Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-12 / 180. szám

1973. július 12. DUNANTOll NAPLÓ s Kilencven tejkészítmény a PIY-en Lángolt karaj Mini Gouda Csavart császárszalonna Behram kereskedő sem gon­dolta, hogy 400 évvel halála után is megemlékeznek nevé­ről. Márpedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum ki­állítási pavilonjában a sok do­kumentum, régi kávéőrlők és darálók, mérlegek és kávés­zsákok között az egyik vitrin a derék kereskedő tevékenységét őrzi — ugyanis 1570. december 16-án ő hozta Budára az első babkávét. Ezzel tulajdonképpen be is léptünk a kiállítás élelmiszer­pavilonjába, ahol javarészt az ágazathoz tartozó vállalatok mutatják be termékeiket. A dél­előtti órákban a húsipari és kereskedelmi szakemberek száll­ták meg az épület második emeletét, ahol a Baranya-Tolna megyei Állatforgolmi- és Hús­ipari Vállalat tartott szakmai napot. A húsosok több mint 40 féle készítményt mutattak be, ezek egyrésze viszont ritkán, vagy egyáltalán nem látható az üzletekben. A már forgalom­ban lévő Mecsek-felvágott és Pannonia-szelet a vásári zsűri elismerését is kivívta: az előbbi arany, az utóbbi pedig ezüst­diplomát kapott. Három új ter­mékük: a lángoltkaraj, szend­vics-sonka és a házi májas­hurka. A szakembereknek, de a nagyközönségnek is különösen megnyerte tetszését a különle­ges füstölt császárszalonna. Je­lenleg kísérleti gyártása folyik. Legalább ennyire megkapta a látogatók figyelmét a csavart császárszalonna is. Nos, jóné- hóny étvágygerjesztő készít­ményt említhetnénk még, de a fogyasztót leginkább az érdekli, mikor láthat ilyen széles válasz, tékot a boltokban. Ha minde­nütt nem is, de a vállalat köz­pontjában épülő húsboltban a termékek zöme augusztus 1-től megvásárolható. A Baranya megyei Tejipari Vállalat társbérlőként mutatja be termékeit a húsipari pavilon­ban. Több mint 90 készítményt hoztak ide. Ezek közül csak né­hányat említünk. Legújabb zsí­ros sajtjuk a Míni-Gouda, A kávé történetét és útját bemutató kiállítás Az NDK pártküldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Kurt Hagernek, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a KB titká­rának vezetésével baráti láto­gatásra Budapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának küldött­sége. A küldöttség tagjai: Jo­hannes Hornig, a KB tagja, a KB tudományos osztályának vezetője; Peter Heidt, a KB kulturális osztályának vezetője; Erika Hinckel és Peter Günther, a KB munkatársai. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára fogadta. Jelen volt Günther Kohrt, az NDK buda­pesti nagykövete. Szeptember 7—17. Agromasexpo '73 Nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gépkiállítás Szerdán a MUOSZ székhá­zában dr. Kasza Béla MÉM fő­osztályvezető-helyettes ismertet­te a nemzetközi mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár (agro- masexpo, 73) programját. A nagyszabású kiállítást szep­tember 7—17. között rendezi meg a Hungexpo Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítá­si Igazgatósága a kőbányai vásárterületen Budapest (Al- bertirsai út 10.). A kiállításra a MÉM és a KGM felügyelete alá tartozó vállalatok 15 000 négyzetméte­res területet kötöttek le, az egyéb ágazatokhoz tartozó ki­állítók 1 500 négyzetméte-es helyigényt jelentettek be. A — A Komplex és a Gépexport Vállalat — egy mór korábban megkötött négy és félmillió dol­lár értékű szerződés értelmében megkezdte két konzervgyár be­rendezéseinek, gépsorainak szál­lítását Algériába. Az El-Kseur- ban és Taherben épülő konzerv­gyárakat magyar alaptervek alaoján építik fel és a leendő szakembereket hazánkban ké­pezik ki a Nagykőrösi és a Kecs­keméti Konzervgyárban. amely még nincs forgalomban. Éppen tegnap hagyták jóvá a fogyasztói árát: kilónként 48 forintért kerül az üzletekbe. Megjelentek a műanyagbélbe töltött, ömlesztett sajtok is. Gyártásukat a jövő hónapban kezdik meg. A rövid idő alatt közkedveltté vált tubusos Boci­sajt választékát bővítik: hama­rosan megjelenik az üzletekben ennek a sajtféleségnek tejszí­nes változata. Tegnap délelőtt találkoztak az építőipar szakemberei is: két programra invitálták őket, a Beremendi Cement- és Mész- mű, valamint a Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat szak­mai bemutatójára. Ugyaneb­ben az időben hívta meg a partnereket a Komlói Carbon is. A pavilonok tárgyaló helyi­ségeiben újabb üzletek kötőd­tek. A Székesfehérvári Nehéz­fémöntöde és a Titán Kereske­delmi Vállalat ötmilliós meg­állapodást írt alá. A Ganz- MAVAG-tól egymillió forintért vásárol kompresszort, illetve áramfejlesztőt a Pécsi Vízmű. Az ötödik kiállítási nap legna­gyobb üzletét a Pécsi Bútor­gyár kötötte. 33 millió forint ér­tékű bútort szállítanak a meg­állapodás szerint jövőre a „ha­zai", valamint a Bács-Kiskun, Veszprém, Tolna és Somogy me­gyei üzletekbe: ez a megren­delés a gyár kapacitásának több mint 60 százalékát köti le. Végül, de nem utolsósorban, a Magyar Kereskedelmi Kamara Irodája által kezdeményezett üzleti tárgyalásokról szólunk. Ennek eredményeként ült tár­gyalóasztalhoz a kishatármenti árucserét lebonyolító KONSU- MEX Megyei Kirendeltségének vezetője, a VILLÉRT, az UNI­VERSUM Szövetkezeti Vállalat, a Forgácsoló Szerszámipari Vál­lalat és az ÉBGV képviselője. A tárgyalások nem fejeződtek be, eredményükről még szólunk. Salamon Gyula Gyökeres változás 1975-ben várható Százezer köbméter víz Nem lennék meglepődve, ha egy élelmes maszek felcsapna vízárusnak —, bízisten ilyen tik­kasztó hőségben meg is gaz­dagodna. Persze ő is bebaran­golhatná a környéket, mire egy gazdátlan kutat lelne. * Naponta 55—56 ezer köbmé­ter vizet fogyasztanának a pé­csiek, Fogyasztanának, mert csak 50 ezer köbmétert termel­nek naponta a kutak. Ez a vízmennyiség a város 420 kilo­méteres hosszú csővezetékén 115 ezer emberhez jut el. Ennél természetesen a megyeszékhely vízfogyasztása lényegesen ma­gasabb, mintegy az előbbi mennyiség kétszerese, hisz a gyárak is szomjasak. Napi 100 ezer köbméter víz! Honnan kapjuk az ivóvizet? A legtöbbet, 23 ezer köbmé­tert naponta, az üszögi vizmű- től, azaz a Dunáról, — itt a végállomása a dunai vezeték­nek. A tortyogói víznyerőterület­ről 14 ezer köbmétert, a pellér- di kutakból 12 ezer köbmé­tert, és mindössze ezer köbmé­terrel járul a város vízellátásá­hoz napónta a tettyei forrás. Az üzemek napjában 2—3 ezer köbmétert használnak fel. Nagy keletje van még a nyers du- navíznek, sőt a tisztított szenny­víznek is: a Hőerőmű 17—18 ezer köbméter dunavizet igé­nyel naponta, ugyancsak az erőmű, valamint a Bőrgyár 13 ezer köbméter tisztított szenny­vizet kap. * — Amerre a szem ellát, min­denütt kutak — mondják, s az a furcsa, én egyet sem látok. Egy hónappal a tűz után... Készülnek 1973. június 11-én, hajnal­ban kigyulladt a Pécsi Bőrgyár rostműbőr-raktára. A tűzoltók­nak ötórás küzdelemben sike­rült megfékezni a tüzet. * Az emberek már nem be­szélnek a tűzről, — jobb azt mielőbb elfelejteni . .. A romeltakarítás befejező­dött. Az udvart borító cserép­tengerből csak néhány darab ragadt a szurokba. A csonka vasbetonpillérek a helyükön maradtak. A rostműbőr-gyártó- csarnok felső részét borító, fe­ketére sült, megtépázott alumí­niumlemezek mutatják: eddig csaptak fel a lángok. Az üzem­rész szétpattant copilit üvege­it már újakkal pótolták. — Még az, a falban nyer­sen álló óriási vasbetongeren­da is megcsavarodott. Nem terhelhető tovább, ide kell majd az erősítés. Egyébként, amit lehetett a tüzet követő napokban elvégeztünk: a ki­égett raktárépületet lebontot­tuk, megcsináltuk a szükséges karbantartást és hozzáláttunk a helyreállítási munkákhoz is — mond'a Fodor György, a Pé­csi Bőrgyár termelési főosztály- vezetője. A gyártó és a kikészítő mű­hely falaiból — ezek képezték az újjáépítés tervei a raktár falait is — karvastag­ságú szénné égett kábelek lóg­nak ki. A csatlakozó vasajtó is megpörkölődött. A fal tövé­ben halomnyi megperzselődött műbőr... Pontosan egy hónap telt el a borzalma? éjszaka óta. — A tűz után — mivel a rak­tár és a termelőüzemek között levő előregyártott vasbeton­szerkezetek is megsérültek — a gyár vezetősége azonnal in­tézkedett, hogy szakemberek vizsgálják meg az épületszer­kezetet. Megállapították, hogy az üvegezési munkákat követő­en ismét megkezdődhet a rost­műbőr gyártás. 60 órával a tűz kitörése után beindultak a gé­pek — mondja Fodor György. A gyártás mielőbbi megindí­tása szükséges volt, hisz a pécsi üzem az ország legter­melékenyebb és legkorszerűbb rostműbőr-gyártó műhelye. A termeléskiesés pótlására az üzem munkásai szabad szom­baton is dolgoztak. A cipőipar nyersanyag gondjain úgy is se­gített a gyár vezetősége, hogy a raktárból megmentett rost­műbőrt — kivágva abból a sé­rült részeket — csökkentett áron értékesítette. — Mikor tűnnek el végleg a tűz nyomai? — Az újjáépítési tervek e hónap végére elkészülnek. Fel­vettük a kapcsolatot a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalattal, ők vállalták, amint megvan a terv, hozzálátnak a leégett készáruraktár újjáépí­téséhez. Reméljük, hogy az új raktárépület ez év végére el­készül. * Többen érdeklődnek: mi okozta a tüzet? A Baranya me­gyei Tűzrendészeti Parancsnok­ságtól kapott tájékoztatás sze­rint a tűz keletkezési okának megállapítására — szakértők bevonásával — tovább folyik a vizsgálat. Igaz, emlékezetemben nem ilyen kutak éltek. Lapostetejű házikó. A szobá­nyi helyiségben műszerfal, por­celán biztosítékok, néhány kar­vastagságú kékre mázolt cső, melyek közül egy a padlón le­vő harminc centi átmérőjű vas­csőbe fúródik. Ez o vascső a tulajdonképpeni kút. A neve Tortyogó 2. Pécs legrégibb kút­ja. 1902-ben fúrták. Mélysége 200 méter. — Ugye milyen szépen duru­zsolnak a búvárszivattyúk. Még jól állunk, most 15 méter mély­ségből nyomják fel a vizet — magyarázza Dömötör József, a Pécsi Vízművek tortyogói tele­pének helyettes vezetője. A Tortyogó környékén húsz négyzetkilométeres területen 42 kút üzemel. Vizük csövön jut a 6-os út mentán levő telepre, ahova, mint a kapun lévő tábla is jelzi: „idegeneknek belépni tilos!” A telep két 600 köbmé­teres tározója között kis vas­ajtó. Rajta a járatlant elrémisz­tő táblák: halálfej. Méreg! Itt végzik a víz klórozását. A te­remben két vaskos cső húzódik: az egyik a kutakból hozza, a másik a szomszédos gépházba szállítja a vizet, ahonnan szi­vattyúk a 6-os út két oldalán futó vezetékekbe nyomják. Irány Pécs! A terebélyes üszögpusztai te­lepen alig találni embert. Nincs mozgás ilyenkor, most jól dol­goznak a gépek. „Akkor men­nek rendben a dolgok, ha az embereknek nem kell szorgos­kodni." Ide, az Alföldön még hegy­nek is beillő 10 ezer köbméte­res tározókba ömlik a Duna vi­ze. Itt aztán egy részét meg­tisztítják és a városba, illetve a Hőerőműbe továbbítják. Telefonbeszélgetés: „Leáll­tak? Jó is, mert csak küldjük, s Rigóder nem akar megtelni. A mi ötezres tározónkban most csak öt méteres a vízszint. Ta­karékoskodjanak ...” — Az egyik vezetékünk rigó- dertetői tározóba szállítja a vizet — tájékoztat Csónak Fe­renc, üzemvezető. — Takaré­koskodni kell a vízzel, mert lassan nem tudjuk biztosítani az utánpótlást... * 31 fok árnyékban. Persze, hogy jólesik az enyhülést adó fürdő... Mégis spóroljunk a vízzel, mert nincs elég. Átmeneti vízhiányra lehet szá­mítani a belvárosban, a Szé­chenyi tér környékén, Újme- csekalján és a Kertváros ma­gasabb épületeinek felső szint­jein. Nem lesz mindig vizük a Kalinyin út és a Surányi Miklós utcai lakóknak. — Talán majd ősszel utol­érjük magunkat — mondja Szi­lágyi Elemér, a Pécsi Vízmű­vek főmérnöke. — Újabb hét kút kezdi meg a vízszolgálta­tást. Gyökeres változás azon­ban csak 1975-ben várható. Ekkor lép üzembe a pellérdi te­rületen 20, a tortyogói terüle­ten 16 újonnan fúrt kút. Ezek hozama eléri a napi 12 ezer köbmétert. Mécs László Tízmilliós beruházás Szennyviztisztíti- telep Orfiín Orfű és környéke üdülő terü­letté fejlesztésének fontos felté­tele a csatornázás, szennyvízel­vezetés megoldása. A rendkí­vül költségigényes beruházás csak több ütemben valósulhat meg. Az „előközművesítés” tervet a napokban készültek el a BA- RANYATERV-nél. Elsőként az öt szennyvízátemelő telepet építik meg, amelyek a Pécsi tó nyu­gati oldalán felépülő szennyvíz telepre továbbítják majd a vi­zet. A kivitelezéssel a Dél-du­nántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat pécsi főépítésvezetősé­gét bízták meg. A tervek szerint először a vál­lalatok, a felépülő camping és étterem vezetékeit kapcsolják majd a gerincvezetékre. A ma­gántulajdonban lévő házak be­kötéséről egyelőre nincs szó. Pillanatnyilag még nem el- i döntött kérdés, hogy a beruhá­zás munkáit ez évben, vagy 1974-ben kezdik meg. bemutatón részvevő szocialis­ta országok mezőgazdaságát és iparát 8 500 négyzetméte­ren, a tőkés országok gépeit, berendezéseit pedig 5 300 négyzetméternyi területen lát­hatják az érdeklődők. A hazai kiállítók között van­nak az élelmiszergazdaság szempontjából számottevő gyár­tó és forgalmazó vállalatok, amelyek egyebek között gabo­na-, burgonya-, cukorrépa- es szálastakarmány-géprendszere- ket, valamint állattartás-tech­nológiai berendezéseket mu­tatnak be. A kiállításon hely­színi vásárlással egybekötött háztáji és kisgépbemutató is lesz. A kutatóintézetek szintén bemutatják anyagukat. A külföldiek közül a legna­gyobb anyaggal az NDK vál­lalatai szerepelnek, többek kö­zött géprendszereket és teljes technológiai sorokat hoznak Budapestre. Az Albertirsai úton 1 400 négyzetméteres NDK Da- vilont nyitnak és további 2 ezer négyzetméter szabad területet bocsátanak az NDK kiállítók rendelkezésére. A szovjet be­mutató egyik érdekessége lesz a Kolosz elnevezésű új gabo­nakombájn, amely felülmúlja az eddigi típusok teljesítmé­nyét. Az NSZK-ból betakaritó- gépek, Lengyelországból mező- gazdasági és élelmiszeripori berendezések, Svédországból tejipari felszerelések érkeznek. Ezenkívül belga, osztrák, ame­rikai és ausztráliai vendégei is lesznek a kiállításnak. Az Ag- romasexpo keretében üzemi be­mutatókra is sor kerül; Komá­romban, Agárdon, Baján, Ba- latonbogláron. A kiállításon a legsikeresebb termékeket díjazzák. — öntőszakmunkások vizsgá­ja. A Mohácsi Öntödei Vállalat — saját kezdeményezésként — öntő szakmunkásokat képezte- tett ki a betanított és segéd­munkásokból. A közelmúltban lezajlott szakmunkás vizsgán ti­zenkét jelölt kapott oklevelet. Közülük ketten kiváló eredmény­nyel végeztek. A mohácsi válla­latnál így megoldódik az or­szágszerte hiányzó öntő szak­ember utánpótlás. E'ektronikus mérlegek KÉdmezövásárhelyrol A hódmezővásárhelyi Metrl- pondban elektronikus elver» működő „mérlegek”, vagyis folyadék-áramlásmérő beren­dezések gyártását kezdték meg. Ezekkel akár többszáz kilomé­teres távolságról is pontoson megállapítható a távvezetékek­ben haladó kőolaj mennyisé­ge. Különleges követelmények­nek megfelelően — például vezetékelágazásoknál — előre meghatározott mennyiség át­engedése után a készülék le is zárhatja a megfelelő vezeték­szakaszt. Ki látta őket? Körözés rablás m:att Rablás és más súlyos bűn- cselekmény miatt egy nőt és egy férfit köröz a rendőrség. A férfi 20—21 éves, 165— 170 centiméter magas, vé­kony testalkatú, barna, rö­vidre nyírt hajú. öltözete sárga ing, világoskék nad­rág és strandpapucs. A nő 15—16 éves, körül­belül 165 centiméter magas, vékony, nyúlánk alkatú lány Felső fogai feltűnően előle állnak. Sima, vállon alul érő hajat visel. Legutóbb sötét­színű, velúr, vagy hasított bőr zakóban és sötétkék pantalló­ban látták, lábán fehérpá. tos szandál volt. A keresett személyek feite hetően egymás társaságában tartózkodnak. Az éjszakát va­lószínűleg a határban, elha­gyott tanyában, hétvégi ház­ban, szalmakazalban, széna- boglyában töltik. Feltehető, hogy autóstop pal utazgatnak. A rendőrség kéri a lakos­ságot, aki a fent említett nővel, vagy férfival találko­zik, vaav falá'kozott, őket va- 'ahol látta, vám- h-hétükről tud. éresítse erről n legköze­lebb elérhető rendőrt. /■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents