Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-11 / 149. szám

GÉPLAPATOKAT ÉS SZÁLLÍTÓSZALAGOK AT A VÁLLALAT GÉPGAZDALKOOASAN, PÉCSETT A KÜLVÁROSI PÁLYAUDVAR MÖGÖTT, VAGY Szenna egy hatalmas néprajzi gyűjtemény lesz Készülődés a IV. Pécsi Ipari Vásárra Pillantás a Zselicre Már alapozzák az óriás csarnoksálraP — Lakberendezési áruház, de csak tíz napra — Sásdi me** ter parasztbútorai — Műanyag úszómedence, és (ütheti szék — 33 százalékos utazási kedvezmény az ország egész területéről A megyehatárok szétválaszt­hatnak bennünket, de ez a gyönyörűséges táj úgy összeköt mint amikor két gyűrűre egyet­len ékkövet erősítenek. Ez a táj: a dimbes-dombos, erdők övezte Zselic. Egyszerre Somogyé és Baranyáé, A két megye kuta'ói ezerszer felvillantották már szépségeit, értékeit, de még nincs minden szómbavéve, s a Zselic valójában még nem tárta szét hívogatóan a karját: men­jünk el, isfnerjük meg mindany- nyian. Elképzelések természete­sen vannak. Két éve o baranyai Almamelléken és a somogyi Szennában mór konferenciáztak a Zselicről. Mi történt azóta? Ezt vettük számba dr. Kanyar Józseffel, a Somogy megyei Le­véltár igazgatójával. Ami azt illeti, lelkes tájrajon­gókban nincs hiány. A két jó­lás, a szigetvári és a kaposvári honismereti szakemberei, a táj szerelmesei rendszeresen talál­koznak, hogy megismerkedjenek a falvakban folyó, szerteágazó gyűjtőmunka eredményeivel. Pá­lyázatokat írnak ki, kiállításokat rendeznek. Legutóbb például a zselici gyerekjátékokat állították ki, rengeteg látogatót vonzott. Nagyobb hír: a megvalósítás küszöbéhez érkezett a szennai falumúzeum terve. Megnevezé­sére nem is ezt a szót használ­ják, a hivatalos neve: néprajzi gyűjtemény. A tanulmányterv már korábban elkészült, most megrendelték a kiviteli terveket a tervező vállalatnál. A gyűj­temény létrehozására a Somogy megyei Tanács hárommillió fo­rintot szavazott meg. Szennában mór folynak a kisajátítások, megveszik a házakat. Szaporodik a publikációk szá­ma. A Honismereti Híradó most egy zselici számmal jelentkezik, ebben az említett két konferen­cia anyagait és pályamunkákét adnak közre: Megjelenik a Zse­JELIEGZETES ZSELICI TÁJ B6SZÉNFA MELLETT lici Híradó, amelynek második számo már tudományos szám lesz: tanulmányokat közöl. Meg­írásukra a levéltár igazgatóié mindkét megyéből kér fel kuta­tókat. Gyors iramban folyik a megyén kívül található forrás­adatok begyűjtése — mikrofil­men. Olyan alapvető történeti forrásokról van szó, mint pél­dául a hódoltság korabeli por- taösszeirások, vagy II. József népszámlálásának adatai. Mindez Zselic helytörténeti lexi­konjához kell, amelyet a két megye közösen készít. Készültek már történeti fel­mérések is. Megvizsgálták pél­dául, hogy Szennán és Zsehc- kisfaludon a történelem folya­mán hogyan változott a népes­ség, a művelési ágak, az állat- létszám. Az adatsorok megval- latása hasznosnak bizonyult. Például arról árulkodtak: a zse­lici falvakban visszaszorulóban van a kertgazdálkodás és az ál­lattartás, pedig valaha virágzó­ban volt, tehát az adottságok megvannak, miért ne lendül­hetne akkor most is fel. Szor­galmazzuk! Ezek a múltba néző vizsgálódások nagyon jók arra, hogy tisztázhassák a zselici fal­vak jövőjét. E rövid áttekintés után a le­véltári' igazgató óhaját kell még tolmácsolnunk: minél hama­rabb jöjjenek össze Somogy és Baranya kutatói, jelöljék ki a té­mákat, szóljon hozzá a kérdés­hez most már minden tudo­mányág képviselője. Hozzá