Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-24 / 192. szám

6 DUN AN I ULI NAPLÓ 1973. július **. A hazugság lélektana f A gondolkodás segítségével if- I merjük meg a világot. A tár- j gyök, jelenségek álopciót, egy­mással való kapcsolatát igazság formájában tükrözzük vissza tu­datunkból. A hazugság a való­ság szándékos meghamisítása abból n célból, hogy másokat ! tudatoson félrevezessünk. Valet on állítás nem mindig hazugság. Nem nevezhető hazug­ságnak a levetíes, a kitérő vá­lasz, ha nem megtévesztő szán­dékú. Az igazság ei.erdités«nek ’ sokféle változatát ismerjük. Aján- j latos, ha nem egyenként, hanem csoportokban szólunk róluk. Nevelési szempontból első he­lyen beszélünk a fejlődési ha­zugságokról. A gyermek életkora- j nak e«sö éveiben nem iiazucüx. ; de nem is mond igazat. A vágv- i ból, dicsekvésből, fantáziából származó ferdítések a fejlődési I hazugságok kisgyenrsekkorban megjelenő hazúgságváltozatok. Némelyik ismert, jeien4os regény- ; író kisgyermekkorában szüleit el­rettentő, valótlan történetekkel ! lepte meg. A gyermek 4—5 éves koráig a mese és fantázia vilá­gában él. A képzelet a játék, a mese összeolvad benne. A fej­lődéslélektan szerint 3—5 éves korig a gyermeknél nem is be­szélhetünk, vagy csak bizonyos i esetben hazugságról. A gyermek realitás érzékében az ötödik életév időszakában for- ! i dulat áll elő. Helyes nevelés és j I fejlődés esetén a valóság és ' j képzelet síkja elkülönül egymás- j tói. A hazugságoknak más vál­tozatai jelennek meg. Elkövetett i hibái miatt a felelősségrevonós j I elől a félelmi hazugságba, vagy a menekülést biztosító védekező 1 hazúgságba, tagadásba menekül. | Az ép gyermek az évek előreha­ladtával egyre jobban alkalmaz­kodik a valósáqhoz. A nevelés tudatosítja benne az igazmondás fontosságát. Kialakul az igazság- érzete és az igazmondás szükség­lete. A 8—9 éves gyermek normái fejlődés esetén szinte valóság- rajongó. Kínosan ügyel arra, hogy igazat mondjon. A kányszerho- zúgság, amellyel keliemetien helyzetből menekül, és a kitérő válasz valóságos fájdalmat, kínt okoz neki. Tud már titkot tarta­ni. Nehezen vehető rá, hogy el­hallgasson valamit. Erős önfe­gyelem szükséges számára ah­hoz, hogy születésnapi, névna­pi, ünnepi meglepetés érdekében alkalmilag titkot őrizzen. A kis­iskoláskor végén mái rábeszél­hető a megegyezésen alapuló konvencionális hazugságra. Kü­lönböző helyzetekben tudja mit kell mondania. Ismerősök, szülök jelenlétét is letagadja a keile- ! metlen látogatók elől. A felső- j tagozatos korban valamivel gya­koribbak lesznek a valódi, szán­dékos hazugságok. Nő a hasznos­sági és érdekhazúgságok szama. Alkalomadtán még a jól nevelt gyermeknek is sajátja lehet a tiltott örömök és vágyak kielégí­tésének letapadása. Az előser- dülés korában, a felnőttektől a társakhoz való átpártolás idősza­kában viszonylag könnyén áll rá a szolidaritás hazúnsáara. Szá­mukra ellenszenves felnőtt valla­tással is nehezen húzza ki belő­lük az igazat. Valótlan ámítás­sal makacsul védik ersvmá«t oi elkövetett csínyek követke »rémiéi­től. Megtanulnak nem saját, ha­nem mások érdel*á«-»en barátság­ból, udvariasságból hazudni. | A serdülők kamasz.os, naavzo- i fásból, dicsekvésből, naqyképü- j ségből a másik nem iránt ébre- j dő érzések elrejtése miatt tér- ! hegnek le ot igazmondás útjá- I ról. Ifjúkorban az önérvénvesi- * tés, az előnvszerzés a kedvező | szinten való feltűnés és haszon- I szerzés lehetnek a hazúasáa elö- j idéző okai. A hazúgsáook nemek i szerint is eltérőek. A férfiak ud- l »óriásból, a fiatal hajadénak j eavmás ..pukkasztóso” céljából I hazádnak. Az érett felnőtt igazat mond. j Ho hazudik, hideg számitásha- I z.úgságok, érdekhazúgságok, an- j tiszociális állítások formájában | sérti meg a valójágot. Egyes j tevékenységkörökhöz is tapadnak j hazúgságváltozatok. A beosztott ! o felettesének, a horgász a ki- bicnek, az eladó a vevőnek, a I szerencsejótékos a környezetének ! hárijónoskodik. Némely sz'Jhá- I mos tibusú égvén minden Tie- j lentésében, megmozdulásában, I egész életfelfogásában hazudik. A szülőknek, nevelőknek képes- I nek kell lenni arra, hogy a fej- 1 ledési hazugságokat mea^ülön- 1 bör.tessék a valódi hazugságok­tól. Jó, ha tudják, hogy a ha­zugságnak léteznek kóros for- .mái. A valóság elferdítése, em­lékezés kiesés, értelmi képesség zavara miatt betegségnek számit és tjsztán nevelési módszerek­kel alig javítható. ElöforJulhot, hogy a gyermeknél az egész lel­kifolyamat zavaráról von szó. Egyes beteaséoek: hisztéria, epi­lepszia, agyvelő és agyhártya­gyulladás a valóság téves meg­ítélésével járnak együtt. A leg­fontosabb. hooY a hazugság faj­táját, célját és indító okát ta­lálók meg a nevelők a overmek- nél. Az igazmondás a szocialis­ta ember fontos tuloidanáóga. A sorozatos hozudozás jenembe‘eg- ség. Mő-~ezi a társas e«v">tté,A«t I és t';''lálja o bizalmatlanság 1 légkörét. A technika korában gépet is használnak az igazság és hcixúg- sáq megkülönböztetésére. Erre a célra szolgál a pszichotechnikai laboratórium hozúgságleleplező készüléke, amely hozzáértéssel al­kalmazva az égvén korábbi ola- pos ismerete esetén viszonvláq kis hibaszázalékkal köze'ithető valősz'n-jséooel az élettani és pszichés t"nete'< megváltozásá­ból deríti ki a hamis állítást. A , hatúaság ellen mégis a legbiz­tosabb avogyszer az emberi őszinteség. NAGY FERENC főiskolai docens Úton Pécsről a Balatonra Zselici tájakon Kaposvárig ! Egy igazi muntásvezér az elleiiforradaimi Magyarországon A Balatonra menni mindig öröm. Elhagyva a várost, csurgó verítékkel, már az első kilométereken ábrándozik az ember: a hullámokról, a naplényről, az esti sörözésről... S maga az utazas ;s mindig újat hozó. A sokszor látott tájak, falvak vál­tozó arcukat mutatják. Kivéve az utat: az emberből kirázza a lelket, az autóból a csavarokat. Szinte teljesen mindegy, hogy Kaposvárra Szigetvár, avagy Sásd leié utazunk. A távolság nagy­jából azonos, s a két út is egyformán korszerűtlen. Talán Szigetvár leié kényelmesebb, hisz addig mégiscsak a 6-oson autózunk. „Tükröző" aszfalton A pellérdi elágazás után jobbra a domboldalon félkész, emeletes épületek magasod­nak: itt épül a Baranya megyei Növényvédő Állomás. Jövőre adják át a létesítményt, s ak­kor Szederkényből ideköltöznek a növényvédősök. ,,Tükröz" az aszfalt a kánikulai forróságban. Üres a rutinpálya is a bodai elágazásnál: kinek van kedve ebben a Hőségben vasoszlopok és kötelek között órák hosszat tolatgatni. Szigetvárig nincs sok új látnivaló: az út mentén a fü­vet kaszálják, a mezőkön arat­nak. Egy-egy szakaszon sűrű, kesernyés füst száll a 6-os fe­lett: égetik a tarlót. Szigetvár előtt, a kaposvári elágazásnál napbarnított emberek árkot ás­nak, a benzinkúttal szemben új épület körvonalai bontakoznak ki: itt emelkedik majd a DE- DÁSZ Szigetvári üzemigazgató­ságának új épülete. Ma még a városban négy helyen szétszór­va vannak az igazgatóság iro­dái, garázsai, műhelyei: az új telepen — mely a jövő év végé­re készül el — együtt lesznek. A zsibóti bekötőút után je­genyefák szegélyezik az utat. Itt-ott foghíjason, pedig kár értük. Sőt, a Balaton-felvidéken, a Tapolcára vezető út mentén védetté is nyilvánították a jege­nyesort. Az új utak mentén pe­dig — közlekedésbiztonsági okokból — nem ültetnek ilyene­ket. A mozsgói elágazásig ki­tűnő az út: nemrég készült el a néhányszáz méter hosszú új szakasz, levágták a veszélyes kanyart, elkerülték a bukkanót, új hidat építettek. De innen aztán jó húsz kilométer olyan szakasz következik, amelyen nem igen lehet hatvannál töb­bet menni. Szigetvár óta az első község Szentlászló, amely most már nemcsak Szentlászlóból áll: az idei tanácsválasztások óta köz­igazgatásilag ide tartozik Bol- dpgasszonyfa, Antalszállás és Zöcsketeleo is. Szentlászló la- k'-'ssána Zöcsketeleppel együtt 965 fő. A község nevével az 1773-as hélyséanévtárban ta­lálkozunk először. Abban az időben horváfok lakták, később németeket telepített ide q'óf Festeres Lajos, a község és a környék akkori földesura. 1947- ben sokon költöztek ide a Fel­vidékről is. He a község Ipkos- sáoónok többsége ma is német­ajkú. A falu igazi fejlődésnek az ötvenes évek elején indult: a II. ötéves tervben villanyt ka­pott, 59-ben hat tantermes is­kola épült, később orvosi ren­delő, aztán 67-ben elkészült a törpevízmű, amely Boldogasz- szonyfát is ellátja ivóvízzel. Mór csak a művelődési ház hiányzik a létesi'mények sorából . , . 1970-ben Búzakalász néven enyesüit három tsz, a szentlász- lói, a boidogasszonyfai és az al- mamelléki. A szentlószlói Búza­kalász ma már eoyre erősödik, nem réq építettek szarvasmar­hakombinátot, s a növendékál­latokból jelentős mennviségben exportálnak Olaszorszánba. A lakosság többsége a tsz-ben dolgozik, de sok szentlószlóinak nyújtanak megélhetést a szi­getvári üzemek — a Cipőgyár, a Konzervgyár — és a Kapos­vári Építőipari Vállalat. „Szor­galmas emberek a szendász- lóiok” — móndTn' Öíé'ei Rózsa vb-titkór. „Hét és fél millió fo­rint a lakosság betétállománya.” Népművészeti hét kezdődött Baiatonföldváron ! Népművészeti hét kezdődött j tegnap Baiatonföldváron a So- ) mogy Megyei Tanács művelő- j désügyi osztálya, a Balatonlöld- j vár községi tanácsa, a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ és a Siótour rendezé­sében. A rendezvénysorozat el- j ső eseménye a ba/atonlöldvcri üdülőhelyi klubban megnyílt népi kerámia kiállítás volt. A kiállításon Pozsár Lajos népi iparművész alkotásait látha'.ia | a közönség. Este az üdülőhelyi klubban folklórbemutatót tar- J tottak, amelyen a siófoki Ba’a- ] ton Táncegyüttes adott műsort, \ énekes-táncos népművészek közreműködésével. Július 26-án, a karádi népi i együttes és a balatonboglári Boglárka táncegyüttes lép lel. | A népművészeti hét kiemelke- \ dő eseményére, a hetedik du­nántúli néptáncos találkozóra július 28-án kerül sor. Az egyensúlyozás magasiskolája A nyugat-német 78 éves Marco nevű artista páratlan egyen­súlyozás) gyakorlatot mutat be a cirkusz lelkes nézőinek. Mint képünkön is látható: Marco a szójában tartott tőr hegyén kar­dot egyensúlyoz, azon egy üveg­lap, amelyen négy borospohár, azok tetején újabb üveglap, amelyen eqy gyertyatartó áll — égő gyertyákkal. ÄZ újságírót ol)'1kor be­----------------------------------- szelni hív­ják: tartson tájékoztatót külön­böző időszerű kérdésekről gyá­rakban, intézményekben, isko­lákban. Az ilyenfajta invitálá­sokban az a jó az újságíró szá­mára, hogy a hallgatók rend­szerint kérdeznek is, kifejtik véleményüket az adott témáról, s az eszmecseréből következtet­ni lehet ötven-hatvan vagy még több ember hangulatára, tájé­kozottságára. Viszont esetenként „kényelmetlen", hogy ezeken a találkozókon jóértelemben vett szónoki képességekre is szük­ség lenne, mert egy-egy mon­dat vagy gondolatsor megfo­galmazásakor nem lehet hossza­san töprengeni, rágni a toll végét, mint írás közben. Ez jutott eszembe a minap is egy Balaton-parti ifjúsági tá­borban, miközben verejtékez­ve kerestem a helyes kifejezése­ket a figyelő szempárok előtt. Hiába, szónoknak születni kell, de legalább is meg kell tanulni a nyilvánosság előtti tartalmas és gördülékeny beszéd forté­lyait, gondoltam és egyszeriben felötlött bennem egy nemrég olvasott életrajzi regény főhő­se, Vági István példája. Mert ő egyéb erényei mellett kitűnő szónok iS volt, páratlan tehet­ségű néptribun, okos és bátor forradalmár a két világháború közötti Magyarországon. Az estébe hajló belpolitikai tájé­koztatón ezt hangosan is el­mondtam a fiataloknak és meg­kérdeztem, hogy hallották-e Va­gi István hírét, esetleg tonul- tak-e róla. Az elöl ülők a fejü­ket rázták, hátrább meg hall­gattak. így hát elmondtam, amit tudtam erről a kivételes képességű munkásvezérről, aki ha élne, most volna kilencven esztendős. Dátum szerint július 24-én. Gyermekkorában senki sem sejthette, hogy a szegénysorsú — mezőgazdasági cseléd-csa­ládban növekvő és már nyolc­éves korában munkát vállaló Vági Istvánból idővel a magyar munkásmozgalom egyik kitűnő egyénisége lesz. Küzdelmes és hányatott inasévek után építő­munkásként szabadult, mint ács- seqéd. Szakmájában is kiugró tehetséget árult el, rövidesen pallér, vagyis munkavezető lett, s gondolkodó ember lévén egy­szersmind érdeklődni kezdett a politika, a haladó mozgalmak iránt is. Tizenkilenc éves korá­ban belépett a Maoyarországi Szociáldemokrata Pártba, az es+éket eszmecserékkel, az éj­szakákat lázas olvasással töltöt­te, neve gyorsan ismertté és népszerűvé vált az építőmunká­sok körében. Az első világhábo­rúban behívták katonának. A háború után a Magyarországi Ácsmunkások Szakszervezetének vezetőségébe választották, maid 1919 tavaszán tagja lett a MÉ- MOSZ végrehajtó bizottságá­nak. A Tanácsköztársaság vé­delmére önként jelentkezett és az éoítőmunkás zászlóalj politi­kai biztosaként harcolt a Ma­gyar Vöröshadseregben. Igazi forradalmárrá mégis a huszas években érett. S ez nem kis szó, mert éppen ez a kor volt a Tanácsköztársaságot kö­vető véres és kíméletlen megtor­lás, az ellenforradalmi terror évtizede, a legcsekélyebb hala­dó megmozdulást is kegyetle­nül eltiporták, börtön vagy ha­lál várt a forradalmárokra. A szociáldemokrata párt vezetői meghunyászkodtak az ellenfor­radalmi kormány előtt, megszü­letett a hírhedt Bethlen—Peyer paktum, amely lényegében sem­missé tette a munkásság egye­sülési és gyülekezési jogát, kor­látozta a szakszervezetek műkö­dését, lemondást jelentett a mezőgazdasági munkásság szer­vezéséről. Igaz, a megegyezés révén több ezer munkás szaba­dult ki az internáló táborokból, de ugyanakkor a tömegeket megfosztották elemi politikai jogaiktól. Ez utóbbi ellen lépett fel sza­vakkal és tettekkel Vági István, aki ekkorra mór a szociálde­mokrata párton belüli ellenzék vezéralakja volt. S minthogy o párt hivatalos vezetői továbbra is a maguk nótáját fújták a harc feladásáról és a Horthyék- kal való megegyezés további lehetőségeiről, majd ki is zárták Vági Istvánt, ő Becsbe ment, kapcsolatot keresett és talált az osztrák fővárosban élő emigráns kommunista vezetők­kel. 1925 tavaszán ilyen előzmé­nyek után alakult meg vezeté­sével a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely az első és az egyetlen legális