Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-24 / 192. szám
19T3. hiflus *«. DU N AN I UL I NAPLÓ Pillantás a szakosított telepekre Árnyoldalak és nehézségok A Baranya megyei Bevételi Hivatal vizsgálódásai Az első télév tapasztalatai Az exportőrük derűlátása és aggodalma Jó lenne mór egyszer nagyító alá venni az újonnan épült szakosított állattenyésztő telepeket, elemezni a tapasztalatokat, mi az, amit jól, mi az, amit rosszul csináltak a gazdaságok és a kivitelezők, legfőképpen: mennyire jövedelmezöek ezek a beruházások? Nos, teljes képet egyelőre nem formálhatunk. Még nem készült el valamennyi szakositott telep, de az elkészültek jó része sem állt még be. Ennek ellenére már folynak különböző vizsgálatok, amelyek megfelelő jelzésekkel szolgálhatnak. A Baranya megyei Bevételi Hivatal szakemberei éppen most készítenek tájékoztatót tapasztalataikról. Cikkünk témáját az ő vizsgálódásaikból merítettük. A megállapítások, különösen a jövőre nézve, feltétlen tanulságokkal szolgálhatnak. Áz elszámolások szabálytalanságai Annyit előre kell bocsátani, bár köztudott, Baranya gazdaságai az országos átlagot jóval meghaladó mértékben vették ki a részüket a szakosított állat- tenyésztő telepek építésében. Ezek a telepek nehezen álltak fel, s talán még nehezebben népesülnek be. Kétségtelen, a gazdaságok, amikor belevágtak a teljesen újba, nem kis terheket vállaltak magukra. Az építkezések időközben tetemesen megdrágultak, s akik le is nyelték a békát, újabb nehézséggel kerültek szembe: nem maradt pénzük az istállók betelepítésére. Ami a pénzügyi ellenőröket illeti, osztoznak, megértik a gazdaságok gondjait, amelyekkel küszködnek. Attól azonban óva intik a gazdaságokat, hogy a nehézségek közepette pénzügyi szabálytalanságokba sodródjanak. Az ilyesmire előbb- utóbb fény derül, hiszen a Bevételi Hivatal valamennyi szakositott telepnél megvizsgálja az állami támogatás igénybevételének jogosságát. A pénzügyi szabálytalanságok a beruházások teljesítményértékének elszámolásával kapcsolatosak. A műszaki szakértőket azonban nem lehet becsapni. A baranyahidvégi szakosított sertéstelep elszámolásakor például a termelőszövetkezet az építési egységárat o rendeletektől eltérően alkalmazta és el nem készült létesítményt is leszámlázott. A mérleg szerinti teljesítményértéket 3,3 millió forinttal kellett csökkenteni. A szabadszentkirályi tsz saját vállalkozásában építette szakosított sertéstelepét. Itt is többet használták a ceruzát, azaz meg nem valósított létesítményekről fiktív tételeket építettek be az elszámolásba. így lett a 43,8 millió forintos teljesítményből 46,5 millió forint. Erre természetesen nem jár állami támogatás. Ba- ranyahidvéget 1,8 millió, Szabadszentkirályt 2,3 millió forint visszafizetésére kötelezték. Ez persze még egyéb pénzügyi szankciókkal is járt. A takarékosság bosszúja A revizorok állítják, aki annak idején gyorsan kapcsolt, a 70 százalékos állami támogatásból saját építőbrigádja segítségével egy-kettőre tető alá hozhatta szakosított telepét. Vannak példák, amikor ebből a hetven százalékból ragyogóan kijöttek. A képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a gazdaságok sokszor gondban voltak, kivel építtessék meg szakosított telepeiket. Eléggé jellemző a példa, íme, az egyik baranyai sertéstelep kivitelezésében hányán is vettek részt. A termelő- szövetkezet maga, ezenkívül egy tanácsi építőipari vállalat, eqy építőipari szövetkezet, egy TÖVÁL, három kisiparos, egy tsz épitőbriqád és egy fogyasztási szövetkezet, továbbá a szerelő vállalatok, két pécsi, egy bala- tonboglári, egy dunaújvárosi és eqy budapesti. Vajon hogyan sikerült összehangolni a tengernyi kivitelező munkáját? A jövőben egy-egy ilyen nagy program elindításokar bizony a hátteret is biztosítani kell. Nem egyszer találkozni műszaki megoldásukban korszerűtlen telepekkel, máskor meg valóságos betonerődítményekkel. Most hagyjuk, hogy tervezői vagy kivitelezési hiba, mindenesetre rendkívül szomorú, ha a hizlalda hőszigetelő álmennyezete már egy éves használat utón felújításra szorul, mert a póralecsapódás következtében a dróthálós szigetelőréteg elrothadt, megette a rozsda. Bizony, az