés, fegyelmi eljárás kezdeményezés). Helytelen némely pártalapszervezet- nek az a gyakorlata, hogy állást kívánnak foglalni a fizetés és a jutalom összegének megállapítása, különféle jelvények adományozása, valameny- nyi külföldi utazás kérdésében. Hozzájárul ennek a gyakorlatnak a kialakulásához, hogy az állami és gazdasági vezetők több esetben maguk is túlzott igényt támasztanak a személyi j állásfoglalásokat illetően. A pártszervezetek ezeket a kérdéseket általában nem utasítják vissza, sőt — tévesen — saját szerepük méltó megbecsülésének, a jó Kapcsolat jelének tekintik. Testületi jog Az alapszervezetek véleményezési joga testületi jog. A jogkört a pártszervezet vezetőségének, a tíz főnél kisebb létszámú alapszervezetekben a taggyűlésnek kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testület, hanem egy személyijén a titkár gyakorolja a véleményezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként odódnak kényszerítő körülmények. különleges, sürgős esetek, amikor nincs j mód a vezetőség összehívásá- ! ra. Ilyenkor a párttitkár egysze- mélyben mond véleményt, de állásfoglalását minden esetben utólag jóvá kell hagyatnia a vezetőséggel. A tárgyilagos véleményalkotásnak alapfeltétele, hogy a pártvezetőség tájékoztatása pontos és alapos legyen. Ezért körültekintően kell tájékozódnia, informálódnia az adott kérdésben. Fontos az is, hogy a személyi ügyeket és a kialakult véleményeket írásban rögzítsék, így elkerülhetők az utólagos félreértések és viták. Az állami vezetők jogai és kötelességei Az állatni és gazdasági vezetők nagy többsége eleget tesz kötelességének; Igényli e ! pártalapszervezetek véleményét és azt figyelembe is veszi. Előfordul azonban, hogy az alapszervezet yéleményét, javaslatát oz állami, gazdasági vezetők nem fogadják el, nem érvényesítik. Ez nem jelenti a párt VtSsS- tő szerepének megsértését, mivel az alapszervezet véleményezési joga nem döntési jog. Az állami, gazdasági vezető nem köteles azt elfogadni és érvényesíteni. A vezetőnek jogában áll — az egyszemél^ felelősség elvét érvényesítve — a pártszervezet véleményétől elr térő módon dönteni. Ilyenkor azonban köteles a pártszervezet vezetősége előtt megindokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem találja helyesnek az alapszervezet véleményét. A pártvezetőség pedig — amennyiben úgy látja, hogy a vezető döntése sérti a párt káderpolitikai elveit — a felső pártszervhez fordulhat és a verető döntésének felülvizsgálatát kérheti. Ennek azonbao nincs halasztó hatálya. A gyakorlat is általában azt bizo- nyítia, ahol a pártszervezet vezetősége és az állami, gazda- sáqi vezetés között az együttműködés pártszerű, elvi alapokon valósul meg, ott a felső párta la pszervezeteK járnak el zös nevezőre, egyetértésre tudnak jutni. Mind ritkábban, de előfordul, hogy eqyes állami, gazda- sági vezetők nem kérik ki a pártvezetőség véleményét, vagy másképpen döntenek és azt nem indokolják meg az alapszervezet vezetősége előtt. Ilyen esetekben az alapszervézet ve- zetőséaének nemcsak joqa, hanem kötelessége is fellépni iogkörének megsértése miatt, s jelezni ezt az irányító pártszervnek. Nem helyes, ha a dó rta la pszervezetek vezetőségei az ilyen eljárást szó nélkül tudomásul veszik, belenyugszanak ebbe. A pártalapszervezetek a véleményezési jogkörükből adódó feladataiknak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha a párt általános káderpolitikai elveit a helyi viszonyokra alkalmazzák. így képviselhetik és érvényesíthetik helyesen o párt politikáját munkaterületükön. Kovács Gyula ez MSZMP KB munkatársa I
