Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-14 / 182. szám

DUNÄNTOtt NAPtö 1973. löHus 1«. A tisztelgés eredete Honnan eredt a katonák tisztelgésmódja, ami abból áll, hogy jobbkezüket a sap­kájukhoz emelik? A legen­da szerint ez az eljárás 1588-ra tekint vissza, ami­kor Drake angol tengernagy a spanyol hadiflotta fölött aratott győzelem után meg­tudta, hogy Erzsébet, angol királynő személyesen adja át a kitüntetést derekasan harcoló tengerészeinek. A tengernagy azt akarta, hogy a legénység kellőképpen ki­fejezze tiszteletét a magas személyiség előtt, s kiadta a parancsot: „Tekintettel Ökirályi Felségének vak'tó szépségére, a kitüntetés al­kalmával mindenki a jobb kezének tenyerével takarja el szemét.” Menyi e szókincs Tagadhatatlan, hogy a városlakók körében feltar­tóztathatatlanul terjed a kutya-kultusz. A hűséges négylábúaknak azonban ko­moly vetélytársai a mada­rak, amelyeket szintén egy­re többen tartanak. Külö­nösen a papagójtulajdono- sok száma emelkedett az utóbbi időben. — A hazai madárkedve­lők, főleg hullámos papa­gájokat tartanak — mond­ja Vargha Béla, a Főváro­si Állat-- és Növénykert tu­dományos munkatársa, a szobamadarak ismert szak- tekintélye. Kevesen tudják viszont, hogy a barátkozó, kedves jószág csüpán 1840- ben került át Európába, hoz-' zánk pedig még később: feltehetően 1870. után. — Ez a papagáj 50—60 szót tud utánozni. Sokan azt hiszik, hogy a hím ta­nulékonyabb, pedig feltéte­lezésünk szerint a tojó is ha­sonló adottságokkal rendel­kezik. — A papagájok „beszéd­re" tanítása gondos foglal­kozást igényel. Az „okta­tást" legjobb hathetes ko­rukban elkezdeni. Az élet­kort egyébként könnyen megállapíthatjuk, mert a fiatal hím csőre felett a viaszbőr hússzínű, kicsi orr­lyuka van, csőre hegye pe­dig fekete. A fiatal tojó vi- aszböre halványkék, orrlyu­ka nagyobb, s körülötte hal­ványfehér karika van. Az idősebb hímeknél a viasz­bőr rücskös, színe kék, az idősebb tojóknál pedig fe­hér, vagy barna. — Ha madarunk meg­szokta helyét, hozákezdhe- tünk tanításához. Egy, de csak egy szót naponta több alkalommal ismételjünk el kalitkája előtt. Türelem kell, mert az első szót nehezen, körülbelül egy—másfél hó­nap alatt tanulja meg, de később már az egyszer hal­lott szót is képes utánoz­ni. — A papagájok mintegy 450 faja közül a legtöbb szót 200—300-at a jákó, vagy más néven szürke pa­pagáj képes megtanulni. Ennek tartása költséges és nehezen is lehet hozzájut­ni. Tudomásom szerint ná­lunk is csak az állatkertben található. Különben sok kedves tör­ténet fűződik a papagájok­hoz. Bajazzót, az amazon fajtájú papagájt például Londonból vásárolta a Fő­városi Állalkert. Nevét kü­lönös kacajáról kapta. Aj­tócsikorgást, csengetést nagyszerűen utánoz. Néhány szót még „hazulról” is őriz, mert néha angol szakavat ismétel. A legfrappánsabb — állítólag — egy, a ma­dárházban tartott értekezle­ten megesett sztori: az egyik felszólalás utáni rövid csöndben megszólalt az egyik papagáj. Lakonikusan csak ennyit mondott:,„Elég a dumából!” Üvegház épül a Mecseki Kultúrparkban A trópusok üzenete A volt fagylaltos pavilon egy darabka trópusi vadonná ala­kult. A mexikói törpepálma kukoricacímerhez hasonló vi­rágát bontogatja. A kínai gu­mósnövény, az amorphaphagus akár egy óriásira nőtt paradi­csom. Igénytelen nővény: ta­vasszal két-három hét alatt a gumóból haragoszölden kihajt! ősszel elkorhad, s ha télen nedves tálba tesz- szük a gumót, abból a calóhoz hasonló virág nyílik .. . Lombik kávéfőző az apró orchideák ta­nyája: a bársonyos levelű apró növények jól érzik magukat az üvegkehelyben. Az asztalnyi terrárium falai között kaktuszok serege. A pa­ródia kaktusz sárgavirágot ho­zott, a tarfejű, szürkés-barna kavicskaktusz és a pihés hajas­kaktusz egymás mellett akár a stilizált bábfigurák. Érdekesség az oszlopos és a gömbkaktusz együttélése ... Egy elkorhadt fa királygyökerén két bromélia- ritkaság. A neoregalia trikolór levele, mint a magyar zászló — piros, fehér, zöld. A criptan- tus phasteriánus göcsörtös le­vele őskövülethez hasonlít. Az egyik, cserépbeálló broméria- • féle életében csak egyszer vi­rágzik — jégtűszerű virága so­káig megmarad, akárcsak a szalmavirág. Ez alatt azonban jó néhány utódot „hoz a világ­ra". A kiállítás másik terráriumá- ban broméliák és orchiedák szövevénye. A virágok lilák, zöldek, fehérek — mesevilág. Az egyikről megpróbálom el­hessegetni a kis szőrös boga­rat: oktalanság, ez a dísze a növénynek. A broméliákkal betelepített faágak. A trópusi epifita növények néhány példányát virágzásukban láthatják a látogatók A korhadt fatörzs ágainak mohaágyaiban — ezt kívánja meg a növények természete — ugyancsak bromélia különle­gességek terpeszkednek: leve­lük zöld-fehércsíkos, korálba- lilába hajló zöld, csontszínű, zöld pöttyözéssel ... Vasvári Károly, a Mecseki Kultúrpark villanyszerelője ama­tőr dísznövénygyüjtő. Félve őr­zött növényeiből vosárnap nyílt kiállítás a mecseki állatkertben Virágai egyelőre albérletben laknak itt, mert az öröklakást most készítik társadalmi mun­kában a Mecseki Kultúrpark­ban. A tervek szerint — a nagy A kaktuszok sokféle változata Szokotai feh. ragadozóhoz szomszédságában — a 10x4 méteres üvegház szeptember 1-én fogadja az el­ső látogatókat. Hogy lesz valakiből dfsznö- vénygyűjtő? Például így: — Barangolás közben talál­tam egy pazar gyökeret. Mon­dom, ehhez növény is kéne... Ma már egy kis üvegházam van, igaz olyan parányi, hogy csak laposkúszásban lehet köz­lekedni benne, de van. Az egész hobbymra — melynek öt éve hódolok — már nem fize­tek rá. A növények eltartják magukat. Óhatatlan, hogy a fiatalokat ne dobjam' piacra: nem tudnám hova tenni őket... Persze a nagymenők, azok má­sok. Van egy olyan gyűjtő,’ aki csak paródiával kereskedik. Akkora üvegháza van, hogy te­herautóval lehet beállni. — A nővény élővé teszi a lakást. Ez igaz, de a szép nö­vények körültekintő gondozást kívánnak és bizonyára nem ol­csók, s nemegyszer a beszerzé­sük is akadályba ütközik. — Nem annyira veszélyes a helyzet — mondja Vasvári Ká­roly. — Ma már a tsz-ek is foglalkoznak dísznövény ter­mesztéssel, de ott vannak a botanikus kertek és a gyűjtők is. — De ott vannak a borsos árak is ... — Nem a legfejlettebb pél­dányokat kell megvásárolni. A növény olyan, mint a kutya: kis­korában vegyük meg. Akkor hozószokik a környezethez. A növénye sec semőket pedig 20— 50 forintért lehet már kapni. (Mécs) Olcsó, gyors, nincs veszteség Műanyag raitía v A DN múlt szerdai számában megjelent: Miért hiánycikk a raffia? című cikkükkel kapcso­latban közölni kívánom önök­kel tapasztalataimat. Évekkel ezelőtt készítettem egy kis pergetőt, melybe bele­helyezem a felorsózott műanyag raffiát, átkötöm vele a tőkét, s a bütyök után 1—2 centiméter­rel elvágom. Nem csúszik szét. s nem csúszik ki az ujjaim kö­zül, hisz csak az egyik végét kell szorosan fogni a tőke át- kerítése közben. A magam ol­dalán kötöm meg, nem a tőke túlsó oldalán. Hogy ne csúsz- szon szét, kétszer hurkolom, majd egy kis ellentétes húzás­sal összetömörítem a hurkot, ezután csomózom. így szinte ki­zárt a csomó szétengedése. A kis pergető rajzát mellé­kelten közlöm. Elkészítése any- nyira egyszerű, hogy minden különösebb barkácsolási kész­ség nélkül bárki el tudja készí­teni. A két oldallapot furnirból vagy farostból lehet készíteni, az összekötő lapokat deszka­darabkákból. A felső lyukacs- kákba zsinórt fűzünk, ez kerül a nyakba. Olyan hosszúságúra méretezzük, amilyent testma­gasságunk megkíván. Az alsó lyukacskák egyikéhez hozzákö­tünk egy gumipertlit. A pertli másik végére — derekunkhoz mérten — kis drótkampót kö­tünk, mely a másik lyukba be­akasztható. így masszívan, mégis könnyedén helyezkedik el a pergető, s ha már belehe­lyeztük az orsót, indulhat a em L.. fa lapots»« '' -. d = *1cnf» 3 iCJrm ZK. 01* pergető gyors, eredményes és takoréira« kötözés. Baton Géza Mogyarbóly Száz ország pénzei Julianustól Pest-Budáig Csaknem száz ország fém- és papírpénzeit csodálhatja meg az érdeklődő, ha meglá­togatja Emmert István érem­gyűjtőt Mohácson. Harminchét éve gyűjti a pénzeket. Szenve­délyét édesapjától örökölte, aki az I. világháborúból hozott ha­za néhány különlegességet. Egyszerű fizikai munkás létére biztos tudással rendszerezi, ér­tékeli a megszerzett darabo­kat. A Nemzeti Múzeum nyilván­tartásába vette a gyűjteményt, és gyakran meglátogatják Em­mert Istvánt, aki már több ezer darabbal büszkélkedhet. A gyűjteményében talán a forint története a legérdeke­sebb. Sokan, elsősorban a fia­tal nemzedék, már nem emlék­szik az akkor használt pénzek­re. Tiszteletet parancsoló az 1946 ban kiadott ezüst ötforin­tos, amelynek peremére Kos­suth Lajos híressé vált szavait verték: „A munka a nemzeti jólét alapja." A sort Pest és Buda egyesítésének emlékére készített centenáriumi ezüst százforintos zárja. K o m oly tál an rovat K orunk modern kor. Eh­hez nem ■ illenek az ilyen régimódi betegségek, mint zsába, köszvény, hátgerincsor­vadás, hanem modern betegsé­gek kellenek. Van ilyen sok, közöttük legdivatosabb a szív­infarktus. Ehhez nem lehet olyan köny- nyen hozzájutni. Mindent meg kell tenni, hogy az ember ezt a betegséget kiérdemelje. Az alábbiakban elmesélem, hogy mi a módja a szivinlarkius szerzésének. Nem olyan egyszerű ez, gon­dos előrelátás és lelkiismeretes időbeosztás kell hozzá. Legjobb, ha valakinek van autója. Az autóhoz hozzátorto- zik a sok kis apró stressz, ami elősegíti ezt a betegséget. Azután lehet szerezni az egy­szerűbb fajtákat is. ehhez hi­vatalban a jóindulatú kartársak többnyire hozzá is segítik az embert. Mindkét fajtánál azonban a mozgásra kell ügyelni. Köztu­domású, hogy a szívinfarktus el­sősorban mozgásszervi megbe­tegedés. Boncoljunk lel egy há- zinyulat. A szive akkora, mint egy dió. A vadnyúlé 3—4-szer akkora és még attól sem kap szívinfarktust, ha megsörétezik Hogy lehef szívinfarkhjst szerezni? a fülét. Nyilván a házinyúl eb­ben a betegségben gyakorta elpusztul és hogy miért, az az alábbiakból kiderül. Régen az emberek rohan­gáltak a vakvilágba. Nekiáll­tak a hivatalba rohanni, va­sárnaponként óriási gyaloglá­sokat csaptak, bakancsot, há­tizsákot kapartak elő. 1. Nézzük a mai mozgást! Az ember panelházban lakik: Naponta a következő mozgá­sokat végzi: kétszer a konyhába az 2x6 méter 12 m kétszer a WC az 4 méter, 2x4 méter S m 2. Üt a hivatalba.' a kocsiig 35 m a liftig 6 m lifttől a szobáig 7 m 3. A hivatali mozgás egyszer a WC-ig az 4 m kétszer toporgás­a szobában az 3 m kétszer a főnökhöz, meg vissza, az 8 m 3. Ebéd, o liftig ismét, az 6 m vissza ugyancsak 6 m ebédlő oda-vissza 12 m 4. Hazamenetel, liftig megint 6 m kocsiig 35 m a házban lévő liftig 6 m a lifttől a szobába 4 m Komplikáltabb lelkek ezután a fárasztó napi gyaloglás után autóba pattannak és lelkesen nézik, hogy lábuk helyett, hogy rohan a kocsi. Egyszerűbb lelkek odaülnek a televízióhoz és az időjárás je­lentéstől a Centrum-hétfő hir­detésig nem hagynak ki sem­mit. Na, így van ez! így lehet a szívinfarktushoz jutni. En a magam részéről még­sem szeretném ezt a bajt be­szerezni és azért megkezdtem ellene a védekezést. A komplikáltabb szívinfark­tust úgy akadályozom meg, hogy nem veszek autót. Bárki rábeszél, én makacsul ellenál­lok. (Mellesleg pénzem sincs rá.) A közönséges szívinfarktus el­len is védekezek és benevez­tem a kocogó-mozgalomba. Már meg is kezdtem, de egye­lőre zúgban, mert nem akarom, hogy kiröhögjenek. Ezidőszerint a következő alkalmat haszná­lom ki a zúgkocogáshoz:. A reggeli autóbusz. Ezt min­dig vágtában érem el. Ered­ménye már mutatkozik. (Egy­szer eltörtem a csuklómat.) Ebéd idején oda-vissza. Oda, mert éhes vagyok, vissza, mert éppen esedékes a visszatérés. (Teli gyomorral nem ajánlatos kocogni, de az ebéd nem okoz teli gyomrot. Nem otthon ét­kezem.) Én régimódi ember vagyok és nem tudok az autók között szök­décselni, ezért minden útkeresz­teződésnél fürgén kocogok. Este a panel-házam körül is üggetem valamelyest. Ezt úgy csinálom, hogy, mintha az el­kallódott kutyám után szalad­nék. Ezek eddig a kiegészítő in­tézkedéseim, ha már lesznek 500-an, akik beneveztek a ko­cogó-mozgalomba, 501-nek én is jelentkezem. (Ugyanis szégyelős vagyok.) f Szőllősy Kálmán Szemünk előtt fut el az égési magyar történelem, kezdve az István király által veretett el­ső magyar ezüstpénzzel. Az Ár­pád-házi királyokról vallanak a szinte minden évben újra ki­adott pénzek, — néhol hamis példányokkal. A Rákóczi és a 48-as szabadságharc - érméi minden gyűjtő féltett darabjai a híres Kossuth bankóval együtt. A „korona" világban fellépő infláció idején nyomtatták az úgynevezett külön pénzeket. A nagyobb városok területükön ezzel pótolták az értéktelen pénzt. Kevés pénzről készült annyi hamisítvány, mint a pen­gőről. A jól sikerük utánzato­kat csak most lehet szemmel láthatóan megkülönböztetni a valódiaktól, mert az idő folya­mán elszíneződtek. A gyűjtemény értékes darab­jai a római birodalom idejé­ben kiadott sestertiusok és duppondiusok. Még Róma vá­rosállam korában verték oz igen nagyrabecsült Urbs Róma érmét. Érdekesek e kor női ala­kot ábrázoló érméi, amelyeken szinte nem lehet két azonos hajviseletet látni... Veretének tisztaságával és szépségével ki­emelkedik az Ápis-bikát ábrá­zoló Juliánus császár kori pénz. Nagyszerű kivitelűek a török akcse-k. Jellegzetességük, hogy peremük közelében apró lyuk található. A törökök nem pénz­tárcában tartották pénzüket, hanem felfűzve övükre tűzték. A hatalmas anyagban csak tallózni lehet. Feltűnő a Pa­kisztánban vert gyűrű alakú pénz és a kínai érme, melynek közepén nem a szokásos kerek lyuk van, hanem négyzetes nyí­lás. Nálunk viszonylag ritkák a kerek formától eltérő érmék, de angol, svéd, izlandi és néhány közelkeleti példánnyal megis­merkedhetünk, amelyek négy-, hat- és sokszögletűek. A papírpénzek birodalma egy-egy ország színes képes­könyve. Terjedelmük a pár cen­tis olasz lírától egészen a fü­zetlap nagyságú cári oroszor­szágbeli rubelig terjed. Érdeke­sek még a hadifogoly táborok­ban kiadott és használt pén­zek. A gyűjtemény legértékesebb darabja I. Lipót 1696-ban ki­adott ezüst tallérosa. A mint­egy öt centiméter nagyságú ér­me különlegesen szép veretével hívja fel magára a figyelmet. A legrégibb kelta barbár pén­zeken nincs felirat, mert még nem ismerték az írást. F. L 4 «

Next

/
Thumbnails
Contents