Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-21 / 189. szám

19TS. fÖTtus ti. DUNANTOLI NAPLÓ TANUL* 3,3 SZÁZALÉK... A sok is kevés A szocialista iparban foglal­koztatott nők mintegy fele, több mint 350 ezer asszony és lány dolgozik a könnyűiparban. Ez azt jelenti, hogy a nők hely­zetének javítását célzó párt- és kormányhatározatok megvalósí­tása érdekében a könnyűipari tárcának kell a legtöbbet ten­nie. A Minisztertanács csütörtöki ülésén Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter számot adott az eddigi eredményekről, ez a számadás azonban egyúttal fel- cdatmegjelölés is volt, mert bár­milyen sokat is tettek az érintett szervek, vállalatok az elmúlt évek folyamán a helyzet javítá­sa érdekében, e téma vonatko­zásában a sok is kevés. A könnyűipari dolgozók bére a negyedik ötéves terv első két évében 7,8 százalékkal emelke­dett. 1973-ban — mint ismere­tes —, a könnyűiparban az ipar átlagát meghaladó — 9,3 szá­zalékos — bérfejlesztést tettek a központi bérintézkedések le­hetővé, a felzárkózás azonban még így sem sikerült. A könnyű­ipari dolgozó még mindig a leg­olcsóbb „munkaerő”, pedig azt ma már mindenki belátja, hogy napjainkban hovatovább éppen a könnyűipar a „legnehezebb". A szalagszerű termelés, a leg­korszerűbb üzemszervezési elvek alkalmazása hihetetlenül meg­növelte a munka intenzitását, de ott sem könnyebb a munka, ahol nincsenek szalagok, s nem mérik stopperral az időt a mun­kaszervezők, ezek az üzemek ugyanis többnyire elavult, szá- zadeleji gépekkel dolgoznak. A nők helyzetének megjavítá­sa szempontjából tehát elsőren­dű kérdés a termelés korszerű­sítése és humanizálása. A ne­gyedik ötéves terv időszakában mintegy 26—27 milliárd forintot fordítanak az iparág egészének fejlesztésére, jóval többet, mint a korábbi tervidőszakokban. A legtöbb nőt foglalkoztató ruhá­zati, bőr-, illetve cipőipar 14 milliárdot kap. A nagyarányú rekonstrukciós munka során kü­lönös jelentőséggel bírnak a munkakörülményeket javító fej­lesztések. A szociális és munka- védelmi helyzet javítására 2 mil­liárd forintot fordítanak a válla­latok, s ez máris érezteti hatá­sát. Egyre több szövőcsarnok kap elszívót, egyre több helyen lehet ülve kezelni a gépeket; tisztábbak, korszerűbbek, tága­sabbak a fürdők, öltözők. Rend­kívüli jelentőségű az a program is, melynek keretében az üzem­orvosi hálózatot fejleszti a Könnyűipari Minisztérium. Az általános üzemorvosi szolgálat mellett feilesztik, illetve szerve­zik az üzemi nőgyógyászati szakrendelő hálózatot — egy­szóval: volt miről beszámolnia a kormány előtt a miniszterasz- szonynak. De van miért türel­metlenkedni, illetve aggódni is. A z üzemi bölcsődék, illetve óvodák változatlanul szű­kösek, sokezer többgyermekes anya dolgozik még mindig dél­után és éjszaka, s az sem ritka, hogy a kisgyermekes anyákat éjszakáztatják, illetve túlórázás­ra kényszerítik. De mindez rövid távú gond lehet, hisz pénzzel, szemlélet­változással, viszonylag gyors eredményt érhetünk el, az a tény azonban, hogy a munkás­nők 3,3 %-a tanul valamilyen iskolában már „stratégiai" szin­ten is gondokat jelent. Kevés a női vezető, kevés a kvalifikált női szakmunkás — s éppen ezért még mindig aránytalanul olcsóbb a női munkaerő. Közép­iskolába mindössze a munkás- j nők 2,4 százaléka jár, a szak­munkásképzésben 0,5 százalé­kuk vesz részt. És ha ehhez hoz­zátesszük hogy a munkásnők negyede nem végezte el a nyolc általánost, s több mint ötven százalékuk mindössze nyolcosz­tályos végzettséggel rendelke­zik, végső következtetésként minden fejlődés ellenére azt kell mondanunk: még mindig kevés, amit tettünk. Az az anya, aki gyárban dolgozik, változatlanul hátrányos helyzetű — mert ezek a számok, tények nem az igény­telenséget fejezik ki . . . Békés Sándor A közületi gépkocsik leadásáról Akad még tennivaló Az átalány nem fizetéskiegészités! — Többe kerül, mint a taxi? Egy év telt el azóta, hogy kormányhatározat jelent meg a közü- letek gépjármüveinek leadásáról, használatáról, valamint a saját személygépkocsik közérdekű igénybevételéről. „A gazdasági és gazdaságossági cél, amelyet a rendelet maga elé tűzött, jórészt megvalósult. Az utazási és kiküldetési költségeknél a rendelet ad­ta lehetőségekhez képest megtakarítás van”. így összegzi a Bara­nya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt a jelentését, amelyet a kormányhatározat végrehajtásának vizsgálatáról készített. A NEB a megyéből 56 üze­met, intézményt, gazdasági egy­séget vizsgált meg a „téma” szemszögéből. Az 56 egység kö­zül 42 helyen az üzemben, in­tézményben helyszíni vizsgála­tot tartottak, 14 egységtől pe­dig adatszolgáltatást kértek. Tény: a vizsgált szerveknél 1972 július után — néhány kivételtől eltekintve — az előírt személy­gépkocsi-számot a forgalomból kivonták és azokat a meghatá­rozott helyeken értékesítették: június 30-án 305 személygép­kocsit üzemeltettek, ezekből 78 darabot kellett leadni, — le­adásuk 5 gépjármű kivételével — határidőre megtörtént. Az általánosítható pozitívu­mok mellett azonban a gépko­csik leadása után nem egy vállalatnál, intézménynél bizo­nyos negatívumokat is feltárt a vizsgálat; némely szövetkezet „túlteszi magát” a rendelet elő­írásain. Az egyik szövetkezet­ben például „vezetőségi hatá­rozat alapján” a főagronómus, az agronómus és a főkönyvelő hazaszállítási engedéllyel ren­delkezik. Néhány gazdasági egységben pediq amit el kel­lett, hogy veszítsenek a réven, behozták a vámon. Az egyik állami gazdaságunk 2 személy- gépkocsit o rendelet értelmében leadott. Ez eddig helyes. Igen ám, de ugyanakkor 16 személy részére állapított meq átalányt, amely összességében havi 28 400 forintot tesz ki. Ez a 2 Ft/km térítési díj mellett 14 200 km/hónap teljesítmény­nek felel meg és az üzemi gép­kocsik átlagos havi kilométer­teljesítményét véve alapul, — 4 üzemi gépjármű pótlását bizto­sítja. Tehát leadtak kettőt, — „pótlásként" a kétszeresét hasz­nálják. Mondani sem kell, hogy ez az intézkedés nem felel meg a határozat célkitűzéseinek, de az intézmény saját gazdaságos- sági követelményeinek sem. Tapasztalat volt: számos he­lyen havi átalányt fizetnek azok­nak, akik saját gépkocsijaikat használják. Az átalányfizetés alapjában helyes lehet megfe­lelő ellenőrzéssel: legalábbis megközelítően lefutja-e a saját gépkocsi a közösség érdekében az átalány mögött lévő kilomé­tert? Mert ha nem, akkor az átalány mi másnak, mint „fize­téskiegészítésnek" minősülhet. Erre pedig a rendelet nem ad módot. Akad tennivaló az üzemi gép­kocsik 1 kilométerre jutó költ­ségei csökkentésénél is. A vizs­gálat megállapítása szerint szá­mos vállalatnál és intézménynél az 1 kilométerre eső üzemkölt­ség lényegesen felette van a VOLÁN Vállalat 3.5 forínt/kilo- méteres taxi-tarifájának, pedig ez méq vállalati nyereséget is tartalmaz! Például a vizsgált időszakban a Hőszolgáltató Vál­lalat 8.87, o TITAN Kereskedel- | mi Vállalat 5.21 Ft/km költség­gel üzemeltették gépkocsijaikat. Megjegyzést érdemel, hogy a legnagyobb kocsiparkkal ren­delkező vállalatok sem személyi tulajdonú gépkocsit, sem bérelt gépkocsit nem vettek igénybe és km/Ft költségük is elfogadható, mint például a Mecseki Szén­bányák, a Dél-dunántúli Áram- I szolgáltató Vállalat, Pécsi Kesz- ; tyűgyár. Dél-dunántúli Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat. A meghatározott számú gép­kocsik leadásán felül tehát még számos intézkedéssel lehetne a takarékosságot, az ésszerű gaz­dálkodást szolgálni, elsősorban a belső szervezés és ellenőrzés további javítása hozhatna forin­tokat a vállalat „konyhájára". | A kormányrendelet helyességét bizonyítja, — mint a vizsgálat megállapította — az a tény is, hogy néhány rendellenesség és hiányosság ellenére nem alakult ki olyan helyzet, amely a válla­latok, szövetkezetek es intézmé­nyek alapvető tevékenységét, feladatainak ellátását akadá­lyozta volna. Ami a további eredményességet biztosíthatná: 1. Csökkenteni o vállalati sze­mélygépkocsik üzemi költségét. 2. Kiterjeszthető a személyi tu­lajdonban lévő gépkocsik hasz­nálata az indokoltság, a cél­szerűség és gazdaságosság megfelelő mérlegelése és ellen­őrzése mellett. 3, Bővíthető a bérelt gépkocsi használat. Garay Ferenc November végéig befejezik a tehergépkocsik rendkívüli műszaki felülvizsgálatát A múlt év végén hozott ha­tározatot a kormány a teher- outóállomány javítása érdeké­ben az arra megérett gépjár­művek selejtezéséről, a IV. öt­éves tervidőszak végéig körül­belül 28—30 ezer elöregedett, gazdaságtalanul üzemeltethető, s a biztonsági követelményeket tekintve kifogásolható teher­autót kell kivonni a forgalom­ból. A rendelkezés végrehajtá­sa ez év elején kezdődött. A becslések szerint az or­szág teherautóállomónyának mintegy harmada megérett a selejtezésre. A rendelet kedve­zően módosította az eddigi gyakorlatot: azt, hogy a válla­latok egyrésze kellő fejlesztési alap hiányában még akkor is felújította régi kocsiját, ha az többe került, mint az új. Most lehetősége van arra, hogy a felújítás költségét is beszerzés­re fordítsák. A vállalatok élnek is a lehetőséggel. Az elmúlt félévben több mint 5 ezer te­herautót jelentettek be önkén­tesen selejtezésre. Fél év után: vélemények az újjászületett CNV-r5J Feltámadt a cipő-nagykereskedelem Év eleién írtunk , i,y*n------------------- cím alatt, üd­vözölve a változásokat, mely szerint az ország hat cipő- nagykereskedelmi vállalatát három vállalattá vonták ösz- sze. Ekkor lett a pécsi székhe­lyű Dél-Dunántúli Cipő-Nagy­kereskedelmi Vállalatból „Du­nántúli”; lényegesen megna­gyobbodott — Fejér és Komá­rom megyéken kívül egész Du­nántúlra kiterjedő — ellátási területtel. A szervezeti korsze­rűsödés lényege: a százmillió forint alatti forgalmú lerakóto­kat megszüntették, helyettük mintatermeket hoztak létre. A Dunántúli CNV üzlethálózatá­ban így szűnt meg a szekszár­di, a nagykanizsai és a szom­bathelyi lerakat, s most: lera­kató és mintaterme van Pécs­nek, Győrnek, Veszprémnek és Kaposvárnak, önálló mintater­me pedig Szekszárdnak, Nagy­kanizsának és Szombathely­nek. F él év telt el, s ennek a fél­évnek a forgalma már bizonyít­ványa lehet az összevont válla­lat munkájának. Nos, a forga­lom ez év első felében 342 millió forint volt, húsz száza­lékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez egy­ben azt jelenti, hogy az ország három cipő-nagykereskedelmi vállalata közül a Dunántúli CNV növelte a legnagyobb mértékben forgalmát. De be­szélhetünk a tapasztalatokról is. Annál is inkább, mivel a CNV igazgatója véleményeket kért a területén lévő kiskeres­kedelmi vállalatoktól és a me­gyei tanácsoktól, így tehát ren­delkezésre áll a partnerek vé­leménye az újjászületett CNV munkájáról. Ezekből a levelek­ből idézünk most. A Győr-Sopron megyei Ta­nács kereskedelmi osztálya: Az átszervezést követően a lera­katta! nagyon jó kapcsolat alakult ki. A kiskereskedelmi partnerek véleménye szerint azonban a lerakatnak a be­szerzéseknél nincs kellő önálló­sága, a vállalat központjával való előzetes konzultáció pedig időveszteséggel jár. Kifogásol­Ujabb 24 KISZ-lakás Megkezdődött a beköltözés Három éve ezt a pillanatot várták. Tegnap délelőtt, a KISZ Baranya megyei Bizottsága ta­nácstermében gyűltek össze a Péter utcai KISZ-lakótömb első huszonnégy Iákásának tulajdo­nosai. Lukács László, a KlSZ Városi Bizottságának első tit­kára üdvözölte a megjelente­ket, majd az OTP képviselői tá­jékoztatták a tulajdonosokat a beköltözéssel kapcsolatos ten­nivalókról, s átadták a kulcso­kat, garancialeveleket és o lakásokhoz tartozó TV, URH- csatlakozókat. * Boldogan szorongatták a la­káskulcsot az újdonsült tulaj­donosok. Hosszú hónapok nyo­masztó bizonytalansága oldó­dott ezekben a percekben. Volt olyan család, amelyik komo­lyan vette a második határidőt, március 31 -et, s közölte a ház- tulajdonossal, hogy ekkor köl­tözik. Az eladta a házat, a fia­tal házaspár azóta könyörgött az új tulajdonosnak, hogy le­gyen még kicsit türelemmel. Egy másik család háromszor három méteres bútorozott al­bérleti szobában lakott. Egy hónapja megvásárolták az új lakás bútorait, azt remélje, hogy napokon belül beköltöz­hetnek. Azóta viseli a kis szo­ba egy túlzsúfolt bútorroktár képét. Ezek persze már csak utolsó mozzanatai azoknak a küszkö­déseknek, amit a lakásgondok kényszerítettek a fiatal háza­sokra. Részlet a KlSZ-bizottsóg- hoz benyújtott kérelmekből: „Egy szobában élünk hár­man. Kislányunk 9 éves, június­ban várjuk a második gyerme­künket. Férjem epilepsziás be­teg. Ha hosszabb ideig nem kap rohamot, újra dolgozhatna a szakmájában. Ehhez teljes I nyugalomra lenne szüksége .. Más: „...szüleimmel együtt ! lakunk, egy kisgyermekünk van. Édesanyámnak súlyos veseté- j bécéje van, idegbetegséggeí súlyosbítva. A mellékhelyisége­ket közösen használjuk, ez a fertőzés veszélyét hordja ma­gában. Édesanyám idegbeteg­ségének súlyos megnyilvánulá­sai is károsan hatnak a kis­gyermek fejlődésére.” A KlSZ VI. Kongresszusán született a határozat 10 ezer lakás felépítéséről. Pécsett elő­ször a Kertvárosban épült 92 KISZ-lakás. Ezt követte a ledi- nai tömb 1967-ben, 72 lakás­sal. A Péter utcai telket 1968. december 15-én adta o Városi Tanács azzal, hogy majd c . saját költségén közművesíti. j A Városi KlSZ Bizottság meg- i bízta az akkor még meglévő ! Ifjúsági Társadalmi Tervezőire- | dát a tervek elkészítésével. Ezt azután különböző építési ren­deletek miatt kétszer át kellett dolgozni. Végül is kialakult a ma is érvényes kép: három ütemben elkészül 95 lakás, zömében két szoba összkom­fort, valamennyi lakásban gáz­fűtéssel. 1971-ben gyűjtötték be a je­lentkezéseket. Az elbírálásnál három fő szempontot vettek fi­gyelembe: szükséges volt a KISZ-bizottságok javaslata, a vállalat anyagi és erkölcsi hoz­zájárulása, s nem utolsó sorban döntő volt az igénylők szociá­lis helyzete. Akik ide költöznek, valamennyien családosak, vagy pedig a szerződésben vállaltak 6 éven belül két gyermeket. Sikerült kivitelezőt találni. A Pécsi Építőipari Szövetkezet vállalta, hogy 1972. december 31-re befejezi az első ütemet, huszonnégy lakás építését. Eb­be a számításba azonban több hiba csúszott. Többek között az, hogy a kivitelező tavaly ka­pacitáshiánnyal küzdött, a kő­művesek és a szakiparosok munkája között sem volt meg a kellő összhang. Menetközben is módosítani kellett a tervet, mert a fürdőszobába nem fér­tek be a gázkészülékek, a hat méteres ablakok felett pedig nem lehetett elhelyezni, a füg- gönykarnisokat. Legtöbb baj a közmű építéssel volt. Az első kivitelező, a Kecskeméti Köz­műépítő Vállalat feloszlott, az általuk elrontott szereléseket a Déldunóntúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat hozta hely­re, ők fejezték be a munkát. A következő határidőt idén, március 31-re tűzték ki. Újabb két hónap múlva végül is jú­nius 5-én fejeződött be az átadás-átvétel, ennek során 37 oldalas hiánypótlási jegyzőköny­vet vettek fel. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Persze azért az utolsó napokra is ju­tott az izgalomból. Két hétig , tartott egy vita a kéményekről, i Végül is eldőlt, hogy a kémény átmérője megfelel az igények­nek. Tegnapelőtt megkapták a lakhatósági engedélyt. Lukács László elmondta, hogy a pécsi vállalatok segítsége, társadalmi összefogása nélkül talán még mindig nem költöz­hetnének. Nagy segítséget kap­tak a Pécsi Tervező Vállalattól, a Geodézia és Térképészeti Vállalattól a tervek elkészíté­sénél, s a szerelési munkáknál igen jelentős segítséget nyújtott a Gázművek és a DÉDÁ5Z. Már nincs egy lakásban sem beköltözést gátló hiány. A ki­sebb minőségi kifogásokat egy éven belül kijavítja a szövetke­zet. Huszonnégy fiatal házas­pár lakásproblémája megoldó­dott. Rumét Gyula ják, hogy a monopol cikkekből a korábbinál kedvezőtlenebb az ellátás. A korábbi években ugyanis a kiskereskedelem köz­vetlenül a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezettől is beszerezhetett, erre viszont most nincs lehető­ség, mert a nagykereskedelem a szövetkezet teljes kapacitását lekötötte. Pedig az általuk ké­szített gyermekcipőket a megye lakossága nagyon megked­velte. A Somogy megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya: A válla­lat átszervezése a megye ellá­tásában nem okozott zökkenőt. Javult az ellátás, magasabb az értékesítés. Nem kellő azonban a választék a gyermekcipőkből és az olcsó árfekvésű cipőkből. A Somogy megyei MÉSZÖV is jónak értékeli az összevont vál­lalat munkáját, az ellátás szer­vezettebbé vált. Hiányosság: túlsúlyba került a drága divat­cipők aránya, a fogyasztási szö­vetkezetek boltjai egyáltalán nem tudják kielégíteni a falusi lakosság szolidabb igényeit Ugyancsak a gyermekcipők gyenge választékát kifogásolja a Somogy megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalót. A Vas megyei Tanács keres­kedelmi osztálya: A szombat- helyi lerakat megemelt raktár- készlete jobb és választéko­sabb ellátást biztosított a me­gyében, a kiskereskedelem csökkentette a más megyéből történő beszerzéseit. A CNV nagy segítséget nyújtott a le­rakatnak a telexgép beállítá­sával, a jobb munkakörülmé­nyek biztosításával és a min­taterem kialakításával. A Vas megyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat: a vállalat az év első öt hónapjában 10,4 mil­lió forint értékű cipőt vásárolt a nagykereskedelemtől, a tava­lyi év hasonló időszakában csak 8,7 milliót. A körmendi áruház cipóosztályának közös üzemeltetésével a kapcsolatok szorosabbra fonódtak. a A Veszprém megyei SZCfV: a szövetkezeti kereslte«* delem számára megnyugtató a nagyvállalat létrehozása, az áruellátás és a forgalom lebo­nyolítása viszonylag zökkenő- mentes. A lerakatvezető önál­lósága a beszerzés területén csökkent, így a helyi ipari ter­meltetés nem megoldott, hol­ott kedveltek a helyi ipari szö­vetkezetek termékei. A Zala megyei Tanács kereskedelmi osztálya: nem szerencsés a nagykanizsai lerakat megszű­nése, a mintaterem nem képes olyan ellátást biztosítani, mint a lerakat. A Zala megyei Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat: A nagykanizsai mintateremből va­ló megrendelést Kaposvár tel­jesíti, s ez jó időbe telik. A kaposvári lerakatnak gyorsab­ban kellene szállítania. Egyéb­ként a tavalyinál 30 százalék­kal több cipőt vásároltak a nagykereskedelmi vállalattól. Ezek a levelek. Mon,da­-------------------------------- nunk se m kell, az észrevételekre megfelelően reagált a CNV. Molnár György igazgató mond­ja: A levelekben szereplő hiánycikkek beszerzése megtör­tént, a gyermekcipő okozta a legtöbb problémát. A második féléves felkészülés és értékesí­tés módot ad arra, hogy kiváló vállalat legyünk. Jó munkánk elismeréseként felügyelő bizott­ságot neveztek ki vállalatunk mellé, melynek hatására mun­kánk még eredményesebb lesz. Reméljük, a változásokat — a cipőboltok színesedő áruválasz­tékán keresztül — a fogyasztók is észreveszik. M. Z. KOZGAZDASAGI EGYETEMET VÉGZETT munkaerőt keresünk AZONNALI BELÉPÉSRE. Jelentkezést: részletes, főként szakmai önéletrajzzal ..Ipari nagyvállalat’' jeligére kérjük e Hunyadi üt? Hirdetőbe.. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents