Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-23 / 191. szám

Az INTER AG tartja ajánlatát. PaMéliáz „kSiaifakezásbóí" Nagyon sokáig váratott ma­gára — Európa-szerte az autós­élet nélkülözhetetlen kelleke a parkolóház —, s most mégis haj­lamos lenne az ember megkér­dezni: szükség van-e rá? A budapesti Martinelli téren a hónap elején nyílt meg az ország első parkolóháza, amely­ben 347 gépkocsinak van hely. Csütörtökön délelőtt 11-kor a néhány „tulajdonosi” gépkocsin kívül mindössze 11 (!) alkalmi parkoló autót láttunk az alsó szinteken. Ugyanakkor a parko­lóház körül egyetlen talpalatnyi hely nem volt, szabályosan és szabálytalanul veszteglő jármű­vek foqták körül az épületet. — Nálunk még szokatlan, hogy a parkolásért fizetni kell — mondta erre Halász Sándor, o parkolóház vezetője. — Egy órára 5 forint (bárhol Európá­ban kb. ennyit kell fizetni), ezért fedél alatt van a kocsi, nem kell félteni a rongálódástól ... Olcsó a közterület Szó van arról, hogy a Belvá­rosban hamarosan megszigorít­ják a parkolást és egy-két éven belül felszerelik a parkoló-órá­kat is, akkor bizonyára fellendül a parkolóház forgalma is. Most inkább külföldiek a vendégek, akik otthon megszokták, hogy parkolni, közterületet foglalni csak pénzért lehet. Nálunk még olcsó a közterület. Egyelőre naponta 50—60 gép­kocsi fordul meg itt, a csúcs 90 volt, A 8 emeletes épületben 16 félszinten helyezkednek el a ko­csik — ezt a részt a Fővárosi Garázsipari Vállalat kezeli —, ni alagsorban van az INTERAG- Shell szervizállomás, a földszin­ten pediq a töltőállomás, az el­ső emeleten pedig az egyetlen „külső” cég, az IBUSZ gépko­csi-kölcsönző szolgálat. Az autók szerpentinen jutnak fel a tetőig, s ugyanúgy le — szigorú közle­kedési szabályok szerint. Az út rém meredekebb az átlagos pé­csi utcáknál. — Hogyan épült fel a parko­lóház? — kérdeztük László Ist­vántól, az INTERAG távlati fej­lesztési főosztályának vezetőjé­től. — „Közadakozásból”. Felke­restünk több olyan intézményt — minisztériumokat, vállalato­kat. stb. — amelyek a Belvá­rosban érdekeltek, s aarazsiro- zási gondjaik vannak. Ezek egy- egy álláshelyet 110—120 ezpr .printert vásároltak meg. — Nem sok ez? — Volt ajánlkozó maszek is, akinek megérte volna, de hát az ilyesmi nem megy . . . Kevesebb hely is elég — Milyen tapasztalatokat sze­reztek eddig? — Az egyik: a működési en­gedély feltétele volt, hogy a fé­rőhelyek minimum 80 százaléka álljon parkolási célra rendelke­zésre, a ház pedig — egyelőre — szinte üres. A másik tapasz­talat, hogy ez a típusú parko­lóház drága, lehetne olcsóbb is. Egy gépkocsi ugyan csak 15 négyzetméternyi helyet foglal, itt a felhajtóutakkal együtt még­is 32-t kellett egy gépkocsira építeni. Ez az, ami sok, s ami­ért nehezen tudunk továbblép­ni. — Van talán érdeklődés? — A Fővárosi Tanács soro­zatban szeretne építeni parkoló­házakat, mert ezek nélkül csőd­be jut a város. — És épülnek is? — Az Aranykéz utcában ter­vezünk egy ezer állásos házat, de ehhez is pénz keli. Lesz-e Pécsett? — Vidéken? — Győrrel és Miskolccal tár­gyaltunk. A lelkesedés — a szükségből fakadóan — óriási, pénz azonban nincs.-— Néhány éve Pécsett is szó volt az INTERAG részvételével építendő parkolóházról. Ezzel mi van? — A 600 férőhelyes parkoló­ház tanulmányterve elkészült. A mi részvételünk feltétele a töl­tő- és a szervizállomás elhelye­zése, a tervben ezek is benne vannak. Egy idő óta azonban csend van. Mi változatlanul tart­juk az ajánlatunkat: ha a vá­ros kezdeményez és megteszi az első lépéseket a társberuházók összegyűjtésére, mi a szervezést, a tervezést és a beruházás le­bonyolítását vállaljuk. A jövő autósiló — Említette, hogy a Marti­nelli téri parkolóház az egy gép­kocsira jutó hely miatt drága. Van más megoldás? — Külföldön is újdonság, de már sorozatban épülnek az ún. autósilók. Ez egy gyakorlatilag korlátlanul bővíthető épület — alagútzsalus szisztémával is épülhet —, amelyben minden' gépkocsinak külön fülkéje van, lift hozza-viszi, teszi a helyére és veszi ki onnan az autót, a tu­lajdonosnak hozzá sem kell nyúlnia. Ezt akarjuk meghono­sítani, mert építési költsége leg­alább 30—40 százalékkal keve­sebb a Martinelli tériénél. Ez 55 millióba került. — Elképzelhető, hogy a pécsi is így épül — ha épül? — Feltétlenül. Ha a pécsi tervezők is egyetértenek ezzel. H. I. Megszületett az elhatározás Jövőre újra indul az úttörővasút Mindent benőtt már a méte­res gaz. A sínek ki sem látsza­nak, az egyik vasúti kocsiban kőrakás tartja az ülést, s a mozdonyban nincsen motor.. . A kirándulók csalódottak a le­hangoló látványtól. Az idegen­ből érkező kisdiákok értetlenül állnak a romos pálya előtt. Pe­dig nekik azt mondták, Pécsett van úttörővasút is. Társadalmi összefogás 1962-ben sok ezer pécsi for­gatta itt a csákányt, lapátot, — lelkes munkával felépítve az út- törővasutat. Eleinte néhány út­törő is szolgálatot teljesített a kisvasútnól, majd a gyerekek Sötét-völgy — Tó az Táborsor a Mecseken Új kirándulóhely a szekszárdiaknak — Itt nagyon szép lenne egy csónakázó-tó, csak össze kell gyűjteni hozzá a környék vi­zeit ... Az autók idáig jöhet­nek majd be, parkolót csiná­lunk, pihenőhelyet padokkal, szalonnasütővel. . . Ezen az úton végigsétálhatnak majd a kirándulók... Festőién szép! .. Padok lesznek ezen a tisztáson is, esőbeállót épitünk, a gyere­keknek rönkvárat... És itt va­gyunk a célnál, ez a Haramia- forrás ■ ■ . Miért? Nem tudom. Fel kell majd kutatni a név ere­detét és egy táblára írva el­mondani az érdeklődőknek .. . Csanádi Bélával, a Pécsi Ál­lami Erdőrendezőség igazgató­jával megpihenünk a Sötét- völgynek e romantikusan szép pontján, markunkból hörpint- getünk a Haramia-forrás kris­tálytiszta, jéghideg vizéből, s hallgatjuk a kabócák erdőt be­töltő énekét. Az út még lel nem szikkadt sarában szarva­sok patáinak a nyoma; a ré­ten át egymás mellett több csa­pás visz az erdőbe, a sáros fű még nem egyenesedett tel, a hajnalon vaddisznók csörtet­tek erre ■.. A Kakasd—Grábácz—Szek- szárd háromszögben lévő tíz­ezer hektáros erdő kellős kö­zepén vagyunk, s az idáig ve­zető mintegy 3 kilométeres úton Csanádi Béla az erdő, a természet határtalan szeretető­Haramia-forrás Éger-völgyben Hamarosan pormentes út épül. .. 7)őari(iulat Ola ján I ebegő, kék-narancs gom­t— bák a téren - sátrak az asztalok lelett. Kedvesek, fi­nomak és könnyedén megeme­lik a Béke tér — az egykori Szentháromság tér - hangu­latát. Az első járdapresszó Ba­ján, a Belvárosi cukrászda előti Alig néhány ezer fo­rintért a kisstílűség helyett az eleganciát adja az észak­bácskai város ritka tágas fő­terének. De belül is megszépült és megfiatalodott a Belvárosi cukrászda. Mert a kettő nem ugyanaz, szépnek lenni kon­zervatív mádon is lehet. Ez az üzlet azonban korszerűen szép. s mindössze 300 ezer fo­rintért. Faburkolatú falai olyan bensőségessé teszik, mintha egy finn vagy norvég faház belseje volna. Igaz, csak szemre lá'szik ez a burkolat iának, valóságban műanyag, de a hatás ugyanaz és így sok’-a' o'~sóbb. Pid’umot ka­pott a B-kategáriás zenekar, sőt, havonta egyszer neves művészek lépnek majd itt lel, zártkörű esten, törzsvendégek előtt. A széklábak alatt — végre! — hangfogó gumi, le­het csúsztatni, a szomszéd asztalnál nem őrülnek meg tőle. És presszóhangulat. Kel­lemes, elegáns ez is, az asz­taloknál a legvegyesebb korú vendégsereg ül, sakkozó, él­tes öreguraktól egy 6 éves srácig, aki vanília fagylaltot lapátol befelé, a kanalat csakis felső madárloqással tartva, ám földöntúli élveze*- tel. Az ötperces gyorsszámi- lálás szerint is a népszerű /ital a konyak, á tizennégy har­minc és a sör. A vendégek halkan beszélgetnek, s ez már a kulturált légkör jele. A zenekar pedig generációkat von össze szép muzsikájával. Az' játsza ugyanis, hogy ,,Nem mondhatom el, senki­nek, hogy merre tártam" — vagyis a huszonöt év előtti sláger, de olvan dzsesszesen, hogyha valaki Kanadából jön, azt hiszi direkt a tavalyi tánc­dallesztiválra szerezték ezt a dal. Aztán az sem mindegy, hogy az üzletben dolgozó szak­emberek többsége - hosszú évek óta kedves ismerőse a vendégeknek, hogy az üzlet „kiváló" címet kapott, hogy ők maguk szocialista brigád s külön is többüknek kitün­tesse van, hogy a megye presszói közül övéké a legna­gyobb forgalom, közel évi hat­milliós —, hogy leltárhiányuk nem volt. ., De a legfonto­sabb a közönség, amelynek tagjai Bácsalmásról, Bátaszék- röl, sőt, Zomborból is át- autóznak, hogy a bajai Bel­városi cukrászdában lazítsa­nak egy kicsit. Mer; a ven­déglátóipar értük van, akik kellemes sztorikat és közéleti gondokat egyaránt asztal mel­lett szeretnek megvitatni, le­hetőleg hangulatos helyen. Ezt a kedves, bajai hangulatot adja most a megszépült és megfiatalodott Belvárosi cuk­rászda. röldessy Dénes vei ligyelmeztetett mindarra, amit az avatatlan erdőjáró ész­re sem venne. Az erdő gyalog is egy ugrás- nyira van Szekszárdtól a dom­bokon át, s autóval nem több 10 percnél. A 6-os útról Ka­kasd előtt kell letérni. Egyelőre földút vezet be, de hamarosan megkezdik a pormentes út épí­tését. A kirándulóhely létesít­ményeinek terveit elkészítette már a Gemenci Állami Erdő- és Vadgázdaság, a kivitelezés félmilliós költséggel őszre el­készül. Azokat az erdőrészeket, amelyek a kirándulók felüdü­lését szolgálják, kiveszik a gaz­dasági művelésből, s parkerdő­ként kezelik. A Sötétvölgy, a Haramia-for­rás környéke a szekszárdiak új, pompás kirándulóhelye lesz. Ez azonban csak egy része annak a nagyszabású közjólé­ti munkának, ami az Erdőren­dezőség irányításával a me­cseki erdőkben folyik, ötmillió forintot keltenek idén olyan lé­tesítményekre, erdőrészek ren­dezésére, amik kizárólag az emberek felüdülését, pihenését szolgálják — gazdasági haszon nélkül. A legnagyobb idei mun­ka az Éger-völgynek, a pécsiek e kedvelt kirándulóhelyének rendezése. Kétmillió forintból mesterséges tó létesül az Éger- patak felduzzasztásával, erdei tornapályát, esőbeállót építe­nek és meglesz ott minden, ami a látogatott kirándulóhelyen szükséges. Elkészült a szentkúti pihenőhely, foglalt forrással és gépkocsiparkolóval, a Misina alatti autóoarkoló ék sokfelé éoitenek új, zúzalékkal borított sétautakat. Érdekes létesítmény az Aba- liget és Pécsvárad között erdei munkásszállásokból az Úttörő Szövetség kezdeményezésére ki­alakított táborsor. Két-három napot tölthetnek el az úttörők egy-egy bázison, ahonnan be­kalandozhatják és megismerhe­tik a környékét. Az első tábo­rozó csoportok már be is jár­ták a Mecsek festői tájait a tá­borsor útvonalán. H. I. Csúcsforgalom Abaligeten Még egyetlen idei vasárna­pon se fogadott ilyen sok ven­déget Abaliget, mint tegnap. Bábosok, körhintások, bazáro- sok özönlötték el a környéket, „vásári” szórakozásra csábítva a sátorozókat, s a cseppkőbar­langba látogató ezer vendéget. Július 22-én rekordforgalom volt, négyezer vendég víkende- zett a festői környezetben. lassan „eltűntek". Az úttörővas­út megnevezés formálissá vált, hiszen az üzemeltetésénél kizárólag felnőttek dolgoztak. 1971 óta nem működik a vasút, a méteres gaz mindent benőtt. Két év kellett, hogy megszü­lessen az elhatározás: az úttö- rővasutat fel kell újítani! így — várhatóan — a jövő nyáron megindulhat a forgalom. — Az Úttörőszövetség sokat tehetne azért, hogy a pécsi út­törővasút valóban a gyerekeké legyen — reagált elsőként a gondolatra Kárpáti Árpád, a pécsi városi úttörőtitkár. — Az Üttörőhózban megvan az alap a kiképzéshez. A gyerekek jól ellátnák a feladatukat, feltétle­nül meg lehetne bennük bízni. Bizonyára kerülne is a sok pé­csi úttörő közül minden évben 50—100, aki vállalná ezt a szép, érdekes munkát a vasúti KISZ- esek védnökségével. Ha a gon­dolat másutt is megértésre ta­lál, szeptemberi munkatervünk­be már be is vehetnénk az úttö­rővasutas szakkör indítását. És a MÁV véleménye? Schmal Imrével, a pártbizottság titkárá­val beszélgettünk erről: — Jó a gondolat, egyet is le­het érteni vele, de azért azt is meg kell mondani: mai formá­jában aligha alkalmas, hogy valóban úttörővasút legyen, azaz, az ott foglalatoskodó fia­taloknak kellő vasúti szakisme­retet nyújtson. Arra gondolok, hogy vasútszerűbbé kellene ten­ni, ennek a lehetőségeit érde­mes lenne fontolgatni. Az út­törők szakmai jellegű képzésé­hez a MÁV hozzájárulhatna szakköri foglalkozásokon. Bi­zonyára a vasutas munkához is adhatnánk segítséget... Az út­törővasút — ha jól fogjuk meg — utánpótlási gondjainkon is enyhíthetne. Nem bevételi forrás No, és mi erről a gazda vé­leménye? Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója mondja: — Mi is sajnáljuk, hogy évek óta áll az úttörővasút. Sokon keresik, hiányolják. Nagyon idő­szerű tehát a felújítása. Szeret­nénk ehhez társadalmi munkát is megnyerni. De hadd jegyez­zem meg mindjárt: míg az ál­latkerthez minden további nél­kül kapunk segítséget, bármi­ről is legyen szó, a Vidámpark­nál ez már nem ilyen egyértel­mű. Azt általában üzleti vállal­kozásnak tekintik. így vagyunk egy kicsit az úttörővasúttal is. Nos, éppen erről van szó. Ha a nevében úttörővasutat jelle­gében is azzá akarjuk tenni — ez pedig az elhangzottak szerint elképzelhető —, akkor ne kezel­jük elsődlegesen pénzbevétel! forrásként. Legyen valóban ifjú­sági létesítmény, amelynek „bi­zalmi posztjain” is teljes felelős­séggel az úttörők teljesítenek szolgálatot. E gondolat jegyé­ben talán fel lehetne ébreszteni a pécsiekben is a tizenkét év előtti lelkesedést. \ mm 11 Felhívás! Felhívjuk azon T. vásárlóink figyelmét, AKIK RÉSZÉRE VII. 21 -IG BEZÁRÓLAG 30 mázsán aluli iszapszén szállítására vállalkoztunk, / hogy a kedvezményes akció miatt jelentkező nagymértékű vásárlás nem teszi lehetővé annak vállalt határidőben történő fuvarteljesitését Kérjük Vásárlóink szíves türelmét, a szállítási késedelmünk behozataláig. TUZÉP —VOLÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents