Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-12 / 180. szám
1973. július 12. DUNANTOtl NAPIO 3 Közvetítjük az önök barátságát, szívélyességét A lakásokkal egyidőben Teemu Hiltunennek, Lahti város polgármesterének vezetésével négy tagú finn küldöttség volt Pécs város vendége, július 6-tól 11-ig a magyar—finn barátsági hét alkalmából. A testvérváros küldöttsége tegnap délelőtt zárómegbeszélést tartott Wieder Bélával, Pécs város Tanácsának elnökével, Papp Imre és dr. Németh Lajos elnökhelyettesekkel, valamint dr, Calabár Tiborral, a Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával a városi tanács épületében. Teemu Hiltunen a hivatalos megbeszélés után interjút adott munkatársunknak. Százezres lélekszám — Kérem polgármester úr mutassa be városát, és szíveskedjék tájékoztatni arról, milyen tervek foglalkoztatják most oz ön vezette testületet? — Lahti városát 1905-ben alapították, akkor 2000 lakosa volt, ma 96 ezer ember él benne több szigeten, erdőktől övezve. Terveink? — Városunk lélekszámút 100 000-re emelni 1980-ra. Lahti lényegében bővülni nem fog. — Évente 100 ezer négyzetméter alapterületet építünk, de beleszámítjuk a magánerőből történő építkezéseket is. — Látta Pécsett az újme- csekaljai és kertvárosi építkezéseket. Az Önök építés- módja eltérő, vagy hasonló a miénkhez? — A nagy lakóépületeink 90 százaléka elemekből készül. Nálunk valamennyi építőipari vállalat foglalkozik építőelemek készítésével. Ezek az elemek különböző vállalatok stílusainak megfelelően variálódnak. Ez garancia arra, hogy az épülettömbök nem uniformizálódnak — mint Közép-Európa több városában —erről magam győződtem meg utazásaim alkalmával. Tetszett a műszaki főiskola — A küldöttségek tagjai és a turisták elismerően beszélnek üzleteikről... — Ne gondolia, hogy minden rendben van. Finnországban a kereskedelem rendkívül központosított. Ennek következtében Lahtiban is a kis üzletek, a minimális haszonnal vaav éppen ráfizetéssel működő boltocskák megszűnése várható. Ez zavaró. Szinte kizárja, hogy a lakosok eayszerű sétaúttpl menjenek el az áruházba. Példát mondok. Lahtiban két nagy — másfélezer néovzetméter alapterületű — áruház épült másfél évvel ezelőtt. Áruválasztéka inén ngz- daa. Aztán épült méq több hata'mas áruház. Ennek következtében a városszéleken levő kis bobokat a konkurrencia eovszerűen meqölte. A konkurrenciaharc fékezésére a lakosság érdekében Lahti I város tanácsának végrehajtó bi- znt*sá~0 _ Finnországban eqve- d'üá'ló — döntést hozott: csak akkn- nH el telket az áruházát építő c°nnek. ha az kötelezi manót, hoav a külvárosban is épít és üzemeltet kisebb boltot. — örömmel szólok két szövetkezeti formáról. Egyik a munkások, másik a földművesek álr Kapcsolatunk Péccsel rendkívül hasznos Centrum Aruház a Budai városrészben? tál létesített egyesülés. Kezdeményezésük a külvárosok, az elhanyagolt területek igényeit elégíti ki. Sajátos vonzóerő — Milyen a kapcsolat a lahti városigazgatás és az ipar között? — Ha iparról beszélünk, mi mindig hozzáfűzzük, hogy Finnországban kapitalista társadalom van. A város ipari üzemeket nem létésít. Az ipartervezésnél a magáncégek önállóak. Mi csupán a közművesítésről gondoskodunk. Ennyi az egész. Ipar- telepítésről ha tudunk — az abból adódik, hogy a cég telket a várostól vásárolja, s a közműterveket tőlünk rendeli meg. így i tudunk az ipar pillanatnyi törekvéséről, de általános képünk nincs. Oka talán az, hogy a városnak, mint törvényhatósági intézménynek az iparra befolyásolási lehetősége nincs. — Lahtiban milyen iskolák találhatók? — Általános és középiskolai oktatásunk hasonló a magyar- országihoz, a műszaki képzés szintén, de arra törekszünk, hogy a- felsőfokú technikumunkat a pécsihez hasonló műszaki főiskola szintiére emeljük. Szándékunkat erősíti a Polláck Mihály Műszaki Főiskolán tett látogatásunk is. Lahtiban található ápolónőképző, kereskedelmi szak- középiskola. Új iskolatípusként említem egy — úgynevezett — művészeti képzést biztosító intézményt, ahol qrafikus, fotóművész, művészi ruhatervező és ami a legrangosabb az aranyműves utánpótlás nevelődik. — Nem első, reméljük nem is az utolsó pécsi, baronyai látogatása után — milyennek lát bennünket? — Lahtinak több testvérvárosa van. Képviselőikkel többször találkozom. De a finnek és a magvarok barátsáqa a legőszintébb, a legélénkebb. A magyaroknak van valami sajátos vonzóereje. Velük beszélgetve nincs szorongó érzésünk, minden látogatás során is sok megfigyelésre nyílott lehetőség, ami rendkívül hasznos a munkánkban. Ilyen például a várostervezés, a városrendezés, vagy az általános iskolákban működő zene-tagozatos osztályok. Lahtiban a zeneoktatás Kodály-mód- szerre alapul. Vagy itt a mű- f szaki főiskola. Mi otthon a mű- ! szaki képzés növelésére tanulmánykészítő bizottságot alakítottunk. Bejártuk Norvégiától kezdve szinte valamennyi orszá- j got — s megtaláltuk itt Pécsett! Pécs és Lahti azonos nagyságrendű — a maga országán ‘ belül. Kapcsolatunk Péccsel * rendkívüL hasznos. A városigazgatás tanulmányozása nagy lehetőség a valóság meglátására. Mégis maga a barátság az, ami számunkra a legnagyobb értéket jelenti. Ha ezt a barátságot, szívélyességet mi közvetítjük, akkor az valóban megteremti a két város dolgozói, polgárai között az eavüttműködés- nek és munkálkodásnak egészséges légkörét. És hogyha a tényekkel is megismerkedünk, akkor ez a megértést is könnyebbé teszi. A lahti testvérváros küldöttsége tegnap elutazott Pécsről. Csütörtökön Szentistványi Cyu- lánénak, a HNF Országos Tanácsa titkárának vendégei lesznek, majd fogadja a delegációt Finnország budapesti nagykövete. Nagy István Évek óta vajúdó kérdés Pécsett: hol épüljön meg az új Centrum Áruház? Jelenlegi helyén — a vásárlók tudják legjobban — aligha nevezhető eszményi megoldásnak, a szüntelenül növekvő forgalom következtében egyre elviselhetek lenebb a zsúfoltság, ami mindenképpen a kulturált kereskedelem rovására megy. Hosszú ideig úgy volt, hogy az áruházát az új városközpontban, a Bajcsy Zsilinszky út és a Rákóczi út sarkán építik meg. A kivitelezés főleg anyagi okok miatt egyre késett, legutóbb pedig a Centrum Áruházak vezetősége úgy találta, hogy a közelben épülő Konzum Áruház miatt nem lenne tanácsos idetelepíteni új pécsi áruházukat. Pécs vezetői méltányolták ezt az álláspontot és a Centrum Áruházak vezérigazgatójával legutóbb folytatott megbeszélésük alkalmával új ajánlatot tettek: a Budai városrészben létesítsék az új áruházat. Ismeretes. hogy Pécs ötödik ötéves lakásépítési terve megvalósításának fő színhelye a Budai városrész lesz, ahol a már hagyományosnak számító panelépületek mellett a város a jugoszláv IMS-technológiával kíván magasházakat építeni. A város vezetői azt javasolták, hogy az áruházat az egyik ilyen épület alsó két szintjén helyezzék el. A megoldás előnye, hogy az áruház a lakásokkal együtt épülhet meg, tehát szinte a beköltözéssel együtt biztosítható a lakosság kereskedelmi ellátása is. A Centrum Áruházak vezetői egyetértettek az ajánlattal. I. Másfél év múlva 1000 adagos önkiszolgáló étterem épüí Nagyítóval a bisztrók körül Azok a szép idők! A Hal téren a Ritócz kiskocsma és a Ginter vendéglő, vagy a Korzó kávéház a Színház téren, a Royal kávéház a mai Megyei Tanács épületének földszintjén, de sorolni lehetne végig a belváros számtalan, hangulatos vendéglőjét, kiskocsmáját. Ezek már csak az idősek egy-egy kedves emlékeként élnek, mert az 1930-as évek gazdasági válsága idején megcsappant a számuk, az ötvenes években pedig vég- j képp eltűntek. Visszasírni őket semmi értelme. A ma emberének már nincs ideje órákig ücsörögni, diskurál- gatni egy Papp-féle marhapörkölt után. A város sodrásában, a nagylétszámú, gyors átmenő forgalom kiszolgálására bisztrók, önkiszolgáló éttermek kellenek. A belváros egyetlen gyorsétkeztető helye a Pannónia bisztró. Pécs legforgalmasabb pontján, a leqjobb akarat mellett sem tudnak napi 150—200 adag meleg ételnél többet biztosítani. A helyi és távolsági autóbuszpályaudvarok, valamint a nagypiac közelsége nagyon keresetté teszi a Hal téri Baranya bisztrót. Hát méq, ha hozzászámítjuk a környéken dolgozókat, akik szintén itt szeretnének ebédelni. A konyhát tíz évvel ezelőtt 5-600 adagosra tervezték, a jelenlegi forqalom eléri a napi 8—900 adagot. A Jókai téri tejbisztróban 11 órától 15 óráig általában öthatszáz vendéget szolgálnak ki. A Baranya bisztróban Az olcsó, változatos ételek na- ; gyón kedveltek, különösen a diákok, egyetemisták körében. A helyszűke azonban itt is átokként nehezedik a vendégekre és a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőire egyaránt. Mi lehet a megoldás? Mezei András, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese egy konkrét tervvel és néhány javaslattal I szolgálhat: — Amit tudunk, megtesszük saját erőből is. Kész terveink vannak a Borostyán étterem átalakítására. Itt hely is van, a városközponttól sincs távol. Nappal önkiszolgáló, este pedig hagyományos étterem lesz. Az átalakítási munkákat a jövő évben igyekszünk minél rövidebb idő alatt elvégeztetni. — Megtennénk azt is, hogy a nagyobb vállalatoknál adagoló Otven méter hosszú, 4,5 méter magas, 4 méter széles hidat építenek Pécsett föépitésvezetőségének dolgozói. Az elmúlt héten elkészültek o híd „kapui", szik az egyes hid-darabok egymás közötti kismértékű elmozdulásait a hő és akadályozva, hogy azok egyenlőtlen mértékben süllyedjenek a talajba. a Nagyhídi úton a DELVIÉP pécsi A speciális szerkezetek lehetővé te- talajviszonyoknafc megfelelően, megkonyhát létesítsünk, a vállalatnak csak ételmelegítő és mosogató helyiséget kellene biztosítani. No és természetesen ebédlőt, erre a célra alkalmas lenne egy kultúrterem is. Egyébként, ha bárhol a városban megfelelő helyet kapnánk, a legkorszerűbb eszközökkel berendeznénk eqy önkiszolgáló éttermet vagy bisztrót. Hát igen, a hely. Szerezni nagyon nehéz, újat építeni sem egyszerűbb. A Szalai András úti városközpont tervezésénél gondoltak erre. Az új megyei tanácsi épület és a megyei bíróság épülete között kapott helyet egy 3000 adagos konyhával rendelkező vendéglátóipari kombinát. 1971-ben már elkészültek a kivitelezési tervek, de a Baranya megyei Építőipari Vállalat akkor annyira túlterhelt volt, hogy nem köthetett építési szerződést. Később pedig a beruházásokat korlátozó intézkedések következtében le kellett mondani orról, hogy ebben az ötéves tervben elkészüljön a kombinát az önkiszolgáló étteremmel. Egy nagyon biztató terv, ami ha a várakozásnak megfelelően másfél év múlva elkészül, lényé-1 gesen javítja majd a belváros' ellátási gondjait. A MÉSZÖV, mintegy 130 millió forintos beruházással a Kossuth téren egy nagy élelmiszer és iparcikk áruházát épít. Ebben kap helyet egy ezer adagos önkiszolgáló étterem.- Újmecsekalján nincs bai, azonban a belváros és különö-í sen a kertvárosi lakótelep ellátása aggasztó — mondja Jaka-' bős Zoltánné, a Megyei Tanácsi kereskedelmi osztályának vezetője. — Ez utóbbinál a tervezés lehetne körültekintőbb, a belvárosban pedig sok olyan üzlet- helyiségből alakítottak valamilyen boltot, amelyből bisztró is lehetett volna. Az Állami Könyv- terjesztővel tárgyalásokat foly-: tatunk, hogy a Tejbisztró mellet-! ti idegen nyelvű könyvesboltnak új helyiséget adnának, s akkor: terjeszkedni tudna ez az igen • népszerű bisztró. Reméljük, hogy ez a tizenöt éve húzódó ügy végre mindenki megelégedésére befejeződik. Postás tanácstagok A falusi levélkézbesítő, a népszerű, a mindig szívesen vár* „postás bácsi" olyan ember, aki sokszor bizony nagy területeket iár be és naponta találkozik ismerősnek, barátnak számí- I tó „ügyfeleivel". Mindig van számukra valami mondanivalója, híre, ők pedig a kurta kis beszélgetések közepette megosztják vele örömüket, elpanaszolják neki gondjaikat, bajaikat. Csendes, meghitt beszélgetésre alkalmas hely a falusi postahivatal is, ahol soha nincs akkora forgalom, hogy két levél, pénz, vagy csomag feladás közben ne lehetne szót váltani erről-arról, s megvitatni a nagyvilág és a község dolgait. Az ilyen beszélgetések még hasznosabbak, célszerűbbek, ha a postás bácsi, a kishivatal vezetője hivatali beosztása mellett még tanácstag is, aki nemcsak meghallgatni, de segíteni is tud. Az idei tanócsválasztáson a pécsi Postaigazgatóság területén — Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéknek — összesen 75 postás dolgozót választottak be a helyi tanácsokba. Közülük 54-en kézbesítők, illetve kis- hivatalnokok vezetői, tehát olyan postai dolgozók, akik munkakörüknél fogva is a legközvetlenebb kapcsolatban vannak a lakossággal, a Posta ügyfeleivel. Ezek a postás dolgozók megtisztelő társadalmi megbízatásuk révén segíthetnek elmélyíteni a kapcsolatot az állam- igazgatási szervek és a Posta között azon kívül, hogy javíthatják a lakosság és a Posta viszonyát. A Budapest vidéki Postaigazgatóság ismerte fel a postás tanácstagok munkájában rejlő lehetőségeket, s a kezdeményezés felkarolására hívta fel a többi igazgatóságot a Posta vezérigazgatósága. A pécsi igazgatóságon a napokban gyűltek össze a megválasztott tanácstagok megyei tanácsi és népfront-vezetők társaságában, hogy meghallgassák az igazgatóság vezetőjének tájékoztatását a postai és a tanácstagi munka eredményes összehangolósóról, az igazgatóság fejlesztési terveiről, a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos tennivalókról, hogy ezek ismeretében megfelelő felvilágosítást tudjanak adni a hozzájuk fordulók kérdéseire. Ezenkívül megbeszélték azt is, hogy a Posta miként tudja segíteni tanácstagjai felelősségteljes munkáját, s ugyanakkor hogyan lehet szakmailag, azaz a Posta részére is hasznossá tenni a postás dolgozók tanácstagi tevékenységét. A. pécsi tanácskozás figyelem- - reméltó megállapodása: a tanácstagok azokat a Postát érintő kérdéseket, amelyekre nem tudnak választ adni, a szokásos szolgálati út megkerülésével közvetlenül az igazgatóság vezetőjéhez továbbítsák, aki viszont a közérdekű bejelentéseket megillető módon intézkedik. A mostanihoz hasonló tanácskozásokat a Posta rendszeresíteni kívánja és ciklusonként valószínűleg két alkalommal ülnek össze a postás tanácstagok, hogy megtárgyalják az időszerű feladatokat. Miért van erre szüksége a Postának? A lakosság úgyszólván mindé", napos kapcsolatban van valamilyen formában a Postává!, s e kapcsolat révén érzékenyen reagál a szolgál- ; tatások Javítására vagy romlására. A vélemények megismerésének egyik módja, hogy a szakmai vezetés az eddiginél is jobban, támaszkodjon a postás tanácstagok közéleti munkásságára, s a szolgáltatói te- I vékenység fejlesztésében, javításában jobban alapozzon az ó közvetítésükkel érkező jelzésekre. H. I. I i
