Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-09 / 147. szám
1973. június 9, DUNANTOll N APIO Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakáról (Folytatás az 7. oldalról) szakosítással és kooperációval, a tudományos-műszaki együttműködéssel, a tengeri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kapcsolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kapcsolatok a KGST-tagállamok minisztériumai és főhatósági tudományos-kutató, gazdálkodó és más szervezetei között Az országok és a tanács szervei további intézkedéseket tettek a gazdaság, a tudomány és a technikának a Mongol Nép- köztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesztésére és hatékonyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, aktívan bekapcsolódott a komplex-program intézkedéseinek megvalósításába. 3 Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben valósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST-tag- óllamok kölcsönös kereskedelme. valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata. 1972-ben a KGST-tagállamok összes külkereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival folytatott külkereskedelmi forgalma az 1971-hez képest 10 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 százalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST- tagállamoknak az az aktív, békeszerető politikája, amely a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul, megteremti a feltételeket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST-tagállamok ismételten megerősítik, hogy készek fejleszteni Gazdasági kapcsolataikat a többi országokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a bel- üqyekbe való be nem avatkozás | alapján. A tanács ülésszaka megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködés- iő! szóló, ez év május 16-án aláirt egyezményt. 1972—1973-ban tovább fejlődött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező tevékenység területén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordináló- I sóra irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szer- vekben, bővült az együttműködés a prognosztizálás területén; együttes teivezési munkák folytok, tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irá- nvítási rendszerének tökéletesítéséről. 4 Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyagágazatokban, a feldolgozóipari, •mezőgazdasági, közlekedési és más ágazatokban. További javaslatokat dolqoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítésére. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitású kiembalevi azbesztbányászati és dúsító kombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy a komplex program intézkedéseinek megvalósításában milyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműködési bizottságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a KGST-tagállamok főbb energia- és fűtőanyagfajták (ideértve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielégítését ; elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, valamint az országoknak a nyersanyag-ágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésére összpontosítsák. Az- ülésszak ajánlotta a KGST- tagállamoknak, és megbízza a tanács szerveit, hogy a komplex-programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelítésével és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat. Intézkedéseket tesznek a tudományos-műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Meghatározták a tudomány és a technika főbb irányait a KGST-tagállamok 1976—1980. évi hosszabbtávú együttműködéséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az országok között létre jött megállapodások és a KGST-szervek által elfoaadott tudományos-műszaki együttműködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. 5 Mível a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű felhasználása a KGST-tagállamok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszélesítését ten'ezik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra is széleskörű együttműködésüket az érdekelt országokkal és a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST tudományos együttműködési bizottsága megbízást kapott: a környezetvédelmi és a környezet megjavítására irányuló együttműködési intézkedések kidolgozása és megvalósítása során vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni össz-európai alapon megvalósuló intézkedésekkel. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéletesítése területén folyó együttműködés bővítésére és elmélyítésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt. A KGST-tagállamok jelentős eredményeket értek el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Számos új, sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma az 1971—72. évben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a gépipari állandó bizottságot azzal, hogy a komplex-program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyártássza- kosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igényének kielégítésére vonatkozó olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását; azzal, hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek koordinációja során, továbbá azzal, hogy ezeket kétes sokoldalú gyártásszakositcsi és kooperációs megállapodások formájában rögzítsék. é Az utóbbi években a KGST- tagállamok számos, a közszük ségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt e könnyűipari termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971— 72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok Közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakosság jó- minőségű és új termékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek választékcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a I KGST-tagállamok belső piacain j a választék; a könnyűipar jó- | minőségű természetes és vegyi ! nyersanyagokkal, korszerű be- j rendezésekkel történő ellátósá- J nők javítására, a közszükségle- | ti cikkek gyártássszakosításának és kooperációjának fejlesztésere. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az országok számára ajánlásokat fogadott el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó oi- zottság által - a posta és távközlés területére vonatkozóan előterjesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat, továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok államközi szervezetei, többek között o nemzetközi gazdasági együttműködési bank és a nemzetközi beruházási bank, jelentős munkát végeztek a komplexprogram intézkedéseinek meg- volósílása terén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által az NGFB-n keresztül végzett elszámolások összvolu- mene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek az NGE8 hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank ér a többi országok bonkiai közötti műveletek összvolumene 1972- ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 százalékkal nőtt. 7 Továbbfejlődött a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú- és középtávú hitelezés rendszere, A fejlődő országok népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gazdasági függetlenségük megszilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalmazott kormányképviselői és a Nemzetközi Beruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST-ösztöndtj-alapjá- nak létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST- tagállamok felsőoktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez, olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontjából a legjelentősebbek. Az ülésszak az ösztöndíj-alap létrehozásában résztvevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a Végrehajtó Bizottságot pediq megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a KGST-ösztöndíj- alapja az '974—75-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasóqi Segítség Tanácsának 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő intézkedéseket, amelyeket a KGST Végrehajtó Bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a Végehajfó Bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka közötti tevékenységét, amelyet a KGST-szerveknek a komplexprogram és a KGST XXVI. ülésszaka határozatainak megvalósításával kapcsolatos munkája irányításában fejtett ki, továbbá a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a komplex-program további megvalósítására irányuló határozatokat fogadott el. A XXVII, ülésszak munkája a leljes kölcsönös megértés és ba rátság szellemében folyt. A tárgyalások középpontjában a komplex program megwaiésítá&Q állt Fock Jenő nyilatkozata a KGST XXVII. ülésszakának munkájáról Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen kérdésekről tárgyalt a j KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-országok és a KGST | szervei immár két éve a szocia- J lista gazdasági integráció komplex programján k végrehajtásán I munkálkodnak, amelyet a XXV. I ülésszak fogadott el. Ez áll figyelmük középpontjában, s így lesz ez az elkövetkező években is. A komplex program megvalósításáról tárgyaltunk. A vita alapjául a KGST Végrehajtó Bizottságának jelentése szolgált. A beszámoló egyéves időszakot ölelt fel és számot adott a tavalyi ülésszak óta megtett útról, az eredményekről és gondokról egyaránt. A Végrehajtó Bizottság jelentését néhány beszámoló egészítette ki. Úgy ítéltük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő be- | számolót: a tervezési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédelmet érintő problémákról. Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976—1980- as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bár még 1973-at írunk, de a tervek összehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell külö- j nős figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen be- 5 folyásolja a KGST-országok I népgazdaságának tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyaa-, az energia-szükségletek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST- országoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energiagondok megoldására minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST- országnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energia-forrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy június 9-töl augusztus 20-ig szombaton j 8,30-15 éráig tartunk nyitva küzdőket, másoknak viszont —, amelyek természetes energia- forrásokkal nem vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energia-kitermelés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniok. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolaj-ellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szov- I jetunióíól várni, hogy mindany- í nyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és auto- matikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végrehajtani, figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energia- problémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a terv-koordináció során o szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országok gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket) a közös szállításokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, amelyeket a KGST-országok a komplex program értelmében előirányoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az általános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja valamennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttműködés előrehaladásával még korántsem lehetünk elégedettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán ném lebecsülendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széleskörű szakosítási tevékenység folyik a gépiparban, de sajnos, ennek ellenére az országok gépiparában nem csökken, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosításában nem sikerült megállapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység-kooperáció, , holott számos területen ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz az is, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek és berendezések jó része még elmarod a világszínvonaltól. Mindezek alapján — és erre mi is nagy nyomatékkai hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítéseinket az elkövetkező időkben az olyan belső és nemzetközi gazdasági feltételek létrehozására kell összpontosítani, amelyek elősegítik, hogy a gépipar korszerű gépekkel és berendezésekkel lássa el a felhasználókat. Hogyan összegezné Fock elv- társ az ülésszak vitáit? Az ülésszak eredményes é$ hasznos volt, bár látványos határozatok nem születtek. Ez érthető is, hiszem az integrációs komplex program megvalósításának első szakaszában vagyunk. A haladás általános iránya jó, jóllehet oz előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türel- metlenséq nyilvánult meq valamennyi KGST-orszáq részéről, kifejezésre juttatva azt az eltökéltséget, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjában megfogalmazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. Az egész ülésszak munkáját mélységes politikai felelősség hatotta át. Az elmúlt időszakban növekedett q világban art érdeklődés a KGST iránt. Ennek rejött egyezmény, -amelyet az ülésszak most megerősített, A‘ tanácsülés megelégedéssel vei- te tudomásul, hogy a Végrehajtó Bizottság kidolgozta azt az eljárási rendet, amely szabó, lyozza, milyen módozatokban és formákban alakítsák ki kapcsolataikat a KGST-vel a nem tagországok. Ez minden bizonnyal megkönnyíti a további tárgyalásokat. Az érdeklődés ugyanis tovább nő. Ebben véleményem szerint két tényező játszik szelepet: a KGST-országok megnövekedett gazdasági ereje és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődésének kedvező politikai légkör. A folyamatot tovább kell erősíteni, és következetesen kell munkálkodni o KGST-országok gazdasági együttműködésének fejlesztésén, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásán. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmával lehetőségem nyílott arra is, hogy a hivatalos napirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST- országok delegáció-vezetőivel több, az együttműködésünket érintő kérdésről. így külön megbeszélést folytattam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, valamint Jaroszewicz elvtárssal, a lengyel kormány elnökével oz országaink közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a KGSI-beli együttműködés egyel problémáiról. KONFEKCIÓUZEMUNKBE varrókat és varrónőket felveszünk Kezdőket betanítunk, 2 hónapig havi 700 Ft-tal bérezünk, VARRÓGÉPMÜ5ZERÉSZT KERESÜNK (nőtlent). Szolgálati lakást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. SZENTLÖRINCI VÉDŐRUHA ÜZEM, Erzsébet u. 6. Telefon; 71-009, t
