Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-15 / 183. szám
1973. július 15. DUNANTOLI NAPIO El kell lelejteni a borjúhúst II Fehér gyöngy Dunántúl ketreceiben A Bikali Állami Gazdaság és a BOV több tízezer nyúlanyát ad át a kisállattenyésztőknek A borjúhúst el kell felejteniük o fejlett tőkés országok fogyasztóinak, Borjút levágni ma olyasfajta vállalkozás, mint amikor aranyhalakat tenyésztenek akváriumban fogyasztásra. Lehet, de ki fogja ezt megfizetni? A jelen és a jövő borjúhúsa a nyúlhús. A világ legnagyobb te- nyészbázisával rendelkező Bikali Állami Gazdasáq a Baromfi- feldolgozó Országos Vállalattal együttműködve most arra készül, hogy tenyészőnyagot ad át Dunántúl, a későbbiekben az egész orszáq kisállattenyésztőinek. A kiviteli többletekkel a kitátott szájú Nyugat-Európa „éhségét" csillapítják, ugyanakkor Magyar- ország dollár bevételekhez jut Mit esznek a nyálon az olaszok? Zámbó István, a Bikali Állami Gazdasáq igazgatója egy FAO tanulmányból idéz. Európa fejlett országaiban, amikor még 45—48 kilogramm volt az egy főre jutó évi húsfogyasztás, ennek a mennyiségnek a 18 százalékát tette ki a borjúhús. Ma az egy főre jutó évi húsfogyasztás 70—80 kilogramm, s ennek mindössze 0,8 százaléka a borjúhús. Tudomásul kell venni: a borjúhús kikerül q fogyasztásból, s legfeljebb a vicclapok témájaként tér vissza időnként. Borjút levágni ma nagy luxus, a fogyasztó képtelen megfizetni. Magyarország sem vállalkozik ma már exportjára. A disznóhússal a nyugati háziasszony nem tud mit kezdeni, de nincs olyan nyugati, aki ne szeretné a disznóhúst, ahogyan mi elkészítjük. Pontosan így vannak ők a nyúlhússal. Az olaszok, minden itthoni képzeletet felülmúlva, sokféleképpen készítik. Beülsz gyanútlanul egy olasz vendéglőbe, fehV húst tesznek eléd, s a végén felkiáltasz: mennyei baromfihús! Pedíq az a hús korábban makogott és nem kukorékolt. A nyúlhús — íze lévén jellegtelen — sokféleképpen készíthető. Biológiai értéke közismert, fagy- gyút és zsiradékot nem tartalmaz. Mi sajnos utálkozunk; az egyiptomi uralkodó körök asz- szonyai több ezer évvel ezelőtt keresték és meq is találták azt o húst, amitől karcsúak és egészségesek maradtak. De hagyjuk az étvágycsinólóst, nem itthon akarunk piacot teremteni, A lényeg: a nyugati piacokon korlátlan exportlehetőségekkel rendelkezünk. A nyúlhús egyike a legdrágább húsoknak, az árak kúsznak felfelé. Idehaza 1 kiló nyúlhús felvásárlási óra 34 forint, elképzelhetjük, mennyi lesz ebből Milánóban. Az exporthoz tehát fontos érdekeink fűződnek, amiál is inkább, mivel 1 dollárt viszonylag olcsón állítunk elő. Ezt adia Bikái és a BOY És most jön Bikái. Baranyában alighanem köztudott: a Bikali Állami Gazdaság a nyúl- tenyésztés magyar fellegvára. Dr, Dimény Imre miniszter épp a napokban fordult meg a gazdaságban, az ő szájából hangzott el: Sem méretben, sem technológiában nincs a világon méq eqy ilyen tenyészbázis, (A miniszter mellesleq arra is intett: vigyázni kell, ne tudjon beérni a külföld.) Ez így igaz. A bikali nyúl minőséqe kiváló, az olasz vevők nem kérik, egyenesen követelik. (Bikáinak — csak nekik szállítanak — Olaszországban nagyon jó a reklámja.) így tehát már korábban felvetődött, fokozni kell az exportot. A gazdasáq próbálkozott' a HUNGAROCOOP-pal ötezer anyát helyeztek ki a kisállattenyésztőkhöz. Közben a Baromfi- feldolgozó Országos Vállalat is kifeiezte óhaját, működjenek eqyütt a nyúltenyésztés fellendítésében. Most megtalálták a módját, s ezzel a bikali Fehér gyöngy még fényesebb karrier előtt állhat. Dr. Dimény Imre mezőgazdaság! és élelmezésügyi miniszter is megtekintette a bikali gazdaság nyúltelepét, és nagy elismeréssel szólt a látottakról. július 20 — augusztus 5: Alföldi élelmiszergazdaság ’73 Szeged is színre lép Alighogy bezárja kapuit a Pécsi Ipari Vásár, július 20-án, Szeged legnagyobb terén, a Marx téren megnyílik az Alföldi élelmiszergazdaság '73 kiállítás. Mint ismeretes, egymást váltogatják Pécs és Szeged ipari vásárai, az idén tehát a Tisza-parti városban nem tartanak ipari seregszemlét. Mindez azonban nem gátolta meq Szegedet abban, hogy az Alföld mezőgazdaságát és élelmiszeriparát fel ne vonultassa, így kerül sor a kiállításra, amely a Szegedi önnepi Hetek kimagasló eseményének ígérkezik. A város hagyományaira hivatkozik. Első, országos jellegű ipari kiállításukat, amelyen bemutatták a mezőgazdaság termékeit is, még 1876-ban rendezték. Szeged máris készül, hogy 1976-ban megünnepelje a vásárrendezés százéves jubileumát. A mezőgazdasági kiállításokat 1958 óta rendezik folyamatosan. Minden évben alkalmat adnak a termelőknek, hogy virágkiállításon, gyümölcsbemutatón, bor és egyéb mezőgazda- sági termékek kiállításán adjanak számot termelési sikereikről, elsősorban az alföldi táj mezőgazdaságának eredményeiről. Most, hogy a Marx téren kialakult a vásárváros, alkalom nyílott a nagyszabású Alföldi élelmiszergazdaság '73 kiállítás megrendezésére. Ezen ott lesznek Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú, Szolnok és Szabolcs megyék legjobb szövetkezetei, állami gazdaságai és élelmiszeripari vállalatai. A kiállításra meghívták a határ mentén lévő jugoszláv és román vállalatokat is. A Dóm téri szabadtéri játékok előadásán és az élelmiszergazdaság kiállításán kívül termé-1 szetesen más eseményei is lesznek az idei szegedi nyárnak. A város júliusban és .augusztusban majd száz rendezvénnyel várja vendégeit. Népek barátsága gyermekest Sikondafürdőn a VI. nemzetközi eszperantó úttörőtáborban megrendezik holnap, július 16-án a t Népek barátsága gyermekestet. A 230 táborlakó, köztük a 92 lengyel, bolgár és jugoszláv ifjú eszperantista különféle dalokat énekel, táncos játékokat mutat be. A kulturális műsor emléktábortűzzel zárul. Az elképzelések szerint a qazdunántúli megyébe az idén tízezer, jövőre 15—20 ezer, azt követően évente harmincezer tenyésznövendéket adna ki a kisállattenyésztők háztáji gazdaságaiba. A fiatal nyúlanyák árát a BOV kifizeti az állami gazdaságnak. Bikái adja a te- nyészanyagot, ezenkívül biztosítja a takarmányt, vállalkozik — mégpedig a tenyésztők igényeinek megfelelően - a ketrecek gyártására, ellátja a szak- tanácsadást. A BOV, országos hálózata segítségével lebonyolítja a kihelyezést és természe- ; tesen ő foglalkozik a húsnyúl i felvásárlásával és értékesítésével, szükséq esetén feldolgozásával. A nyereségből a gazdaság jutalékot kap. Bikái a takarmányt a szakcsoportok, a fogyasztási szövetkezetek és a termelőszövetkezetek közvetítésével juttatja el a kisállattenyésztőkhöz. A szaktanácsadást a későbbiekben tíz szakemberük látja el. Többet ér, mint a diploma Mennyi pénzt hoz a nyúl, de most o gazdák szemével? Egy tenyésztő kijelentette, neki többet ér, mint az állatorvosi diploma. Persze ne tépjük szét a diplomát. Ellenben mindenütt vannak még üres istállók és fészerek, a városok környékén mellékhelyiségek. Ezekben a nyugdíjasok, de akár a nagytestű állatokat látni sem szerető fiatalok könnyű munkával igen szép mellékjövedelemhez juthatnak. Ismeretesek a baranyai példák. A nyúltenyésztés a nyugdíjas bányászoknak nemcsak kedves elfoglaltság — a nyúl nagyon kedves állat —, de komoly nyugdijkiegészítő jövedelem. Havonta 1500—2000 forintot is megkeresnek. Hány nyulat érdemes tartani? Korszerű ketrecrendszerben reggel és este egy-egy órai elfoglaltsággal ötven anya köny- J nyedén ellátható. Tíz anyánál kevesebbet nem érdemes tartani, mert tíz anyához kell egy apaállat. És most számoljunk, egy anyától általában két éven j keresztül várhatunk szaporulatot, évente 22—24 kisnyulat. Mivel a | vágósúly 2,30—2,50 kilogramm, anyánként évente 60 kilogramm hússal számolhatunk. A felvásárlási ár, amint említettük, ki- j lónként 34 forint. Ketreceket az állami gazdaságtól lehet rendelni, Bikáinak szándékában áll kialakítani egy tipizált ketrecrendszert, ahol egy anyaférőhely 300 forintba kerül. Feltétlen meg kell méq említeni: a nyúl kényes állat, elsősorban a takarmányra, a tisztaságra és a jó levegőre. A hőmérséklet változásait jól bírja, bár a téli zi- mankós hónapokban legalább 15 fok hőmérsékletet kell biztosítani az istállóban. A fűtés j vaskályhával és kukoricacsutká- j val megoldható. Száz anyán fe- i lül persze már az olajkályha is I kifizetődő. Bikái, a rendszeres szaktanácsadáson kívül egyéb ként prospektussal is szolgál, az anyag már a nyomdában van. Nem lesz kiábrándulás! A Fehér gyöngyöt a gazda- j ság és a BOV nemcsak Dunántúlon, de a későbbiekben az ország valamennyi ketrecében ott szeretné látni. Olyasféle országos hálózatot hoznak létre, mint annak idején a baromfi- tenyésztésben Bábolna. A gazdasáq azt is tervezi, hogy öthat termelőszövetkezetben nagyüzemi telepet létesít, olyan szerződés alapján, mint amilyet a BOV-va| kötött. Szóba jöhetnek külföldi közös vállalkozások is, de itt mór licenszről kell beszélni. Dr. Dimény Imre vetette fel éppen, terjesszék fel a kérelmet, s akkor zárt technológiává nyilvánítják. Ez esetben belföldön nagyüzemileq 0 . bikali rendszert futtatnák, külföldön pediq licenszként jelenne meg. i Bábolnát és a baromfitenyésztést emlegettük. Itt óhatatlanul felmerül: nem lesz-e kiábrándulás? Emlékszünk még, amikor mindenki baromfival kezdett foglalkozni, s jött a túltermelési válság. Zámbó István igazgató magabiztos: Nem kell félni a túltermeléstől, nem lesz kiábrándulás. Nyugaton, a sztrájkok veszélye miatt szinte lehetetlen nagyüzemileq nyulat tartani. A kistenyésztők pediq képtelenek kielégíteni az igényeket Pillanatnyilag nekünk vannak a legkedvezőbb adottságaink, hogy egyeduralomra tegyünk szert a tőkés piacokon. A kilátások hosszú távra jók, a tenyésztés kiszélesítéséhez azonnal hozzá kell kezdeni. Miklósvári Zoltán Hit csinálna százmillió forinttal? ' Mindig hinni kell az újban Foglalkozása: a Carbon igazgatója Meghívó a Corbontól: varrógéphez ültették a geresdlaki lányokat és asszonyokat. Újabb falusi kisüzem. Ez már a harmadik. És arról is szó van, hogy o komlói Carbon Könnyűipari Vállalat kiszemelte a szederkényi növényvédők volt székházát, ez lenne a fejlesztések következő láncszeme, ott is szeretnének betendezkedni. Ez mór tulajdonképpen az ötödik ötös témája. Égy kicsit még messze van! Kérem az igazgatót, egyszer már róla szeretnék portrét rajzolni. Tiltakozik, ellene van, hírverés lenne. Na jó, akkor majd én elkezdem. Zseni Pál viszonyát a gazdasággal talán azzal a történettel tudnám a legjobban jellemezni, amikor egész nap várták a holland kamiont. Ez vitte volna Komlóról a következő rakomány bérmunkában varrt konfekciót. De csak nem jelentkezett o holland, s délután öt felé az igazgató is hazaindult. Amint baktat a komlói főutcán, egyszeresek feltűnik a . kamion. Lejárt a munkaidő, s a Carbon igazgató hív vissza, hogy üzen- tessen haza a raktárosnak: jöjjön, nyisson kapukat, rakják meg sürgősen a holland kocsiját. Bizony, mert a kamion vesz- teglését dollárral kell megfizetni. Apróság ez, Zseni Pálék százmilliókat termelnek. Apróság persze, de Zseni Pál fillérekben számol. FIGYELEM I A dombóvári UNIVERSAL Szövetkezet új varrodát létesít FELVÉTELRE KERES: 14 éven felüli lányokat, asszonyokat, kétműszakos betanított munkára Betanítást vállaljuk. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: — konfekcióban jártas nődolgozókat, — szabó szakmunkásokat, — varrógépmüszerészekeL Pályázatot hirdetünk üzemvezetői állás betöltésére. Cím: Dombóvár, Köztársaság u. 1. sz. Munkaügyi csoport. Telefon: 1.0 -1 4. A Carbon igazgató megszállottja a termelés fejlesztésének —, valóságos japán tempót diktál. Ehhez persze megrendelések kellenek. ötéves szerződések a tőkés cégekkel. De a fejlesztésekhez pénz is kell. Zseni Pál talpal pénzért. Ha bemegy a bankba, a bankosok már nézik a plafont, már megint mit talált ki a Zseni Pali. Mire jó hát ez a megszállottság? ülhetne nyugodtan. Azok az idők, a forró helyzetek, már messze vannak, amikor a komlói nők százszámra tolongtak a gyárkapuban, felvételre várva. Amikor másodhegedűsként, ha tetszik, szürke eminenciásként azt a sok idegcsillapítót szedte, ami utóbb a szemére ment. A komlói foglalkoztatási gon- | dók megoldása fejében különben is minden pénzt elcsíptek, amit lehetett. Nem elég? Miért kell konfekcióüzemet látni ott, ahol csak egy öreg falusi magtár ósítozik üresen? — Vagy van az emberben elhivatottság, az országos gazdaságpolitika iránti fogékonyság, az újra való törekvés, vagy nincs — mondja Zseni Pál. — Olvasom, körzetesítenek. Tanácsokat, iskolákat vonnak ösz- sze. Akkor ott épületek szabadulnak fel. Olvasom, a mező- gazdaságban robbanás van, gépesítenek, kemizálnak. Akkor ott munkaerő szabadul fel. Fejleszteni kell. Mondjam azt, én is faluról származom, ez meg egyenesen predesztinál. Nincs annál boldogabb érzés, mint látni a falusi kisüzemekben a fehérköpenyes lányokat. Annak idején nem volt más, J csak kapa, meg kasza. Gondolkodhatna persze úgy is az em- ! bér, ha nem csinálom, abból nem lesz baj. De nagyobb kárt okozunk, ha nem teszünk meg valamint, amit pedig meg tudnánk tenni. Kockázat nélkül nincs vállalat, és ez az a pont, ahol őrlődni kell. Az élet már sokat ütött, vert, de a hitemet,soha nem vesztettem el. Az útépítőktől jött 1959-ben a Carbonhoz főkönyvelőnek. Pardon. Akkor még ez állt a cégtáblán: Helyiipari Vállalat. A létszám 130, a termelés 11 millió. Kóceráj. 1967. Ekkor nevezték ki igazgatónak. A létszám 1000 fő, a termelés évi 150 millió forint. És ma? A Carbon Könnyűipari Vállalat létszáma a bedolgozókkal és a falusi kisüzemekkel 2500 fő, a tér. melés pediq évi 400 millió, több mint a fele exportra. Új gépek sora, új konfekcióüzem, új vállalati központ, utcára nyíló saját üzlettel. A modern középüzem születésénél szervezési in- tézet, munkapszichológus bábáskodik. Szép levelek külföldi megrendelőktől. S ami fontosabb: megrendelések, megrendelések. — Ha a Carbon hirtelenjében kapna százmillió forintot, mit kezdenének vele? Az igazgató kapásból: — Egy nagyon korszerű cipőgyárat csinálnánk. Hihetetlen exportlehetőségeket kínál a Szovjetunió. És folytathatnánk, nagyobb léptekkel és merészebben a falusi kisüzemek létrehozását. Erre Baranyának minden adottsága megvan, és ez nagyon olcsó beruházás. Ott dolgozhatnának szalagban, itt a központban pedig csak nemes ruházati cikkeket gyártanánk. Igazán korszerű középüzem lehetnénk. Tehát, megint csak előre. S ezt bírni kell. — Mit jelent modern vezetőnek lenni? — Mindig az aktuális gazdaságpolitikához alkalmazkodni. Az eszközöket és módokat ennek megfelelően rugalmasan változtatni. — Ha szabadna kérdeznem, mikor van szabad ideje? Az idén hol töltötte a szabadságát? — Három éve nem vettem ki a szabadságomat, de ezt ne írja meg. Annyira összefonódnak az események, annyira együtt tudok élni velük. Tudom, ez rossz adottság. Tudja, mi az aggasztó? Idegeim elhasználódnak. Aggasztó, hogy nem tudok kikapcsolódni. Ezen kell változtatnom. így legyen. De ahogy én ismerem Zseni Pált, sohasem fogja kikerülni azokat a mesz- sziről érkező kamionokat. M. Z. V
