Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-17 / 185. szám
DUNANTOLI NAPtO 1973, július 17. Szemünk fénye a kiskert A kert nyári gondozása A már tárgyal) növényvédelmi munkákon kívül sok hasznos fenntartási munkát kell folyamatosan elvégezni ahhoz, hogy kertünk egész nyáron át ez ápoltság hatását keltse. Kertünk eqy részét beállott gyepfelület alkotja, melynek kultú'T hságát csak állandó gondozással tudjuk biztositor,i. — A pázsitfélék felszínen gyökereznek. Életterük — a talaj felső 5—10 cm-es rétege — nagyon gyorsan kiszárad, a szükséges vízmennyiséget általában csak mesterséges úton, öntözéssel tudjuk biztosítani. Atnedvesítéséhez pécsi viszonyaink között 15—20 mm-es csapadék szükséges. Ezt 15—20 liter öntözővízzel pótoljuk. Az öntözést hetenként végezzük. Szeles idő, rendellenesen magas hőmérséklet és alacsony páratartalom mellett azonban gyakrabban meg kell ismételni az öntözést, melyet a pázsit szép üdezöld színnel hálál meg. öntözés nélkül könnven megsárgul — ha ez az állapot tartós, úgy egészen kipusztul. A két évnél idősebb gvep részbeni tápanyaq utánpótlását nyár elején ajánlatos pétisó kiszórással megoldani. 1 négyzetméter gyepfelület nitroqénigé- nye 2,5 dka évente, ebből tavasszal 1 dkg-ot adunk, a további 1,5 dkg-ot kora nyáron szórjuk ki és erőtelies öntözés segítségével juttatjuk a talajba. A műtrágyázás és rendszeres öntözés hatására a gyep erőteljesen növekszik, ezért 2—3 hetenként nyírni, ilietve kaszálni kell. A endszeres kaszálás sál tömött, taposást tűrő pázsitot érünk el. öntözőhálózattal el nem látott területeken, ahol öntözésre nincs lehetőség, ott — a szárazságtűrő fűmaqkeve- rékekből létesített füvesítéseknél — elég az évi 3—5 alkalommal történő kaszálás. Az év folyamán kipusztult gyepfoltokat kellő előkészítés után, nyár végén vetjük be. Ezek a pótlások az ősz folyamán megerősödnek és jól telelnek. A füves felületek mellett kertünk díszei a díszfák, cseriék, évelők, egynyári virágok. Ezek a növények kellő gondozás mellett egész évben gyönyörködtetnek bennünket. — Az elnvílt virágok a növényeket e1- esúfítják, lecsipkedésükkel díszítő értékük fokozódik, a metszés hatására jó néhány növénynél úi, virógzóképes hajtások fejlődnek, pl. a rózsa, a legtöbb évelő, egynyáriak közül a Lobélia és a Phlox. Ugyanez a munka a cserjék egyrészénél a következő évi virágzást segíti elő. (Pl. az orgona.) Nyírással tesszük átha- tolhatatlanná az egyes cserjékből telepített térelválasztó élősövényeinket. Ugyancsak rendszeres nyírással képezzük ki a szőnyegnövényekből ültetett egynyári virágszegélyeket. A dísznövények normális fejlődésükhöz meafelelő tenyész- területet igényelnek, ennek biztosítása a talajművelések során gyomirtással történik. A kapálás — gyomirtáson túl — a talaj szellőzését, felmelegedését is lehetővé teszi. Dísznövényeink közül a díszfák, cserjék, erősen gyökerező évelők alját mélyebben, az egynyárinkat és a felszínesen gyökerező évelőket sekélyebben kapáljuk. Eső utáni sarabolás a talaj nedvesség-megőrzését segíti elő A régebbi telepítésű évelőket — melyeket főképpen vágásra termesztünk, — a rózsákat a nyár folyamán trágyalevez- zük a szép virágzás érdekében. A természetes csapadék ezeknél a növényeknél is ritkán elegendő. A hiányt itt is öntözéssel pótoljuk. A mélyebben gyökerező növényeket ritkábban, de alaposan, a sekélyen gyöke- rezőket gyakrabban és felszínesebben öntözzük. Vigyázzunk a túlzott vízadagolás serkenti a zöldnövekedést, késlelteti a virágzást! — Évelőknél az öntözést augusztus véaén abbahagyjuk, hogy a növények ótte- lelő részei beérjenek. A gondozáshoz tartoznak a kerti utak fenntartási munkái is. A meMék- utak általában nem szilárd búrHARC AZ EQÉRREL A teret sövény szegélyezi, az út mentén férfi és női WC — rendszerint zárra, mert nincs takarítónő. Hinta, mászóka, homokozó. A sakkozók padja melletti tisztáson vagy harminc ember, szabályos kört alkotva. A középre merednek mozdulatlanul. Rosszul lett valaki? Kültele- ki bunyó, a lovagi szabályok szerint az első vérig? A férfiak kezében aktatáska, néhánynak a haja éles választékkal lesimítva, még vizes — nemrég jöhettek ki az üzemi zuhany alól. Egy-két asszony, szatyrukban kenyér, krumpli, zöldhagyma. A kör közepén három fiú. Uniformisuk farmernadrág, oólóina, tincsekbe ragadt hosszú haj. Körbeállnak, előttük a porban riadt kis szürkeség. Egy egér. Maga sem tudja, hogyan került a számára szörnyű oszlopok közé, amelyek könyörtelenül visszarúgják középre, ha menekülni próbál. Arasznyit ugrik jobbra, aztán balra iramodik. Csak most . . ■ egy kicsit gyorsabban ... be a sövény mögé . . . ott már nem félek. — Vigyázz, szökik! Pontos rúgás, az egér visszahemperedik. — Látom te hülye. Mit ordítasz? Egy nénike a tömegben izgatottan topog. Hangtalanul morog a száia. mintha húszszor próbálná elkezdeni, mig meg'a'ália a men telelő szót. — Mér bántják azt a szegény állatot? Az is Isten teremtménye. — Nézni lehet, de ne szóljon bele mama, ez sport! Valaki az egér, s a néni védelmében: — Menjen a fenébe! Ez állatkínzás. — ló, akkor majd elvisszük magához a spájzba, aztán egy hét múlva szóljon. Egy őszes úr az esti lapot szorongatja, másik kezével megigazítja drótkeretes szemüvegét. — Kérem, az egér igen kártékony rágcsáló. Pusztítani kell. Egyszer negyvennégyben a fogságban . . Hogy' mi történt negyvennégy ben a fogságban, azt már senki sem tudta meg. Állatvédők és rágcsálóellenesek két pártra szakadva szenvedélyesen vitatták a higiénia és a könyörületesség közötti határvonalat. Már nem is figyeltek az egér kilátástalan élniakarására, csak véleményük elfogadtatásáért üvöltöztek nekivörösödve. A három fiú zsebredugott kézzel ácsorgott. Bántotta őket a közöny. — Na mi van? Meglógott? — A lenét. Megdöglött. Nem valami szívós állat. A tér gyorsan kiürült. Egyesek sokáig bosszankodtak a kegyetlen játékon. Volt, aki még este a tv-krimi közben is megcsóválta a fejét, ha eszébe jutott a délután. K, Gy. kolatúak, itt a gyomirtásról gondoskodni kell. Ez történhet egyszerű sarabolással, melyet minden esetben gereblyézés követ, de megoldhatjuk vegyszeres gyomirtással is (ezt más alkalommal részletezzük). A kerti utakon a taposások miatt két évenként 1—2- cm vastagságban fedőanyagot terítünk el. Ez az út jellegétől függően vörössalak, gyöngykavics, zúzalék lehet. Meg kell még említeni a kerti berendezések karbantartását, javítását is, mint el nem hanyagolható, kiegészítő munkát. A teendők sorrendiségét az időszerűségnek és a helyi viszonyoknak megfelelően állapítjuk meg. Elvégzésükhöz a családtagok bekapcsolása nagyon ajánlatos, ez ugyanis fokozza a közösen végzett munka megbecsülését és tartósabbó, kellemesebbé teszi a megérdemelt pihenést. Szatóry Gizella Utcáról utcára MESZES. Többnyire bányászok laknak e városrészben. Az elnyúló települést kettészeli a széles Tolbuhin út. Oldalain kertes kis házak és többemeletes lakóépületek sorakoznak. Keleti részén a Szabolcsi-patak kígyózik. A fehérhegyi autóbusz- megállótól jobbra a Vörös Hadsereg útján a patak irányába sétálva, két író nevét viselő utca húzódik a mező szélén. KRÚDY GYULA UTCA. Félig felhúzott téglafalak között kisgyerek ugrándozik. Édesanyja az ablak fölött állva locsolja a friss betont. Szótlanul végzi munkáját. Kérdésünkre nem válaszol. A telek melletti portán vagy tízen dolgoznak. Ök is házat építenek (szabadszombat van). Derékig meztelen fiatalemberek, barna bőrük csillog az izzadságtól. Egyik férfi leteszi a mal- teroskanalat, hozzám jön. — Hát lehet így folyamatosan dolgozni? — kérdezi, hangja ingerült. — Ma reggel — szombaton — bementem a TU- ZÉP-hez. Befizettem a cement árát... a raktárban derült ki, egy deka sincs. . érti maga ezt? Nagyon bosszantó! — Hiányzik-e más egyéb is? — Mészhidrát, meg kisméretű tégla. Igaza van Rózsahegyi Istvánnak: valóban bosszantó. BRÖDY SÁNDOR UTCA — a Krúdy Gyula utcával párhuzamos —, a házak kertjei beleolvadnak a dús vadnövényzetbe. Kezemben az elmaradhatatlan Pécs térképpel — végiglépem a berajzolt utcát, de nem ott a vége, ahol a térkép mutatta. A névtelen utca a Botond utcába torkollik. A kertnek, gyümölcsösnek feltüntetett terület (vázrajzunkon két vastag vonallal jelezve a fenti körben) teljesen beépítve szebbnél szebb házakkal. Többségük kétszintes, 2—3 szobás, fürdőszobás lakóház. A Tanács I. kerületi hivatala csaknem 40 családi ház építésére adott ki engedélyt. DOBÓ ISTVÁN UTCA. — A Komjáth Aladár és a Kocsis István utcát köti össze. A 33-as és a 39-es házhely — nagy terület — körülkerítve. A dróthálón belül téglarakások, homok. — Mit építenek itt? — kérdem egy. szemüveges férfitől. — Valami iskolát — válaszolja, minden meggyőződés nélkül. — De milyent? — Ruhaipari szakközépiskola — kapom a pontosabb választ a kerületi hivatal építési csoportjától. Háromszintes, tizenkét tantermes intézmény kerül majd oda. Több milliós beruházás, ma még a földmunkákat végzik. KOMJÁTH ALADÁR UTCA. A Mecseki Szénbányák Vállalat Döntött a Legíelsőbb Bíróság Mikor Mcserelakás a szolgálati lakásért? Sok peres bonyodalom származik a szolgálati lakások miatt, különösen ha bérlőjük munkaviszonya megszűnik. Ilyenkor rendszerint azon folyik a vita: jár-e az illetőnek cserelakás vagy sem. A kérdés nemrég két törvényességi határozatban is felvetődött és tisztázódott a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyikben mindenekelőtt azt mondták ki, mi tekinthető szolgálati lakásnak. A döntés szerint az olyan állami lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka- illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Abban a perben, amelyben ez a meghatározás elhangzott, arról volt szó, hogy egy mező- gazdasáqi termelőszövetkezet volt elnöke a tsz-től megvált és a tanok sorából törölték. Az illetőnek a szövetkezet tulajdonát képező kétszobás, komfortos lakása volt. Bérleti jogviszonyát felmondták, ezt azonban nem fogadta el, ezért a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indítottak ellene. Ebben a szövetkezet o bíróságtól annak megállapítását kérte, hoqy a bérlő jogcím nélküli lakáshasználó, de vállalta. hogy elhelyezéséről gondoskodik, Fel is ajánlott ugyanabban a községben egy szoba- konyhás tanácsi lakást, amelyet azonban az alperes nem fogadott el. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra végső fokon a Legfelsőbb Bírósáq a vitát a következőképpen döntötte el: — A szóbanforgó lakás szövetkezeti tulajdonban áll, tehát nem tartozik a szolgálati lakások körébe. Ugyanis a vonatkozó rendelet végrehajtási utasítása a szövetkezeteket mint nem állami szerveket jelöli meg. A rendelet azonban azt is kimondja, hogy a lakásbérleti jogviszony tartalmára és megszüntetésére nem állami lakásoknál is a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a bérbeadó és a bérlő másként állapodik meg. Ez a rendelkezés irányadó ebben az esetben is. A továbbiakban azt kellett eldönteni, hogy a volt elnök jóhiszemű, vaqy rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak tekintendó-e. A két kategória között ugyanis nagvon lényeges különbség van. Az előbbibe tartozó bérlő — ha a kiürítendő lakás önálló volt — másik lakásra tarthat igényt, az utóbbiba tartozó bérlő azonban nem igényelhet cserelakást. Kérdés: ki tekintendő jogcím nélküli, de jóhiszemű lakóshasználónak? A Legfelsőbb Bírósáq ezt is meghatározta, kimondva: az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennálló munka- viszonya, munkaköre nem a bí- rósóq büntető ítélete, vagy fegyelmi határozat alapján, hanem más címen szűnt meg, illetve azt nem a jogszabály rendelkezésének megsértésével szüntette meg, jóhiszemű lakás- használó, tehát megfelelő másik lakásra tarthat igényt. — Igaz ugyan — hangzik tovább a határozat —, hogy a volt elnök tagsóqi viszonya a tagok soraiból történt törléssel szűnt meg, ez azonban — az alsófokú bíróság álláspontjával ellentétben — önmagában nem ad alapot a rosszhiszeműség jogkövetkezményeinek alkalmazására. Végeredményben a Legfelsőbb Bírásán úgy döntött, hogy a volt elnök a lakást 30 napon belül kiürítve köteles a szövetkezet rendelkezésére bocsátani, viszont a tsz köteles számára megfelelő lakásról gondoskodni. Az alsófokú bíróságoknak ugyancsak a jó- és rosszhiszeműség kérdésében elfoglalt ellentétes álláspontja miatt került törvényességi óvásra egy másik ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé. Ennek az esetnek előzménye az, hogy egy vállalat lakatosát karbantartási munkálatok végzésére átengedte egy másik vállalatnak, amely az illetőnek rendelkezésére bocsátott a tanács által vállalati jellegűnek minősített, úgynevezett „készenléti-szolgálati" kétszobás komfortos lakást. A beköltözéskor a lakatos írásos nyilatkozatban tudomásul vette, hogy a lakást beosztására tekintettel kapta, és amennyiben munka- viszonya megszűnik, azt köteles a vállalat rendelkezésére bocsátani, Három évvel később a lakatos felmondott, és munkakönyvét „kilépett" bejegyzéssel kapta kézhez. A vállalat, amelynél '-«bízásból dolgozott, felszólította a lakás kiürítésére, de ennek nem volt hajlandó eleget tenni, mire szintén a bírósághoz fordultak és kérték, hogy a lakatost, mint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználót, kötelezzék a lakásból való kiköltözésre. A lakatos arra hivatkozott: azért lépe'tt ki a munkahelyéről, mert bérét kevesellte, tehát kötelesek neki másik lakást biztosítani. Mint említettük, az alsófokú bíróságoknak a jó- - rosszhiszeműséq kérdésében ellentétes álláspontiuk volt. A problémát eldöntő törvényességi határozatban a Legfelsőbb Bírósáq a következőket mondta ki: — A lakatos a munkaviszonyát jogellenesen szüntette mea, s ezzel maga idézte elő, hogy a szolgálati, illetve vállalati bérlakásra vonatkozó joga elveszett. Egyébként a nyilatkozatában vállalt kötelezettsége alapján ezzel számolnia is kellett, Mindezek következtében rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak kell tekinteni, s a lakást kiürítve, 30 napon belül a vállalat rendelkezésére kell bocsátania, anélkül, hogy cserelakást kapna érte. Hajdú indrs meszesi központjától nem mest. sze, az út másik oldalán épül egy többszintes lakóépület. Homlokzata vakolatlan, az ablaküvegeket mór bevágták, a belső munkákat végzik. BÚZAVIRÁG UTCA. A Fürst Sándor utcából nyílik. Most nincs forgalom rajta. Földmunkák miatt lezárták. Szennyvíz- csatorna készül. Ezzel — végre — megoldják a lakók egyik gondját: házukból a szennyvíz- elvezetést. FÜRST SÁNDOR UTCA. Megkezdték az utca közvilágításának korszerűsítését. A Petőfi laktanyáig — a Tolbuhin úti megoldáshoz hasonló — csaknem 100, 15 méter magas oszlopokra helyezik a fényforrásokat. A kábelfektetési munkák már folyamatban vannak. ZSOLNAY VILMOS UT. A benzinkút mögötti részen megtörtént az első kapavágás. A MERKUR-telep és a bátaszékí vasút közötti területen épül fel az Autóközlekedési Tanintézet új iskolája, több tanteremmel, garázsokkal, tanuló-vezetők részére autópályával. KOSSUTH LAJOS UTCA. 81. számú ház. Udvarán a Liszt Ferenc hangversenyterem. Kopott fekete tábla, pergő aranyozott betűkkel jelzi a bejáratot. Előtte a járdán csorba vaslemez fekszik, alatta csapadékvíz foly- dogálna, ha tudna . . . teljesen eldugaszolta a gyom, a kavics és a szemét. Az épület külső homlokzata ápolatlan. Csak csúfítja az amúgy is siralmas képet a félig leszakadt, rozsdás esőcsatorna. A bejárat s az épület homlokzata méltatlan a világhírű zeneszerző nevéhez és városunk országhatárokon túl is ismert zenekultúrájához. SZÍNHÁZ TÉR. Nyári szünet a színházban. Az épület elé pa- dókat helyeztek el. Foglalt a nap minden szakában. Nem az a baj, hanem, hogy piszkos a pad környéke. Az emberek, akilc ott ülnek, vagy állnak, az aszfaltra dobálják a csikkeket, a söröskupakot, a papírszalvétát, a barackmagot, a tejfölös tasa- kot. Szemétgyűjtő található a téren, a járda szélén. A padokhoz kellene vinni, hátha akkor atba szórnák a hulladékot KAZINCZY UTCA. Étterem. Ajtaja felett fényreklám. Az üvegből hajlított név N betűjét megfordították a szerelők. így a ci- ] rill I betűje lett belőle. BEM UTCA. Jav . ,. köss .; J tr . . . ros . . . antulí... vitása... Ezeket és hasonló rövidítéseket olvashatjuk az egyik portálon. Annyi kiderül azonban, hogy „a lakossáq szolgálatában rádiók, lemeziátszók, magnetofonok garanciális és . .. javít. .. Ne törje senki a feiét. Nem rejtvény. Hanem elhanyagolt külsejű — annak idején papírra írt üzleti ajánlás, amely ma lekopott maradvány csak — a GEI.KA rádiószerviz bejáratának két oldalán (nem) olvasható. Pécs központiában az ilyen cégtábla esztétikailag bántó nem- ! törődömség. Nagy István