Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-10 / 148. szám

Tábort épített a mohácsi járás FIATALOK FAHÁZAKBAN Az erre haladó hazai és kül­földi autósok rendre megállnak. Érdeklődnek: mikor fogadja az első látogatókat ez a szép mo­tel? Aztán csalódottan távoz­nak. mert itt. Bár község hatá­rában a korszerű faház-váras nem motelnek, hanem ifjúsági tábornak készült. Az első tábor­lakók — 57 úttörő a mohácsi járásból és hét nevelő - holnap, június 11-én foglalják el helyü­ket a Duna partján levő tábor­ban. dolgoztak a járás KlSZ-szerve- zeteinek tagjai, az úttörőcsapa­tok képviselői, a DÉDÁSZ szo­cialista brigádjai — mondja Mózer Fülöp, a KISZ Mohácsi járási Bizottságának titkára. — Az építés költségei hárommillió forintba kerültek. A fennmara­dó kétmilliót a fenntartásra, és üzemeltetésre fordítjuk. Egy idényben közel 1600 fiatal lesz a vendégünk. Úgy gondolor.», járásunk valamennyi úttörője, kiszese lakója lesz a tábor­nak .., Együttes erővel ~ A A tábor felépítésével az egész mohácsi járás egyetértett — Járásunk valamennyi ter­melőszövetkezete, az ÁFÉSZ-ek, és a Bólyi Állami Gazdaság nemcsak erkölcsileg, de anyagi­lag is támogatta annak meg­valósítását. Ä gazdálkodó egy­ségek nagy összegekkel támo­gatták az építkezést: volt, ame­lyik 50 ezer forintot utalt át er­re a célra, a Bólyi Állami Gazdaság, — gazdasági erejé­nek megfelelően — 600 ezer_ fo­rintot fordított a táborra, sőt a területet is ők adták. A példás összefogás eredményeként öt­millió forint jött össze, mely már elegendőnek bizonyult a beru­házás megkezdéséhez — mond­ta Ambrus Lajos, a Mohácsi já­rási Pártbizottság első titkára. Hárommillióért A tábor két hold területen fekszik. A tereprendezés során négyezer köbméter földet moz­gattak meg az építők. A nyolc palatetős, 52 négy­zetméteres egyedi tervezésű fa­házat a Mélykúti Vegyesipcri Szövetkezet készítette, ők vé­gezték a felállítást és a belső szerelési munkálatokat is. A 150 ezer forintért vásárolt épületek családi háznak is beillenének. A házaknak otthonos társalgó­juk van, innen nyílik a négy 'a- kószoba, ahol három-három fő lakhat. Valamennyi épületben külön fürdőszobát — villany- bojlerrel - és WC-t alakítottak ki. A berendezést — a kényel­mes heverőket, polcos faliszek­rényeket, a beépített szekrényt — a Mohácsi ÁFÉSZ asztalos részlege — a székeket a Szék- és Kárpitosipari Vállalat készí­tette. A bejárattól balra építették fel a tábor központi épületét. A 24x7 méteres fgházbán 100 sze­mélyes ebédlőt és az előkészítő helyiségeket, valamint a szociá­lis helyiségeket alakították ki. A táborban a házak mellett helyezkedik el az 50x8 méteres alakuló tér, mögötte a kézilab­da-pálya, és a 3 ezer négyzet- méteres parkterület. A tábor terveit társadalmi munkában Kispál Tibor, a Mo­hácsi járási Hivatal műszaki osztályvezetője készítette. A vil­lamosítási terveket a DÉDÁSZ pécsi tervező részlege KlSZ-bri- rjádja ugyancsak társadalmi Munkában készítette. Több mint 600-an végeztek ezenkívül társadalmi munkát: itt — 110 ezer forint értékben vá­sároltunk játékokat, sportfelsze­relést Lesz a táborban telefon, tv, rádió, magnetofon és le­mezjátszó. Kapunk csónakokat úszógumikat Is.- Mit nyűit a táborf — A szervezett úttörő és KISZ vezetőképzés mellett természe­tesen pihennek és üdülnek is majd a fiatalok. Valamennyi „turnusnak” vízrendészeti okta­tást is biztosítunk, kapcsolatban állunk a mohácsi vízirendőrség­gel, ezenkívül úszótanfolyamot is rendezünk. Csereüdültetés A korszerű ifjúsági tábor kész. A mohácsi járás „felnőttéinek" és fiataljainak munkáját dicsé­ri. Ez a tábor azonban az or­szág fiatalságáé. A tervek sze­rint ugyanis csereüdültetést ter­vez a KISZ. Tábor- „menetrend n Tájékoztató az Ifjúsági építőtábo­rokba utazó diákoknak — és a sző­lőknek, A brigádvezetőknek a tábor­helyekre turnuskezdés előtti szomba­tokon kell elutazniok. (I. turnus: jú­nius 16., II.: június 30., III.: július 14., IV. július 28., V. aug. 11.) A táborozok vasárnap utaznak a táborhelyekre, visszautazás szómba­ODAUTAZÁS* L turnus: június T7„ fl«: július 1„ 111.: július 15.. IV.: július 29.. V.: aug. 12. 1, Lengyeltáti 5517a/5512a sz. vonat Pécsről indul: 6.00 óra Lengyeltótiba érkezik: 8.47 óra 2. Balatonederics: 5517/5512 sz. vo­nat Pécsről indul: 6.40 óra Balatonédericsre érkezik: 10.50 óra 3. Balaton boglár: 5517b/551#b/1245 sz. vonat (siófoki része) Pécsről indul: 7.00 óra Balaton bogi árra érkezik: 9.57 óra V1SSZAUTAZAS: I. turnus: június 30., fl.: július 14., 111.: július 28.. IV.: aug. 1U V.: aug. 25. 1. Lengyeltóti: 5513/5516 sz. vonat Lengyeltótiból indul: 17.54 óra Pécsre érkezik: 20.15 óra 2. Balatonederics: 5523/5511£516b sz. vonat Balatonedericsről indul: 15.15 óra Pécsre érkezik: 20.40 óra 3. Balatonboglór: 1246/5513/551Ú se. vonat Balatonboglárrál indul: 17,40 óra Pécsre érkezik: 20.15 óra KISZ Baranya megyei Bizottság I A szabad idő és a stressz Barokk és rokokó ,A XVU. század volt az euró­pai szellem egyik legfontosabb élménye” (Gleichen-Russvurm). Valóbon, a barokk kor volt a mai Európa „gyermek szoba ja”. Egész modem műveltségünk eb­ből a termékeny korból sarjadt ki, az akkori tapasztalatok, ered­mények és kudarcok nagymér­tékben befolyásolták a követke­ző korok szemléletét. Mai civili­zációnk, életmódunk, szokásaink és szórakozásaink nagy része a barokk korbon alakult ki és kezdett formálódni ... Lássuk, hogyan éh, mivel fog­lalkozott, mivel szórakozott sza­badidejében a XVII—XVIII. szá­zad embere. Építészet, tánc, színház A kor jellegzetes eriakja XIV. Lajos, a Napkirály, megtiltja a megerősített épületek emelését, a betemetett várárkok helyére parkokat ültet, a kastéllyá át­alakuló várakat nem felvonó­hídon kell megközelítem, hanem széles lépcsőfel járatokon, me­lyek kitűnő lehetőséget nyújta­nak a vendégsereg ünnepélyes bevonulására: a védekezést szolgáló szűk, lőrésszerű obio­kok helyett tágas ablakokon öm­lik be a napfény az új kastélyok agyon aranyozott termeibe. A lakóhely átalakulásának ért a folyamatát jól illusztrálják a Loire-menti kastélyok. A barokk kert már nem táj, hanem a palota szerves része, — ónnak meghosszabbítása a természetben. Mivel a vadászat a kor egyik legkedveltebb szórakozása, el­terjed a fényűző pompával be­rendezett vadászkastélyok épí­tése, amilyen például a ma is teljes szépségében látható Mo- ritzburg Szászországban. A tánc, Simonides szerint „né­ma költészet”, vagy Heine meg­fogalmazásában „a lábak imád­sága" központi helyet foglalt el a barokk kor szórakozásai közt „Fiáborúk vészes forgataga után az emberiséget gyakran ragadja el féktelenné fokozott tánc-düh” (Gleichen-Russvurm) — talán azért, mert pótolni akarja a mindennapi életben hiányzó ésszerű rend ritmusát és össz­hangját. Hogy mennyire ked­velte a barokk ember a táncot, mutatja, hogy XIV. Lajos 1653- ban fellépett Az éj balettjében — mint Napkirály. Azóta emle­geti őt így a történetem. Eleinte csak szűkkörű előadá­sok a király és vendégei számá­ra — később Párizs egész népe élvezheti a vígjátékokat és tra­gédiákat. Kultúrtörténeti szem­pontból fontos, hogy a mai színpad kellékei és keretei eb­ben a korban alokufnok Id. Irodalom, zene, szórakozás Az olvasás általánossá vált a betű meghódította a tömege­ket Egyre több könyv, újság és pamflet (rendszerint tiltott röp- irat) került forgalomba — az embereket minden érdekelte. Az enciklopédisták összefoglalják a kor teljes ismeretanyagát és a jelenségek racionális megköze­lítésévei szellemi utat nyitnak az 1789-es forradalomnak. A XVH —XVHI. században nemcsak a politikát és tudományos iroda­lom befolyása volt óriási —, hanem a szépirodalomé is. Vol­taire. Geothe, Aretino valóbon körülrajongott, olvasott és meg­becsült költőfejedelmek voltak... Jellemző a korra a zene hi­hetetlenül gyors elterjedése, népszerűsége és befolyása. A barokk korban semmiféle fon­tosabb esemény nem történhet zene nélkül, sem a fejedelmi palotákban, sem a polgárok há­zaiban. A zene volt a legjobb gyógyszer a gyűlölet és viasko- dós zűrzavora ellen: „a hábo­rúk tiporta Európát zeneszó vi­gasztalja”, Monteverdi és Vi­X. VIT Berlin, 1973. július Baranya „követei” Kovács Agnes Dérma Irán Balázsovlcs Sándor Varga Sabfán lászlá Patffháii Srtlvosrtof Berlinbe készül a világ: jú­liusban az NDK fővárosában rendezik meg a haladó szelle­mű fiatalok nagy nemzetközi találkozóját, - a béke, barát­ság, szolidaritás jegyében. A készülődés már az év eleje óta tart: a VIT tiszteletére hirdetett munkaversenyek, vetélkedők, sporttalálkozók és kulturális rendezvények egész sorozatán vettek részt a baranyai fiatalok is, - és természetesen elküldik követeiket Berlinbe, a X. VIT-re, hogy személyesen tolmácsolják a magyar fiatalok üdvözletét, ismertessék meg a világgal munkánkat, eredményeinket. Baranya megyéből a politikai delegációval tiz küldött utazik a X. Világltjúsági Találkozó'a: Balázsovics Sándor csapatveze­tő vájár, a MÉV lll-as üzemé­nek dolgozója, Richli Anna, a komlói Fürst Sándor utcai álta­lános iskola tanára, Kovács Ag­nes baromfi gondozó a pogány! „Tavasz“ Termelőszövetkezet­ből, Varga Sabján László pécsi joghallgató, Dézma Irén, a pé­csi Radnóti Miklós Közgazdasá­gi Szakközépiskola tanulója, Margittay Zsuzsa, a Mohácsi Selyemgyár szövőnője, Czégény László, a pécsi Zrinyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója, Piti Zoltán, a Megyei Tanács közgazdásza, Vér László, a KISZ pécsi járási Bizottságá­nak munkatársa és Petöházi Szilveszter, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titkára. Minden küldöttet ismer egy kisebb-nagyobb közösség —, a Fiatalok oldalon most minden­kivel szeretnénk megismertetni őket. Első alkalommal Balázso­vics Sándort, Varga Sabján Lászlót, Kovács Ágnest, Dézma Irént és Petöházi Szilvesztert mutatjuk be. KOVÁCS ÁGNES Húszesztendős „születésnapi ajándék lesz" a berlini út. És nemcsak neki, — a pogányi ter­melőszövetkezet korszerű ba­romfitelepén dolgozó asszo­nyoknak, lányoknak is, — ahol Ági baromfigondozó szakmun­kás. Mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolát végzett, és Ju­goszlávia utón az NDK lesz a második ország, ahová elláto­gat. Jól beszél szerb-horvát nyelven, — és amint KlSZ-mun- kájából kiderül: jól ért a fiata­lok nyelvén ... DÉZMA ÍREN „Kicsi volt már neki az isko­la”, - a pécsi Radnóti Miidós Közgazdasági Szakközépiskolá­ba jár — ifjúsági munkája, tár­sadalmi tevékenysége túlnőtt a „Radnótin”. A' Pécs városi KISZ VB tagja, - részt vett a megyei és az országos diákparlament munkájában. Egy éve őrzi a KISZ KB dicsérő oklevelét, és ha ... — akkor szeptembertől a Pécsi Tanárképző Főiskola hall­gatója ... BALÁZSOVICS SÁNDOR .Javakorabeli fiatal” — kö­zelebb a harminchoz, mint a húszhoz, legalábbis életkor­ban ... Munkája: csapatvezető vájár a Mecseki Ércbányászati Válla­latnál. „Titulusai”: alapszervezeti KlSZ-titkár, a vállalat KISZ-bi- zottságának tagja, a KISZ Pécs városi Bizottságának tagja, - és 1971 -tál pá rttag ... „Magánélete": aranyos szö­sz! kislányuk van. VARGA SABJÁN LÁSZLÓ Hosszú haja, és hosszú „KISZ- múltja” van — bizonyítván, hogy a kettő nagyon jól megfér egy­mással. A gimnáziumban KISZ- csúcstitkár volt, a seregben al­egység KlSZ-titkár. - most egyetemi alapszervezeti titkár. A Pécsi Állami és Jogtudomá­nyi Egyetem harmadéves hall­gatója, a napokban vizsgázott. „Szerencsém volt” — mondja. Tehát jól ... PETÖHÁZI SZILVESZTER Az 6 esetében hadd marad­jon el a bemutatás. A KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, — máskülönben „Szil­vi” időseknek, fiataloknak, már jónéhóny esztendeje. valdi zenéje meghódítja Euró­pát és özönlenek Nápolyba Scarlattihoz a tanítványok. Ami­kor a 30 éves háború ide jé« Becsben nem tudták fizetni a zenészeket — a bécsiek számá­ra a zene elhallgatása jelentet­te a legnagyobb csapást Az első nyilvános operaelő­adás Monteverdi: Orpheója volt Mantuaban, óriási sikerrel: majd Velence lett az opera leg­főbb központja, később Párizs, Bécs és Drezda is. Az opera civilizáció hatása óriási volt: a kisebb német fe­jedelmi udvarokban eddig fő­leg a zabálásnak és a részeges­kedésnek éltek — ezek pedig megbénítják a szellemet — és most az opera mindenütt át­alakítja, csiszolja, megfinomítja a nyers szórakozáshoz szokott embereket. Szerte Európa bon operaházak épülnek és az ope­ra úgy uralkodott o kulturális életben, mint manapság a film és a TV. A XVtl-XVTTI. században per­sze nemcsak oz előkelők szó­rakoztak, hanem a nép is — ha nem is olyan változatoson, mint az udvarnál: bábjátékok, bili­árd, kártya, szerencsejátékok (Velencében patinás nevű uralt és hölgyek saját házukban ren­deztek be kártya barlangot és örömtanyát), karneváli és gon­dolás felvonulások Velencében, díszes bárkák, zenés kirándulás az Elbán, lovasjátékok, spanyol magasiskola, bikaviadalok, ví­vás, labdajátékok, vadászatok és solymászat. Érdekes, hogy mi­lyen zajos, nagyvilági élet volt egyes velencei női kolostorokban, milyen furcsa erkölcsök a szigo­rú falakon belül: a bennlakók személyi felszereléséhez hozzá­tartozott egy apró arany kul- csocska, amelyen éjszaka köny- nyen elhagyhatták a kolostort. Az evés tudománya Az emelkedett, szellemes tár­salgás természetesen nem teszi feleslegessé a finom falatokat és jóízű kólókat sem, A francia szalonok és társasági élet vi­rágzásával egyidőben fejlődik ki a híres francia konyha és ter­jed el az egész világon. A mi­nőségre és oz ízekre helyezték a hangsúlyt, nem a mennyiség­re, mint a korábbi „barbár* századokban. A fekete kávé készítését gö­rög kereskedők tanulták a tö­rököktől és hozták Franciaor­szágba. XIV. Lajos 1664-ben nagy bátran megkóstolta a ke­serűlevet, de a párizsi társo- ságot csak 5 évvel később is­mertette meg a kávéval Maho­met szultán párizsi követe. Ve­lence már 1585-ben értesült a különleges italról, amikor kons­tantinápolyi követük így írt ró­la : „feketelé, olyan forrón isz- szók, ahogy csak lehet". Nem csoda, hogy Velencében már a XVII. században megnyílt az el­ső kávéház. Bécs is mindig hí­res volt kávéházairól — az el­sőt egy élelmes lengyel nyitot­ta meg a Grabenen 1683-ban, az ostromló törökök elűzésekor zsákmányolt kávé segítségével. A teát holland kereskedők hozták a kínaiaktól, de eleinte csak gyógyszertárban árulták. És orvosságként használták oz emésztés elősegítésére. A bor szakszerű kezelése és fajtánkén- ti palackozása is a XVII. szá­zadban kezdődik és 1670-be« készíti az első pezsgőt Don Pe- rignon atya, az egyik francia apátság pincemestere. És mind­ezek mellett meghonosodik a dohányzás nem éppen egészsé­ges szokása. Látjuk tehát, hogy ebben o korszakban kezdett kialakulni mai életformánk számos jelleg­zetessége, sokféle szórakozása és szenvedélye. A barokk a tő­lünk legtávolabbi kor, mely már nem idegen a mai ember szá­mára. Dr. Ludwig Károly m VASÁRNAPI MELLÉKLET A

Next

/
Thumbnails
Contents