Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-06 / 144. szám

1973. Június fi. DUNÄNTOU NAPIO Egy felmérés anyagából Az amatőr művészeti mozgalom helyzete Baranyában A Megyei Pártbizottság szakemberek bevonásával ez év tava­szán felmérte az amatőr művészeti mozgalom helyzetét és feladatait Pécs-Baranyában. A felmérést az MSZMP Központi Bizottsága mellett kialakított közművelődési munkacsoport részére készítette el a terület helyzetének, problémáinak országos áttekintése céljá­ból. Az itt közölt tények és adatok frissek, az 1972—73-as helyzetet tükrözH>. A vizsgálódásokból leszűrt megállapítások rávilágítanak néhány égető problémára, ugyanakkor a megoldás feladatait is jelzik az elkövetkezendő évekre, közművelődésünk egyik legfonto­sabb területén. 8100-an művészeti csoportban, szakkörben Az amatőr művészeti mozga­lom helyét a társadalom kultu­rális és művészeti életében alig­ha szükséges bizonygatnunk. Társadalmi méretekben szerepe van az egyéniség kialakulásá­ban, az emberi személyiség for­málódásában; számos olyan társadalmi funkciót lát el, amely semmiféle más emberi tevé­kenységgel nem helyettesíthető. Részesei alkotó módon vizsgál­nak egy vagy több művészeti folyamatot, ezáltal megszűnnek a kultúra értékeinek passzív be­fogadói lenni. Szerepe van a műkedvelő művészeti mozga­lomnak a művészet népszerűsí­tésében, falvainkban pedig még hosszú ideig ez jelenti az élő művészeti gyakorlattal való ta­lálkozás egyetlen lehetőségét. Baranyában a felmérés ada­tai szerint 401 művészeti cso­portban, szakkörben mintegy 8100-an tevékenykednek. A ter­mészetes szelekció mellett a működési feltételek hiányából több területen is csökkent az együttesek száma. (A színjátszó együtteseké 1969 óta 40-nel, és hasonló tendenciát jelez a kó­rusmozgalom helyzete is.) Nőtt a fiatalok számaránya (kb. 80 százalék); túlnyomó többségük diák, a munkás-panaszt fiatalok száma viszont nagyon kevés. Tendenciák A mozgalom érzékenyen rea­gált a társadalmunkban érzé­kelhető átrétegeződési folya­matra. Jól odafigyelt a közön­ség új igényeire, s ebből fakad a mozgalom számos új eredmé­nye, tendenciája, stílusa vagy kísérlete. Igen népszerűek az ún. kis-formák; a szűk térben kislétszómú közönségnek sajá­tos, meghittebb hangulatú mű­vészi élményt szerző kamara­előadások. Ugyanakkor fölerő­södött egyfajta populáris tö­rekvés is. A műkedvelés új kö­zönséget talált a klubszerű kis- formákon túl az utcai színhe­lyekhez igazodva is. (Majáli­sok, busójárás stb.) A csopor­tok nagy része szolgáltató funk­ciót is betölt a különböző ün­nepségeken. (1972-ben 650 ilyen bemutató volt 90 ezer nézővel.) Közben új műfajok, stílusok szü­lettek, pl. a pódiumjáték vagy a bábjátszás új kísérletei. A kí­sérletezés különben országosan számottevő, ezt a nagy szakmai bemutatók jelentős baranyai sikerei is igazolják. Ugyanak­kor — az országos helyzettel ellentétben — nálunk nem ta­pasztalható a különböző mű­vészeti áqak, műfajok társulá­sa, nincsenek komplex törekvé­sek. Társadalmi életünk demokra­tizmusa tükröződik abban a ten­denciában, hogy az amatőr színpadokon, pódiumokon gyak­ran felhangzónak közéleti töl­tésű művek. (Szatírák, társadal­mi visszássáaokat pellengérező művek, előadások stb.) És noha javító szándékukhoz kétség nem fér, fogadtatásuk a párt-, álla­mi és tömegszervezeti vezetők egy részénél nem egyértelmű, olykor kifejezetten ellenséges, örvendetes viszont a népmű­vészet előretörése. Az utóbbi egy-két évben 42 díszítő művé­szeti, 6 forogó szakkör és 12 Páva-kör alakult. Szakmai felkészültségre néz­ve vannak minősített báziseqyüt- tesek, van ún. „derékhad” és vannak kezdő vagy hátrányos helyzetű falusi együttesek. Ez utóbbiak száma a legnagyobb, kb. 70 százalék. Szakáganként ■— a kórusok kivételével1 — leg­feljebb 4—5 olyan együttes van Pécs-Baranyában, amely való­ban komoly művészi tevékeny­ségre képes. Számuk hosszabb ideje stagnál. A mintegy két­harmad részt jelentő falusi együt­tesek többségénél hiányoznak leginkább az anyagi, szakmai és erkölcsi ösztönzők. Ösztönzők... Országosan a különböző mű­vészeti szemlék, bemutató­rendszerek ösztönzik, segítik a mozgalom fejlődését és ered­ményeinek számvetését — éven­te. Sajnálatos, hogy Baranyá­ban az utóbbi években meg­szűnt az egységes és átfogó bemutató rendszer. „A megye legjobb klubja, csoportja, szak­köre" kiírás is átdolgozásra szo­rul, mivel nem ösztönöz folya­matos munkára és fehér folto­kat hagy. (Pécs pL nem vesz részt benne.) Feladat tehát egy egységes bemutató-rendszer ki­dolgozása, amely évenként le­hetővé teszi valamennyi szakág bemutatkozását. Az anyagi és erkölcsi ösztön­zők terén jelentkezik a legtöbb hiányosság. Kevés a rendszeres és számottevő társadalmi pat- ronálás; az együttesek zömét a művelődési otthonok tartják fenn. Következésképpen nincs megfelelő anyagi fedezet a szakvezetők dotálására és a korszerű technikai feltételekre. ! A műkedvelők munkahelyükön semiféle kedvezményben nem részesülnek, lentöbbször még káruk is származik belőle. Ki­kérésük — a sportolókkal ellen­tétben — nincs intézményesen biztosítva. És általában jellem­ző, hogy a műkedveiésben részt­vevők erkölcsileg sincsenek megbecsülve. Megoldatlan ezen­kívül a körzeti művelődési há­zak és járási művelődési köz­pontok hatósugarába tartozó falusi együttesek módszertani irányítása és a csoportvezetők képzése is. Ez utóbbi országo­san sincs rendezve. A kivezető utat o Pécsi Tanárképző Főisko­la kísérlete jelenthetné: a pe­dagógusképzéssel párhuzamo­san működési engedélyhez (szakmai képzettséghez) kelle­ne juttatni a hallgatókat. Művelődési otthonainkban megélénkült a műsor-szolgálta­tó tevékenység. Ennek jó részét a műkedvelő produkciók adják. Számottevő, de nem probléma- mentes a középiskolai amatőr együttesek működése; élénk amatőr művészeti tevékenység folyik egyetemeinken és főisko­láinkon is. Időszerű lenne itt oz erők összefogása, egy főiskolai- egyetemi színpad létrehozása jegyében. Sokszínűség Pécs amatőrfesztivál program­ja minden évben otthont ad két művészeti ág nemzetközi talál­kozójára. A legjobbak közül je­lenleg 12 pécsi eoyüttes és szakkör rendelkezik a „Kiváló együttes" címmel, együtteseink a legkülönbözőbb művészeti ágakban gyakran szerepelnek külföldön. (Kórusok, néptánc együttesek stb.) Mindez a moz­galom, az amatőr művészet sok­színűségét, műfaji gazdagsá­gát, életre valóságát igazolja. Két és fél ezer népdal ismerője Fábián János „Elindultam szép hazámból, Híres kis Magyarországról . • Ezzel a Bartók Béla gyűjtötte népdallal indult el Fábián Já­nos a népzene, a népdalének­lés útján, amelyen azóta is tö­retlen hittel jár. — Nagyon emlékezetes szá­momra ez a népdal — emléke­zik vissza. — 1968 őszén a Pécs- váradon megrendezett dunán­túli népdaléneklési versenyen énekeltem először. Azon az ok­tóberi vasárnapon, mint néző érkeztem Pécsváradra. A mű­velődési házban tudtam meg, hogy még elfogadnak jelent­kezést. Emlékezetből gyorsan le­írtam 25 népdal címét, ezek közül választott ki a zsűri, Csenki Imre elnökletével hár­mat, amelyeket kíséret nélkül kellett előadnom. Elsőnek az „Elindultam szép hazámból . . .” kezdetűt énekeltem. Huszonnyolcán énekeltek ak­kor Pégsváradon. Fábián János a Sopron megyei Budai Ilona óvónő mögött a második lett. A néodal szeretetét bizonyá­ra szülőfalujából, Belvárdgyulá- ról hozta magával. Két és fél ezret tesz ki azoknak a népda­loknak a száma, amelyeket is­mer, énekel, részben maga gyűjtött. De írt verseket, ügye­sen rajzolt és festett is. Énekelt operettet, táncdait, nótát, 1957 januárjában lett tagja a pécs- bányatelepei férfikarnak. Civil­ben a Vasas bányaüzemben dolgozik, mint elsősegélynyújtó. Emlékeit, fényképeket, újság­cikk-kivágásokat albumban gyűjtötte össze. Az első fény­kép aláírása: „Első találkozá­som a zenével . .. Dalosünnep Sátorhelyen Kodály Zoltán 75. születésnapján.” Aztán rövid időre felcserélte az éneklést a színpaddal: beiratkozott Pécsett a városi művelődési házban szervezett amatőr színjátszó akadémiára. Fénykép örökítette mfeg Schiller; Ármány és sze­relem c. drámája előadásának azt a jelenetét, melyben Fábián János Ferdinándot alakítja. De végül mégis a zene, a dal sze­relmese maradt... További emlékek: 1964 má­jusában a „Mecseki Tavasz“ című kulturális szemlén a lelkes közönség .......viharos tapssal kö szöntötte Fábián Jánost, a pécsbányatelepi férfikórus tag­ját, ak! saját szerzeményét éne­kelte kóruskísérettel" —. olvas­suk a korabeli újságot. Egy má­sik cikk a kórus „házi zenesze:- zőjeként” emlegette. Fábián sokoldalú tehetségére jellemző, hogy 1964-ben két kórusművet komponált: Bányászdalos in­dulója és Tavaszi keringöje gyakran szerepelt az énekkar műsorán, sőt a rádióban is el­hangzott. Megzenésítette Balas­si, Geothe, Csokonai verseit is, de ezeket csak baráti körben énekli. Viszont nagy sikert ara­tott azzal a két Kodály-népdal- feldolgozással, melyet azon az ünnepi esten adott elő, amikor a pécsbányatelepi bányász fér­fikórus felvette Kodály Zoltán nevét. Nagyon sok segítséget kapott Ivasivka Mátyástól, a kó­rus művészeti vezetőjétől. Újabb fényképek, oklevelek sora mesél az egyre gyakoribb és eredményesebb szereplések­ről: mint a komlói zeneiskolá­ban Spineth Ferencné növen­déke kétszer nyert első díjat a zeneiskolák magánénekverse­nyén, aranyoklevél jutalmazta a Tanácsköztársasági Művészeti Szemlén nyújtott teljesítményét, egyik baranyai népdalversenyen első lett, 1971 augusztusában pedig Békéscsabán, országos kórustalálkozón, karnagya tó- vollétében ő vezényelte az ének­kart. Vass Lajos külön gratulált neki . . . Egyre fejlődő, szépen szárnyaló hangjával ő képvisel­te Kaposváron Baranyát, fellé­pett a „Harkányi nyár” rendez­vényein és minden évben részt­O Neill kölfői drámája a Pécsi Nemzeti Színházban A milliók értéke A színházból ,™e9rer)'--------------------------dulten jö­vünk ki az előadás után, s remélhetőleg--------megtisztultam Okun k van rá. A szerelem, a szépség, a költészet, a báj beköltözött egy gyönyrűséges lányba, a bölcs Kublaj kán unokájába. A pénzszerzés, a ha- rácsolás vágya a milliók utáni hajsza összegyűlt a velencei Marco Pólóban. Mi történik, ha találkoznak? Erről szól O’Neill Marco Polo milliói című remek műve. A 20-as években írta, amikor a nyugati világban is­mertek lettek a keleti filozófiák és vallások, és amikor az Egye­sült Áilamok az üzleti élet fel­lendülésének illúziójában élt. Ez a kiváló mű nem a valódi, tör­ténelmi hitelességű Marco Pó­lót és Kublaj kánt állítja elénk, szereplőin keresztül ma is élő magatartásokat vizsgáztat. A Velencétől Kublaj kán pa­lotájáig tartó útban lényegében nem egy földrajzi utat írt meg O'Neill, hanem Marco Polo benső „fejlődését". Több stáci­ón visz keresztül az út, s az író mindenütt azonos néma-szerep­lőket léptet fel, akik az emberi élet alaptényeit jelentik. Az út elején a csókolózó szerelmes- párt, az anyát és csecsemőjét éppúgy figyeli még Marco, mint az öregeket és a kitett holttestet. De hogyan fejlődik ki egy emberben a haszonvágy? Ügy is, hoqy egyre kevésbé fi­gyel az élet alapvető emberi vevője, zsűritagja Mohácson a Schneider Lajos-népdalverseny- nek. Életének legszebb, legizgal­masabb állomása: a televízió „Röpülj páva” népdalversenye. Már lezajlott a megyei döntő, amikor interurbán hívás érke­zett Vasasra Fábiánékhoz, és tudatták vele, hogy a megyei döntőben kiesett férfiénekes helyett ő áll a kamerák elé. „Bányász népdalénekes a tele­vízióban .. .” írták róla akkor az újságok. Sikeres szereplésének bizonyítéka, hogy a kaposvári elődöntő után 22 242 közönség- szavazattal, 332 összesített pont­számmal o mezőny élére ke­rült. . . Egyik leglelkesebb ala­pítótagja o pécsi Röpülj páva­körnek, hétfő estéit mindig a dalosok társaságában tölti és eayre elhivatottabb közreműkö­dője a népdalesteknek: „Nyíl­nak, nyílnak a mezei virá­gok . . .” „Egyikből nőtt viola­szól ..." — olvassuk a népdal­estek címét és a legutóbbi, amellyel most szerepel megye- szerte: „Katona vagyok én, or­szág őrizője . . .” Műsorainak összeállításában, a kíséret stí­lusos hangszerelésében Várnai Ferenc segíti. A múlt év őszén nagy kitüntetés érte: jutalom­képpen ó is utasa lehetett a barátságvonetnak, mely a Szov­jetunióba vitte. Df, Nádor Tamé* tartalmaira. Az első stáción megtagadja a költészetet, a to­vábbiak során egyre kevesebbet foglalkozik azzal, ami az élet mélyebb értelmét adhatja, csak a kéjlány és az üzlet érdekli. Az előadásnak ez a szakasza nem meggyőző. A három Polo (Marco, az apja és nagybátyja) mindig találkozik helybéli keres­kedőkkel s ezek a találkozások is éppoly azonos formákban zajlanak le, mint Marco és az élet találkozása. De az előadás a kereskedők beszélgetéseire teszi a hangsúlyt, Marco belső fejlődésrajza helyett. Szegváry Menyhért kidolgozatlanul jele­níti meg oz élet alaptényeivel való találkozásait. Szabó Ottó (Marco nagybátyja) pedig túl­ságosan humorosan és a néző figyelmét teljesen magára von­va adja elő a helybéli kereske­dőknek mindig ugyanazt o vic­cet. Kömives Sándor mértéktartó alakítása itt a jobb, A Polo-céq vezérei már jártak Kublaj kánnál. Akkor azt kérte tőlük, legközelebb hozzanak száz keresztény bölcset, hogy azok teológiai vitákban mérkőz­zenek az ő papjaival. Az ide­vezető út első stációján a szíriai legátustól, az épp most pápává választott Teobaldotól kérik a bölcseket. Az ifjú is itt írja <J Velencében maradt lányhoz, Donátához „szerelmes” versét, amelyben nem a szerelem, de az arany és a drágakő vonzása „tündököl”. Az élesszemű és bölcs Teobaldo észreveszi a versből is —, hogy Marconái a nyugati magatartást jobbon kifejező embert nem küldhet a kánnak. (Teobaldo remek sze­repét Unka György játssza — modoros külsőségekkel). A bölcs kán elfogadja Morcot a papok helyett, noha azonnal észreveszi valódi egyéniségét, s „patkányszagot" érez a Pólók mohó vagyonszerzési vágyában. Öt és filozófusát, Csu-Jint az életnek egészen más értékei ér- | deklik: a lélek, a kultúra, a bölcsesség. Csu-Jin Paál László alakításában fanyar bölcs, aki­nek a szeme messze ellát. Paál László ebből a mélységből for­málja meg az alakot. Vélemé­nyét — tartsa mégis szolgála­tában a kán Morcot, hátha más egyéniség alakul ki benne —- Kublaj elfogadja. Paál László alakításában egészen hiteles, hogy tud hatni a Világ Urára. Évek telnek el s az ifiu----------------- nyugati em ber már egy meghódított tartomány kormányzója. A be­szedett adókkal úgy vonul be a kán udvarába, mint egy ameri­kai elnökjelölt a választási gyű­lésre. Paál László alakításának ez az egyetlen gyengébb pont­ja: Marco bevonulását csak „konferálja", s nem állítja iga­zán szembe saját ellentétes magatartásával. Pedig itt indul az író által vizsgált kétféle em­beri magatartás első szembesí­tése és találkozása. Marco el­mondja: felháborította, hogy tartományában a túlzott ha­szonra vetettek ki adót, mert „Hogy lehet haszon egyáltalán túlzott?” O a mindennapi élet szükségleteit adóztatja meg, büntetést fizettet azokkal, akik kultúrával foglalkoznak, — Kub- lajt a megadóztatott koldusok érdeklik és az ősi kultúra sorsa. A harácsoló, pénzimádó nyugoti ember o papírpénzt és az ágyút is feltalálta és egymillióért el­adja a kánnak. A kis ágyúval egy játék-harcban szétlövi a kis várat — Kublajt nem az érdekli, amivel meghódíthatja és kifizet­heti a világot, hanem a hős, aki vára védelmében feláldozta éle­tét. Kublaj kán alakja nagyon összetett. Bölcs, filozofikus haj. lamú ember, de mérhetetlen gazdagság és hatalom birtoko­sa; ő a Világ Ura, a rettegett mongol kán. Módi Szabó Gábor sokszor felcsillantja ezt a bo­nyolult személyiséget, de alakí­tásának azok a részei igazán jók, amelyben, mint ,a Világ Urát láthatjuk. Magatartását méq az is színezi, hogy mély­ségesen szereti unokáját, Koka, csin hercegnőt, s igen komolyan aggódik sorsáért. Van is oka rá: a szépséges Kicsi Virág belesze­retett a mindiq diadalt arató nyugati „hősbe”. Amikor Pálos Zsuzsa megjelenik és szerelmét hozza a színre énekelve és las­sú, táncszerű mozdulatokkal, a színpadra valóban a megteste­sült szépséq és eleven költészet lép be — a mű stílusával töké­letesen megegyező módon. És elkezdődik szívszorító kálváriája. Mert abba a Marco Pólóba szerelmes, akit hiába fogadott szolgálatába a kán. csak millió­kat szerzett, de nem érintette meg az ősi kultúra, a költészet és a bölcsesség. Kublaj kán próbáján elbukott. Ebben a Marco Pólóban kétségkívül van diadal, van qyőztes magatartás, és ezt Szegváry Menyhért na­gyon jól elénk állítja. Gesztu­sai, beszéd- és mozgásstílusa ehhez alkalmazkodik. Ám ez a „nyugati” magatartás nagyon ellenszenves is; alakításában a mohó, harácsoló, haszon után rohanó ösztönét is meg kellene mutatnia belülről ahhoz, hogy a darab mondanivalója teljesen érvényre jusson. Kokacsin a perzsa király ■ ........— felesege lesz, s Po loék hajóján, Marco gondos­kodása alatt két évig utazik a tengeren. Sík Ferenc rendezése innen erősen emelkedik, egyre kifejezőbb, Az út utolsó részé­ben Kokacsinban már alig él a reménység, hogy Marconák lel­ke is van, amely észreveszi a benne élő szépséget, költésze­tet, szerelmet. Sík szép színpad­képe, kiváló beállításai, a bána­tos dal, amely Kokacsin világát hordozza, éles ellentétben van Marco lélektelenségével. Marco a feladatot tökéletesen megol­dotta: minden baj nélkül hozta el a hercegnőt Perzsiába. A rendezés arra törekszik, hogy a mához szóljon. Ez mara­déktalanul Pálos Zsuzsa játéká­ban érvényesül. Egyszerre her- cegnő és mai fiatal lány, aki­ben ott él a szépség, a verssorok dallama, képvilága és az élet teljessége. Miért halt meg Kokacsin? Az előadás utolsó része kiváló ren. dezésben válaszol. Sík Ferenc tehetsége a két kontraszt-jele­net színreállitásában bontako­zik ki igazán. Az egyik Poloék estélye Velencében, ahol oz un­dorító gazdagság, a mohó ösz­tönök láthatók buta emberte­lenséggel vegyítve, A másik Kokacsin elsiratása, a szépség és költészet gyönyörű temetése. Ha Módi Szabó Gáborban több lenne az igazi fájdalom, és a zokogásig inkább a bölcs jutna el, mint a Világ Ura; a jelenet még nagyobb ellentétet képez­ne a velencei mohósággal. Kokacsin „Meghalt egy bo­lond miatt!” — mondja a kán. Vagy mégsem? „Mert szeretett! A szépségért halt meg” — mondja Csu-Jin. — De Koka- csint csak formálisan temeti Kuboj kán és udvara, valójában azok temetik el — ha nem is azok siratják el — akiknek fon­tosabb az arany, a pénz, a ha­szon emberi voltuknál. A megrendültséa, amit érzünk, megtisztíthat bennünket is, hogy ne csak — miként Kokacsin te­teme — bebalzsamozotton él­jen köztünk a szépség és költé­szet Az előadás egésze módot ad rá. ezért jó. Bécsy Tamás k 4 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents