Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-26 / 194. szám

m3, fúthls M. VIT-ről VIT-re Jó autóutak, gyönyörű parkok, türkizkék víztükrök Mosoly a világ arcán Nyugalom, felüdülés, szórakozás A VIT-mosoly a világ arcán. A fiatalság önmagában is szí- vetmelegítö, optimizmust sugár­zó dolog, s különösen igy van ez, ha együtt látjuk örülni, ter­vezgetni és szórakozni a világ ifjúságát. A világifjúsági talál­kozók szépségeivel és népszerű­ségével csak az olimpiák ver­senyezhetnek. De hát hogy is kezdődött? Az első Az első VIT városa Prága volt. 1947, július 20-án 73 or­szág 17 ezer fiatalja gyűlt ösz- sze Európa szívében, hogy derű­jével, szépségével, életörömével a béke mellett tüntessen. Az előzmények természetesen mesz- szebbre nyúlnak. 1945. október 29-én Londonban összeült a vi- láq ifjúságának kongresszusa, mely elhatározta egy új ifjúsági világszervezet életrehívását. Ez az új szervezet a DÍVSZ lett, mely 1945. november 10-én kezdte meg munkáját, A VIT eszméje és a DÍVSZ szinte egy­idős, mert az első világifjúsági találkozó szervezése tulajdon­képpen már az alakuló kong­resszuson megkezdődött. Becs, 1959. Dolgozott a CIA és a British Intelligence Servi­ce, de minden erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult. Nincs ellen-VIT és nincs ,,fellazulás”. Albert Schweitzer, a nagy orvos és a kitűnő művész, Charlie Chaplin és még sokan mások, az előző nemzedékek legnagyobb­jai közül, forró hangú távirat­ban köszöntik a fesztivált. Az ünnepeltek egyébként a szabad Kubp küldöttei. 1962: Helsinki, lurij Gagarin a központ, az ember, aki először lépte át a világűr kapuját. Ez is egy szim­bólum, $ mennyire összefügg azzal a másikkal, melyet a prá­gai VIT, s azon belül Lidice újjáépítése mondott. . . 1968: Szófia. 17 Thant ENSZ- főtitkór üzenetben kéri a világ fiataljait: őrködjenek a béke, a barátság, az együttműködés eszméje felett, A 20 ezer részt­vevő között katonaruhás vietna­miak is vannak: ők ennek a fesztiválnak az ünnepeltjei. — Egyenesen a frontról jöttek .. . A VIT — daloló politika. Min­den fesztiválnak volt jellegze­tes dala, minden nemzedék őriz egy-egy felejthetetlen melódiát. Az I. VIT A, Novikov „Egy a jelszónk" című dala jegyében zajlott, mely dal később a A X. VIT SZÍNHELYE BERLIN: Az NDK fővárosának 365 méter magas tv-tornyából halszem-objektivvel készült felvétel. Prága három hétre a világ ifjúságának fővárosa lett, A Nemzetközi Előkészítő Bizottság elfogadta a magyar javaslatot, s így VIT-staféták vitték Európa minden tájáról a csehszlovák fővárosba a népek üzenetét. Volt ennek a fesztiválnak egy különösen beszédes akciója — Lidice újjáépítése. A fasiszták által földig rombolt bányász falucskát hetven orszáq fiai keltették újra életre — örök időkre szóló bizonyságként. Ez volt tehát az első. S most, a tizedik VIT küszöbén már csak azért is érdemes felidézni a fesztiválok rövid történetét, mert ez egyúttal százezrek számára a legszebb évekre való vissza­emlékezést jelenti .., Arcok, példaképek A VIT-ek vendégei mindig is reprezentálták: kit tekint példa­képének az ifjúság? íme! Az 1949-es budapesti VIT 11 ezer vendége között ott volt Radek Jurkin, az Ifjú Gárda életben maradt tagja, Mareszjev, az „egy igaz ember", Paul Robson néger énekes és Ho­ward Fast qmerikai író. Két évvel később, Berlinben, az első demokratikus és következetesen antifasiszta német állam fővá­rosában, Collín Swet, 24 éves angol diák volt az ünnepelt példakép, akit Dodd, az US Army hadnagya súlyosan meg­sebesített az NDK határán. De ott voltak Berlinben a mindenki által tisztelt és csodált „na­gyok” képviselői is: Nazim Hik- met és Pablo Neruda. 1953: Bukarest. Az ünnepelt hős Henry Martin francia ha­zafi, aki egyenesen a börtönből érkezett a fesztivál városába S két évvel később Varsó loliot Curiet ünnepli, aki nyílt levél­ben köszöntötte a VIT-et, fia­talos hévvel tiltakozva az atom­energia háborús célú felhasz­nálása ellen. 1957-ben Moszkva volt az ifjúság fővárosa. A jel­szó: Druzsba i mir — Barátság és béke, s a világ ifjúsága a színesbőrű népek küldötteit ünnepelte. DÍVSZ hivatalos Himnusza lett. Budapesten „VIT-vonat” zaka­tolt két héten át s aztán még sokáig, éveken át. „Hegyek- völgyek között" — régen volt, de tízezrek számára ma is ez a játékos dal jelenti az ifjúságot. Bukarestben a perenyica dalla­ma szállt, Moszkvában pedig az azóta is sláger „Moszkva-parti esték"-et énekelte mindenki. Sécsben A Kék Duna keringő hangjaival, a barátság mámorító érzésének kiteljesedésével ért véget a fesztivál; de táncolt, muzsikált, énekelt annakidején Berlin, Helsinki, Szófia is. Hel­sinkiben például tíz nap alatt harmincöt bál volt, Szófiában egy vietnami hanglemezért áll­tak sorba, s nyilván a zene, az ének lesz a száznyelvű ifjú­sereget összekötő kapcsok egyi­ke most, Berlinben is. Számok, jelszavak Prágában 1947 júliusában 73 ország 17 ezer fiatalja gyűlt össze. Budapesten 90 ország küldöttei voltak jelen, igaz, szá­muk csökkent: ekkor már kibon­takozóban volt a hidegháború. Két évvel később, Berlinben 104 ország 26 ezer fiatalja gyűlt össze, köztük ötszázan olyanok, akik sebesülten lépték át a „túl­oldalról” farkaskutyákkal őrzött határt. Bukarestben 111 ország küldöttei voltak jelen — közel 30 ezren, s Varsóba is eny- | nyien mentek el. Az eddigi csúcs Moszkva volt. 131 orszáq küldte el fiataljait, 34 ezren voltak ott a megnyitón, s a fesztivál két hete alatt ez a szám csak nőtt. Bécsben 112 ország 18 ezer fiatalja gyűlt össze — de ez is diadal volt, hisz kapitalista or­szágban először rendeztek VIT- et. Helsinkiben 137 ország kép­viselői jelentek meg — mintegy 18—19 ezren, s aztán jött Szó­fia: 139 ország, 20 ezer fiatal­jának részvételével. A nemzetközi helyzet alaku­lását nagyszerűen érzékeltetik ezek a számok, s maga az a tény, hogy mikor, hol tartottak [ fesztivált. 1962. és 1968 között j nem volt VIT: —' Helsinkiben I« ugyanis úgy határoztak, hogy a következő fesztivál Afrika föld­jén legyen. Algír vállalta is, de aztán a puccs mindent össze­zúzott, s ez történt Ghanaban is. De nemcsak o számok, a fesztivál városok jelzik a világ hőmérsékletének alakulását. íme, a jelszavak! Prága: „Egység a békéért”, Budapest: „Fiatalok egyesülje­tek, előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és eqy jobb jövőért", Berlin: „Békés célra kell csak az atom!", s két évvel később Bukarest: „Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaljatok I" . . . 1955-ben Varsóban a feszti­vál központi gondolata ismét a béke és barátsáq megszilár­dítása volt, Moszkvában is ez a két szó uralkodott: béke és ba­rátság — kiegészítve eqy har­madikkal: és együttműködés... Bécsben 1959-ben, ugyanezt a gondolatot erősítették: „Előre a békéért és a békés együtt­működésért" — hirdették transz­parensek, plakátok ezrei. Hel­sinki Afrika szabadságáért emelt szót, míg a IX. VIT Szófia a harcoló Vietnamot védte és ünnepelte. A tizedik Ismét szimbólum; „Nyugat" és „Kelet" közvetlen határán, az egykori frontvárosban, nyitott kapuk mellett ünnepel majd az NDK fővárosában, Berlinben a világ ifjúsága. A 365 méteres tv-torony, a fesztivál egyik jel­vénye is jelkép: a szocialista német állam fejlődésének szim­bóluma, öt kontinens képvisele­tében húszezer fiatalt várnak a szervezők a tizedik randevúra, s a jelszó ismét ölelkezik az elő­zőekkel. „Antiimperialista szoli­daritás — béke és barátság!" Békés Sándor Vízjogi engedélyek visszavonása Az Országos Vízügyi Hiva­tal rendeletére tizenhét szak- bizottság felülvizsgálta az öntözés helyzetét, az érvé­nyes vízjogi engedélyeket Az ellenőrzés során megálla­pították, hogy számos közös gazdaság az utóbbi három évben nem használta ki ön­tözési lehetőségeit, noha. eh­hez minden feltétele meg­volt. A kihasználatlan terüle­tek vízjogi engedélyét visz- szavonták. Az egyhetes el­lenőrzés során negyvennégy mezőgazdasági tsz-ben és állami gazdaságban száz­harmincöt vízjogi engedély visszavonására került sor, amelyek csaknem hétezer hektárnyi területet érintenek. Az öntözött terület nagysága és a növényi kultúrák válto­zása miatt harmincöt üzem száznyolc öntözőtelepének engedélyét módosították. Ez az intézkedés mintegy nyolc­ezer hektár területet érintett. Nagyharsány felől érkező kirándulókat a magasról üdvözli a siklósi vár. Már ami szembeötlő minden \ üdülőterületen, — Harkány— Siklóson is — a jó autóutak, tiszta járdák, gondozott faso­rok, gyönyörű parkok, virág és díszcserje-sávok, üdezöld pázsi­tok és a betonmedencék fehér koszorújában a türkisz-kék (zöld?) víztükrök ... És, ami min­dent áthat — a levegőt, az em­ber bőrét, haját — a semmi máshoz nem hasonlítható nap­fényillat ... Ez a lélekemelő lát­vány már eleve nyugalomra, pihenésre int. És egy kis tűnő­désre is, ha az ember jobban odafigyel . . . Hogy a megye idegenforgal­mának körülbelül hatvan-hat­vanöt százaléka Harkány és Siklós területén csapódik le, azt indokolják e környék termé­szeti adottságai — mindenek­előtt a gyógyvíz, aztán az erdő —, illetve szőlővel borított he­gyek, lankás domboldalak, egy „óriás" markából szétszórt fe­hér falu présházak és — ez már ugyan kevésbé felemelő lát­vány — a márvány és kőbányák liegybe-hasított sebhelyei . .. Mindegy: így együtt az egész vidék, amelyre a koronát a sik­lósi vár roppant súlyos tömbje teszi fel. De hogy e környezet mindenki számára élvezhető legyen, azért súlyos milliókat kellett fizetni. És viszonylag eléggé rövid idő alatt. Még emlékszem a piros­fehér sávos sorompóra, amely Harkány előtt zárta el az utat és csak határsáv-belépővel utaz­hattunk tovább, Siklósra, mond­juk. A szűk kis strandon egyet­len — iszapos — medence, egy-egy bodega, ahol fagylaltot és pogácsát árusítottak azok­nak a fürdőzőknek, akik a közeli falvakból rándultak ide vasár­naponként, többnyire lovassze­kérrel, vagy gyalogosan. A vár háromnegyed része még ro­mokban állt, ha jól tudom, öt- venhét-ötvennyolcban vereked- te ki a Megyei Tanács az első néhány milliót — s azóta már a jóég tudja mennyit — hogy végül is teljesen készen álljon. Harkányban is az első komo­lyabb fejlesztés a medence-fe­nék betonozása és a taposó megépítése volt... Sem összegszerűen, sem idő­beni sorrendben nem tudnám hirtelenjében felsorolni, hogyan nőtt fel Harkány olyanná, mint amilyen ma. Dr. Sárosi Mátyás­tól — Siklós nagyközség tanács­elnökétől tudom, hogy múlt év egyik vasárnap délelőttjén — csupán két óra időszakában két és fél ezer személyautó parkolt részben a parkolóhelyeken, de inkább a strand körüli utcák­ban, udvarokban. Ezek csak autók. Manapság — szabad szombaton és vasárnap húsz­húszezer vendég fordul meg a strandon s egyszerűen csoda, hogy ennyi embernek egyálta­lán „napfény is jut". Pedig jut, — más is, még akkor is, ha néha nehezen. Tessék csak elképzelni a ta­nácsi apparátus gondját-baját- felelősségét egy ilyen speciális helyzetben, amikor — főszezon­ban— a „bennszülött” lakossá­gon kívül, négy-ötezer vendég növeli a nappali és éjszakai létszámot átlagosan és a hét öt napján, mert a két utolsón a grafikon görbéje 20—24 ezer­re szökken! Majdnem Komló- városnyi lakossággal kell szá­molniuk, hétvégeken, amikor ennek a tömegnek húst, kenye­ret, tejterméket, gyümölcsöt, italt, ivóvizet, szálláshelyet kell adni. No, persze... a feladatok megoszlanak, a tanács, továbbá a kereskedelem, a fürdőválla­lat, a vendéglátóipar és — a vendéglátásba bedolgozó — termelőszövetkezetek között. És az Idegenforgalmi Hivatal — sőt, újabban az IBUSZ is — hi­szen, bár az elmúlt években épült meg a Napsugár és a Tú- ristaszálló — de még így is ke­vés a szálláshely, és e két szerv Szőznőmra sorakoznak o gépkocsik a harkányi autóparkolóhelyen. nevéhez fűződik a fizetővendég­szolgálat, ami annyit jelent, hogy Harkány háztulajdonosai­nak mintegy 70 százaléka ad ki szobát a fürdőzőknek. A harkány—siklósi üdülőterü­let fejlesztését befejezni — leg­alább is belátható időn belül — aligha lehet. Az új létesítmé­nyek mellett új gondok szület­nek. Ha csak a vendéglátóst is nézzük: felépült a Napsugár, a siklósi termelőszövetkezet felépí­tette a mesterséges tavon (vagy folyón?) a hallatlanul szép és otthonos Szúnyog-csárdát, fel­újították a presszót, a Virág­csokrot, de omladozóban van a Bányász-étterem, ami önmagá­ban is csúfos épület, de a Ven­déglátó Vállalatnak — érthető módon — nincs pénze egy szó- rakozó-kombinát építésére, leg­följebb berendezésére és "üze­meltetésére. Aztán: a tanács — az elmúlt két esztendő alatt — mintegy 400 új nyaralótelket osztott ki, 85 százalékát értéke­sítették is, de a telektulajdono­sok — egyébként joggal — majd villanyt, vizet, utat kérnek. Meg is lesz, hiszen a nyarolóte- lepet koszorúzó körutat most építik, az ebből leágazó - úgynevezett — „beálló” utcákat pedig majd eztán aszfaltozzák le. A fürdőhely egyik ékessége volt a bejárat előtt elhaladó kétsávos autóutat szegélyező nyárfasor: de pusztulásra ítélte­tett, a gépkocsik-termelte smog megöli a fákat, az aszfalt miatt a talaj sem képes levegőzni. A fákat pótolni kell és a parkosí­tással együtt ez is évi egymillió forint, a közterületek tisztántar­tása szintén egy teljes milliót igényel. A szórakozási lehetőséget az­tán közel sem csak a fehérasz­tal mellett lehet megtalálni. Ép­pen ötödik esztendeje már, hogy a Siklósi Tanács a Vendéglátó Vállalattal közösen állítja ősz- sze a Harkányi Nyár program­ját, az idén is vagy húsz rendez­vény szerepel a műsorban és ezeket átlagosan másfél-kétezer vendég látogatja — szűkösen. Mert a szabadtéri színpad ideiglenes, és az is marad egy ideig, míg az újra — ismét né­hány millió — nem jut. A kellemes napokat, heteket biztosító szép környezet, nyu­galom, viszonylag mindig jobb szolgáltatás mellett, tehát érde­mes „odafigyelni” azoknak a szerveknek szinte fáradhatatlan munkásságára is, amelyek mind­ezt megteremtik. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents