Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-27 / 195. szám
ws. fűti us rr. DUNANTOll NAPLÓ 7 Hunkába áll 12 ezer új diplomás Az idén 12 060-an végeztek hazánk 55 felsőoktatási intézményének nappali tagozatain — közöttük néhányszáz külföldi ösztöndíjas, összesen 3302 pedagógusjelölt. továbbá 1239 ötvös, fogorvos, gyógyszerész és 464 közgazdász fejezte be tanulmányait, A műszaki egyetemeken és a természettudományi karokon frissen végzettek száma eléri a 2100-at. A friss diplomások közül 1776-an már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel. Pályázattal, vagy egyénileg tehát körülbelül 10 000-en léphettek munkába. Számukra összesen 15 542 álláshelyet hirdettek meg, a végzősök számánál 55 százalékkal többet Változatlanul keresettek c mérnökök. A Műszaki Egyetemen most végzett 1788 mérnökjelöltből 397 korábban társadalmi ösztöndíjjal kötelezte el magát. Pályázhatott 1325 hallgató — őket 1024 fővárosi, 213 megyei-városi és 784 vidéki munkahely várta. „Hiánycikk” a szakemberek listáján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 464 most végzett közgazdászból 406-an pályázhattak (58- an ösztöndíjasok voltak), számukra 1888 munkahelyet hirdettek meg. Érdekesség, hogy csupán a fővárosban 453 új fiatal közgazdászt szerettek volna alkalmazni, tehát a budapesti álláshelyek száma önmagában meghaladta a pályázatra jogosult fiatalok létszámát. Ebben az esztendőben ugrásszerűen megnövekedett — elsősorban vidéken — a kereslet a jogászok iránt, összesen 1023 hely várta az állam- és jog- tudományi karokon végzett 267 fiatal diplomást. A jórészt vidéken jelentkező igény természetesen nem realizálható, hiszen az álláshelyek száma majdnem négyszerese a végzősökének. Az agrártudományi egyetemeken 745 fiatal diplomázott, közülük 240 társadalmi ösztöndíjasként. A 490 elhelyezhető fiatal agrárszakember 1295 állás közül választhat. A mezőgazdasági főiskolákon 1071 fiatal végzett, s a 780 pályázó hallgatót 1255 munkahely várta. Az elhelyezhető 1076 orvos, fogorvos, gyógyszerész számára pedig 1464 munkahelyet biztosítottak, túlnyomó részt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolán végzett ifjú szakemberek lehetőségei. 1590 pályázatra jogosult fiatal részére 1282 munkahelyet hirdettek meg, csaknem fele arányban Budapesten. A kereskedelmi- vendéglátóipari, a külkereskedelmi, valamint a pénzügyiszámviteli főiskolán or idén 514 végzős vehette igénybe a pályázati lehetőségeket: számukra 1280 munkahelyet ajánlottak fel. főleg a fővárosban. Az új diplomások zöme augusztusban áll munkába. Nogyteljesit/nényű munkagépek egy hő* nap alatt elkészítették at otai bekötőút földmunkáját és elkezdték a burkolatépítést. A bárom és fél kilométer hosszú bekötőutat még ez évben befejezi a Pécsi Közúti Építő Vállalat. (Fotó: Malovecx FJ KISZ-védnökség a húsprogram felett Baranya mezőgazdasága 210000 sertést ad idén Megalakult a Hegyei Védnökségi Bizottság Mit jelent az AGROTERV és a r.EZŐSER fúziója 1 Hatalmas központi tervezői kapacitás Speciális térni a műanyag-alagcsövezés A mezőgazdaságban annyi új program indult be az utóbbi időben, hogy — főként a tavalyi meglepő eredmények hatására — hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyik legrégibbről s talán legfontosabbról, a húsprogramról. Pedig a hús még ma is az egyetlen élelmiszer, melynek forgalmazása kerethez kötött, tehát, nincs belőle annyi, hogy a lakosság igényeit maradéktalanul kielégíthetnénk. A fogyasztó előre nem tervezheti be a heti étrendjét, de még az ünnepi ebédjét sem, mivel nem tudja előre mit fog kapni a hússzékben. A húsprogram befejezésére nem tűztek ki határidőket, a húsprogram akkor ér véget, ha végleg megszűnik a sorbanállás a húsboltok előtt. A program gazdája A tavalyi optimista hangulat, amikor minden idők legnagyobb vágóállat mennyiségét vásárolta fel a Húsipari Vállalat— három évvel korábban teljesítve az ötéves terv végső célkitűzéseit — lehűtötték az őszi-téli események. A sertésállományon végigsöprő száj- és körömfájás, bár az országnak ezt a déli csücskét megkímélte, komoly károkat okozott azáltal, hogy az állattartók a járványtól félve, igyekeztek megszabadulni a sertéstől. így az idei induló létszám jóval alacsonyabb volt a tavalyinál. Kieséseket okozott, hogy a fuzáriumos kukoricát nem szívesen eszik a sertések s így lelassul a súlygyarapodás. Mindezek hatására a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett a sertésfelvásárlás. Ez év első felében összesen 78 400 vágósertést vett át oz Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, ami a tavaly első félévi felvásárlásnak alig kétharmada. A háztáji állattartók az előző évi mennyiségnek csak 52, a termelőszövetkezetek pedig 68 százalékát értékesítették. A második félév már újra jobbnak ígérkezik, a kínálat javul s a vállalat december 31-ig további 131 ezer hízottsertés felvásárlására számít. így nagyjából teljesíteni tudják a 210 ezer darabos éves tervüket. A tavalyi rekordot azonban nem lehet megismételni, közel 60 ezer sertéssel vesznek át kevesebbet. Mindez természetesen nemcsak baranyai, hanem országos gond is. A tavalyi események arra is figyelmeztetnek, hogy nem elég modern sertéstelepeket építeni, intervenciós süldöakciókat meghirdetni, a termelők és az állam erőfeszítése önmagában kevés a húsprogram sikeréhez. Kell, hogy ennek a programnak gazdája legyen s ez a gazda tartsa szemét rajta, mindenen, ami a programot előreviheti. Ezért üdvözöljük örömmel, a KISZ Megyei Bizottsága kezdeményezését, amely elvállalta a védnökséget a húsprogram megyei megvalósítása felett. Konkrét felidatok Az Ifjúsági Szövetség létrehozta a Baranya megyei Védnökségi Bizottságot és megállapodást írt alá minden olyan szervvel, termelő és felvásárló vállalattal, amelynek valami köze van a húsprogramhoz. A feladatokat „kiosztották”: ki miért felelős, és ezért felelősséget az egyes szervek képviselői aláírásukkal vállaltak. A legnagyobb súllyal kétségtelenül az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat aláírása szerepel ebben a megállapodásban. A vállalat vezetősége a termelés integrálására törekszik, új technológiák ajánlásával, bevezetésével, szakmai tanácsadással segíti az üzemekben folyó sertés-, bárány- és marhahizlalást. Meggyorsítjuk a szállítópark korszerűsítését. A jelenlegi duplafalú termoszkocsik a gyakori nyitogatás miatt nem biztosítják a hűtőláncot. Ezeket fokozatosan hűtőkocsikkal lecserélik. A termelői érdekeltség jobb érvényesítése érdekében a pécsi vágóhídon is áttérnek a hízott állatok vágott állapotban történő minősítésére. Az objektív műszeres minősítést sertéseknél már 1973. végén bevezetik, vágómarhánál pedig 1975-re tervezik. Tervbevették, hogy legkésőbb 1976-ra teljesítik a kereskedelem régi kívánságát és félsertés, negyedmarha helyett hússzéki darabolásban kicsontozotton adják át a húst. A most folyó és 1976-ban befejeződő vágóhíd-rekonstruk- cióval párhuzamosan beszerelnek egy nagy teljesítményű csomagológépet és megkezdik a tőkehúsnak és húskészítményeknek a fogyasztók részére történő előrecsomagolását, egykilós, félkilós, vagy ennél kisebb csomagokban. Vállalták, hogy az olcsó — kilónként 40 forint alatti — húskészítmények arányát 60 százalék fölé emelik. A nem keretes — töltelék stb. — áruk hányadát évente 3 százalékkal növelik, továbbá évente egy-egy tájjellegű készítménnyel jelennek meg a piacon. Ugyanilyen konkrétan fogalmazták meg feladataikat a többi aláíró vállalatok — állami gazdaságok, tsz-szövet- ségek, gabona-felvásárló, tejipar, az Állattenyésztési Felügyelőség és az Állategészségügyi Állomás, a tanácsok és a fogyasztási szövetkezetek. Pályázatok A Megyei Védnökségi Bizottság kéthavonként összeül, hogy számbavegye, mennyit haladt előre a húsprogram. A bizottság felhívással fordult a megye termelőszövetkezeteihez, hogy hozzák létre üzemi védnökségüket, dolgozzák ki konkrét formában a húsprogram rájuk eső feladatait. A tsz-ek többsége ezt már meg is tette. Pályázati felhívásokkal a fiatal agrárértelmiséget kívánják a húsprogram érdekében mozgósítani. Az egyik pályázat, melynek beküldési határideje ez év november 30-a, szakdolgozat írásra szólítja fel az agrármérnököket és technikusokat. A tanulmány témája : „A termelékenység fokozása és gyakorlati megvalósításának lehetőségei az állattenyésztésben.” Ezt a pályázatot december 31-ig értékelik. Az első díj tízezer, a második nyolcezer, a harmadik pedig ötezer forint lesz. Az Ifjúsági Szövetség, mint védnök meghirdette „A fiatal újítók a mezőgazdaságban” című pályázatot is, illetve versenyt hirdetett az üzemekben dolgozó ifjúsági állat- tenyésztő és hizlaló brigádok között, Rné Megszűnt az AGROTERV és a MEZÖBER. Július 1-vel megszületett a két korábbi vállalatból az AGROBER, vagyis a Mező- gazdasáqi Tervező és Beruházási Vállalat. __ Mit jelent ez a névváltozás a gyakorlatban? — tettük fel a kérdést Ács Vilmosnak, a Baranya megyei kirendeltség vezetőjének. — Egyelőre minden marad a régiben, csak a nevünk változott meg. Ügy értve, hogy sem létszámot leépíteni, sem új embereket felvennünk nem szükséges. A partnerek szempontjából sem változott semmi. Továbbra is ugyanúgy bonyolítjuk a beruházásokat, mint eddig. — Akkor végeredményben mi értelme volt o fúziónak? — Agrár-beruházási vonalon a szellemi erők meglehetősen szét voltak forgácsolva. Tervezett az AGROTERV és terveztünk mi is. Sok volt a párhuzamosság. Műszaki fejlesztési osztály volt az AGROTERV-nél is. volt a mi központunkban is, sőt a kirendeltségnél is. Most A BCH munkásai A kőtörő Csak másfél esztendeje, hogy a BELAZ dömperek a BCM kötörőibe zúdították az első köve. két — a többszáz méteres technológiai vonal sok pontján akkor még dolgoztak a szerelők —, de a beremendi gyár munkásai e rövid idő alatt is számos, életüket átformáló eseményt értek meg. Koncsos János kőtörő például az asztalnyi köveket morzsoló gép beindításakor úgy érezte, hogy tulajdonképpen most kezdődik az élete. Azt sem vette tragikusan, amikor a mázsányi kövek egymásra torlódtak, a szállítószalagok elakadtak: kalapáccsal, vésővel szállt le az acéllemezekkel borított verembe, s megbirkózott a kővel, amely a gépet megbénította. Beremend volt az első munkahelye, ahol az üzemzavarok küszködéseit leszámítva, nem kellett attól tartania, hogy utolsó csepp erejét is a munkába kell ölnie, mint gyermekkorától any- nyiszor. Koncsos János huszonnyolc esztendős, vékony, s mégis erős ember. Gyerekkorában téglagyárban dolgozott: nyers téglák ezreit hordta az égetőbe: 40—50 fokos melegben talicskázott a kemencék körül. Szinte megváltásnak tűnt, amikor a hásságyi kovácsmester maga mellé vette. Igaz, ott sem volt könnyű, előfordult, hogy 30 ekevasat kellett megéleznie — estére karjai szinte élettelenül feküdtek az asztalon, míg a vacsorára várt Aztán a katonaság következett: Nagyatád, Siklós, Sopron, Beremend. — A leszerelés után itt vállalt munkát. Amíg a gyár épült, a kőbányában dolgozott, majd könnyűgépkezelői tanfolyamon a gyár szerelése közben a kőbányától a cementcsomago- lóig megismerkedett a technológiai vonal valamennyi egységével. Közben azért nem volt pihenés, érkeztek a gipszkő szállító vagonok: 500 mázsa összeragadt anyagot kellett egy-egy vagonból néhány munkásnak kilapátolnia. 350 tonna követ képes a gép megtörni — mondták a szerelők. Volt rá eset, hogy a névleges teljesítményt megduplázták. Amikor az asztalnyi kövek, a vasak elakasztották a törót, amikor a portól nem lehet a gépeket látni, amikor az agyagtörőben nem aprítódik az anyag, amikor a gipsztárolóban öszszeragad a kő, Koncsos János I dömperek negyedóránként értést, be is adtuk. Én is gondolkodom, hogy a törőben a porelszívást hogyan lehetne megoldani ... Talán meg lehet valószítani a javaslatainkat. A héten negyedik műszakos. Hétfőn reggel ötkor indul munkába, kedden délután kettőre kell a törőt átvenni, szerdán ismét reggel hatkor kezdődik a műszak. Csütörtökön is. A BCM folyamatos üzem, összefolynak a hetek, öltözés, géppróba, szalagok ellenőrzése, döntés, törés, műszak végén takarítás, aztán fürdés. Félelmetes dübörgéssel ürítik terhüket a dömperek, egymás szavát alig értjük, a portól nem látunk, a finom szemcsék ráülnek az izzadt bőrre, az orr eldugul, a gége kiszárad. — Az ember csak elcsodálkozik, hogy mekkora nagy kövek, aztán tíz másodperc múlva apróra törve tovább indul a szalagon. Márciusban azt hittem, itt Bä UXÍt’-Vá rOS kell hagynom mindent, nem tudok Beremenden megmaradni. I , ... ... ....... u . . , , , .„ : 1975-ben eleri az évi kétmillió Most mar tudom: csak itt a tonnós terme|ést a Bakonyi jó . . A brigáddá! sokat besze!- ; Bauxitbá ók vállalat és ezzel getunk, vitatkozunk: mit kene I t_l; __________________.___. LÄ, a lakítani, hogyan lehetne köny- nyebben dolgozni. Északnyugati szél kavarja a port a gyárban, a kéményekből fehér felhő terül szét a BCM felett. Az egyik kemence méltóságteljesen forog, rövidesen ismét indul a másik is: Koncsosék a napokban falazták be. A a közös vállalatnál csak egy ilyen osztály lesz, s a kirendeltségek felszámolják az ilyen jellegű tevékenységüket. — Mit jelent az, hogy Önök AGROBER-kirendeltséq lettek? — Először is azt, hogy egy 3200 főt foglalkoztató nagy- vállalathoz tartozunk. A szellemi erők nagyfokú koncentrációjával létrejött egy hatalmas központi tervező kapacitás, ami tehermentesít minket. A jövőben mi tervezési munkát nem végzünk, minden ilyen munkát a központunknál rendelünk meg. A mi feladatunk az adaptáció lesz. A központnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy a legmodernebb technológiákat tervezze meg. A termelőszövetke. zetek, állami gazdaságok veze. tői járják a világot, s ha valamit építtetnek, igen nagy igényekkel lépnek fel. Tarthatatlan, hogy mi ezek után az igények után kullogjunk, meq kell előznünk ezeket. Az új felállásban a szellemi tőke koncentrációja lehetővé teszi, hogy 5—. 6 évvel az igények előtt járjunk. Persze egy jó félév kell, míg minden kialakul. Megindult a specializáció. Egy osztály csak a szarvasmarha beruházásokkal foglalkozik majd. egy másik a sertéssel, illetve a szárítókkal, stb. — Van-e valami sajátos profilja a pécsi AGROBER-nek? — Egyetlen kirendeltség sincs szakosodva, mi mindennel foglalkozunk. Van azonban egy speciális témánk, a meliorációs kutatás, ezt nem csinálja más. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem meliorációs tanszékével karöltve öt év óta foglalkozunk a zártgyűjtős rendszerű műanyag alagcsövek lefektetésével. Ezek jobbak az égetett agyagcsöveknél, mivel nemcsdlf leszívják, hanem továbbítják is a talajvizet. Véleményem szerint a zárt termesztési rendszerek egy-két éven belül komolyan vetik fel a témát, mindenekelőtt a belvizes, Dráva menti területeken. Ugyanis a felszíni árkos vízlevezetéssel 20—30—40 holdnál nagyobb táblákat nem lehet kialakítani, holott a zárt rendszerek gépsorai, a nagyteljesítményű gépek 150—200 holdas táblákat kívánnak meg egy tagban. *— A termelőszövetkezetekben problémákat vet fel újabban a talajerő utánpótlás, önöknek van egy laboratóriumuk ... — Meglepődve olvasom, hogy a tsz-ek ellátatlanok. Nos, a mi laboratóriumunk felszereltsége modernebb, mint az állami gazdaságoké. Igaz, ez még nem ment át kellően a köztudatba, mivel a fejlesztést az utóbbi eqy éven belül végeztük el. Svéd motoros talajszondáink most is kinn dolgoznak. Nemcsak talaj, — de takarmány vizsgálatokat is végzünk, fehérje, — sőt karothin kimu1 tatásokat. Pillanatnyilag 70—80 ezer katasztrális hold vizsgálatára van kapacitásunk, de 1975- re már 150 ezer hold vizsgá- lását tudjuk elvégezni, ami azt jelenti, hogy négy évenkénti forgóban mi magunk el tudjuk látni a tsz-eket. és brigádjának tagjai kézzel pótolják a gépek erejét. Aztán azon gondolkodtak, miként lehetne a hibát kiküszöbölni. — Szebb, meg korszerűbb gyárat én nem láttam, de azért itt is van hiba éppen elég. — I Most kigondoltunk néhány újíkeznek a törőhöz — az állomáson hosszú, megtöltött szerel vény várja az indítást. Bontják a barakkvárost — a hejőcsabai gyár építésénél építik lel ismét. Hétköznap a BCM-ben: ezen a napon háromezer tonna cementet termeltek, lombos! Jenő I teljesíti az alumíniumipari köz- | ponti fejlesztési programban ró- ! osztott feladatot. Az 1971 és | 1985 közötti időszakra vonatkozó orszáqos terv uqyanis azt ír- ! ja elő, hogy el kell érni az évi ! 3 millió tonna évi bauxitterme- lést. Ennek kétharmadát a Bakonyi Bauxitbányák Vállalatnak kell adnia. Az új bányanyitási munkálatok: a Halimba III., az Izama- jor II. és a deáki bánya beruházásai megfelelő ütemben haladnak. A tervek szerint 1977 ig 1500 bányászt vesznek fel. 1976- ig Taoolcán 580 lakást adnak át részükre, ugyanakkor o vállalat 50 000 forint hitelt ad az építkezőknek. «
