Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-25 / 193. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek? Dunántúli napio XXX. évfolyam, 193. szám 1973. július 25. szerda Ara: 80 fiflér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Politika és gazdaság Vállalatoknál, gyárakban jár ua sűrűn hallani: ezt vagy azt a kérdést megtárgyalta a párt- szervezet, a pártbizottság, állást foglalt, határozatot fogadott el. A gond csak az, hogy kellett-e, s ha igen, éppen ezzel volt-e szükséges foglalkozniuk a kommunistáknak? Tény, hogy a jó pártpolitikai munka nem része, hanem egyenesen elengedhetetlen feltétele az eredményes gazdasági fejlődésnek, de ez a szoros kapocs mindent nem köthet össze! Fölösleges, erőt, időt, figyelmet rabló buzgalom, ha úgy véli a pártszervezet, hogy valameny- nyi ügy sorravétele a dolga. A szerszámüzem egyenetlen tevékenysége, a fonoda némely gépsorán — föltehetően beállítási hibákból származó — megnövekedett selejt, az állattenyésztési telepek egészségügyi állapota nem kíván közös elemzést. állásfgglalást, hivatalosabban szólva önálló napirendi pontot. Részletkérdések ezek, s tárgyalásuk fontosabbtól terelheti el az érdeklődést. A részletek boncolgatása ugyanis fölmenti a gazdasági vezetőt az önálló, felelős cselekvéstől, mert hiszen ő „a oárt- szervezet útmutatásait követte". Magyarán mondva, restségre nevel ez a módszer, az egyszemélyi vezetés sokféle előnyének elsikkadására. Miért, hogy mégis sűrűn meglelhetjük? Azért, mert a pártszervezetek még nem választják el egymástól kellő határozottsággal azokat a feladatokat, amelyeknél nélkülözhetetlen a kollektív gondolkodás, azoktól, amelyek végrehajtásakor a kommunisták egyéni fellépése, személyes példamutatása — vagy véleménye — is elegendő. Gondolatmenetünkből kiolvasható, hogy az első lényeges mozzanat a pártpolitikai munka és a gazdasági tevékenység egységének kovácsolásakor a „menetrend”, azaz a fontosabb állomások, s azok sorrendjének megállapítása. Emiatt nem formális aktus a félévi vagy éves munkaterv kialakítása, jóváhagyása, hanem nagyonis tartalmi teendő. Ha a munkaterv megragadja a csomópontokat, így például a vállalati stratégia és taktika távlati vonásait, a bérpolitika elveit a munkaszervezés rendszerét, a népgazdasági és a helyi érdekek minél jobb egyeztetésének módozatát, akkor máris létrejött az egészséges munkamegosztás, a zavaró párhuzamosságok elkerülésének lehetősége. Nem egyszerű feladat eligazodni az elvégzésre váró feladatok sűrűjében, mert majd’ mindenütt tapasztalhatjuk, az egymásra torlódó teendők újra meg újra kísértésbe viszik a párt- szervezetet, hogy sodródjon azokkal. E sodródás jele a formális megoldások előtérbe kerülése, a lényegtelen dolgokról órákig vitázgató értekezletek összehívása, a napirendi pontok megállíthatatlan gyarapodása, a jelentések oldalszámának növekedése, a tetszetősen hangzó, de a lényegre még gyertyafényt sem vető gyűlések megrendezése. Ilyenkor ugyanarról ugyanazt szinte ugyanazok hallják, s aligha meglepő, hogy maga az ügv semmit nem jut előbbre. Ahol a koncepció, a középtávú terv legfőbb célkitűzései fölött zajlik a vita, ahol nem a bérfejlesztés egyes személyeknek adott forintjait, hanem az elveket, a feszültségek okait taqlaljók a kommunisták, ahol eavbeesnek a szavak és a tettek, ott föl sem merülhet az a dilemma, vajon mi áll előbb a (Folytatói e 2. oldalon) Kádár János elvtárs Csillebércen Huszonöt év alatt kétszázezer úttörő a nagytáborban 69Y Óra alatt 24 milliméter csapadék A TARTALOMBÓL Magy a r országra látogat Ox ENSZ főtitkára Felrobbantották az elrabolt lapán repülőgépet Újabb tűz Kossuth-bá nyári Máté ügye az MLSZ előtt Megszólalt a riasztócsengő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden ellátogatott a 25 esztendős csillebérci úttörő nagytáborba. Elkísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A vendégeket Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Nemes Péter és Szabó László, a Sző-. vétség országos elnökségének titkárai, valamint Simon János táborvezető üdvözölte. Ezt követően a vendégek meghallgatták az Üttörőszövetség főtitkárának rövid tájékoztatóját. Ötletgazdagság Ebből egyebek közt kitűnt, hogy a tábornak a nyári hónapokban állandóan több, mint ezer lakója van: kiváló magyar úttörők, valamint külföldi pajtások. Csillebércen — fennállása óta — csaknem 200 ezren táboroztak. A nemrég befejeződött 92 millió forintos nagyszabású rekonstrukció nyomán jelentősen megváltozott a tábor arculata. Új sportpálya és szabadtéri színpad épült. Ősszel, télen és tavasszal egy-egy hónapos időtartammal csapatvezetőket képeznek a táborban e célra épített kollégiumban. Elmondotta még, hogy a tábor programját a hamarosan kezdődő X. VIT jegyében állították össze. A tájékoztató utón Kádár Jánost a tábor főterén az úttörő-: tanács és a többi pajtás nevében Farkas Éva pajtás köszöntötte, aki a táborozó gyerekek életéről szólva többek között kijelentette: érezzük, hogy köszönettel tartozunk a pártnak mindazért, amiben itt részünk van. Kádár János ezt követően felkereste a kisdobos, majd a Vörös Csillag altábort, ahol éppen VIT-vetélkedő, illetve akadály- verseny zajlott. Később a sportpályát nézte meg. Innen a „Csillebérc 25 éve" jubileumi kiállításra vezetett útja. A pórt első titkára nagy érdeklődéssel szemlélte a gazdag, változatos, érdekes anyagot, amely sokoldalúan bizonyítja a gyerekek ötletgazdagságát, kézügyességét. Ebből az anyagból alakítják majd la a tábormúzeumot Kádár János megtekintette még a nemzetközi aszfaltrajzversenyt a tábor főterén, majd betért a közeli úttörópostára. Itt Képes Márta, a jelenlegi hivatalvezető és a már nyugdíjas Mészáros Zoltán — ő 25 évig tevékenykedett a postahivatal élén — üdvözölte és tájékoztatta a posta működéséről. A program a szabadtéri színpadon folytatódott, ahol színes nemzetközi karnevál jellegű műsorral szórakoztatták a táborlakók a vendégeket. Barátság A látogatás befejező aktusaként Kádár János a kollégiumi törővezetőknek, a pajtásoknak, l a tábor valamennyi lakójának. ' Külön meleg szavakkal köszön- I tötte a tábor húsz külföldi or- szágot képviselő csoportjainak | vezetőit. Búcsúzás előtt Szabó Ferenc, I a Központi Bizottság első titká- j rónak és a társaságában levő j vendégeknek átadta a Csillebérc 25 éves jubileuma alkalmá- j ból készült emlékplakettet és ■ emléklapot. Felhőszakadás Pécsett és Baranyában Szinte teljes sötétség borult tegnap délután 16 órakor Pécsre. Sűrű mennydörgés, villámlás kíséretében megeredt az eső. Az utcák pillanatok alatt teljes szélességükben víz alá kerültek. A víz sodrása olyan erős volt, hogy a meredek hegyi utakon közlekedő gépjárművek közül nem egy jónéhany métert visszacsúszott. Szerencsére baleset nem történt. A felhőszakadás kellemetlen hatását fokozta a borsónagyságú jég, amely végigverte a Mecsek déli oldalán fekvő szőlőket, gyümölcsösöket, valamint az óránként 78 kilométer sebességű viharos erejű szél. 16 órától 17 óráig 24 milliméter csapadékot mértek a Misina- tetői Hidrometeorológiai Állomáson. Ugyanitt a tegnapi csapadék összértéke 28,2 milliméter volt. Az esőzés kiterjedt egész Dél- Dunántúlra. Egy jellemző adót: Barcson tegnap 63,2 millimé- ternyi csapadék hullott. A tűzoltóknak több helyre ki kellett vonulniok műszaki mentésre. Az esővíz elárasztotta a Munkácsy úti Rendelőintézet pincéjét, a Kossuth Lajos utcai Állami Biztosító épületének pincéjét, műszaki mentést kellett végrehajtani az Alkotmány utcai Totó-Lottó iroda alagsorában, valamint az Alkotmány utca 2-es számú ház pincéjében. Az Alkotmány utca 34-es számú ház előtt a gázcsőfektetés munkaárkánál megsüllyedt a gázvezeték és ettől a vízvezeték eltörött. A Kertvárosban fővezetéki meghibásodás keletkezett. A Vízművek szerelőinek a Vasváry villához is ki kellett vonulniok a felhőszakadás okozta műszaki hiba elhárítására. épületben találkozott és elbeszélgetett az Üttörőszövetség, valamint a tábor vezetőivel. Elismeréssel szólt a látottakról és arra kérte a mozgalom vezetőit, hogy munkájukat ugyanolyan odaadással folytassák a jövőben, ahogy eddig tették. Hangsúlyozta, hogy a tábor jól kiegészíti a fiatalok körében végzett mozgalmi munkát Fontos, hogy az eddig kialakult helyes irányvonalat kövessék, s ugyanakkor fejlesszék tovább az úttörőszervezet tevékenységét. Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, új sikereket, eredményeket kívánt a tábor vezetőinek, az útBefejeződött a 130 milliós munka Mohácstól az országhatárig megerősítették a gátakat Az 1965-ösnél magasabb árvíznek is ellenállnak a töltések Mohácstól a jugoszláv országhatárig mintegy 20 kilométer hosszú szakaszon megerősítették a Duna déli árvédelmi töltését. A 130 millió forintért — 4 ISIkwf—bMet Bune-gOt 1 700 000 köbméter föld megmozgatásával — épített fővédvonal munkálatait a napokban fejezték be a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési üzemének dolgozói. Az 1965-ös nyári árvíz hatalmas károkat okozott. A dunai töltések alig-alig állták a víz nyomását, erősen megrongálódtak. Bebizonyosodott, hogy ezek a védvonalak a későbbiekben már nem nyújtanak kellő biztonságot. Hasonló nagyságú víztömeget még egy alkalommal nem tartanának vissza. Még 1965-ben — 7 kilométer hosszú szakaszon — megkezdték a mohácsi védvonal helyreállítását, megerősítését. A munkálatok befejezése után, 1968-ban komplex beruházás kezdődött, melynek terveit a Vízügyi Igazgatóság tervezési osztálya készítette. Ennek keretében — 11 kilométeres szakaszon — az 1965-ös árvíz szintjénél 1,3 méterrel magasabbra építették a védvonalakat, szélességüket pedig 6 méterre egészítették ki. Mintegy 2 kilométeres távon hidromechanizációs feltöltést alkalmaztak. A Duna mederanyagát zagyva szivattyúvá I r»yomattak ki a munkaterületre, majd a homok leülepedése után a vizet visszavezették a folyóba. Ezt a meglehetősen ritkán alkalmazható töltésépítést a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat végezte. A beruházás keretében azonban nemcsak a töltéseket erősítették meg. Kölked, Gerechát, Mohács és Béda közelében ösz- szesen négy kilométer hosszú kövesutat építettek, melyek az elleni védekezéskor jelentősen megkönnyítik a közlekedést és a szállítást. Kölkeden és Bókban korszerű gátőrtelepek létesültek. A kétszintes épületekben raktárakat, munkáspihenőket, valamint szolgálati helyiségeket alakítottak ki. Ugyancsak Kölkeden repülő leszálló pályát létesítettek. A folyómenti véderdőket részben újra telepítették, részben „korszerűsítették." Az erdősávok nyár- és fűzfái az árvízkor kialakuló hullámokat megtörik, jeges áradatkor pedig megakadályozzák, hogy a jégtáblák a töltés oldalához csapódjanak. A biztonságot nyújtó fővédvonal földmunkálatainak befejezését a füvesítés követi,