kel­lene már egyszer kezdeni a Zse­lic monográfiájának megírásá­hoz is. Á Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat eladásra kínál ÚTHENGEREKET, CSIGÁS VAGONKIRAKÓKAT, TOLDI DARUKAT, GYORS FELVONÓKAT, HABARCS SZÍVATTVUK AT, VÍZSZIVATTYÚKAT, 500 LITERES BETONKEVERŐKET, Határközség a Dráva mellett Hogyan fogadja Barcs az idegent? Szálloda és korszerű vendéglátás kellene zás után itt szeretne megpihen­ni, kénytelen Szigetvárra, vagy Nagyatádra menni: Barcson ugyanis nincs szálloda, csak egy hatógyas, úgynevezett „ven­dégfogadó”, de ezzel nem di­csekednek a barcsiak. Két má­sodosztályú, újnak éppen nem nevezhető étterem, egy kopot­tas eszpresszó és néhány kocs­ma várja az éhes utazót a köz­ségben. Jövőre 300 személyes vendég­látóipari kombinátot épít ide az ÁFÉSZ, s ezzel megoldódnak ilyen természetű gondjaink — mutat egy üres telekre a vb-tit- kár, — De nagy szükség lenne egy 30 személyes szállodára is, s nemcsak a tranzitforgalom miatt. Néhány a tervezett beruházá­sokból: 1975-ig megépül o ha­jójavító üzem; készül a szilikát téglagyár, ahol drávai homok­ból készítenek téglát; gyárat épít Barcson a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat, (női és gyermek- ruhókaf készítenek majd). A kö­zelmúltban lett készen a par­kettaüzem; az ÉPGÉP barcsi gyárának öntödéje és az új autószerviz. Barcs egyik nevezetessége, a hatalmas parkban fekvő meleg- vizű strand is — bár Pécsett lenne ilyen! — vonzó lehet az idegennek. A község környéke pedig olyan ritkaságot rejt, mellyel érdemes számolni a jövő Tervezésekor. Darány és Barcs között, a 6-os út mentén nö­vényritkaságokkal teli őspark húzódik. Természetvédelmi terü­letté, arborétummá kellene nyil­vánítani. Panics György „Világvárosnak indult—Barcs maradt” — jellemezte tréfáson a község múltját Gálosi Mihály, a nagyközségi Tanács vb tit­kára. S ha ez a mondás némi­képp túloz is, a valamikor roha­mos fejlődésnek indult Barcs a II. világháború alatt megtorpant. Amikor itt haladt ót a Dráva- hídon a fiumei vasút, a község­nek, mint jelentős közlekedési csomópontnak 8 ezer lakosa volt. Ma is annyi van. Az egy­kori vasúti híd romos pilléreit azóta eltávolították, új híd épült, s 1969-ben megnyitották a közúti határátkelőhelyet. Ezzel a létesítménnyel új lendületet kapott a község fejlődése. A mai Barcs a városiasodás jeleit mutatja: mindenütt új épületek emelkednek, tataroz­zák, csinosítják a régieket. A község központjának megválto­zott arculatát többszintes épü­letek, üzletsor, ABC áruház, új­jávarázsolt közintézmények jel­zik. Határátkelőhelye révén Barcs ma ismét jelentős közlekedési csomópont, főként a kishaíár- menti forgalma jelentős. A Vi- roviticával (Verőce) kötött kul­turális egyezmény keretében sok közös rendezvényt is tartottak. Barcsi napokat rendeztek Ve­rőcén, verőcei napokat Barcson. Aki Barcsnál lépi át a határt, itt szerzi első benyomásait Ma­gyarországról. Hogyan fogadja Barcs az idegen'? A határállo­máson az IBUSZ kirendeltségé­ben, a községben, az OTP-nél és a Siotour irodájában pénzt válthat és megkap minden, az utazáshoz szükséges informá­ciót. Fia viszont a fárasztó uta A győri kamion már befutott a gondosan összehajtogatott műanyag sátoróriással, a pécsi Köztársaság téren megkezdték az alapozási munkálatokat Egy hónap se telik belé, és jú­lius 6-án megnyitja kapuit a IV Pécsi Ipari Vásár a Köztársa­ság téri iskolákban és a szabad téren? A legnagyobb látványosság­nak kétségkívül a levegővel fel- | fújt óriás csarnoksátor ígérke- ! zik. Ebben mutatkoznak be o í hazai bútorgyárak, közöttük o j nagykanizsai Kanizsa Bútorgyár Ezzel —, ha csak tíz napra is, de — lesz végre Pécsnek egy igazi lakberendezési áruhá­za ... Egy-két érdekesség: a Székesfehérvári Bútoripari Vál­lalat elhozza Skála bútorcsa­ládját, amely mintegy harminc elemet tartalmaz, tehát tetszés szerint öszeállítható. Az ő standjukon naponta változik majd a kép, ezeket a bútorokat zárás után naponta átrendezik Kedves színfoltnak ígérkezik egy sásdi foesrtergólyozó mes­ter kollekciója: parasztbútorai, a kecskelábú asztal, a fogas a tükrös törülközőtartó és a fű- szertartók. A Köztársaság téri szabadté­ri színpadon Pécs finn testvér- városa, Lalit' népi együttese járja el a „nyitótáncot”. Nyol­cadikén a pécsi Bóbita Báb­együttes lép fel, majd több di­vatbemutatót tartanak, végül o zárás napján itt ejtik meg a tárgynyeremények sorsolását. A vásár belépőjegyei szolgálnak sorsjegyül. A főnyeremény: egy szentlőrinci faház. A minden eddiginél nagyobb kiállításon Pécs és Baranya ipa­rán kívül, hacsak szerény mér­tékben is, képviseltetik magukat a környező megyék. Pécsre jön a már említett Nagykanizsai Bútorgyár, víztisztító berendezé­seivel az ugyancsak nagykani­zsai Finommechanikai Vállalat; a Somogyi Erdő és Fafeldolgo­zó Gazdaság; a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet és a Paksi Konzervgyár. Itt lesz olaj­kályháival a pécsi ipari vásá­rok régi résztvevője, a Szek­szárdi Vasipari Vállalat. S végül néhány egészen kü­lönlegesnek ható kiállítási ér­dekesség. A gyáli termelőszö­vetkezet melléküzemében készül az a műanyag úszómedence, amelyet csak be kell ásni a földbe. Megrendelhető, két hé­ten belül házhoz szállítják. Ki­állítják műanyag csónakjaikat,, amelyek könnyűek, elnyűhetet- lenek. Ez a hír nyilván az orfűi nyaralótulajdonosok szívét do­bogtatja meg. És még egy gyá­li sláger: a fűthető szék és láb­rács — műanyagból. A székben nem drótok hevülnek fel, ha­nem maga a műanyag, termé­szetesen a kívánt hőmérséklet­re. Lesz ruhatörténeti kiállítás, a Fővárosi Kézműipari Vállalat oabákon mutatja be a külön­böző korok divatholmijait. A Pécsi Ipari Vásárra —, amely július 6-tól 15-ig tart —, a MÁV, az ország egész terüle­tére kiterjedően, 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít. (— mz —) Fordult a kocka Hit épít Tolna Baranyának? Folytatódik a zalaegerszegi „monstre“ per „Mesedélelőtt" a tárgyalóteremben Beismerésben a kútkezelők „Fizessenek a sofőrök is..A" A tolnai építők egyik baranyai munkahelye, o komlói zeneiskola építkezése. Ma az ötödik tárgyalási nap­pal folytatódik a zalaegerszegi „monstre" per. Az eddigi mér­leg: kihallgatás beismeréssel és tagadással . .. Tárgyalóterem: az első sor­ban — fegyőrök között — az öt kútkezelő. Három éven át vet­tek féláron gázolajat és benzin­jegyet; külföldi gépkocsiveze­tőknek készpénzért adtak gáz­olajat és benzint; az elszámolá­si jegyzéket meghamisították, az így szerzett pénzt zsebrevágták. — Mások is csinálták előttünk, volt, akit én jelentettem fel és nem lett semmi baja . ..- Két évente egyszer, ha el­lenőriztek ...- A készpénztömböt soha nem nézték . .. — Csak az adott lehetőséget j használtuk ki... — vallják. Bűnösségüket beismerik, de a vádbeli 800 ezer forinttal szem­ben csak 500 ezer forint erejéig. Ekkora értékről sikerült ugyanis beszerezni a külföldre került bi­zonyítékokat. „Mások hélyett nem ülünk, fizessenek a sofőrök is!" — ez ma a jelszavuk. A sofőrök azonban nem akar­nak fizetni. Szinte kivétel nélkül tagadnak. „Én megszólalásig hasonlítok valakire, azzal tévesz­tenek össze” - így az egyik. „Én a letenyei kútnak még a kör­nyékét is kerültem” - vall a má­sik. Hogy miért pont ezt a ben­zinkutat kerülte, arra nem tud válaszolni. Más arról mesél, hogy a veje villáját bérbe vett nyaralók angolosan távoztak, de hogy kárt mégse okozzanak egy „kopertában” gázolojjegyeket hagytak ott — fizetségül. Egy autóbuszsofőr meséje így szól: „megkértek, vigyek el egy borítékot Letenyére, de hogy mi volt abban, s mi a cserébe ho­zott borítékban, arról fogalmam sem volt. Az egyik kútkezelőnő rácsodálkozik:- Nem azért kért tőlem több pénzt, hogy a maga haszna is meglegyen a közvetítésért? A sofőr kedélyesen mosolyog: — Egyszer jártam a kútnál ... — A kútnál egyszer, de a fa­luban többször megvárt, hogy újra és újra jegyeket adjon át! . . .- Maga igen csinos volt, tet­szett nekem, azért vártam... A mesedélelőtt félbeszakadt. A zalaegerszegi Megyei Bíróság dr. Fazekas tanácsa a 43 vádlott közül négy nap alatt 20-at hall­gatott ki. A letenyei benzinkútkezelők bűnperének tárgyalása ma, hét­főn reggel folytatódik. Teleki Lajosnc Közismert felállás a beruházá­si piacon: azok állnak sorba, akik építtetni szeretnének. Ami­kor a mohácsi háromszáz laká­sos lakótelep megépítésére ver­senytárgyalást kellett kiírni, mindez, ha még oly bátortalan jelzésnek is tűnt. intés volt: ha a közel jövőben nem is, de egy­szer megfordulhat a kocka, el­jön az az idő, amikor az építő­ipar szalad a megbízások után. A versenytárgyalást a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat nyerte. Mit keres Tolna Bara­nyában, és mit épít Baranyá­nak? Tulajdonképpen már koráb­ban „betörtek" a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat területére. Félig-meddig bara­nyai vállalatnak is számítanak, hiszen a Tolna megyei ÁÉV a komlói ÁÉV jogutódja, a válla­lat a széncsaták nagy beruhá­zási láza után települt át Komló­ról Szekszárdra. Fiárom építés- vezetősége van Baranyában, egy Mohácson, kettő Komlón, de építenek Pécsett és Sásdon is. Ennyit a hőskorról és most a munkák. Csupán rövid felsoro­lás: a szekszárdi építővállalat bővíti a Mohácsi Farostlemez- gyárat és építi a már említett háromszáz lakásos lakótelepet Mohácson; Komlón tornatermet, zeneiskolát, OTP- és tanácsi la­kásokat, kőbánya üzemépülete­ket; Sásdon 48 lakásos lakóte­lepet. Pécsi munkái; szociális létesítmények vállalatoknak, a pécsi po,sto műszaki telepe és a szövetkezet motorjavitó üzem­csarnoka, mindkettő a Diósi úton. Ez együtt évi több mint százmillió forint értékű munka Baranyában. Tizedrésze a Bara­nya megyei ÁÉV évi termelési értékének. A szekszárdiakat, mint bonyo­lító, a Baranya megyei Beruhá­zási Vállalat foglalkoztatja. Öle mondják az építőválialatról: köz- megelégedésre végzik munkáju­kat, minőséget adnak, s ezzel némi minőségi versenyt támasz­tanak Baranyában. A Tolna me­gyei ÁÉV főmérnöke viszont ar­ról beszél: évről évre csökken a megbízás, pedig nekik volna ka­pacitásuk. Igen, de lecsillapítot­tuk a beruházási lázat, s bár az igények változatlanul nagyok, nincs elég pénz, nincs elég megbízás. Azaz hogy van, hi­szen hozzákezdenek a paksi atomerőmű építéséhez, a jövő­ben ez lesz a legbiztosabb és a legnagyobb elfoglaltságuk a szekszárdi építőknek. *

Next

/
Thumbnails
Contents