Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-04 / 142. szám

Patronáló brigádok Csertőn öt éve tart kapcsolatot a Csertői Gyermekotthon kis lakóival a MÉV Ércdúsító üzemének dr. Münnich Fe­renc szocialista brigádja. Két éve pedig tovább bővült tevékért}. ágiik: azóta be­kapcsolódott a nemes mun­kába az üzem Steinmetz, Zója. Május 1. és Ságvári brigádja is. Évek óta rendr szeresen kijárnak az otthon­ba, játékokat készítenek az apróságoknak, kirándulni vi­szik őket. Tegnap délelőtt ismét el­jöttek a patronáló brgiádok Csertőre, de most ünnepelni. Az ÉDU dr. Münnich Ferenc szocialista brigádja szökő- kutat épített az otthon udva­rán, s ebbe a munkába be­kapcsolódott a többi patro­náló brigád is: a szökőkút építésére több mint három­száz társadalmi munkaórát fordítottak, A program, mely a késő délutáni órákban ért véget, délelőtt tíz órakor kez­dődött az új iskolában, ahol oz úttörő és kisdobos ava­tást rendezték. Fenyvesen feloldják oz építési tilalmat 16Ü0 „szabálytalan" víkendház Fonyód körzetében Jövőre 16 holdat parcelláznak Fonyódon ! Kétszázmilliós kórház Nagykanizsán Hetven ágyas baleseti sebészeti osztály Talán azt is móndhatnánk, hogy Balatonfenyves negyedik, Fonyód pedig ötödik kerülete Pécsnek. A három éve végzett felmé­rés szerint Fonyódon 321, míg Balatonfenyvesen. 152 pécsi , vá­sárolt telket, illetve épített hét­végi pihenőházat. Boranya töb­bi helységéből 142-en építettek 1970-iq nyaralót. Az elmúlt év őszén hozott kormányhatározat arra kötelez­te a tanácsokat, így többek kö­zött a Fonyód nagyközségi Ta­nácsot is, hogy mérjék fel hány olyan építmény van, amelyek ellenkeznek az építési szabály­zatban előírtakkal, illetve nem illeszkednek a környezetbe. A tapasztalatokról Holdosi Rudolf, a Fonyód nagyközségi Tanács vb-titkára adott tájékoztatást. — Már a felmérés is nagyon próbára tette erőinket, öt em­ber végezte ezt a munkát, ház­ról házra, utcáról utcára járva jegyeztük fel azokat az épüle­teket, amelyek engedély nélkül épültek, vagy nagyobb alapte- rületűek voltak az előírtaknál (a rendeletben foglaltok szerint Évente háromszázon fulladnak vízbe Tragédiák a Dunán Hol szabod, hol tilos fürödni? A féirfael csak wopok totó Hók mag a holttestét. Az eset 1971 nyarán törtónt. Mohá­cson — szemtanúja voltam. A fiatalember — Hcuptmoon György, lányesóki tokos — fe­leségével együtt elhagyta a tó- íjelölt fürdőhelyet. A Szabadság zátonyra igyekeztek. A <riz lát­szatna térdig érő volt arra vwoobam oem sWHnftottok, hogy a medret mély gödrök torkft- jljdk. A férfi egy szempülontos alatt etmerötL Mént kiderült, esem tudott aszni, Hazőnbon a statisztika szé­nát évente átfog háromszáza« tatodnak vízbe, A Danán — íJBoja is a jugoszláv botár bő­gött — volt olyan 'esztendő is. hogy tó-en lelték halálukat • Iwiiiflüiii íil irm Ptol fijrödheffini nyugodtan? A kijelölt fürdőhelyeken, melye­ket a Dunai Vízrendészefi Rend­őrkapitányság bójával körülha­tárolt e fürdőhelyeken ugyanis a tanács strandőrt biztosít. __ A bennünket érintő kijelölt fürdőhelyek: Baján o Sugovica egy része, a Duna-hídnál a Vénduna sarok. Dunaszekcsőn a Cementipari Vállalat alatti Duno-szakasz, Dunafolván a rév fölötti rész, Bárnál a zá­tonnyal szemközti partszakasz, Mohácson pedig a szigeti ol­dalon a kompkikötőtől északra eső terület. Tilos fürdőzni: ahol a hajók járnak, A kikötők, révátkelőhe­lyek közelében, hidak, zsilipek, gátak és vízkivételi művek kör­nyékén. — Sajnos sokan nem törőd­nek az utasításokkal, és kere­KONFEKCIÓUZEMUNKBE sNe a veszélyes helyeket — mondja a mohácsi vízrendészeti őrs parancsnoka, — Baján pél­dául nem egy fűrdőző akad a NOSZTRA-környékén, pedig köztudott, hogy itt nagy a víz sodrása és forgalmas hajókikö­tő ez a rész. A Sugovica hídról és többen ugranak még fejest. Soka« a kőhányások örvényes vizébe« lubickolnak. Virtusból beúsznak a Dunán haladó ha­jókra, sőt vök aki felszállt a mohácsi kompra, valami eszé­be jutott, és beugrott onnan a Dunába, Méhanya« menet köz­ben kiugrónak e motorcsónak- bői,,. A motereiA kjí már nem tónus. Győr után Baja« von a legtöbb motorcsónak oz ország­ban, mintegy 3500 darab. Mo­hácson a vízi járművek száma eléri a félezret. A hazai és külföldi hajófor­galom miatt szükségessé vált a csónakok közlekedési rendjének kidolgozása is, a (.vizi-kresz”. Ez is megváltozott az idén. Csak a 250 köbcentiméter fe­letti járművekre kell kishajóve- zetői vizsqát tenni. Vizsgázni nem a vizirendőrségen, hanem a KPM-nél kell. Ezután mór csak a 250 köbcentinél nagyobb motorcsónakot kötelező beje­lenteni, a „sima csónakokat" egyáltalán nem szükséges. Üj dolog az is, hogy június 1-től sok helyről, — bizonyos időszakban — kitiltották a mo­torcsónakokat. Például Bajén a Sugovicán reggel 9-től este 6 óráig egyáltalán nem lehet be­gyújtani a motort. varrókat és varrónőket felveszünk Kezdőket betanítunk. 2 hónapig havi 700 Ft-tal bérezünk. VARRÓGEPMÜSZERÉSZT KERESÜNK (nőtlent). \ Szolgálati lakást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. SZENTLORINCI VÉDŐRUHA ÜZEM, Erzsébet u. 6. Telefon: 71-009, a terület 15 százaléka építhető be). A felmérés összegezése után kiderült, hogy Fonyód, és Balatonfenyves körzetében több mint 1600 olyan víkendházat húztak fel, amely nem felel meg a kivánalmaknak, illetve építési engedély nélkül készült. A tu­lajdonosok közül négyszázat szólítottunk fel, hogy bontsa le nya rolóját. Balatonfenyvesen tavaly 250 telket parcelláztak ki, s ezeket a telkeket nagyrészt kispénzű emberek vették meg, természe­tesen azzal a céllal, hogy nya­ralót építsenek a területre. Ugyanakkor még érvényben van az építési tilalom, a közmű hiá­nya miatt. Várhatóan a nyár folyamán elkészül a terület vil­lamosítása is és szeptembertől már feloldják az építési tilal­mat, így ezeknek oz emberek­nek megoldódik a problémájuk. H« lesz a kiskeresetűekkel ? De ott vonnék azok a kis­keresetűek, akik éveken át gyűj­tögettek o balatoni telekre, vi- kendházrc. Tervük végre meg­valósult, ugyanakkor a rende­let szerint le kell bontani az épületet. Érthető, hogy sokan kértek türelmi időt, határidő- módosítást. A tulajdonosok zö­me úgy gondolkodik, hogy in­kább kifizeti a bírságot, mert ez még mindig jobb megoldás. Holdosi Rudolf végül a to­vábbi parcellázási lehetőségek­ről szélt. — A nagyközségi tanács egy­két éven belül nem tud parcel­lázni, a lehetőségek erre nin­csenek meg, s ez főleg közmű, Sietve kisajátítási probléma. Né­hány év múlva viszont Fonyó­don a Sándor domb és a Vár­hegy területén 5000 telket ala­kítunk ki, illetve értékesítünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy jövőre nem lesz par­cellázás, hiszen az OTP tizen- hot holdas területet vásárolt »eg, amit 1974-ben értékesít. A fonyódi és balatorrfenyvesi probléma nem egyedülálló. Legalább ilyen, ha nem súlyo­sabb gondokkal kell megbirkóz­ni a Siófoki városi Tanácsnak is. Ezekről a kérdésekről Vörös Károly, a Várost Tanács vb-tit- kóra beszélt — Két éve annak, hogy há­romszázan az M 7-es és a Csárda-maior közti területen mezőgazdasági inaatlant vásá­rolták. A Városi Tanács hiába kérte a tulajdonosokat arra, hoay ne építsenek ezen a terü­leten. Egymás után jelentek mea a kalyibák, rozzant lakó­kocsik, de éoítettek itt faháza­kat, kőépületeket is. A kalvibák lebontásával kaDcsolatos hatá­rozatokat még a múlt évben ki­küldtek, de a százötven épület­ből eddio csupán harmincat bontottak le. A végső határidő július, s ha még aztán is marad olyan éoü- let, amit le kell bontani, nem tehetünk mást: hatóságilag le­bontattuk. Az utolsó szögig min­dent leltárba kell vennünk, ma!d a bontó brigád elvégzi felada­tát. Sainos ezt meg kell ten­nünk. Ezzel viszont még nem zárul le az ügy, hiszen a terü­leten háromszáz tulajdonos osz­tozik. Rendezési terv nincs, köz­mű sincs. Szerintem az lenne a járható út, ha a bontások után kisajátítanánk a területet, elké­szítenénk a megosztási tervet. Ki kell alakítani a közutakat stb. Ezek után viszont három­száz telket már képtelenek le­szünk parcellázni. Legalább sráz telekkel kevesebb lesz a véaleges rendezést követően; ezek a tulajdonosok további gondokat okoznak. Salamon Gyula Állandóan zsúfolt kórtermek, a helyhiány miatt „félgyógyul- tan” elbocsátott betegek - ugyanakkor az orvosok kétszeres erőfeszítése a szoronqatóan rossz körülmények között. Ez jellemezte — immár évek óta — a nagykanizsai kórházat. A vá­ros rendelőintézetében ugyanez volt o helyzet: az épületet meg­építése idején 8 ezer biztosított ellátására tervezték — ma évi 50 ezer a betegek száma. A már-már tarthatatlanná váló zsúfoltság végét jelzi 1974. III. negyedéve: ekkor kezdi meg működését Nagykanizsa új kór­háza és rendelőintézete. A ha­talmas, 702 ágyas épülettömb felépítésével várhatóan meg­szűnik majd a kórtermek koráb­„Tájházak" a baranyai falvakban E héten avatják fel a Bara­nya megyei Bakóca községben Sáfrány Géza fazekas kiállítá­sát, amely egy régi porasztház- ból kialakított állandó épület­be kerül, A fazekasmester ma is alkot a faluban, a hegyháti fazekasság egyik utolsó képvi­selőjeként hagyományos és egyéni ízlésű cseréptárgyakat Ez csak egyike lesz a Bara­nya falvaiban tervezett ú. n. tárházaknak Nagydobszán áll a szigetvidéki talpasházak egyik utolsó példánya: ezt az épüle­tet még az idén rendbehozzák és benne a táj jellegzetes búto­rait mutatják be. Csányoszrón egy parasztház­ban a mai ormánsági szőttesek mellett az ormánsági szövőmű­vészet emlékeit és legszebb da­rabjait állítják ki. Orfűn az üdülőterületen a rekonstruált vízimalom és az ott látható őrléstörténeti kiállítás mellett pedig készül egy kiállí­tás, amely a terület régi életét és a mai természetátalakító munkát mutatja be. bi, 12—14 ágyas telítettsége, de növekszik a betegek ellátására fordított idő is. A több mint 200 millió forin­tos költséggel épülő hétszintes, U-alakú impozáns kórházban három, egymáshoz csatlakozó részben végzik majd a gyógyító munkát. Az oldalszárnyban - ahogy a kanizsbiok nevezik, a nőgyógyászatot és szülészetet, „hotelban” — helyezik el a bel­gyógyászatot, a sebészetet, a valamint a belosztályt. A kö­zépső — összekötő - részben kap helyet a központi röntgen és laboratórium, itt lesznek a sebészeti- és nőgyóqyászati műtők, a szülőszobák. Ehhez az épületszárnyhoz csatlakozik az egyszintes rendelőintézet, ahol a korábbi 17 orvos helyett 22-en látják majd el a betegeket. Az életveszélyes állapotú sérül­teket eddig egyetlen (!) szobá­ban tudták elhelyezni. Az új kórházban már 12 ágyas inten­zív therápiás osztály lesz — ter­mészetesen a legkorszerűbb magyar és külföldi életmentő készülékekkel felszerelve. Új­donság lesz még az urológia és a fül-orr-gége osztály 20, illetve 40 ágyos részlege, és az emelt létszámú, 70 ágyas baleseti se­bészeti osztály is. Az új épülettömb átadása el­ső lépése annak a hatalmas re­konstrukciónak, melynek során az elavult régi épületek helyén korszerű szárnyakkal bővítik a város gyógyító központját. Riechel Éva nnTKinji A milliomos szarvasbőgést rendelte Bédán készül a világ legjobb bablevese Nem ment el királyi szakácsnőnek A milliomos minden hajnalban szarvasbőgésre ébredt. így rendelte meg. Szarvas híján a fővadász bő­gött az ablak alatt, amíg az előkelő vendég nem intett: fenn vagyok már! A vadász aztán dolga után nézett, a milliomost pedig gazda­gon terített asztal várta: tea, feketekávé, választékoson összeállított hideg-tál. Úgy tartja a közmondás: ho nem sikerült a vadászat, sikerült a vacsora! A messze földön híres bédai vadász- kastély vendégei igazán nem panaszkodhatnak, a főva­dász feleségének, Brodék' Jó- zsefnének jól bevált „búűző” receptjei vannak. Az ideláto­gató külföldi vadászok sze­rint az elsőrendű vadászterü­letnél, csak a koszt jobb. — Pedig a pult mögül mentem férjhez — meséli Brodák Józsefné. — Tatabá­nyán egy vegyeskereskedés­ben dolgoztam. Ugratták is akkoribon a férjem: az új asszony még egy rántást sem tud csinálni — ami igaz is volt, mert nem tudtam. Azt is susmorogták: mit fog a Brodák csinálni az erdő kö­zepén a városi asszonnyal — rendszeres főzés, kukorica­kapálás .,. Megtanultam, könyvből... Jó könyv lehetett. Mert Oz az étel mór jó, amit a férj is dicsér, s Brodák József sze­rint a felesége csinálja o legjobb palócos bablevest és a mákostésztát a világon. Persze a vendég nem éri be ennyivel. — 1956-ban jöttek az első németek. A Wied nagyher­ceg volt akkoriban a leg- nobilisabb vendégünk. Él­vezte a magyar kosztot. Wied nagyherceget számos külföldi előkelőség követte. Evett Brodákné főttjéből Ru­di Wendel nyugatnémet zo­máncgyáros, Himann profesz- szor, az első TV-kísérletezők egyike, a Volkswagen művek vezérigazgatója és még hor> és külföldi „menő”. Négy éve Bédán élnek. Itt a legrangosabb külföldi ven­dég Lilian nagyhercegnő volt, a belga király édesanyja. — Rajongott a töltött ká­posztámért, a csúsztatott pa­lacsintáért, és a sonkás tész­táért, Képzelje, két évre o belga királyi udvarba akart vinni szakácsnőnek. A vadászvendég - jó pén­zért — ötszöri étkezést kap a vadászkastélyokban. Rang­ra, korra való tekintet nélkül minden vendég egyformán kedves, — a vendég rendel és fizet. — Legtöbben o magyaros, fűszeres ételeket szeretik. Akik betegek, diétás kosztot rendelnek. Kevés halat kell főznöm és sok-sok vodétejt; bár van, aki megrendeli, s csak csipeget. De akadt olyan vendégem is, aki egy hétig minden vacsorára csirkepap­rikást kért. Az egyik nyugat­német vadász kilószámra ette a friss diót, amit kesernyés, fehéres héjától meg kellett tisztítanunk; a vendég fizet és rendel. Néhányon vajban sült őz­májat rendeltek, hirtelen süt­ve — mondja bédai „séf1'. — Szakácsot senki sem ho­zott magával? — Csak egyszer. Valame­lyik dúsgazdag gyógyszer­gyáros, nem emlékszem ' a nevére. Egy nagyon csinos szakácsnővel állított be ... — Kértek már receptet a vendégek? — A hagymás krumpli­salátáét. (Mécs) /

Next

/
Thumbnails
Contents