Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-26 / 194. szám

1973. július 26. OUNANTOLI NAPLÓ 5 Leleplező ünnepség szeptemberben r címere Rendkívüli tanácsülést tartott tegnap a Szigetvári Városi Ta­nács, melynek napirendjén a vá­rosi címer alapítása és az erre vonatkozó tanácsi rendelet meg. alkotása szerepelt. Az ülésen Tinusz János ta­nácselnök ismertette a címer­alapítás körülményeit és a ren­delet tervezetet. A fiatal, dinamikusan fejlődő városnak ezidóiq nem volt va­lódi címere. A Vár- és Múzeum Barátok Köre jelvényét hasz­nálták emblémaként. Szigetvár nemrég elkészült címer tervezete a város színei­hez hasonlóan nagyrészt kék­fehér. A pajzs-alakú címert fél­körívekkel osztotta négy mezőre a budapesti tervező: Sinka Má­tyás grafikus, A baloldali fél­■ ■ Összegyűjtik a megye földrajzi neveit összegyűjtik Baranya megye földrajzi neveit. A mezőgazda- sági fejlődés és az urbanizáció következtében ugyanis a tájak nagy változáson mennek keresz­tül, dűlőket szántanak össze, települések szűnnek meg. Most több mint két éves munka kezdődik a földrajzi ne­vek összegyűjtése érdekében. A Pécsi Tanárképző Főiskola már eddig is összegyűjtötte kö­zel 100 baranyai falu földrajzi neveit. Most dr. Pesti János ad­junktus irányításával, akit erre a célra, és erre az időre füg­getlenítettek az egyéb tanszéki feladatoktól, a teljességre törek­vő gyűjtés kezdődik meg. De bekapcsolódik a munkába a fő­iskola két nemzetiségi tanszéke is, a német és a délszláv tan­szék. A Baranya megyei Tanács e célra 250 ezer forintot biztosít, méapedig 50 ezret 1973-ban az 1972. évi többletbevételekből képzett tartalék terhére, aztán 100—100 ezer forintot az 1974, .illetve 1795-ben a tanácsi költ­ségvetés keretében. Elhatározták, mégpedig a Megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén, hogy a gyűj­tést a megye minden városá­ban és községében el kell vé­gezni. E munkáért a Pécsi Ta­nárképző Főiskola nyelvi tan­székei, a magyar, a német és a délszláv tanszékek a felelősök, valamint a Baranya megyei Le­véltár. A gyűjteményből egy úgynevezett „adatbankot" állí­tanak össze, vagyis eqy rendbe­szedett, névsorba állított cédula­anyagot, Ezt két példányban ké­szítik el, egyet a Baranya me­gyei Levéltár, egyet pediq a Pécsi Tanárképző Főiskola ma­gyar nyelvtudományi tanszéke számára. Ezen a két helyen áll majd az „adatbank" a tudomá­nyos kutatás, valamint az ál­lami és gazdasági szervek ren­delkezésére. A gyűjtést a me­gye pedagógusai, az önkéntes néprajzi gyűjtők, népművelők, a honismereti szakkörök tagjai, a főiskolai hallgatók, középiskolai tanulók végzik és mindazok, akik erre önként vállalkoznak. körívben kék, a jobboldaliban pedig fehér alapon — harcoló arany oroszlánok állnak egy­mással szemben, melyek a XVI. század két legnagyobb hadve­zérének, Zrínyinek és Szulejmán- nak küzdelmét jelképezik. Az alsó zöld mezőben látható a vár ké­pe, a jellegzetes barokk-őrto­ronnyal, míg a felül elhelyezett — fogaskerékkel körülfont — öt­ágú vörös csillag részben a szocialista mezőgazdaságra, részben a lendületesen fejlődő iparra utal. Szigetvár város zománcból ké­szülő 75-ször 100 centiméteres címerét — a Zrínyi család cí­merével együtt — az 1973. szep­tember 9-i ünnepélyes tanács­ülésen — a Zrínyi emlékünnep­ségek alkalmából leplezik le. Nagy károkat okozott a vihar Baranya mezőgazdaságában Az Állami Biztosító folytatja a becsléseket A vasárnap éjszakai—hétfő hajnali, valamint a kedd dél­utáni felhőszakadás és jégeső Baranya csaknem valamennyi mezőgazdasági üzemét érintet­te. A károk tömegesen jelent­keztek, így az Állami Biztosí­tó hétfő délutántól — fontos­sági sorrendben — folyamato­san végzi a becsléseket. A fel­mérés előreláthatólag a hét vé­géig tart. A hétfői hajnali vihar során a jég intenzitása Bóly—Bel­várd gyula—Kozármisleny—Eger­ág—Garé vonalán volt a leg­erősebb. Ebben a térségben a jég okozta kár 10 és 50 száza­lék között mozog. A kukorica levélzete 80 százaléknyi felüle­ten vált szaggatottá. Az emlí­tett területtől délre és nyugat­ra valamivel enyhébb volt a jégeső. A vasárnap éjszakai felhőszakadás és jégeső a pé­csi járásban 10 termelőszövet­kezetnek és egy állami gazda­ságnak 4710 hektáron, a mo­hácsi járásban 10 termelőszö­vetkezetnek és egy állami gaz­daságnak 8556 hektáron, a siklósi járásban 7 termelőszö­vetkezetnek 1881 hektáron, egy Kifizették a két és negyed milliót Na, most mái elhiszem... Baranyában ez a negyedik ötös — Az élelmesek már jelentkeztek személyesen, levélben ## — He/’, ha én is, én is közte­lek lehetnék — ezt sóhajtotta mellettem valaki tegnap dél­után, amikor szállingóztak a lottónyertesek a szederkényi kul- túrhózba. Tizennyolc nyertes, tizennyolc csomag a piros dra­périával bevont asztalon. Nylon- táskában ötletes szövegű kis piakát virít: jöhet a következő... No, és persze a „lényeg": 131 ezer 183 forint és öt fillér. — Ezt biztosan nem költik el — mondja az ötfilléresre dr. Kar­dos László, az OTP osztályveze­tője. Bonyolult feladat volt ez az öt fillér, az egész bankban mindössze csak húsz darab volt. Már csak kettő van ... Azt lehet mondani, hogy áhítatos csend van. Kétmillió forint közelében nagyszerű ér­zései vannak az embernek. Gyűlnek a hozzátartozók, vendé­gek is, érkeznek a tanácsiak, Vállalkozó kedvű országjáró Kerékpáron indult országjáró körútra vasárnap este Győrvári József 52 éves győri szakoktató. Tegnap Szigetváron találkoz­tunk vele — az Oroszlán Étte­remben ebédelt. Arcán három­napos borosta, öltözéke egy rövid bőrnadrág és ing. A cso­magja: sátorlap, pléd, fehér­nemű, fogkefe. Mindez egy kis ládában, amelynek hátlap­jára Magvarorszáq határait rajzolta. A „térképen" be’ül apró piros pontok jelzik ezidá- ig hol iárt, s mi a további úti­cél ia. Ma Pécsett tartózkodik, de még délután tovább indul az Alföldre. Jelentősebb meg­állóhelyei: Szolnok, Miskolc, Ecer Gv^nnyös, Budapest, ez­után ismét Győr. Annál is in­kább, mert otthon két unoká­ja várja. Szokolai felvétele szövetkezeti vezetők, erre az örömteli eseményre a párt járá­si első titkára is eljött, együtt örülni velük ... Három óra — már sokan van­nak, de még nem elegen. Egyvalaki hiányzik a nyertesek közül, meg kell őt is várni. Ter­mészetesen, sokan ajánlkoznak, hogy helyette átveszik a nyere­ményt. Derülünk és várunk — Antalovics Antalra. Néhány perc múlva meg is érkezik. Czibulka Márton, az OTP megyei igazgató-helyettese emelkedett szólásra. Rövid be­szédében elmondta, hogy me­gyénkben ez a negyedik öttalá- latos lottónyeremény, és tíz esz­tendeje fordult elő, hogy a sze­rencsés pénteki nap éppen ti­zenharmadikára is esett. Meg­emlékezett a kollektíva alaku­lásáról is, amely 1969-ben Gre- guricz András ötletére jött lét­re, tizennégy alapító taggal. So­kan kicserélődtek, s ebben az évben számuk néggyel nőtt. Most tizennyolcán vannak. To­vábbi eredményes lottózást kí­vánt, majd átadta a szót dr. Cálialvi Istvánnak, a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság munkatársának, aki közölte, hogy tudomása van, hogy a ter­melőszövetkezet nem áll rosszul, de ezek a „háztáji" milliók is bizonyára jól jönnek Szeder­kénynek . .. Negyed négykor kezdték fi­zetni a nyereményt. Elsőnek An­taiovics Antalt szólították az asz­talhoz . .. Érdemes volt néhány percet késni. Aztán nemsokára mindenkinek a kezében volt a zacskó pénz. Patai Ödön bácsi azt hajtogatta: — Na, most már elhiszem... Munkához láttak a sajtó, rá­dió munkatársai, az újdonsült „gazdagok” némi mikrofonláz­zal ültek a krónika tudósítójá­nak magnetofonja elé. Minden­kit kifaggattak: mi lesz a nye­reménnyel, mit érzett, miért éreztet Es most jönnek a derűs és kevésbé derűs utózöngék. — Megjelent egy nyugdíjas sofőr — meséli Molnosi János, az egyik nyertes — és azt mondta, hogy van neki két új kocsija, mindkettőt eladja. Egy Zsigulit mutatott, tizezer kilo­méter volt benne. Szép kék ko­csi volt, nyolcvanhatezret kért érte. Azt is mondta, hogy Bala­tonienyvesen nyaral, csak meg­szakította a pihenést, hátha el­adja a két kocsit. Dehát egyőnk sem evett gombát... Élelmes ember lehet az a nyugdíjas. És a levelek! Antaio­vics Antal volt a soros, az ő nevét írták a szelvényekre. Ez is minden hónapban változik. Hogy, hogy nem, megtudták a nevét, érkeztek hozzá a levelek, eddig hat. Egy a hat közül a kollektívának volt címezve. Idé­zetek : „ ... szíveskedjék a ré­szemre 330 forintot adni, hogy szerencsét próbáljak ..." egy másikból: „...ha tudnának kölcsön adni 20 ezer forintot, nagyon boldoggá tennének ..." A sorsolás Miskolcon volt. Az egyik számhúzó eképpen ír: „ ... remélem, e roppant ősz- szeg birtokában nem feledkezik meg rólam, aki szerencséjének kovácsa voltam, s nekem is jut­tat néhány morzsát..." S végül egy másik számhúzó, szintén Miskolcról, akinek a ne­vét is ideírhatjuk: Kerékjártó Ká­roly, aki néhány kedves szóval gratulál, közli, hogy ő húzta ki a huszonhetes számot, majd le­velét így fejezi be: „A lottózó brigádnak további szerencsés lottózást és jó egészséget kí­vánok ..." Valamennyiöknek jól esett ez a néhány sor, ezúton is köszö­nik a gratulációt, amelyet né­hány sorban meg is köszönnek majd — kollektiven .,. Kampis Péter állami gazdaságnak 477 hek­táron okozott kárt. A szigetvári járás 2 termelőszövetkezetének és egy állami gazdaságának kár-felbecsülése folyamatban van. Az eddigi bejelentések sze­rint a kedd délutáni vihar a siklósi járás négy termelőszö­vetkezetében, a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságban, a pécsi járásban a pellérdi és a királyegyházi termelőszövetke­zetekben, a sásdi járásban a Bikali Állami Gazdaságban okozott kárt. Az okorági terme­lőszövetkezetben lábon álló gabonát és kapásokat: kukori­cát, napraforgót, cukorrépát ká­rosított meg a felhőszakadás és jégeső. Szentegáton, ahol 71 milliméter csapadékot mértek kedden, az Állami Gazdasag földjeit végigpásztázta a jég, hatalmas kárt téve a szójában és a kukoricában. Jelentős károk keletkeztek Pécs és Baranya széleiben, gyümölcseiben is. Érheti-e villámcsapás a gépkocsit? Hazánkban átlagosan 25 a zivataros, villámcsapásos napok száma évente: s a ta­pasztalat szerint ebből a szempontból július a legve­szélyesebb hónap. Egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám, amely rendszerint velejárója a „trópusi" zivataroknak. Üjabban — a gépkocsik szá­mának rohamos növekedésé­vel — egyre gyakoribb kér­dés: érheti-e villámcsapás az autót, a dömpert, trak­tort vagy a motort? A szakemberek egyértel­mű válasza: a fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok biztonságot nyújta­nak, de a műanyagtestű jár­műveken — például a Tra­bantokon — már korántsem ilyen biztonságos az utazás. Általában zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebesség­gel vezetni, a hirtelen villám erős fénye elvakíthatja, — sőt: kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a gép- járművezetőt, s így a bal­esetveszély rendkívül nagy. Tanács tehát: zivatar ide­jén az autós számára nincs biztonságosabb hely. mint a tiszta acélból készült karosz- széria belseje. Még a leg­erősebb villámbecsapódást is elvezeti a karosszéria fe­lülete. Csak akkor fenyeget veszély, ha külső antenna vezet a kocsiba, mert ezáltal a villám „behatolhat" a gépjárműbe. Az autóanten­nát ezért a vihar kitörése előtt be kell vonni. Veszély fenyegeti viszont a nyitott gépkocsik, a fából vagy mű­anyagból készült lakókocsik utasait, úgyszintén a trakto­rosokat. Mi tehát a teendő? Tra­banton viharban semmieset­re se hajtsunk tovább, ma­gas fekvésű helyen se ma­radjunk. Mindaz, ami maga­san fekszik és ami egymagá­ban áll — például oszlop, fa —■ vonzza a villámot. Né­mi védelmet nyújtanak a vil­lámcsapással szemben a völgyteknők, valamint a mé­lyedések, természetesen kő­épületben érezheti magát leginkább biztonságban az ember. Ha pediq végképpen nincs kéznél ilyen lehető­ség, akkor úgy segíthetnek magukon a nem acélkarosz- szériáiú qépkocsik utasai, ha kiszállnak, és leqalább 20 méterre eltávolodnak a jár­műtől. A motorkerékpárosok > az országúton védtelenek a villámmal szemben, zivatar közeledtekor *ehát szálljanak le a járműről, és keressenek védelmet i 1

Next

/
Thumbnails
Contents