üzemelés során sok műszaki gond jelentkezik. Egyes takarékossági törekvések pediq rendkívüli szűklátókörűségről tanúskodnak, nem kis kárt okozva. Eqyik termelőszövetkezetünk sertéstelepén tervezői hozzájárulással megspóroltatta a villany- motorok elektromos védelmének felszerelését. A motorok a túlterhelés miatt sorozatosan leégtek, s emiatt a szövetkezet nemrég kért és kapott megközelítően ötmillió forint értékű terményszárító beszerzésére és létesítésére ártámogatási okiratot. Az ártámogatás mértéke 30 százalék. Ugyanakkor a szövetkezetnek az új beruházás mellett korábbi, öt évvel ezelőtt megkezdett öt beruházását kellett volna már befejeznie és pénzügyileg elszámolnia. A befejezetlen és pénzügyileg el nem számolt beruházások teljesítményértéke 3,6 millió forint, amelyből 1,7 millió az állami támogatás. A pénzügyi . elszámolás halogatásáért a szövetkezetét 220 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték. Vajon szükség van-e erre, s arra a bizonytalanságra, amit eqy újabb beruházás terhei jelentenek? Elkerülni a jövőben Nem akartunk sötét képet festeni, hiszen az új szakosított telepek komoly nyereséget jelentenek Baranyának és az országnak. Csupán — és elsősorban pénzügyi oldolról — árnyoldalait ismertettük ennek a nagy programnak, amellyel természetesen a gondok is velejárnak. A helyzetet ennél sokkal alaposabban elemezni kellene, hogy a jövőbeni esetleges újabb fejlesztések során ezeket a buktatókat elkerüljük. Miklósvári Zoltán Senki se irigyelje az íróasztalt: a mellette ülők most valóságos ügyviteli rabszolgák. A vállalatok és szövetkezetek könyveléseiben ezekben a forró napokban izzadják ki a gazdálkodás e ső félévi mérlegét. Időbe telik, mire elkészül, a mérlegadatokat csak azután összesíti a Bevételi Főigazgatóság és a KSH. A megye gazdasági fejlődéséről tehát még nem formálhatunk pontos képet, beszélni azonban már beszélhetünk róla. Itt van mindjárt a gazdasági jelzőtábla, amelyet a KSH adott ki az első öt hónap eredményeiről. Nagyon biztató oz ország gazdasági helyzete. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a szocialista ipar bruttó termelése 6 százalékkal volt magasabb — ezen belül a könnyűiparé 12 százalékkal —, nagyrészt a termelékenység fokozódásának eredményeként. Kedvezően alakult a külkereskedelmi egyenleg is. Az öthavi export 18 százalékkal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest, míg az import a tavalyi szinten alakult. Árnyékok a bőr világpiacán Ezekután lássunk valamit Baranyából! Azokat a vállalatokat szólaltattuk meg, amelyek A Bólyi Állami Gazdaság feketekapui sertéstelepe. Fotó: Szokolai különösen érzékenyek a külhoni piacok változásaira. A Pécsi Kesztyűgyár első félévi termelési értéke jóval magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ok: 40—50 százalékkal emelkedtek a bőrárak és ezt az emelkedést természetesen a kesztyűárakban is érvényesítették. Ettől függetlenül a termelés is emelkedett, mintegy 2 százalékkal haladja meg a tervezettet. A termelési értéket növelte az első félévben tető aló hozott bőrruházati üzem, amelynek termelése az idén eléri a húszmillió forintot. A Kesztyűgyárnak tehát az első félévben jól kijött a lépés — ahoay Naqy Károly főkönyvelő fogalmazott —, s minden reményük megvan arra, hogy a gazdálkodós mutatói az idei esztendőben terveik szerint alakulnak. A másik naay exportőrünknél, a Pécsi Bőrgyárban már nem ilyen derűlátóak. Év e'e- jén, amikor a tervek készültek, gyorsan emelkedő árakra számítottak a vilóapiacon. Sajnos, az árak nem úgy alakultak, ahoqyan gondolták. Bár a termelés mennyisége megfelel a tervezettnek, a külföldi szállításoknál gondok jelentkeznek, mind a mennyiségben, mind pedig az árban. Az árnyékok elsőként a nyugatnémet piacra vetítődtek, ide irányul kivitelük eqyötöde. Arról van szó, hogy válsáaba került a tőkés konfekcióipar, sokan tönkrementek, egyre kevesebb ruházati bőrt vásárolnak, egyre nehezebb a Bőrgyárnak eladnia. A válság magyarázata: a szocialista országok ruházati ipara elárasztotta konfekcióval a nyugati piacot. Nagy Lajos, a Pécsi Bőrgyár főkönyvelőié elmondotta, folvik a piac átértékelése. Még több bőrt adnak el a hazoi ruházati iparnak, hoay konfekcióként vigyük ki bőreinket, s íqy biztosítsák a piacot. Ezen felül a nappá bőrök — erre fokozódó a kereslet — és a cipőgyártásra is alkalmas sertés ruházati bőrök termelésének fokozását tűzték ki .célul. A piaci gondok és az újonnan bevezetett exportadó következtében év végére kevesebb nyereségre számítanak. A tavalyi egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés így aligha lesz több kéthetinél. A Carbon elégedett Sikeres első félévet tudhat maga mögött a komlói Carbon Könnyűipari Vállalót, annak ellenére, hogy az anyagellátásban problémák mutatkoztak. Tavaly 370 millió forint volt a termelési érték, az idei terv 410 millió forint. Ennek megfelelően az első ‘élév eredménye: 202 millió forint (a tavalyi első félév: 168 millió forint), s ezen belül az export a terveknek megfelelően alakult, a nyereség pedig nagyobb a vártnál. Amint Farkas Antal főmérnök elmondotta, a termelési többleteket az újonnan belépő falusi kisüzemek: az eredményjavulást a termelékenység fokozódása és a jobb szervezés adta. A Carbonhoz hasonló termelési és export ígéretekkel indult az év elején a Pécsi Vegyesipari Vállalat is. Az idén termelésének nagyobb részét, 44 millió forint értékű ruházati cikket küldenek exportra. Maneskó Ferenc igazgató: „Piacproblémáink az első félévben nem voltak, a termelés, az export és a nyereség a tervek szerint alakult." {— mz —) 40000 vendég Szegeden A hét végén mintegy 40 000 vendég érkezett Szegedre, a szabadtéri játékok soronlévő előadásainak, az ünnepi hetek kiállításainak és szórakoztató rendezvényeinek megtekintésére. Az idegenvezetők a hazaiak mellett bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli turistacsoportoknak mutatták tjei a várost, az építészeti érdekességeket, a műemlékeket. Sakfffln keresték fel az egyetemi füvész- kertet, ahol a hazai növények nyári virágpompájo mellett most bontják szirmukat az indiai lótuszok is. A fogadalmi templom több mint tízezer sípos orgonáját péntektől naponta megszólaltatják az érdeklődőknek. Sokan tekintették meg a zsinagóga impozáns épületét is. A külföldiek legtöbbje felkereste a Tr- sza-parti halászcsárdákat és a folyómenti strandokat. éves motortekercselési és sze- t relési költsége 346 ezer forintra rúgott. A takarékoskodás megbosszulta magát. Az elektro- j mos védelem felszerelése 90 { ezer forintba került volna, az j éves motortekercselési költségek j nem egész egyharmadába. Említettük, a szakosított tele- j pék benépesítése nagy terheket ! ró a gazdaságokra, baj van a telepek kihasználtságával. A Bevételi Hivatal szakemberei elmondják, általános tapasztalat, a beruházások eldöntésénél sokan csak az állami támogatást nézték, nem vették komolyan a beruházás forgóeszköz vonza- tát, a betelepítés költségeit. Komoly összegekről van szó, s erre nincs banktámogatás. Olyan megoldásokat azonban nem szabad keresni, ahogyan azt Szabadszentkirályon csinálták, Fiktív adásvételi szerződést kötöttek a tagokkal, mintha a tehénlétszámot a háztáji borjúszaporulatból kívánnák biztosítani. Mindehhez 1,2 millió forint jogtalan állami támogatást vettek igénybe. A fiktiv adásvételi szerződéseket később érvénytelenítették. de az állami támogatást már nem térítették vissza. A visszafizetésre természetesen intézkedés történt. A szövetkezet ezzel méa nehezebb helyzetbe hozta magát. Az állami támogatásokkal megvalósuló szövetkezeti beruházások okiratainak felülvizsgálata, során a Bevételi Hivatal azt is megállapította, hogy egyes termelőszövetkezetek saját feilesztési alapjukat is meghaladó beruházásokat határoztak el, Például a siklósi tsz Ahol a boszorkány porok iratait őrizték Séta a belvárosban A z idei Szegedi Szabad- ” téri Játékok is bizonyára számos érdeklődőt vonzanak Baranyából a Tisza- parti városba. Az esték kimagasló művészi élménye mellett azonban érdemes kisebb sétákat tenni a belvárosban. Az előadások kezdete előtt induljunk el kissé korábban, és ismerkedjünk meg ennek az alföldi városnak néhány nevezetességével. „Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott, / Petőfi Zoltán erre ballagott. / Érzem, hogy az öreg Tisza felett, / Az örök élet csillaga remeg." — így ír Juhász Gyula, a költő Szeged című versében. Valóban az eaész város egy történelemkönyv. Sétánk során minden utca és minden tér tartogat egy parónvi emléket az elmúlt századokból. Kezdiük városnéző utunkat Szeged központi terén, o Széchenyi téren. Ez o belváros szíve, Pécshez hasonlóan. Az érdeklődő rövid szemlélődés után megpillantja a barokk építésű Tanácsházót. Karcsú tornyáról irta Babits: „olyan, mint eqy holdfényben táncoló, csipkekötés menyecske”. Közvetlenül mellette áll a városi irodaépület, amely a múlt század zéqe felé épült. Az előbb említett két műemléket a Sóhajok hídja köti össze. A fő épületben kapott otthont a Csongrád megyei Levéltár. Valaha itt őrizték a hírhedtté vált boszorkány-porok iratait. Északnyugat felől a teret az eklektikus stílusú Jerney- ház zárja le, míg a keleti oldalán a Tisza Szálló helyezkedik el. Nagyterme a város zenei életének méltó színtere. A Széchenyi tér déli részét a négy utcára nyíló Kiss Dávid palota határolja. A központi térről nyílik a város egyik legforgalmasabb utcája, a Kárász utca. Az 5. szám alatt van a romantikus stílusú Eisenstadter-ház. Innen a Klauzál térre jutunk, ahol a legszembeötlőbb a Kossuth Lajos bronzszobor. A Klauzál tér 8. szóm alatti eklektikus Lengyel-házban lakott a 48-as miniszter — a tér névadója — Klauzál Gábor. Ettől nem messze található a Kárász-ház, amely klasszicista építésű és udvara árkádos megoldású. A Kárász utcától néhány percnyire, a Lenin körúton épült a városképi jelentőségű Doránszky ház. A körút a Dugonics térbe torkollik. Északi oldalán áll a Vajda-ház. Első emeleti lakásában Balázs Béla lakott. A tér bal oldalán helyezkedik el a József Attila Tudományegyetem központi épülete. Előtte a költő egészalakos bronzszobra. E tér szomszédságában lévő Árpád térről nyílik a Jókai utca, onnan pedig az Aradi vértanúk tere. A tér közepén II. Rákóczi Ferenc bronz-lovasszobra áll. Délről a teret a Porta Heroum, a Hősök kapuja határolja. Rerrich Béla építészről kapta nevét a szomszédban lévő kis terecske, ahol a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata található. Sétánk során megérkeztünk a Dóm térre. Az Aradi vértanúk teréről árkádos kapun jutunk erre a csodálatos városrészre. Ide jövünk vissza este, az előadások kezdetére. A Fogadalmi templom, felső-olaszországi neo- román stílusban épült e század elején. A székesegyház külső és belső kiképzése egyaránt csodálatos. Érdemes hosszabb időt eltölteni megtekintésekor. Több mint tízezer sípos orgonája Európa egyik hangszer híressége. Ha délben járunk a Dóm téren, a harangszó után felkapjuk fejünket, mert a tér déli oldalán a Kémiai Intézet fölött megszólal a zenélő óra. Előbukkanó alakjai az egyetem professzorait és diákjait mintázzák meg. Az órát Csury Ferenc szegedi órás készítette. A téren árkádos épület fut körbe. Itt létesült a Nemzeti Emlékcsarnok, a Szegedi Pantheon. Domborművein megjelennek a magyar tőr. ténelem, irodalom és a művészet kiválóságai. Álljunk meg egy pillanatra a téren lévő szerb templomnál. Közvetlen szomszédságában egy hét emeletes épület homlokzatán Makrisz szobrászművész Sellő a Tiszán című alkotása látható. Az Oskola utcán keresztül a Roosevelt térre sétálunk. Innen ível át a Tiszán a közúti híd. A tér parkosított északi oldalán van a Kultúrpalota. Ebben kapott helyet a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Képtár. Hamar megpillantjuk a két oldalon elhelyezkedő Móra és Tömörkény szobrot. A múzeumot és állandó kiállításait feltétlenül tekintsük meg. A múzeum mögötti vársétányon végighaladva az egykori szegedi vár romiait láthatjuk. A vársétány és a Lenin körűt találkozásától nem messze helyezkedik el a hajóállomás. Sétánkat a Lenin körúton fejezzük be. A 6. számú házon eay emléktábla jelzi, hogy itt élte utolsó éveit a város tragikus sorsú költője, Juhász Gyula. Beesteledett. Ideje elindulnunk a Dóm térre, az előadások színhelyére. Az út bizonyára már ismerős lesz. A Tisza felől fújó esti szélben o már idézett költő verssorai csengenek fülünkben: „Az Alföld szíve megdobbant, a földből / Kikelt karcsú Dalotok sora, / Mindennap újabb alkotást'köszöntött / A fiatal városnak mámora.” Füzes János
