Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-15 / 183. szám

Zöld út a világpiacra Alkotó gondolatok Világraszóló magyar találmányok Évente több mint egymillióról forint népgazdasági hasznot hajtanait a kutatóintézeti team­ek. Három-négyszer szabadal­mi bejelentés érkezik egy évben az Országos Találmányi Hiva­talhoz, negyven százalékuk ma­gyar találmányokról. Tasnádi Emil, a Hivatal elnö­ke szerint ez kisebb eredmény, mint amire szakembereink ké­pesek lennének.- Nemzetközi összehasonlí­tásban is igen kevés hazánk­ban a szabadalmi bejelentés - mondja. - A fejlett iparú or­szágokban százezer lakosra évfente 35—50 jut — nálunk azon­ban tavaly például csak 11 szabadalmat jelentettek be százezer lakosra számítva. Aranyérem Lipcséből Évente a nemzeti jövedelem mintegy három százalékát for­dítjuk kutatásra és fejlesztésre, kilencmilliárd forintot. Ennek az összegnek túlzottan nagy része megy el azonban alapkutatá­sokra, régebbi műszaki eredmé­nyek továbbfejlesztésére, re­konstrukciójára. Ez is oka annak, hogy alig ezerkétszáz szabadal­mi bejelentés érkezett. Sokat nem fogadnak el közülük új- donsá nak - sok a csak kis je­lentőségű ötletecske. De minden bizonnyal — mint minden évben — akad néhány, mely alkotóik­nak sikert, iparunknak új világ­piaci lehetőségeket hoz. Mint annak idején a Heller i-Forgó-féle hűtőtorony, Lévárdi vtealatti ósványkitermelő beren­dezése, a tatabányaiak HAL- OEX-üzeme, Szabó István évti­zedes vitát kavaró görgősekéje. Mostanában Veress Ferenc ferkfolyatásos darabológépét tart­ják a műszakiak az első számú szabadalomnak. „Világszaba­dalmat” írnánk —, de a Talál­mányi Hivatal munkatársa óva Int e terminus technicus-tól — f'yen ugyanis nincs. Maradjunk +iát abban, hogy világra szóló találmány született 1960-ban az Alumíniumgyárban. — Tubusok, hüvelyek készíté­sekor tonnaszámra ment veszen­dőbe az anyag - a tárcsák fű­részelésekor lepergő fémpor.,. Kár érte — ezen gondolkodtam... — emlékszik Veress Ferenc. - A munka szaporádon volt, a pon­tatlan vágás miatt nagy selejt­százalékkal folyt. A préselt tu­busok jó része kárba ment... Hopp! Préselés! Hiszen az alu- rniniumötvözet képlékennyé vá­lik megfelelő nyomás alatt! Va­jon nem lehetne épp így a vá­gásnál is lággyá tenni az anya­got? De bizony, lehet Az első kis próbagép Sízonyította — ha a vágás pillanatában nagy nyo­más préseli össze az anyagot, omlik az, mint a vajaskalács a kés alatt. Tavaly — a lipcsei nemzetközi vásárról jelentkezve — a Gép­ipari Technológiai Intézet hid­raulikus darabológépének aranyérméről számoltak a hír- ügynökségek. A fém gyors és veszteségmentes vágásának az egész műszaki világot foglalkoz­tató gondját oldotta meg — 75 százalékos anyag, 87 százalé­kos műveleti idő megtakarítás­sal. Védett a szabadalom a világ valamennyi iparilag jelentős or­szágában — a NIKEX értékesíti a' nyugati piacon, a GTI pedig a gépcsalád terveit dolgozza ki a szocialista országok szá­mára. (Azt jiedig még zárójelben sem szívesen írjuk le, hogy már tíz éve hozhatná a pénzt; hogy szabadalmi elfogadását, beve­zetését azért halogatták éve­kig, mert a hulladékként eladott fémpor az igazgatói alapot nö­velte; hogy a 63 éves feltaláló csak most éoült fel a sok évi harc sebeiből — szívbeteqség- ből, idegkimerültségből. Túl van raita. A találmányi díjból kísér­leti műhelyt rendez be — új el­képzelései vannak.) Eíő műanyag Az ,,élő műanyag" — a bio- plast útja simább volt *Pedig „véletlenül” - egy hosszú kuta­tó* melléktermékeként - jutot­tak dr. Gerendás Mihály Kos- suth-díjos kutató és munkatár­sai arra az eredményre, hogy a vér fehérjéiből préselhető, fa­ragható szilárd anyagot lehet előállítani —, amely élő szerve­zetbe juttatva maga is „életre kel”; a szervezet részévé válik. Alkalmas súlyos sérültek hi­ányzó testszöveteinek, ízületei­nek pótlására, törött csontok összecsavarozására, erek, ide­gek, agyhártyarészek pótlására. A Kísérleti Sebészek Európai társasága - ez a legmagasabb szakfórum — amszterdami kong­resszusán „sebészeti forrada­lom" lehetőségét látja a bio- plast-ban —, amelyet eddig hét nyugati országban szabadal­maztak. Kémikusok és orvosok mun­kacsoportja jelentett be egy má­sik nagyjelentőségű találmányt is; új műszert a testnedvek fo­lyamatos analizálására, a vér, a nyirokerek áramlási viszonyai­nak vizsgálatára. A diagnoszti­ka és a farmakológia nagy hasz­nát látja ennek — a szerves- anyag-koncentráció állandó mérése segít a beteg szervezet állapotának megítélésében, a gyógyszerek hatásának ellenőr­zésében. Az injekciós tűhöz ha­sonló mérőszonda elektronikus műszert „tudósít” - akár egy­szerre a szervezet több pontján fs a beteg pillanatnyi állapo­táról. Dr. Pungor Ernő akadé­mikus és munkatársai találmá­nyának ipari gyártását a közel­jövőben kezdik meg. Feltalálóink nagy éve A magyar feltalálók nagy éve 1971 volt. A XX. brüsszeli találmányi, világkiállításon 11 aranyérmet kaptak. A város fő­polgármestere így kommentálta a magyar pavilonban látottakat: „Felemelő dolgokat hoztak, uraim!” Ezek a „felemelő dolgok” - égető gondok enyhítésére tesz­nek kísérletet A környezet­szennyeződés megakadályozá­sa, az energiagazdálkodás ja­vítása, a korrózióvédelem — mind-mind évtizedes kutatások után is csak szerény eredménye­ket hozó témák. Világhíres ku­tatóintézetek milliárd dolláros kísérleteinek produktumai mel­lett szerény magyar vállalatok vagy önerőből dolgozgató mér­nökök talármányai járulnak hoz­zá a nemzetközi erőfeszítések­hez. Kenderi Tibor „vesszőpari­pája" a korrózióvédelem. Költ­séges festegetések, még drá­gább ötvözetek helyett igen egyszerű dolgot ajánl: a meg­védendő fémfelületek beszúrá­sát alumíniumporral. A magas­nyomással, szórópisztolyból fel­hordott por szinte összeforr a hídszerkezetek, gépek, hajók fémalakatrészeivel — s mivel az alumínium igen lassan, s csak bizonvos határig korrodá­lódik - örökéletű védelmet ad. A találmány két nagydíjat nyert. Sántha Andor — nyugdíjas gépészmérnök — a hőtechniká­ban tett jelentős felfedezést. — Megtakarítunk vele egy nagy olaj mezőt... — mondta. — Mindössze arról van szó, hogy a füstgázokból „kilopjuk” a meleget, tiszta levegőt forrósí- tunk fel vele — azt aztán tet­szés szerint használhatjuk fűtés­re vagy ipari célokra. A hőkicserélő berendezés el­sősorban olyan ipari nagyüze­meknél szerelhető fel, ohol sok meleg menne«veszendőbe — el­sősorban a kohászatban. A Le­nin Kohászati Műveknél tavaly szerelték fel a mintapéldányt — a kísérletek befejezése után a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyár vállalta a gyártását. Vezeti az elektromos áramot Gál László szabadalma - a fű­tésre, főzésre használható mű­anyag. „Falra festett fűtés...” — így keresztelte el a sajtó. Bármilyen falfelületre szórópisz­tollyal felhordható ez a poliesz- ter-alapú műanyag —' s áramol rávezetve kellemes meleget sú­gó rozl- Feleslegessé teszi a bonyo­lult csőrendszereket, radiátoro­kat ... De talán nem is a lakás­fűtés a legcélszerűbb felhasz­nálósa, hanem autóutak, repü­lőterek bevonása. Ezzel ^ az-yaggal gombnyomásra ol­vasztható fel a ráfagyott hó és jég — s hatalmas' költségeket takarítunk meg -, hiszen nem lesz jegesedés miatt elmaradt szállítás ... Svenfho — PEVA Az AB Bygging stockholmi cég munkatársai, ha Budapesten járnak, rendszeresen a Körszál­lóban foglalnak szobát. Utóla­gos minőségellenőrzés? Lehet. A Hotel Budapest ugyanis a Sventho-módszerrel épült, azaz Svensson svéd és Thoma József magyar mérnök technológiája szerint. A ritka, „kettős állam- polgársáaú” szabadalmak egyi­kével. Ök ketten fejlesztették ki a szellemes megoldású csúszó­zsalut, amellyel — a hosszadal­mas és költséges állványozást kiküszöbölve — változó körke­resztmetszetű betonépítménye­ket lehet felhúzni. Az ismert technológiákhoz képest - vil­lámgyorsan. így épült a körszál­ló rekordidő - hatvan nap alatt; így a Gagarin Hőerőmű 116 méter magas- hűtőtornyai, vagy a tatabányai, százhalombattai, leninvárosi kéményóriások. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat különben részvénytár­saságot alapított - a svéd cég­gel közösen. Dániában, Finnor­szágban, Svájcban, Japánban épülnek a Sventho-eljárással tornyok, kémények. Nemrégiben pedig a licenciát is megvette nyugat-európai építkezéseire egy nyugatnémet cég. Épp úgy, mint a PEVA-eljárásét. Ez a tér- zsalus módszer 80 óra alatt te­szi lehetővé egy lakás megépí­tését — mindössze 15 ember munkájával.- Dobozolunk... — magya­rázta Nagy Tibor, a Gépipari Fővállalkozások Kisipari Szövet­kezetének munkatársa. — A szo­bának megfelelő méretű acél­dobozt készítünk — kettőt-hár- mat — lerakjuk, s közéjük önt­jük a betont. Az anyag meg­kötése utón már csak a dobozo­kat kefl kiszedni — s indulha­tunk a következő szintre. Nem az eljárás — hanem a doboz a találmány. Az, hogy könnyen összerakható, zsugorítható, emelhető. Huszonöt országban szabadalmaztattuk. Három éve - a hannoveri bemutatkozás után — konzorci­um alakult az NSZK-ban; fize­tett az ötletért, s megrendelte a dobozokat. Itthon a Helikon szálló épült fel Keszthelyen a PE- VA-eljórással. Az építőiparban egyelőre kevés helyen alkal­mazzák — nem tudni miért? Másfélezer kérelem A „miért” pedig több itt is­mertetett találmány hazai sor­sára vonatkozhatna. Ez pedig nemcsak a magyar ipar; gazda­ság számára kár — hanem megnehezíti a találmányok kül­földi értékesítését, a licenc-el- adást is. Működő mintapéldány nélkül nemigen vásárolnak lí- cenceket. „Miért bízzak abban, amiben a saiát országának ipa­ra sem bízik?” — ez a megfon­tolás. Sokról mondunk le . . . Egy japán számítás szerint, ha egy új felfedezés értéke egy, akkor az alkalmazásé 10, az előállításé 50 - az értékesítésé pedig 100. Számoljunk csak! Mennyire nőne a licencekért kapott néhány millió? Ma 1,2 milliárdot hoznak_ az alkotó gondolatok. A Találmá­nyi Hivatalnál idén másfélezer szabadajmi kérelemre számíta­nak, Általában minden harma­dik érdemes is reá. Jó lenne, ha zöld utat kapnának a világpi­Vhiczs Péter A Pécsi Balett VIT-műsora Prepeliczay Annamária és Majoros István Vaughan—Williams Csend című balettjében. A berlini VIT-en résztvesz a Pécsi Ba­lett is. Az együttes az olaszországi út után már próbálja a ber­lini műsort, összesen 30-an mennek az NDK fővárosába, s a legfontosabb kérdés eddig az volt, hogy mivel képviseljék a magyar táncművésze­tet a világ ifjúságá­nak ezen a nagy se­regszemléjén. — A niűsor azonban most már végleges. Ezek szerint négy helyen: a Deutsches Theater Kamaraszínházában, a Komische Oper-ben, a Magyar Gálaesten és a Magyar Házban lépnek fel, utóbbi he­lyen két alkalommal. A Deutsches Thea­ter Kamaraszínházá­ban Tóth Sándor 7 koreográfiáját mutat­ják be: Gonda: Nyi­tány, Deák: Tótágas, Vaughan Williams: Csend, Albinoni: Val­lomás, illetve Bru- beck: Tapsos fox, Bach—Swingle: Largo, és Kincses: Kalap cí­mű zeneművére. Ez az előadás július 28-án lesz. Majd a Magyar Gálaesten — ennek helyszíne még nem ismeretes — július 31- én Eck Imre Bartók: Concerto és Kodály: Fölszállotta páva című zeneművére írott ko­reográfiáját táncolják el, mégpedig mindket­tőnek a rövidített vál­tozatát, a Concertóból például a III. tételt. Augusztus 1-én a Ko­mische Operben ugyancsak Eck Imre munkáját láthatja a VIT közönsége. Ennek az estnek a műsora: Kodály: Nyári este, Lajtha: Kötelékek, és Kodály: Fölszállott a páva. Később megha­tározandó két időpont­ban Eck Imre—Tóth Sándor estje lesz a Magyar Házban. Mű­sor: Szervánszky: Te- geződve, Albinoni: Vallomás, Bach—Rácz: Francia szvit, Bach— Swingle: Largo és Vaughan-Williams: Csend. Az együttes július 26-án utazik el Budai pestről és a VIT au­gusztus 6-án zárul. Pécsről a világhír felé Kováts Kolos Lehet-e alkalmasabb színhe­lye a beszélgetésnek egy Pécs­ről elszármazott énekessel, mint Pécsett, a város szívében? S az alkalmat különösen az az újságíró tudja értékelni igazón, aki napokig hiába kereste az Állami Operaház kiváló fiatal basszistáját interurbán hívások­kal és táviratokkal. Aztán egy nap csak megjelenik a művész személyesen, szerényen, mintha ez a legtermészetesebb volna.- Pécsett jártam, este mór utazom vissza, gondoltam, ad­dig megejthetnénk a beszélge­‘ tést — mondja Kováts Kolos.- Ogy tudom, minden itt Pé­csett, a Széchenyi Gimnázium­ban kezdődött...- 1966-ban érettségiztem, s rögtön felvettek a Zeneakadé­miára. Tizennyolc éves korom­ban kezdtem hivatásszerűen foglalkozni az énekléssel, de korábban nem is foglalkozta­tott ez a pálya. Semmilyen konkrét hivatásra nem gondol­tam, talán leginkább még a műszaki pálya felé vonzódtom. Nagyon szerettem rádiót szerel­ni, erről oklevelet is szereztem, s szabad időmben ma is ez a legkedvesebb elfoglaltságom.- Milyen tanáraira emlékezik a legszívesebben?- Akkor Achátzné volt az igazgatónk, rá szívesen gondo­lok vissza. Kedves tanárom volt Mátyás Géza, aki matematikát és Pály Gábor, aki magyart ta­nított. Tulajdonképpen Agócsy Laci bácsi ajánlotta, hogy éne­keljek, s így kerültem „Guszti nénihez”, Slezák Augusztához, aki az első tanárom volt. Saj­nos, nem sokkal akadémiai fel­vételem után meghalt. A főis­kolai felvételi előtt már Ozöré- nyi Olga készített fel — minden anyaoi ellenszolgáltatás nélkül.- Milyenek voltak a főiskolás évek?- Révhegyi Ferencné volt az énektanárom, tanszékvezető ta­nárom pedig Lukács Miklós, az Operaház igazgatója. Első sike­rem az volt, hogy ajánlották, ne öt, hanem négy év alatt végez­nem el tanulmányaimat. így. az első év elvégzése után két évet összevontam, s 1970-ben diplo­máztam, mint operaénekes és művésztanár. Még a főiskolás évek alatt művészdelegácíókkal eljutottam Moszkvába. Helsin­kibe, Karlovy Varyba. Verdi Don Carlosának Fülöpjével diplo­máztam, ami egész eddigi éle­temet elkísérte. Mikor 1970-ben a budapesti Erkel-versenyt, első nemzetközi versenyemet meg­nyertem, uayanezt énekeltem eredeti nyelven. Még abban az évben taaia lettem az Opera­háznak. Először kisebb szere­pekkel mutatkoztam be, a je­lentősebb szerepeket o második évben kaptam, 23 éves voltam, amikor Sarastrot énekeltem, de énekeltem Gremint az Anyegin­ből, Gvárdián főpapot a Vég­zet hatalmából, Doszifej főpa­pot a Hovanscsinából. Ebben az évben Rónki: Pornódé király új ruhája c. operájában éne­keltem Pornódé királyt. A Mar­gitszigeten Verdi Requiemjében léptem fel. Egyébként is sok oratóriumot énekelek. A Don Carlost jövőre fogom teljes egé­szében véqigénekelni, mert ma­gyarul még nem énekeltem vé- gig. — A külföldi szerepléseiről hallhatnánk bővebben, annál Is inkább, mivel nemrégiben Rio de laneiróban megnyert egy nemzetközi versenyt... — Az Erkel-versenynek köszön­hetem, hogy több impresszárió látott, (pállott, s ezek után kez­dődtek’külföldi szerepléseim. 1971-ben jártam Frankfurt am Mainban, ahol szintén a Don Carlosban léptem fel. Az Ope­raház szerződése nekünk évi két-három külföldi fellépést en­gedélyez. Voltam Rómában rá­diófelvételen, majd Torinóban egy televíziós adásban Sztra­vinszkij Oedipus Rex c. művé­ben Tiresiast énekeltem. Olasz­országban ezen kívül a Rádió­zenekarral is jártam magyar művek bemutatásával. London­ban Lamberto Gardellivel ta­valy nyáron Rossini Teli Vilmo­sának basszus szerepét énekel­tem egy lemezfelvételhez. Rio de Janeiróba az Erkel-versenyen elért eredményem alapján hív­tak meg. Június 10-20. között voltak a versenyek. Tulajdon­képpen már a kezdet is sze­rencsés volt. A nyitó koncert műsorán szerepelt Verdi Requie- •me, de a basszista nem érke­zett meg. Amint leszálltam a repülőgépről, Réti József aján­lotta, hogy ugorjak be, hiszen mi ketten már énekeltük ezt. Próba nélkül, a repülőtérről rög­tön a koncertterembe mentem, s a beugrás sikerült. Másnap kezdődött a verseny, ahol az igen erős nemzetközi mezőny­ben első díjat nyertem. — Milyenek az énekes hét­köznapjai? — Míg főiskolás voltam, nem voltak gondjaim, kollégiumban laktam. A problémák a végzés után jelentkeztek. Szüleim és feleségem, aki matematika—ké­mia szakos tanárnő, Pécsett él­tek. A legnagyobb gond a la­kás volt. Az énekesek számára van olyan lehetőség, hogy ha szerződésük lejár, külföldre szer­ződhetnek. Nekem is ajánlottak egy szerződést Frankfurtba, de nem szívesen mentem .volna, mert öt évet kellett volna vál­lalni, Kértem, hadd maradjak itthon, csak teremtsék meg eK hez a feltételeket. A Művelődés­ügyi Minisztériumnak köszönhe­tem, hogy lakásgondjaink meg­oldódtak, fél éve költöztünk be lakásunkba. Az énekes magán­élete? Az operaszezon 10 hóna­pos, természetesen örökké nem lehet próbálni, tehát előfordul, hogy valaki egy hétig is ráér, éppen csak bejár az Opera­házba. De egy-egy siker utón nagyon sokfelé hívják, vidékre, a rádióba, a televízióba, s nem lehet visszautasítani, menni kell. Feleségem a „házi imp­resszárióm”, ő intézi a levele­zésemet, a fordításokat, mert ezt nem győzném.- Énekes példaképe?- Nincs példaképem. Szerin­tem a fiatal énekesek hibája, hony valakit utánozni akarnak. Sok művészt tisztelek, minden­kitől tanulni akarok. Sokat kap­tam Réti Józseftől, bár a főis­kolán nem volt a tanárom. Van­nak persze énekesek, akiket szeretek, !<■>« Gyaurovot. Eddig sokfélét bíztak rám, operát, dalt, oratóriumot, de nem érzem le­járatva magam, ha falura me- , gyek, még magyarnótát is éne­kelek.- És Pécs?- Én is szeretnék már a pé­csi közönségnek bemutatkozni, eddig ugyanis vagy későn jött a meghívás, vagy az operaházi elfoglaltsáqom miatt nem tud­tam vállalni. Szeptemberben Pécsett énekelem Verdi Requie- mét, de egyszer szívesen adnék ária- és dalestet is, mert pécsi ismerőseim jelezték, hogy erre is van igény. Egyébként őrzök néhány felvételt Pécsről, még Ivasivka Mátyás kórusával, ahol spirituálékat énekeltem. Egy-egy rádióriport alkalmából szívesen előveszem ezeket, s ma is sze­repelnek műsoraimon. Marafkó László * m VASARNAPlI MEtl?KlE T > A % V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents