Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-07 / 145. szám
t973, Június 7, DUNANTOll N A P l O Kérdések kereszttűzében a miniszter Dinamikusan fejlődik a magyar kohó- és gépipar A kérdések valóságos kereszttűzébe került tegnap a Parlamentben dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Az iparág 1972. évi és idei eredményeiről tartott sajtótájékoztatót —, melyet dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg. A miniszter tájékoztatójában elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben a legdinamikusabban a közlekedési eszközök gyártása, a műszeripar és a híradás- technikai ágazatok fejlődtek, exporteredmények Kiemelkedően teljesítették — a hazai szükséglet ellátása mellett — exportfeladataikat a kohászati vállalatok: a szocialista országokba húsz, o tőkés országokba pedig közel huszonnégy százalékkal többet szállítottak, mint 1971-ben. A gépipar nettó árbevétele tizenegy százalékkal volt magasabb az 1971. évinél — a szocialista országokba '25, a tőkés országokba pediq csaknem 20 százalékkal többet exportáltak. A baráti országokban elsősorban a magyar közlekedési eszközök és o fémtömegcikkipari termékek, a nyugati országokban pedig a műszer és a közlekedési eszközök a keresettek. Dr. Horgos Gyula oz elmúlt esztendő eredményeit azért is jónak értékelte, mert az iparág munkaerő helyzete az elmúlt esztendőben sem volt megnyugtató — szerencsére a termelékenység emelkedése mind a kohászatban (7,1), mind a gépiparban (11,7 százalék) ellensúlyozta a munkáskezek hiányát. Az 1^72-es esztendő vázlatos értékelése után a miniszter az idei feladatokról és az első negyedév eredményeiről számolt be. A kohászatban oz elmúlt esztendőhöz képest 4,5, a gépiparban 8,5 százalékos termelés emelkedés a cél. A miniszter ezután a gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról szólt: átlagosan 7,5 év az értékesített termékeink életkora — a gyártmányfejlesztés gyorsítása elsőrendűen fontos feladat. Akárcsak a termelöberendezéseink korszerűsítése: a gépiparban foglalkoztatottaknak csak 40 százaléka dolgozik gépen, s ezeknek a gépeknek is csak mindössze 7 százaléka automatizált, vagy programvezérlésű. A tájékoztató befejeztével a lapok képviselői (köztük a Dunántúli Napló tudósítója) valósággal elárasztották kérdéseikkel a minisztert. Milyen stádiumban van a közös NDK—magyar —csehszlovák autógyár tervezése? A magyar rádiógyártás jövője? A Sopiana jövője? A gépipar gazdaságossága, a vállalatok minisztériumi irányításának szükségessége? (vagy szükségtelensége). A járműprogram késésének mértéke? A magyar acél- és hajógyártás jövője? — voltak a legközérde- kűbb kérdések. Három ország autógyára A miniszter elképzelések, tervek kialakulásának stádiumától függően válaszolt. — A három ország közös személygépkocsi gyárának körvonalai kialakultak, végleges döntés azonban csak 1973 végére várható. Az elképzelések szerint évi 400 000 darab lesz az új gyár teljes kapacitása —, melyből részvételünknek megfelelően húszezer lenne a miénk. A jövőben megszűnik Magyar- országon a zsebrádiók és a kis teljesítményű asztali rádiók gyártása — csak autórádiót és igényesebb asztali rádiót gyártunk. A gépipar és kohászati ágazat az elmúlt esztendőben 21 milliárd forinttal járult az állami költségvetés bevételéhez. Ennyit a gazdaságosságról. A minisztérium mindig is szükségesnek tartotta, hogy bizonyos mértékig irányítani kell a vállalatokat. A járműprogram (az elmúlt héten foglalkozott ezzel a kérdéssel a Politikai Bizottság is) a beruházások késése miatt a tervben előirányzottnál hátrább tart, de az 1972 és idei eredmények előre jelzik, hogy ez a program csaknem maradéktalanul megvalósul. A járműprogram tulajdonképpen, ahol a szocialista integráció a legjobban megvalósul. Évente 3,6—3,7 millió tonna acélt vagyunk képesek gyártani, s ez a hazai szükségleteket fedezi. A következő esztendőkben — 1990-ig kidolgoztuk a fejlesztési elképzeléseket — semmit sem építünk, többlet acélszükségletünket az integráció keretein belül oldju-k majd meg. — A tengeri hajók gyártását befejezzük, s csak folyami hajókat építünk. Elsősorban toló- hajókat, úszódarukat. A balatonfüredi gyár tevékenységét is felül kell vizsgálnunk, sorsáról rövidesen döntünk. A Sop ana sorsa — Végezetül összefoglalva szeretnék válaszolni néhány kérdésre. Budapesten a fejlett kapacitásokhoz munkaerőt kelt teremtenünk — nem állhatnak a berendezések kihasználatlanul. Ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy jelentős munkaerőt kössenek le olyan vállalatok melyek megérettek arra, hogy felszámoljuk őket. 1975-ig feltétlenül döntést kell hoznunk néhány vállalat sorsáról. Ezek közé tartozik az ÉBGV is, melyhez a Sopiana Gépgyár is tartozik. Elképzeléseink szerint a pécsi gyárat vákuum-technikai berendezések gyártásával bíznánk meg. Lombosi Jenő Konzervgyári nyersanyagbázis Kétújfalun A konzervipar egyik elmarad hatatlan terméke a tartósított csemegeuborka. Mivel Kétújfalun hagyományai vannak az uborka termesztésének, a Szigetvári Konzervgyár - együttműködve a kétújfalui ÁFÉSZ- szel — igyekszik szervezetté tenni a háztáji termelést. A konzervgyár törekvése érthető, hiszen közeli bázisterületeket építhet ki Kétújfalu térségében. Az idén közel 1000 mázsa csemegeuborkára kötöttek szerződést, amit a nyár folyamán több mint hatvan háztáji gazdaságban termelnek meg. Az említett szakcsoport tagjai között sokan lesznek olyanok, akik speciálisan csak meggyet termesztenek. A kon zerviparnak erre a gyümölcsre különösen nagy szüksége van. Kétújfalu és Gyöngyösmellék pedig biztos nyersanyagbázisnak bizonyul, a meggytermesztésnek itt úgyszintén hagyományai vannak. Az úi telepítéshez a Szigetvári Konzervgyár ötezer darab meggyfacsemetét ad — kedvezményes áron — a szakcsoport tagjainak. Parkírozzunk, de hogyan? (II.) Garázsok—és garázsgondok Előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a pécsi parkírozás helyzetével — az éjszakai órákban az utcákon „alvó” gépjármüvek százaival, az ebből adódó gondokkal. Nem jut mindenkinek garázs „Hol hagyjam a kocsimat éjszakára? Garázsom nincs. Nem kérem, nem vagyok nyugodt, mert az utcán nem tudom biztonságban az autómat. De mit tegyek? Itt hagyom. Tud valami jobbat?" — ezekkel a mondatokkal fejezte be előző riportunkban a beszélgetést az egyik autótulajdonos, aki éjszakára a „csillaggarázsban" hagyta gépjárművét Igaza van, — a garázshelyzet Pécsett (és másutt is) rossz. A PIK kezelésében, a garázsszövetkezetekben és a „maszek" kodás, — ezt a helyzetet tényként kell elfogadnunk. De nem vált a környék díszére sok garázs esztétikai szempontból sem, Bevakolatlanok, mállott falúak. Újmecsekalján például „toldalék-garázsokat" építettek az erdősorban, de egyelőre semmi törekvés ezek bevakolására, „meztelen" falakkal virítanak. Számos helyen pedig a már régebben épült garázsok falairól hull a vakolat, — elhanyagolt képet „illeszt" a környékbe. Rontják a városképet Lehet-e ezen az elhanyagoltságon változtatni? — A PIK kezelésében Pécsett mintegy 1500 garázs van — mondja Bencze József, a PIK igazgatója. — Mi természetesen a lakások, lakóépületek javítását, tatarozását végezzük, — ez egyik főfeladatunk. Erőnk a tujajdonban^ összesen^körülbe- garázsok szépítésére nincs. Mégis van megoldás, mert lül alig több mint 4000 garázs ven. Ennek kétszerese —, ha nem több — kellene ahhoz, hogy a személyautóknak tető legyen a „fejük" fölött. Nincs és nem is lesz minden autónak garázsa. De az is természetes, hogy a nem kis összegbe kerülő gépjárművet tulajdonosa szeretné biztonságban tudni. Ezért aztán, aki teheti igyekszik valamilyen útan-módon össze- eszkábálni egy garázst. A szabály előírja, hogy milyennek kell lenni —, de aztán végül is „olyanra sikerül amilyenre". Kétségtelen, hogy vannak szép, tetszetős garázsok, a városképbe, a környezetbe illők, az újonnan épült többszintes házak földszintjét pedig már úgy tervezték, hogy gondoltak a gépjárművek elhelyezésére is. A városban azonban sok garázs korántsem válik a környék díszére. Egyrészt elhelyezésük miatt. Abban, az időben, amikor ütemes tempóban megkezdődött Pécsett a lakásépítkezés. — a tervezők nem gondoltak (talán nem is gondolhattak) arra, hogy néhány év múlva eddig soha nem látott mértékben megkezdődik a gépkocsibehozatal, elsősorban a személyautóké. így aztán sem sorgarázsokat, sem a helyüket nem tervezték meg. A kényszerhelyzet alakította ki többek között pé1- dául Meszesen, de Üjmecsekal- jón is — a sorgarázsok helyét. De megkezdődött az úgynevezett tömbbelsőkben is a garázsok építése, — játszóud/uro- kat foqla'tak el, túlságosan közel kerültek a lakásokhoz, nem egy lakának okoz bosszúságot a bűz, a motorok túrártaíása. Most máz hiába a méltatlarsegyetértünk a felmerült gond enyhítésével. Ha a bérlő megcsináltatja, — számlákkal dokumentálja, mi „bérbetudással” kifizetjük. De módot nyújtunk más lehetőségre is. Ha a bérlő ért hozzá, fneg aztán barátai, ismerősei összefognak és csino- j-j sítják a garázst, — mi az el- I végzett munkának értékét felbecsüljük és a bekerülési ösz- szeg 75 százalékát ugyancsak bérbetudással fizetjük. Csak a példa kedvéért: ha 5000 forint- I ba jön a tatarozás, szépítés, — 3—5 évi időtartamra tudunk j bércsökkentést alkalmazni. Csak helyeselni tudjuk a PIK adta lehetőséget, — jó lenne, ha az anyagi helyzetükhöz mérten a bérlők élnének is vele. Ez a lehetőség azonban csak a meglévő garázsokat „illeti". Ettől még több garázs nem lesz. Mire számíthatnak a garázsnélküli autótulajdonosok, azok, akik bérházakban laknak és ntnes még lehetőségük sem, hogy például a családi ház mellé építsenek tetőt kocsijuknak? Emeletes garázs? — Pajtagarázs? A városközpontban nincs hely, A szövetkezeti garázsok építésére pedig csak az I. kerületben van lehetőség, — mintegy 100 —150 darabra. Áruk eléggé felfelé ível: 1971-ben 20 ezer forint volt, — tavaly 23 ezer forint, — az idén még d'ágább. És csak az I. kerületben! A belvárosban és Újmecsekalján továbbra ts — terület híján —nincs lehetőség számottevő garázs építésére. Elgondolások vonnak arra, hogy emeletes garázst kellene építeni —, de egyelőre ez a beruházás — nem utolsósorban nagy költsége miatt — várat magára. Elkészült egy úgynevezett „pajta-garázs" terve is, — a könnyűszerkezetből felépített egy-egy pajtában 25—30 gépjárműnek lenne helye. Elgondolások, tervek, — reméljük előbb- utóbb valóra válnak, — azonban egyelőre nem segítenek a garázsgondok enyhítésében. Maradnak tehát Pécsett is csillaggarázsban az autók. A kérdésre: miért itt parkíroz éjjel? — kapjuk továbbra is a választ: „Hol hagyjam a kocsimat? Garázsom nincs. Nem kérem, nem vagyok nyugodt, mert az utcán nem tudom biztonságban az au- I tómat. De mit tegyek? Itt hagyom. Tud valami jobbat?" Igen, — ennél jobb megoldást kell találni. Sorozatunk be- j fejező részében ezekre a meg- | oldásokra igyekszünk javaslatotokat, ötleteket keresni. Mert a I felmerült probléma megoldása I mind sürgetőbbé válik. Garoy Ferenc Bürokráciacsökkentő hivatal A fenti cím önkényes, de nem félrevezető A kormányhatározat szerint megszervezendő intézmény hivatalos neve Állami Népességnyilvántartó Hivatcl lesz, ám annak egyik célja, illetve a működésének egyik eredménye várhatóan éppen a bürokrácia csökkentésében mutatkozik majd meg. A határozatról a kormány ülését követően már hírt adtunk, de talán azok figyeltek fel rá a legkevésbé, akik a legtöbbet átkozzák a bürokratikus ügyintézést. Bizonyára akadtak, akik a hír láttán - megint egy hivatal! - felkiáltással a gyakran amúgyis körülményes hivatali munka újabb féke- zőjét vélték felfedezni. A közreadott tények ismeretében nyugodtan állíthatjuk, ettől a hivataltól az ellenkezőjét, az ügyintézés egyszerűsítését, gyorsabbá tételét remélhetjük. Jelenleg az állami szervek, a tanácsok, a vállalatok és a különböző intézmények mind több és egymással párhuzamos személyi nyilvántartást vezetnek az ország lakosságáról. Előfordul, hogy egyetlen személynek van külön adó-, egészségügyi, gépkocsitartási lapja és valamennyi kartotékon külön kitöltve az alapadatok, név, lakcím, anyja neve, stb. A jelenlegi rendszer mellett szükség van arra is, hogy a nyilvántartást vezető szervek egymást kölcsönösen értesítsék a beérkezett vagy megváltozott adatokról. Hogy ez mennyire korszerűtlen és mennyi munkatöbbletet okoz, azt igazoljuk most az anyakönyvvezetők példájával? Egy emberöltővel ezelőtt, amikor legtöbben a lakóhelyükön szültek, érthető volt, hogy ott anyakönyvezték és ez nem is jelentett semmilyen komplikációt Most a legkisebb településről is szülőotthonba vagy kórházba mennek a kismamák, így aztán mindjárt az első pillanatban megkettőződik oz adminisztráció, a születés helye és a lakóhely szerint illetékes tanácsnál is. Különböző okok miatt szükség lehet arra is, hogy az anyakönyvezésről értesítsék például a gyámügyi, bírósági szerveket, az SZTK-t, az egészségügyi hatóságot és még lehetne sorolni a csaknem harminc féle szervet, ahová bizonyos esetekben adatokat kell szolgáltatnia ez anyakönyvvezetőnek. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen fokozott mértekben terheli mindez - különösen a kisebb apparátusai dolgozó — ügyintézést. Mindkét fél - az állampolgárok és a hivatalok — számára az is fokozta eddig a megterhelést, hogy o nyilvántartásokba gyakran kerül pontatlanság, és a hivatali munka túlterheltsége miatt sohasem voltak az adatok naprakészek. Ráadásul az embereket kü lönböző célból - választójogosultság, tankötelezett ség, sorkötelezettség megállapítása stb. - újra és újra össze kellett írni. Az állampolgárokat bősz- szántotta, hogy bár az igazolásokra rendszerint nem nekik volt szükségük, hanem a hivataloknak, mégis nekik kellett szaladgáltok a papírokkal. A kormányhatározat szerint megalakítandó Népességnyilvántartó Hivatal ezt és a fent említett korszerűtlenséget szünteti meg. Az ország minden lakosáról olyan adatokat gyűjtenek és vezetnek, amelyekre az országos és a helyi allamigazgatási, gazdasági egészségügyi és egyéb szerveknek szükségük van vagy a későbbiekben szükségük lehet. Az adatokat modern számítógépekkel dolgozzák fel, tárolják és — az ügyfelek számára talán ez a legfontosabb — ha igazolásra van szükség — a gép azt mindjárt kézbe adja. A gépekben tárolt adatok alapul szolgálnak majd az országos tervek elkészítéséhez a különböző összeírásokhoz, statisztikai összesítésekhez. I^indehhez gyorsan te- gyük hozzá: mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Körültet, kintő tervezésre, a leggazdaságosabb módszer kialakítására van szükség. Habár az ú| hivatal 1974. július 1-én alakul meg, az eddig elméletben elképzelt szervezetet a gyakorlatban már kipróbálták a most lezajlott ta- nácsválasztások idején Pécsett. A tapasztalatok kedvezőek és így remélhető, hogy 1975-ben a választási összeírásokkal egyidőben valamennyi magyar állampolgárról összeírt alapadatokkal megteremtik Magyar- országon a népességnyilvántartásnak mindannyiunk számára hasznos, előnyös, korszerű rendszerét. P. M. A Szombathelyi Cipőgyárban az ország második legnagyobb cipőüzemében 1972-ben befejezték a technikai rekonstrukciót Üj futószalagok üzembe helyezésével 18—20 százalékos termelékenység növekedést érnek el. A futószalagokat kiszolgáló géppark teljesen automatizált, így kevesebb fizikai munkával több cipőt tudnák gyártani. Rekordtermést ígér a ribiszke Az elmúlt tíz év során a hidasi termesztők eddig még soha nem reménykedhettek olyan eredményes ribiszkeszüretben, mint az idén. Az alig 15 hold beültetett területen tavaly 400 mázsa gyümölcs termett. A közelgő szüret most több mint 600 mázsát ígér. A világpiacon kelendő áru a feketeribiszke elsősorban a hallatlan nagy vitamintartalma miatt. A hidasi ribiszkét — a Hun- garofruct közreműködésével — a nyugati országokba exportálják. Három hét múlva ..........-sorsolás Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, június 26-ón és 27-én rendezi a II., a III. és a IV. békekölcsön 1973. első félévi sorsolását Budapesten. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 1 348 950 kötvényre 191,8 miHió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés forrná já ban. I 13182847
