Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-03 / 171. szám
Wl jőffas 1 DUNÁN!OH NAPLÓ A viaszosvászontól az óriás sátorig R GRABOPLAST a világ elvi jégpályáját. A nemrég Pécsen felállított sátor „kétlaki”. Nyáron kiállítási csarnok, télen, tnnS^lofRM pontosabban ősztől tavaszig a 11Í5 áifjÉ la áj! ÍR Hullom uszodáját takarja majd. De nemcsupón ez az érdekesPannónia 73 Szövetkezeti szakemberek ■ Iff 11 a é 1 PH v • z■ s r | Győri műbőr Európa autóiban A kilencvenegyedik sátor Pécsett áll már sége, hanem az, hogy változtatja o méretét. A rövidesen nyíló Pécsi Ipari Vásáron 72 méter hosszú, 24 méter széles és 11 méter magas sátorral találkoznak majd a látogatók. Őszre két negyedgömb változtatásával 74 méter hosszú, 30 méter széles és 8 méter magas uszodai sátorrá alakul a levegővel tartott „csarnok". A győri műbőrgyár terméke 1,3 millió forintba került, tiz- szer-tizenötször kevesebbe, mint a hagyományos építési anyagokból készített, hasonló méretű csarnok. (És néhány nap alatt felállították.) Erősített Graboplán anyaga lényegesen tortósabb a korábban készítetteknél, a készítők 30 százalékos minőségjavítást értek el. A Pécsi Ipari Vásáron méltóképpen reprezentálja a győri GRABOPLAST munkáját ez az egyetlen és nem is bemutatóra szánt terméke. Ferencii József •Az Országos Szövetkezeti Tanács védnökségével a TIT Baranya megyei Szervezete és a Pannónia '73 igazgatósága az idén is megrendezi Harkányban a szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozóját. Az immár negyedik nemzetközi találkozó kéthetes lesz, augusztus 13-án nyílik és augusztus 25-én zárul. Az előzetes érdeklődés alapján mintegy 200 hazai és külföldi szövetkezeti szakembert várnak. A Pannónia ’73 központi témája: „A szövetkezet az emberért — az ember a szövetkezetért.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódnak majd az előadások, amelyeket neves szakemberek — a magyar szövetkezeti mozgalom vezetői, egyetemi tanárok és tudományos kutatók — tartanak. Az idei találkozó mottójául dr. Zsarnóczay Sándor egyetemi tanár, a Közgazda- sági Szemle főszerkesztője előadásának címét választották: „A szövetkezet az emberért — az ember a szövetkezetért". Átfogóan értékeli az egységes A Pécsi Ipari Vásár területén felállított óriás sátorban bútoripari termékeket állítanak ki. Szokolai felv. Európában a XVIH. század vége felé tettek kísérletet Angliában és Németországban a gyapjúszövetek lenolajjal történő vízhatlanná tételére; ezek a próbálkozások vezettek a viaszosvószonnak ipari előállításához;. A viaszosvászon-ipar 1830-ban hozta piacra az első lakkbőröket. Magyarországon viszont csak jó hetven évvel később, 1906- ban rakták le Gráb Mihály és fiai Győrött a műbőrgyártás alapjait. Az egykori, százötven munkást foglalkoztató üzem ma is egyedül képviseli hazánkat az európai műbőr-piacon. 1,2 milliárdos fejlesztés A kormány Gazdasági Bizottság 1968-ban 1,2 milliárd forintot hagyott jóvá a GRABOPLAST fejlesztésére, és a hatalmas munka végrehajtása idejét négy évben állapította meg. A győri műbőrgyár az eredetileg meghatározott időre befejezte történelme eddigi legnagyobb beruházását, és alig egy hónapja avatták a megfiatalodott, korszerű üzemet. Tizenhatezer négyzetméteres gyártócsarnokot, kikészítőüzemet épített, automatizálták a műbörgyártást textíliával kiszolgáló szövődét, megépítették 'a szintetikus műbőrök gyártásához szükséges, vízgőzáteresztő, úgynevezett műnemez (vlien) segédanyagot készítő üzemet. Számos gépet vásároltak és ezekkel, valamint saját fejlesztésként mintegy tizen- öt új termékcsalád gyártását honosították meg. A GRABOPLAST 1968-ban 24 millió négyzetméter terméket gyártott, tavaly viszont mór 34 milliót: minőségben és a kínált áruk mennyiségében is verseny- / képessé vált. A győri műbőr- gyár az európai autógyárak egyik legnagyobb szállítója. Vásárlójo a Volkswagen-művek, a FIAT-, a Renault-, a Ford-, valamint a Volga-, Skoda- és Zastava-gyárak. Az építkezés kezdetének, 1969-ben az adatait 100-nak j véve, 1972-re a műbőrgyár termelése a nagyon is megterhelő építkezés ellenére (tíz üzemcsarnokot és üzemet kellett felépíteni, és közben dolgozni), 170, nyereségtömege pedig 174 százalékkal növekedett. Dollár árbevétele majdnem háromszorosói a gyarapodott. 130 féle termék A műbórgyár ma 130-féle terméket készít. A megújhodását élő viaszosvásznat csakúgy, mint a lég- és vízgőzáteresztő Grabothant. A győri gyár termelése az idén újabb 23 százalékkal nő,' és meghaladja a kétmilliárd forintot. Ebből 1900 millióért már korszerű termékek készülnek, 200 millióért hagyományosok, A cipőipar részéNyúltenyésztési együttműködés magánosokkal Több komló a sörkészítéshez Új tervele 3 Bikali Állami Gazdaságban re 50, a ruházati ipar számáré 45, a bőrdíszműipar részére 46 az építőiparnak 23, a könyvkötőipar számára pedig 22- féle terméket gyárt a GRABOPLAST. Termékei negyven országba jutnak el, és ma mái nem egy olyan gyártmánya van, mellyel kiugrik a többiek közül, Ilyen például az 1973-as BNV- nagydíjas Grabolakk elnevezésű, felületformázásra alkalmas ipőipari műbőr. Ez a termék t ma legkorszerűbbnek számítható nagyfrekvenciás felületformázással dolgozható fel. Követi a természetes bőr mintázatát, nem, kell. hozzá bélés, egyetlen darabból, egyetlen munkafogással kialakítható belőle a cipő felsőrésze. (így lehet a belőle készített női cipő ára 130 forint.) ' Hasonlóan slágernek számít a Graboflokk elnevézésű, elektrosztatikus velúrozással előállított termékcjalád. A Grabothan műbőrök négyzetméterenkénti súlya alig 180 gramm, ezt az újfajta, kellemes ruházati műbőrt az idei Brnói Nemzetközi Vásáron érdemesítették aranyéremre. A Grabothan W. poli- úretán filmképzője, lég- és vízgőzáteresztő, mosható műbőr viselése a textíliákhoz hasonló kellemes komfort érzést biztosítja. 5 millió dollár megtakarítás A GRABOPLAST a korábbiaknál sokkal több célra alkalmas terméket kínálhat a hazai és a külföldi partnereinek. A hazai cipőipar számára nagy mennyiségű természetes bőr és import bélésműbőr rendelése vált fölöslegessé. Ezzel már tavaly mintegy 5 millió dollárt takaríthatott meg az országnak. A bőrdíszműipar ma már csaknem kizárólag hazai műbőrt dolgoz fel. A( GRABOPLAST eljutott ahhoz a fejlettségi fokhoz, hogy a világ élvonalába tártozó japán és amerikai műbőrgyártó cégek után, majdnem velük, egyidőben hozzákezdjen a szintetikus, légáteresztő felsőrész műbőrök gyártásához. Ez utóbbi nagy terv előtt az üzem olyan átmeneti termék előállítását tervezi, amely porózus szerkezetből van felépítve. Növeli a GRABOPLAST a bőrt helyettesítő anyagok választékát, meg akarja valósítani a bolyhozott ülésanyag gyártását. Az idén megkezdi a lemosható, olcsó faltapéták gyártását, és a több' mint egymillió dollárért vásárolt gépen már gyártja a sportlétesítmények burkolására alkalmas padlókárpitot. De ezeken kívül gyárt még számos műszaki cikket, autóponyvát, vagontetőt, felfújható sátrakat. Ez utóbbiból eddig mintegy kilencven készült el eddig. És a kilencvenegyedik éppen Pécsre került. Az eddigi győri sátrak uszodákat, raktárakat fedtek be, egyik a Népstadion A nyúlhús itthon kevésbé, a nyugati országokban keresett táplálék és ára kedvező. A jelenleginél sokkal többet lehetne szállítani, ha lenne elegendő. A Bikali Állami Gazdaság, melynek nyúltenyészete és exportja nemzetközi hírnévnek örvend, egyik törekvése, hogy új lehetőség kihasználásával növelje a húsnyúl-tenyésztést és exportot. Erről tárgyalt a napokban a Baromfifeldolgozó Országos Vállalattal Zámbó István, a gazdaság igazgatója. Közismert, hogy a magán kisállattenyésztők körében elterjedt a nyúltenyésztés. E kedvező alapot kívánja felhasználni a gazdaság és a BOV kooperációja. A tervezet szerint a Bikali Állami Gazdaság több ezer tenyészállatot ad át a kisállattenyésztőknek kedvező tárgyi, szakmai, értékesítési feltételekkel és a szaporulatot az export növelésére hasznosítják. Kétségtelen, hogy új, kedvező lehetőség ez a magánosoknak, mind a tenyésztésük korszerűsítésében, mind a jövedelmezőségben. Újdonság a Bikali Állami Gazdaságban a komlótermesztés növelése. A hazai sörkészítéshez szükséges komlónak csak egy részét termeljük itthon. Jelentős kiadás a mintegy- 60 vagon komlóimport Az országos komlótelepítési program 105 hektárnyi területtel kívánja növelni a termesztési területet. Ennek megfelelően használja ki a kedvező lehetőségeket a gazdaság és a jelenlegi 25 hektárról 45 hektárra bővíti komlóültetvényét. Termesztése előnyös, kb. 80 ezer forint értékű hozamot ad hektáronként. A gazdaság komlótermesztésének növelése azt jelenti, hogy az import egyharmadát, 20 vagont, Bikaion termelik. szövetkezeti mozgalom fejlődésének főbb kérdéseit elsőnopi megnyitó előadásában Rév La jós, az Országos Szövetkezeti Tanács és az OKISZ elnöke. Dr. Pál József, az OSZT titkára előadásának címe: „A szövetkezet- politikai elvek gyakorlati meg- valósulósa az Országos Szövet kezeti Tanács munkájában." Érdekesnek ígérkezik dr. Mór- ton Jánosnak, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatójának előadása, amelyet a szövetkezetek vállalkozási kötelékeinek közgazdasági-szen/ezési és vezetési feltételeiről tart. Moharos József, a TOT elnök- helyettese a termelőszövetkezeti szövetségek gazdasági, érdek- védelmi munkájáról, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, az élelmiszergazdasággal kapcsolatos társadalmi igényekről, dr. Korcsai Károly, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetében betöltött szerepükről, s a magyar bizottság tevékenységéről tart többek között előadást Harkányban. A találkozó hivatalos nyelve a magyar, azonban kellő számú külföldi részvétele esetén a rendezők — bármely nyelven — anyanyelvi tolmácsot biztosítanak. A gyakorlat! program során a vendégek ellátogatnak Mohácsra, ahol az Új Barázda Tsz szarvasmarha-telepét és kér- tészetét tekintik meg, továbbá a babarci Béke Tsz-be, ahol megtekintik a szövetkezet törzskönyvezett mogyar, bajor és osztrák tarka szarvasmarha-állományát A vidéki utak során a küldöttek tanulmányozzák a megyében működő különféle típusú szövetkezetek, szakcsoportok és társulások munkáját. „Ciklon" kompresszor vállalatoknak, közQleteknek, magánosoknak bérbe vehető TEMPÓ ÉPÍTŐ RÉSZLEG Felsőtámház a. 48, Telefon: 12-618 Hatmillió tégla évente Kis gyár, Szigetvár határában műbőr útja a kenőgéprőt indul„,, Mintha egy óriás szalon- názna jóízűen a domb lenyesett oldalából. Naphosszat tölti a kotrógép a csilléket sárga és vörös agyaggal. Itt indul a szigetvári tégla születése. Törik, keverik, szárítják, égetik, s a gyár túlsó végén a teherautók platója várja a vörösre égett, pengő téglát, sok-sok ház nélkülözhetetlen építőkockáit. A gyár dolgozói nem szakmunkások, kivéve a karbantartó csoport hárorrí tagját. Egy ÉVM-rendelet értelmében az égetők a jövőben — egy tanfolyam elvégzése utón — szakmunkásképesítést kaphatnak, de egyelőre ők is betanított munkások. Azt hihetnénk, nem is kell ehhez a munkához sokat tudni, csak erővel bírja az ember. Pedig ismerni kell az agyag szeszélyeit. Mennyi nedvesség kell, ahhoz, hogy megfelelő formát kapjon, milyen hőfok kell, hogy jól átégjen, de ne égjen szét, vagy a szárításhoz hogyan helyezzék el, hogy az az egymillió körüli tégla úgy álljon, mintha egy díszszemlére készülő hadsereg lenne. Egy óriási húsdarálóhoz hasonló qépből. mint valami négyszögletes kolbász, úgy csúszik ki az agyag, ezt egy vágó automata szeleteli. Innen a nyerstéglát a szárító színek alá viszik sott oszlopokba rakják. Az üzemvezető szerint ez az egyik legnehezebb munka a gyárban. Naponta harmincnegyven mázsát emelnek, szinte a földtől, földig hajolgatva. A férfiak sorra megszöknek innét. Hamar megfájdul az ember dereka, mindemellett gyorsan, precízen kell végezni ezt a munkát. Az asszonyok énekelnek, tréfálkoznak. Közben dolgoznak, de úgy, hogy a nézéstől is kimelegszik az ember. Egyikük filigrán fiatalasszony, merész becslés szerint sem lehet több negyvenöt kilónál. — Tíz éve van az üzemben, kisebb megszakitássól. A munka mellett még tanult is, idén fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. Két csille között egy hom- loktörlésnyi időre megáll Po- volni Ferencnél- Kétezerötszóz-háromezer forint között keresek. Az egészség? Az is megvan, nem panaszkodom. Illetve télen begyulladt a mandulám. A munka miatt nincs semmi bajom. Bocsánat. ., Jön a következő csille - ki tudja, hányadik mázsa? Ha volna pokol, hát biztos ilyen lenne Az égetőkemence tűzterében vörösen izzanak a téglák. Kilencszáz fokos hősqg küldi perzselő levegőjét az adagoló nyílásokon. Aki itt, a kemence tetején ügyel a hőfokra: Vámosi Istvónné. Nemrég még a szárítónál volt lerakó, de korára való tekintettel köny- nyebb munkakörbe helyezték. Könnyebb? Hm .,, Férje egy emelettel lejjebb oz égetett téglát hordja ki. A kihordók még a tűző napon is fáznak. Nem csoda, a kemencében — ahonnan a kész téglát szállítják ki gumikerekű talicskán —, általában hatvanfokos a meleg. Ehhez szoktak. — Ezt megszokni? — moso- lyodik el Görgesics István —, egy idő után már nem törődik vele az ember, de a meleg mindig is meleg marad. Nyáron megkeressük a hó- romezernégyszóz forintot is. Volt olyan, aki idejött, mert jól akart keresni. Harmadnap azt mondta, hogy inkább száraz kenyeret eszik, de ezt nem csinálja. Ö tizennyolc éve dolgozik itt. — Sajnos elég gyakori a gépállás — mondja h|eu Ernő, a Téglaipari Vállalat Szigetvári özemének vezetője —, tizenöt éves a gépsor, egész kis vagyont költöttünk mór alkatrészekre. Persze ahhoz képest, hogy mi volt itt másfél évvel ezelőtt, lényegesen jobb a helyzet. Ezévi tervünk 7 millió 400 ezer nyers, és közel hatmillió égetett kis méretű tégla. Ha hármat kívánhatnék, azt kívánnám, hogy a gép ne hagyjon bennünket cserben, és ne legyen sok eső a nyáron. A harmadik az, hogy sikerüljön elérni és megtartani a megfelelő létszámot. A dolgozók 64 százaléka nő. Nagy részük a molvány- hidi szociális nevelőotthon lakója. Az üzem teherautója hozza be őket reggelente, csakúgy, mint a többieket, a környező községekből. Még a Szigetváron lakók is így jutnak el a gyárba, mivel rendes autóbuszjárat nincs, a város pedig öt kilométerre van innét. Tizenkét család lakik az üzemi lakásokban, elsősorban rójuk lehet számítani, ha valami váratlan, sürgős munka adódik. * Az 1972-es adatok szerint a tégla- és cserépiparban foglalkoztatottak száma huszonhárom és félezer. Közöttük közel tizenkilencezer a fizikai dolgozó. Számuk az elmúlt három év alatt alig ezerrel növekedett. A szigetvári téglagyárnak hetvenhat dolgozója van. Az ország többi 22 téglagyárához képest tehát kisüzem, jelentősége mégis nagy. Különösen' most, amikor Szigetvár fejlesztése egyre több téglát igényel, 1
