Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-15 / 183. szám
Egészségügyi felvilágosítás Miért kell részt venni tüdőszűrésen ? A rettegett tüdőbaj, amelyet nem is olyan régen még magyar betegségnek neveztek és oly sok emberéletet követelt ma már vesztett jelentőségéből. A tüdőgondozói, tüdőgyógyintézeti hálózat kiépítése, a rendszeres tüdőszűrő viszgálatok elvégzése meghozta a gyümölcsét. Ezen jól működő szervezet segítségével korán, mielőtt még panaszokat okozna, fedezhetjük fel a tüdő tbc-t és az egyéb tüdőbetegségeket. A korai stádiumban felfedezett tüdő tbc vagy egyéb tüdőbetegség gyorsan, biztosan meggyógyítható. Ennek a gyógyító-megelőző munkának eredménye, hogy a tbc-s betegek száma nagymértékben csökkent. A tbc-s halálozás pedig minimális. A szép eredmények láttán az a túlzottan optimista, téves nézet kezd kialakulni, még orvosi körökben is, hogy a tbc ma már nem probléma, talán szükségtelenek a rendszeres szűrővizsgálatok és nem fontos a gyógyintézeti kezelés. A tények az ellenkezőjét bizonyítják. Ha lazítunk a tbc elleni küzdelem szervezettségén, ha valamilyen okból nem tudjuk a rendszeres tüdőszűrést végrehajtani, megemelkedik a súlyos, a fertőző tüdőbetegek aránya. Ugyanis a tüdő tbc a betegség kezdetekor nem okoz panaszt, kis kiterjedésű, rendszerint nem fertőző, gyorsan meggyógyítható és a beteg pár hónapos kórházi kezelés, tüdőgondozói utókezelés, táppénzes állomány után eredeti munkáját folytathatja. Ebben a korai státusban csak tüdőszűréssel (ernyőfénykép-szűréssel) fedezhető fel a betegség. Ha valaki nem vesz részt a tüdőszűrésen és esetleg ilyen kezdődő tüdőbaja van, akkor pár hónap alatt a betegség előrehalad, a tüdőnek viszonylag nagy területei betegedhetnek meg, a folyamat cavernássá, fertőzővé válik. Ilyenkor már a betegnek panaszai vannak, köhög, köp, gyenge, étvágytalan, fogy, stb. Torna Aki sok ülőmunkát véaez, annak különösen jólesik és szükséges is •gy kis láb* és gerincmozgató torna. 1. Asztal, vagy szék mellé állunk, bal kézzel kapaszkodunk. Jobb Iá* búnkat térdhajlítással hátralendítjük és a jobb kezünkkel boka fölött meg* fogjuk, majd egy újabb ütemre kissé felhúzzuk. Ugyanezt ellentétesen is elvégezzük. 2. Egyenesen állunk, karokat hátra- lenditjük, lábunkat térdmagasságig felhúzzuk és vízszintesen előrenyújtjuk, utána vissza, és le. A gyakorlatot váltogatott lábbal ismételjük néhányszor. 3. Ismét megfogjuk az asztal sarkát és lábunkat ellenkező oldalra, nyújtott térddel emeljük fel és en gedjük vissza. Ugyanezt ellentétesen is elvégezzük. 4. Letérdelünk, majd kis csipőfor- ditással hol az egyik, hol a másik oldalon ülünk le a földre, két karunkat pedig mindig ellenkező oldalra lendítjük. 5. Térdelésből négykézlábra ereszkedünk és egyszer a jobb-, másszor a bal lábunkat kinyújtva felemeljük. 6. Hasra feksiünk, két lábunkat f'-dből behajlítjuk és két karunkkal I ' ■'■anyúlva, a lábfejeket megfogjuk i - kissé meahúzruk. 7. Befejezésül fe'ál'unk és egyik I Tünket a másikkal könyökben hát- t iSúzva mély lélegzetet veszünk. Isr ^teljük ezt is néhányszor, váltott izfogással. Ezek a panaszok viszik orvoshoz, a tüdőgondozóba a beteget, ahol ilyenkor már csak a súlyos betegséget diagnosztizálhatják. Az ilyen súlyos tüdőfolyamat csak nagyon hosszú kórházi kezeléssel, esetleg műtéttel, hosszú tüdőgondozói utókezeléssel gyógyíható meg, de az is előfordulhat, hogy gyógyíthatatlanná válik. Mindez a beteg számára anyagilag sem közömbös, hisz nagyon hosszú táppénzes idő, esetleg átmeneti rokkantosítás után dolgozhat ismét. Az esetek egy részében eredeti munkáját sem folytathatja. Bár igaz, hogy ma már a tbc nem népbetegség, de az elmondottak szerint még ma is komoly jelentősége, van. Erre utal az is, hogy Baranya megyében és Pécs városában is az új tbc-s betegek számának nagyfokú csökkenése után, az utóbbi években ismét ezek kis- fokú emelkedése figyelhető meg. Pl. a megyében 1968-ban 363, 1971-ben 252, 1972-ben 264 új tbc-beteget találtunk, Pécsett 1968-ban 151-et, 1971-ben 153- at, 1972-ben 173-at. A megye területén általában az új betegek 70%-át fedeztük fej ernyő- fénykép-szűréssel, Pécsett 50%- át. A különbség oka, hogy a megye minden települését 1967 óta évente rendszeresen szűrjük, Pécs város évenkénti szűrésének technikai feltételei pillanatnyilag nem biztosítottak, bár a feladat megoldása folyamatban van. Mint említettük, a nem tüdő- szűréssel felfedezett betegek tüdőfolyamata súlyosabb. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy pl. Pécsett 1972-ben a tüdőszűréssel felfedezettek 37%-a, nem tüdőszűréssel felfedezett tbc-s betegek 64%-a volt fertőző beteg. A nem tüdőszúréssel felfedezett beteg a baj megállapítása előtt már hónapokkal fertőzhet, és az esetek egy részében környezetét megfertőzheti, megbetegíti. Különösen kisgyerekek betegszenek meg nagyon könnyen ilyen esetben. A tüdőszűrés alkalmával készített ernyőfényképen nemcsak a tüdő tbc, hanem a tüdő, a mellkas, a szív egyéb betegségei, rendellenességei is láthatók. Ezek közül legfontosabb a tüdőrák. Nagyon jól tudjuk, hogy az idejében felfedezett rákos betegség, így a tüdőrák is gyógyítható. Általában tüdőszűréssel fedezhetjük fel a tüdőrákot is, korai gyógyítható állapotban. Ezért különösen fontos, hogy a 40 év felettiek minden körülmények között vegyenek részt az évi tüdőszűrésen. Az iskolás korú (13—14 éves) gyerekeket is évente ernyőfényképszűrésben részesítjük. Az ilyen korú gyermekeknél csak nagyon ritkán találunk tbc-s betegséget, mert a BCG-oltás megvédi őket a tbc-s megbetegedéstől. Ebben a korban viszont elég gyakori a még ismeretlen szívmegbetegedés és gerincferdülés. Ezek a megbetegedések esetleg láthatók a tüdőszűrés alkalmával készített ernyőfényképeken. Ha a képet értékelő orvos akár szív-, akár gerincmegbetegedés gyanúját veti fel, akkor a gyereket a járási tüdőgondozó székhelyén, szükség esetén Pécsett, a megfelelő szakorvosi vizsgálatban részesítik. A vizsgálat helyéről és időpontjáról a szülő időben értesítést kap. lyenkor ne ijedjenek meg a szülők, mert egyrészt kezdődő, gyorsan meggyógyítható betegségről van szó, másrészt a szakvizsgálat a betegség gyanúját esetleg nem is erősíti meg. Nem jó, ha valaki a tüdőszűrést nem ernyőkép-szűrés- sel, hanem röntgenátvilági- tással végezteti. Az ótvilágításos vizsgálatnak több hátránya van. Pl, a vizsgált személy röntgensugár-terhelése nagyon nagy, mert az ótvilágításos vizsgálat 1—2 percig tart, az ernyőfénykép fél— egy másodperc alatt elkészül. Átvilágítással a kezdődő tüdő- betegségek nem látszanak. Az ernyőfénykép bármikor ismét megnézhető, több orvos is értékelheti, egy későbbi betegség során az előző ernyőfényképek segítséget jelenthetnek a betegség pontos megállapításában. Ugyanis az ernyőkép-szű- rés alkalmával a tüdőről röntgenfelvételt, fényképet készítünk. Ennek a fényképnek az elkészítéséhez nem szükséges besötétített röntgenhelyiség, mint a mellkas-átvilágításhoz. Az ernyőfényképezéssel készített képet többnyire két orvos is értékeli egymástól függetlenül és betegség gyanúja esetén javasolja a további részletes vizsgálatot. Az évenként elkészített ernyőfénykép segítségével végig követhetjük egy esetleges mellkasi megbetegedés alakulását, illetve azonnal észlelhetjük a betegség első megjelenését és a szükséges intézkedést megtehetjük. Sajnos, a lakosság egy része saját érdekeit figyelmen kívül hagyja, nem vesz részt ernyőfénykép-szűrésen. Baranyában az 1971-ben felfedezett új tüdőgümőkóros betegek 11°/o-a, Pécsett 1972-ben 17%-a még sohasem vett részt ernyőfénykép-szűrésen. Nem meglepő és gyakran látjuk azt. hogy a súlyos, elhanyagolt gü- mőkóros betegek legnagyobb hányada éppen a szűrést elhanyagolok közül kerülnek ki. Dr. Háber József Keresztöltéses térítők A keresztöltéses munkák alapanyaga az úgynevezett kongré, amely egy-egy vastagabb, szálú fonallal, vagy 2—3 egymás mellett húzott, kocka alakra szőtt anyag. A fonalat a kockák nagyságának megfele lően válasszuk ki, hogy az pontosan kitöltse a kockákat. E kézimunka legfontosabb tudnivalója, hogy a kereszteknek mindig egyirányban kell dőlni. Készíthetünk térítőt, heverő takarót, faliképet sőt szőnyeget is ezzel a mintával. A munka menete: előbb az alapmintát varrjuk ki és azután töltjük ki a szabad részeket sötétebb fonallal. Varrhatjuk dupla kereszttel is, így egész munkánkat, vagy annak egyes részeit kiemelhetjük. Ha szőnyegét, vagy falvédőt készítünk, azt feltétlenül alá kell bélelni. Hallottuk — Az ön kedves családja kijön a fizetésből? — Ugyan, dehogy! örülünk, ha kijöttünk az adósságokbólI A piacon megkérdi a vevő: — Engedelmet, mivel etette a tyúkját, hogy ilyen sovány lett? — Miért érdekli ez magát? — Mert én is szeretnék lefogyni. ,Süssünk, főzzünk otthon ”! A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat „Park” üzemi konyhájának szakácsnője, Tállá Lász- lóné az alábbi étrendet ajánlja: Ebéd: 1. Hideg meggyleves 2. Svájci burgonya sertésszelettel, paradicsomsaláta 3. Mákos, diós keltrétes. Vacsora: 4. Párizsi kosárka rizzsel, paprikasalátóval. 1. Hideg meggyleves: hozzávalók: 60 deka meggy, cukor, pár szem szegfűszeg, 1 egész fahéj, 1 deci tejfel, két és fél deci tej, liszt, só, citrom. A meggyet kimagozzuk és egy liter vízbe, kevés sóval, ízlés szerint cukorral, fahéjjal szegfűszeggel feltesszük főni. Ha forr, vékony tejes habarással sűrítjük, citrommal ízesítjük, majd kevés forralás után a tejfellel dúsítjuk, kihűtjük és hidegen tálaljuk, 2. Svájci burgonya sertésszelettel: hozzávalók: 60 deka karaj, másfél kiló burgonya, 5 tojás, 3 deci tejfel, bors, só, liszt, zsír, A burgonyát héjában megfőzzük, megtisztítjuk és karikára vágjuk. Az öt tojást a 3 deci tejfellel, ízlés szerinti sóval, borssal jól kikeverjük és a korikára vágott burgonyát beleforgatjuk. Ezután zsírozott tepsibe öntjük és sütőben kissé átsütjük. Közben a felszeletelt húst besózzuk és zsíron lepirítjuk, majd fedő alatt puhára pároljuk. Ha puha, zsírjára Svájci burgonya sertésszelettel sütjük és a burgonyával tálaljuk. Paradicsomsalátát adunk hozzá. 3. Mákos, diós meggyes keltrétes: hozzávalók: 30 deka liszt, 1 tojás, 3 deka élesztő, tej, 40 deka cukor, só, 2 deci tejfel, zsír, 10 deka mák, 15 deka dió, fél kiló meggy, őrölt fahéj, 1 csomag mazsola. Az élesztőt kevés sóval, cukorral langyos tejben felfuttatjuk, majd a lisztre öntjük, beletesszük a tojást és vizes tejjel, laza rétestésztát készítünk. A tésztát egy diónagyságú, kemény zsírral addig dagasztjuk, amíg hólyagos és fényes nem lesz. Ezután pihentetjük. Ha megkelt, három részre osztjuk, kézzel kinyújtjuk, zsírral, tejfellel meglocsoljuk és tölteléket teszünk rá. Mák töltelék: A mákbt ledaráljuk, porcukorral összekeverjük, citromhéjat reszelünk bele, törött fahéjjal ízesítjük. Ezt rászórjuk a kinyújtott tésztára, bontott meggyel vagy lekvárral megszórjuk, összehajtjuk és zsírozott tepsibe tesszük. A diótölteléket ugyanígy készítjük, csak meggy helyett mazsolával ízór- juk meg. A meggyes tölteléknél, — a kinyújtott tésztát miután meglocsoltuk zsírral és tejfellel, mint az előzőeknél, — megszórjuk dióval, ráhintjük a kimagozott és kinyomott meggyet, jól megcukrozzuk, fahéjjal meghintjük és úgy csavarjuk össze. A tepsiben még kis ideig pihentetjük, megkenjük a tetejét és megsütjük. 4. Párizsi kosárka: hozzávalók: 60 deka parizer, negyedkiló gomba, 10 deka zöldborsó, 2 tojás, 20 deka zsír, 2 deci tejfel, só, bors, petrezselyemzöld. A parizert megmossuk, bőrével együtt felszeleteljük, forró zsírban megfuttatjuk, kivesszük és félretesszük. A gombát kockára vágjuk és abba a zsírba tesszük, melyben a parizert sütöttük. Majd a borsót is hozzáadjuk és megdinszteljük, megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel, borssal, sóval. Ha kihűlt, hozzákeverjük a nyers tojást és ebből a töltelékből halmokat rakunk a kosárkákba. Zsírozott tepsibe egymás mellé helyezzük és tejfeles zsírral locsolva, megsütjük. Rizst és paprikosalátát odúnk hozzá. Bemutatták Osztrák divat. Geometriai mintázatú anyagból varrt nappali ruhák, mellénnyel. Az Intercontinentalban rendezett bemutatón láttuk. Fehér vászonnadrág, rózsaszín rövidujjú pulóverrel. A Camping Divattervező V. modellje. árverés! Pécs-Baranya/ Beruházási Vállalat 1973. július 17-én (kedden) 8 órakor árverésen értékesíti az Orögi út 2., Szigeti út 174., 180., 176. udvari lakás, Zá/a utqa 20., 22., 24. számú épületeket. Árverés helye: Sallai u. 7. Értékes gyógynövényeink KAMILLA VAGY SZÉKFO A köztudatban még úgy él a kamilla, mint az egész Alföldön nagy mennyiségben szabadon gyűjthető növény. A mező- gazdasági talajjavítások azonban összeszorították a kamilla termelőhelyeit. Tekintve azonban, hogy a kereskedelem állandóan növekvő igényt mutat e gyógynövényből ezért újabban sikeresen foglalkoznak a termesztésével is. A szikes területek különleges életfeltételei a kamillának igen kedvezőek, termesztése tehát nem nehéz, A kamilla a fészkesvirágzatú- ak családjába tartozó, áttelelő, egyéves növény, Szára 5—40 cm magas, hengeres, vagy tompán szegletes. Levelei szórt állásúak, fészekpikkelyei hár- tyásak. A vadontermő és a termesztett növény esetében drog céljaira egyaránt a virágfészek, jól kinyílt állapotban gyűjtendő. A drogkereskedelem mind a hazai, mind a külföldi gyógyászat számára a jól szárított, tiszta virágfészkeket veszi át. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy az egész növényben van illóolaj, amely több mint 14 illóolajkomponensből áll. A kamilla eqyik legfontosabb gyógynövény exportcikkünk, évi 6— 700 q-t szállítunk belőle külföldre, qhol jó hírnévnek örvend, PIROS GYŰSZŰVIRÁG Idősebb korban, vagy súlyosabb betegségek esetében az egyenletes szívműködésben gyakran zavarok állhatnak be. Ilyen esetekben az orvos erősítésül rendszerint digitalis tartalmú gyógyszereket rendel. Igazi qyógyító hatását WILLIAM WITHERING orvos fedezte fel 1785-ben. A piros gyűszűvirág ma többnyire kerti dísznövény, qyönyörű virágzata miatt, mely végálló, 20—25 cm hosz- szú, egyoldalú fürt. Az egyes virágok qyűszűalakúak, pártájuk piros, vagy fehér, piros pettyes. A szívműködésre kedvező hatású gyógyanyagokat szárított levelei adják. A növény hazája Nyugat-Európa. Nálunk termesztik. GYAPJAS GYŰSZŰVIRÁG A Pilis hegységben a Meesek- alján természetes gyepes lejtők dísze. Magyar nevének megfelelően a virógzati gerinc a csészével együtt gyapjason szőrős. Levelei szórt állásúak és töb- bé-kevésbbé kopaszak. Drogként a másodéves növény leveleit használják. Újabban a gyapjas gyűszűvirágot termesztik nagyobb mennyiségben. A tőfajok keresztezésével újabb nagyhatású, ezért értékes fajtákat hoztak létre. E fajták levelei a digitalis-tartalmú anyagokat jelentősebb mennyiségben tartalmazzák, mint tőfajok. Mindkét gyűszűvirág levélkivonatából fontos szívgyógyszerek készülnek, amelyek javítják az erek vérellátását, a fulladást megszüntetik. A piros gyűszűvirág hatóartyagai hosszabb kezelés után azonban a szívizomban felgyülemlenek és azt károsítják. KERTI ZSALYA Nyugat-mediterrán- származású, nálunk csak termesztett növény. Az ajakosvirágúak családjába tartozik. Egyes helyeken kertben dísznövényként ültetik. A kerti zsálya gyógyha- tása ősidőktől fogva ismert. Neve: Salvia, a latin salvus (ép, egészséges) szóból származik. A hazai „Salvus víz" neve ugyanezt jelenti, különböző ásványi eredetű sótartalmának gyógyító hatására célozva, A kerti zsálya 50—100 cm-re Is megnő, elágazó, szürkén moly- hos, dús fiatal hajtású félcserje, Virágzáskor szedett levelei szolgáltatják a drogot. Ezek illóolajat (tujon) cseríő és keserűanyagokat, savanyú szapo- nint stb. tartalmaznak. Illóolaját torok és szájöblítőnek, fertőtlenítőszernek használják, Leveleiből készült főzetét izzadás elleni szernek, emésztőszervi bántalmak ellen, vérzéscsillapítónak, vizelethajtónak adják. m VASÁRNAPI M E l L E K l ET V