forradalmi párt volt az ellenforradalmi Ma­gyarországon. Hallatlan szemé­lyes bátorság, sőt, vakmerőség, kivételes szervezőkészség, takti­kai érzék kellett az új párt lét­rehozásához és fenntartásához két éven át az intézményesített terror légkörében. A Magyar Szocialista Munkáspártról ugyanis nemsokára a politikai rendőrség is tudta, hogy a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának legális fedőszerve és eszeveszett hajszába kezdtek el­lene. Vági Istvánt többször is le­tartóztatták, de mindannyiszor megmenekült a hosszabb bör­tönbüntetéstől. A bíróságot újra és újra zavarba hozta ragyogó logikájával, vitaképességével, cáfolhatatlan érveivel. Amikor végül 1927-ben négy és fél évi fegyházra ítélték, már képzett marxista, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Központi Bi­zottságának tagja volt. Kisz^badu'ása _ut°n °-------------------------------------- Szovjet­unióba emigrált. A sors fáj­dalmas igazságtalansága, hogy az ácslegényből lett munkásve­zér, a harcos, nagytudású forra­dalmár a harmincas évek végén törvénysértések áldozata lett. Halála elkeserítsen értelmetlen volt. de értelmes, harcos élete példa lehet minden kommunis­ta számára. A . J. ÜZEMI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKÖT FEJLESZTŐI MUNKAKÖRBE. waiamint egy TECHNIKUST MŰSZAKI RAJZOLÓI MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK. Jelentkezés a műszaki fejlesz' tési osztályvezetőnél MEZŐGÉP Cserkút Megközelíthető az újmecsekaljai végállomástól, a 26-as autóbusszal. Gumidominó? — Pohaiat? — kérdi a csa­pos. — üvegből iszom — nézek a csaposra és megütközést imi­tálok. Ismerem ennek a „krics- minek” az íratlan törvényeit, nem szabad kilógni az átlag­ból, mert gyanússá válik oz ember. Félre állok a söntés pléhszegélyének végéhez, kö­nyököm a pult sarkán, hátam az ablakpárkányán. Zsibong a környezet. A csapos tovább bontogatja a sörös fio­lákat. „Második Ferdinánd", alias Lakatos Ferdinánd építő­ipari segédmunkás emeli a hü­velykujját, jelezvén, hogy csere következik, mármint újabb kő­bányai világost kíván leeresz­teni a gyomrába. Amikor kézbe veszi az üveget, csókot cup- pant o csapos mié, maid szó­ban is köszönetét mond: — Csókolom a káderlapodat, La- joskám. Ferdinóndot régóta ismerem. A szálláson találkoztunk először. Most is mellém oldalog. Végig­fut rajta a pillantásom. Ez a Ferdinándi — így hívtuk öt ba­ráti alapon — semmit sem változott. Patinás, kifényese­dett kosz borítja az egész em- i bért. Ruháját, cipőjét, kezét, j nyakát. Mór menetközben előre nyújtja az üvegét és az üveg nyakával, keresztbe fordítva koccint velem. Egy hajtókára fél üveggel ereszt le a torkán. Nem nyel közben, egyenesen a qyomrába folyik az ital. — Hogy vagy? — Kiraktak a telepre éjjeli­őrnek, (ele gázsival — szólt bánatos hangon, Alighanem ez a lelkiállapot kényszerítette ar­ra is, hogy gyorsan leeressze azt a félüveg sört, amit az előző hajtókából meghagyott, üresen vette le a szájáról az üveget, majd fejével a csapos felé intett, de azonnal nekem is bólintott. Értettem a néma játékot. Beleegyezésemet kérte, hogy a kontómra rendeljen még egy üveggel. Amikor intettem, hogy lehet, hüvelykujját mutatta a Lajosnak és hozzá tette: — A barátom fizeti! Amikor újra koccintottunk, megkérdeztem „Ferdinóndot", miért helyezték a telepre éjjeli­őrnek, fele fizetéssel. — Mert a főnököm nem tud­ta elrágni a főtt tojást, tiszte­lettel — nézett a szemem kö­zé. Ezt az örökös tisztelettel jelzőt még a börtönben tanulta meg. — Igenis, tisztelettel. Ér­tettem, tisztelettel. Lakatos Fer­dinánd, tisztelettel. Meqyek, tisz­telettel. — Bár mások előtt ta­gadta, hogy ez a választékos beszédmód nem hajdani gyerek­szobájában ragadt ró, honem a sitykón. Elintézte annyival, hogy kultúremberek vagyunk, nem pe­dig barmok. — A főtt tojást? — Azt, a gumidominót, tisz­telettel. Szemrehányóan néztem rá, kortyoltam az üvegből, anél­kül, hogy koccintottam volna vele. Lássa, hogy nem hiszem, amit mondott, inkább hagyjuk az egész marhaságot. Valószínű fegyelmit kapott, mert berúgott és nem jelent meq a munka­helyén, esetleg más szabály­talanságot vétett. Persze „Ferdi­nándi" nem buta gyerek, olvas­ni tud az ember arcáról. — Nem hiszed? — Nem. — Pedig igaz. Amikor fizettem, a csapos megkérdezte, hogy a gumido­minóét fizetem-e. Mondtam, hogy igen és intettem „Ferdi- nándinak”, egyet még lehajthat 0 számlámra. Elköszöntem, Utánam jött és sértődötten rámszólt: — Elmondom o főtt tojást. Elmondta. Valahonnan ka­pott egy gumiból készült tojás­szeletet, Pontosan olyan volt, mint a valódi főtt tojás, ame- , lyet szép, egyenletes szeletekre i vágnak és a vajas szalámis í kenyérre teszik. Ilyen szendvi­cseket készített ő is. Aztán megkínálta a főnökét eggyel. Haverjai tudtak a gumitojásról, s majd megpukkadtak a vissza­fojtott röhögéstől, amikor a „nagy főnök” rágta, forgatta a szájában a tojást, s nem tud­ta, merre forduljon el kínjában. Végül aztán kiderült „Ferdinán­di” trükkje. A kocsmában is el­mesélte, hogy gumitojóst etetett a góréval, de senki sem hitte el neki. Azóta csúfolják gumi­dominónak, sőt vannak, akik kétségbe vonják, hogy ő lenne Második Ferdinánd, mert az is meglehet, hogy ő Napóleon. Gozdagh István Megszűnik a „hullámvasút' szenek, Hoffer János faragó- népművésznek a munkáiból ál- ; landó kiállítás nyílt a művelő­dési házban. A boldogasszonyfaiak több- j sége a szentlószlói téeszben dolgozik, de sokan járnak ót Szigetvárra, Kaposvárra. Rend­szeres munkásjáratok szállítják a dolgozókat a városokba. Antalszállás fölött a dombol­dalban téglagyár kéménye füs­töl. Itt, a gyár mellett húzódik a megyehatár: innen már So­mogybán kanyarog az út. Fenn a tetőn sűrű erdő, lombalagúton gurulnak le Bőszénfáig. Pár ki­lométer a dombok között, a jel­legzetes zselici tájon és Simon- : fa után a kanyarban egy pilla­natra feltűnik Kaposvár. Néhány kanyar a két éve „megfejelt” sima, de keskeny úton, s egy dombhajlatból minden átmenet nélkül befutunk Kaposvárra. Somogyország fővárosából tet­szés és úticél szerint három irányban is lehet elérni a Ba­latont. Boglár, Szántód és Lelle felé . .. Panics György A szigetvár—kaposvári út leg­elhanyagoltabb szakaszát, Szentlászló és Boldogasszonyfa között, javítják — megszűnik a hullámvasút. Az Antalszállással együtt 647 fős Boldogasszony­fa neve 1258-ban szerepelt elő­ször írásos emlékben Orriián néven. Mai nevét a pannonhal­mi Szent Benedek rend adta a falunak. A község a XVI. szá­zad második felében teljesen elpusztult, s 1733-ban bukka­nunk ismét a nevére. Ettől az időtől a község és környéke az Igmándyak birtoka. Ök építették 1820-ban a ma is álló kastélyt. A műemlékjellegű, jobb sorsra érdemes épületben keltetőállo­mást üzemeltet a Baranya me­gyei Mezőgazdasági Vállalat. S még egy érdekesség a község történelméből: Forszsek Sándor, Boldogasszonyfa egykori földes­ura tábornokként harcolt a 48-as szabadságharcban. Sírja ma is ott áll a boldogasszonyfai temetőben. S egy látnivaló, amelyről valószínűleg kevesen tudnak: a falu híres népművé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents