Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-30 / 168. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. június 30. Ma, június 30-án Teljes napfogyatkozás Évszázadunk egyik legérdekesebb nagyfogyatkozása lesz június 30-án. Londonból és New-Yorkból jómódú amatőr-csilla­gászok a Greek Line, a Cunard Line hajóival, köztük o 45 ezer tonnás Canberrával állnak be a fogyatkozás zónájába. A szovjet tudomány oceanográfiai kutatóhajókkal, az egyenként 45—45 ezer tonnás Gagarin és Komarov ezredessel keresi fel az Atlanti és az Indiai óceánon a megfigyelésre legalkalmasabb pontokat, több mint ezer távcsővel. Hol, hogyan A teljes napfogyatkozás zó­nája — ahonnan nézve a holdkorong teljesen elfedi a napot — Észak Braziliából in: dúl ki, az árnyék itt kezdi ,,sö­pörni” a 'Földet, a totalitás sávja körülbelül 264 kilométer széles s egy pontról nézve 7 perc 4 másodpercig tart. Az árnyék végigvonul Suriname, Brit Guyana, Francia Guyana államokon, az Atlanti-óceánon — a Zöldfoki szigetek érinté- j sével —, majd Mauritánia te- ! rületén éri el Afrikát. A sáv I előre haladva sorban érinti | Mali, Algéria, Niger, Kenya és Somali államokat, ezután az árnyék Madagaszkár fölött, az Indiai-óceán területén lassan elenyészik. Amikor a teljes fo­gyatkozást Kenya területéről fi­gyelik, akkor Budapestről néz­ve 2, Bajáról nézve 5 százalé­kos fogyatkozás figyelhető meg, (az adatok Napátmérőben ér­tendők). Az időpont 12 óra 17 perc és 12 óra 55 perc közé esik. Egy érdekesség: A régi Julia- nus (Julius Caesar) féle naptár 714. éve és a mai gregorián (Gergely) naptár 2150. éve között 3374 különféle napfo­gyatkozás volt, illetve lesz. Eb­ből mindössze három emelke­dik ki és éppen ebben az évszázadban: 1937. június 8-ai, 1955. június 20-ai és a mos­tani, június 30-án. A jól meg­figyelhető napfogyatkozások általában a nyári napforduló (június 21.) és július 1. közé esnek. Mi a fogyatkozás Teljes napfogyatkozás akkor következik be, ha a klóidnak, a Földnek és a Napnak a geo­metriai középpontja egy egye­nes mentén helyezkedik el. (A Nap kereken 400-szor nagyobb átmérőjű a Holdnál, de ugyan­akkor a Hold 400-szor közelebb is van, ezért a Nap eltakarásának nincs akadálya.) Ha a Hold földtávolban van, kisebbnek látszik az. átlagosnál, ezért nem tudja teljesen elfedni a Napot: ez gyűrűs fogyatkozás, i Ha az ellipszispályán keringő Hold éppen földközelben van, ,,bőven” elfedi a Napot, a fo­gyatkozás időtartama hosz- szabb. Fia valaki nem áll pontosan a Nap—Hold takarási vonal­ban, az csak részleges fogyat­kozást lát, de ugyancsak rész­leges fogyatkozás szemtanúi le­hetünk, ha a Hold nem tartja be a ,,játékszabályokat”, és úgy keresztezi a Föld és a Nap közötti egyenest, hogy e kép­zelt vonal fölött vagy alatt tér el. (Ellenkező esetben minden ujholdkor szükségszerűen nap- fogyatkozás lenne.) Minden 1000 évben átlago­san 659 teljes s nagyszámú I részleges gyűrűs napfogyatko­zás volt. Hazánkból teljes nap- fogyatkozást a magyarok be­jövetele (896) és a jelenkor kö­zött nem jegyeztek fel, a legel ső innen látható, az évezred utolsó évében lesz, pontosab­ban 1999. augusztus 11-én. Kronológia Az égbolt váratlan jelensé­geit mindig feljegyezték, de minden nép a maga furcsa | időszámítása szerint. A csilla- i gószati kronológia tudománya e szórványos adatokból számí­totta ki a helyes időskálát s fontos történelmi események I idcpcn'iát. Például a médek } és lydioiak csatájának egy j napfcgya.kozás vetett véget. ; amo'y csak i. e. 431. augusztus ! 31-én I* betett. Ugyanis bármi- I lyen se': a nap’ogyatkozás, de a F3H ugyanazon pontjáról nézve 1433 év is eltelhet két : teljes nmfogyatkozás között. | Mahle' Ede maavar k^onológus j szám.'o'fa ki a magyarok be 1 jövetelének egyetlen lehetsé [ ges időpontját Amikor a ma- I és meddig gyarok átkeltek a Kárpátokon, Konstantinápolyból teljes hold- fogyatkozást láttak, ez 896-ban volt. Ebből a városból máskor is láttak holdfogyatkozást: pél­dául 500 körül — az túlkorai dátum —, majd 1300 táján, ami őseink bejövetele szem­pontjából már nem jöhet szá­mításba. (Mchler számította ki az „egyiptomi sötétség” pontos idejét: a jelenség az i. e. 1399 március 11-i teljes napfogyat­kozás idején történt.) A napkorona titka Sok híres napfogyatkozás sok jelentős felfedezését ismer­jük. Egyik legemlékezetesebb az 1919. évi volt. Ekkor bizo­nyította be Einstein igazát Ed­dington: a Nap mellett elgör­bülnek a fénysugarak. A sötét égen látott csillagok máshol látszottak, mint a csillagászati térképeken. Az 1947. évi híres brazíliai napfogyatkozás alkal­mából szovjet tudósok hasz­náltak először rádiótávcsövet és furcsa jelenséget észleltek: a Nap rádiózaja már akkor „megfogyatkozott”, amikor a Hold még nem is takarta a napkorongot. A tanulság : a Nap rádiózörejeinek — azaz rádió- sugárzásának — jelentős része nem a Napból, hanem a körü­lötte fénylő ezüstös udvarból, a napkoronából ered. 1958 ok­tóber 12-én a Csendes-óceán­ról a napfogyatkozás perceiben kötelékben 6 amerikai légkör­kutató rakétát lőttek fel egy hadihajóról. A felfedezés: a Nap sugárzásának egyik lát­hatatlan komponense, a rönt­gensugárzás szinte teljesen a koronából árad felénk, s az ibolyántúli sugárzásnak is csak egy része indul a Napból, a többi a koronából. A Nap és az élő világ Régi népi megfigyelés: nap- fogyatkozás előtt néhány perc­cel egyes háziállatok nyugta­lankodni kezdenek, a sötétség idején a tyúkok aludni mennek — délben —, éppúgy mint máskor este. De miféle ösztön jelzi az állatok számára, hogy napfogyatkozás lesz? A brazí­liai szovjet expedíció (1947.) és az 1958. évi Csendes-óceáni amerikai kísérletek alapján már megfejthető a titok. Egyes, magasabbrendű álla­tok agya, vagy más érzékelő It ß m o i v 1 a I Hányadik? . . . Sokadik! A baj a folyosón kezdődött már: — Te, melyik volt az az osz­tály? Valahol a földszinten, azt ! tudom. — Ne őrülj meg, Te sem tu­dod?! Ebben egyet értettünk. Mi ket­ten havonta találkozunk, pár futó percre, tehát ismerjük egy­mást. Dl előttünk egy Lgs Ve- gas-i bártuiajdonosforma pacák. Gyűrűk, fantasztikusan elegáns ruha, göndör mosoly, alacsony, bár széles termet. — Te, ki ez az ürge? — Hm, okosabbat kérdezz! Ma. vegyük csak szemügyre a megjelenteket. Két osztályból mcaielent vagy harminc, tízet is- ' mertünk, tíz formázott valaki­re, tíz tökidegen. Mindenesetre átö'eltük egymást, nagyokat ve­regettünk eaymás hátára. Közben óriási felfedezések tör­tek ki: — Nahát. Te vagy az? Hisíen o'vastam Ró'ad! De ez nem lát­szott ki belőled! Sok minden nem látszott ki | belőlünk! A padok mindenesetre nem a | régiek voltak, Hiányzott belőlük j a monogram és vas lábuk volt. I berendezés megérzi, felfogja a rádió- vagy röntgensugárzást. A tiszta napfényes égbolton, amikor a Holdnak még nyomát sem látjuk, de a rádió- és röntgenfogyatkozás már meg­kezdődött, a Hold már takarja a napkoronát és a sugárzás hiánya „nyug'** anságot" kelt az állatvilágban. Említettük, hogy a fogyatko­zás most 7 perc 4 másodper­cig tart. Annak, aki egyhely­ben áll! Ám, aki hangsebes­ségű géppel repül az árnyék nyomában, nagy magasságban, az meghosszabbítja a fogyat­kozás idejét. Szovjet Tupoljev, amerikai Douglas és Convair, francia Concorde gépekkel 2— 4 perccel tovább figyelhetik ezt az eseményt, amely minden eddiginél jobban megfigyel­hető lesz. Gauser Károly Hústorony Ezt a megtisztelő címet Alberto Cumba, 42 éves mozambiki férfi nyerte el, l akinek súlya 252 kiló. Cum- bának gyönyörű és — bár­mennyire hihetetlen — na­gyon féltékeny felesége van, aki eddig hat gyermekkel ajándékozta meg férjét. Lourenco Marques orvo­sai alapos vizsgálatnak ve­tették alá a tekintélyes sú­lyú férfit és arra a megálla- ■ pitásra jutottak: „Minden szerve tökéletesen működik, lényegében egy csodás ele- t lánttal állunk szemben". Pénz a hűtő­szekrényben Különös helyen tartotta va­gyonát az amerikai Kalifor­nia államban lévő Santa Barbarában élő Margie Olovson asszony, aki 25 000 dollárnyi készpénzét és ezüstérem-gyűjteményét hű­tőszekrénye mélyhűtő részé- rejtette el. A különös „szét" ötlete a jelek sze­rint mégsem bizonyult elég­gé eredetinek, mivel leg­utóbb a vásárlásból haza­térő asszony hiába kereste értékeit. an róval Érettségi Azóta kisebbek lettek. Annak idején kackiásan ültünk benne, ugrálni is tudtunk, most csak úgy féloldalason ültünk benne, hogy a lábunk kívül volt, Nyomorult kis padokká váltak az idők folyamán, a mai gene­ráció meg töpörödött. Vezérünk, már aki összehívott bennünket, mindenkit helyére lökdösött. Én csak arra emlé­keztem, hogy valahol hátul ül­tem, mert soha, még lázas álla­potomban sem voltam hajlandó előre ülni. Döbbenten néztem a podra! i Ez nem lehet igaz! Egyedül az én padomat hozták volna visz- sza. Valami akasztófavirág öt lyukat fúrt rá és a női aktképet is odavarázsolta! De ez nem le hét az én padom, hisz ennek vasból van a lába, azután a monogramom sincs ott! — Mondja a Möfi: „Édes fi­am, mi vagy Te, sajt, vagy ku­kac? ülj csak a helyedre!” Ezt vezérünk mondja, idézve valamelyik kedvelt tanárunkat a kéklő messzeségből. Mi gyéren vigyorgunk, mert nem akarunk j szenilisnek látszani, de esek # í Remekművek gyutaszálból A naptár 1971. május 13-at mutatott. A sásdi vasútállomá­son hajnalban élesen sípolt o mozdony. Ezzel jelezte, hogy I megkezdi a tehervagonok tola- 1 tását. Erről azonban semmit ' sem tudott Rostás Péter 44 éves | vázsnoki lakos, a Pécsi Porce­lángyár fizikai dolgozója. A személyvonatra várt, hogy munkába menjen. Elemózsiával megrakott aktatáskáját letette a vágányok melletti kövezetre. Ügy ült a hangszóró alá, hogy hallja, amikor személyvonat be­fut. Azután olyan mély álomba 1 szenderült, hogy még a lábát I is kinyújtotta — egészen a j vasúti sínekig. Almából csak akkor ébredt | fel, amikor három tehervagon mindkét lábán átgördült és térd fölött levágta. A mentők elsősegélyben részesítették. Be­szállították Dombóvárra kór­házba, ahol mindkét lábát am­putálták. így lett Rostás Péter, ez az erős testalkatú, izmos j ember fiatal korára máról-hol­napra 100 százalékos rokkant. * A naptár 1972 őszét mutatta. Sebei teljesen begyógyultak és Pécsre, a 400 ágyas kórházba került, ahol a művégtagokkal járni tanult. A Zsolnay-gyári mozgalmas munka után, most oz ágyhozkötöttség miatt, egy­hangúvá váltak napjai. Pedig gyermekkora óta, szabad idejé­ben, szeretett fúrni-faragni, barkácsolni, rajzolni, festeni . . . Most, hogy „időmilliomos” lett, a kórház hófehér ágyán kimondhatatlan vágyat érzett a barkácsolás iránt. Kezelőorvo­sához: dr. Forgon Mihályhoz fordult:- Professzor úr, meg tetszik engedni, hogy itt a betegágy­ban barkácsolhassak? — Nézze kérem, ez nem bör­tön, nem is barkácsmühely. Mi gyógyintézet vagyunk. De, ha kedve van hozzá, ám barká­csoljon — felelte a professzor barátságosan. Rostás Péter öröme határta­lan volt. Elhatározta, hogy gyufaszálakból elkészíti a pécsi székesegyház mását, bár ilyen­nel még sohasem foglalkozott. Gondolta magában, ha ez si­került Nowotarsky István pécsi szobrásznak, akkor miért ne si­kerülne neki is. Vett egy képes- levelezőlapot, amely a székes- egyházat ábrázolta és tanul­mányozni kezdte. Azután meg­szerezte Petrovich Ede: „A pé­csi székesegyház" című köny­vét, amelyben a templom min- i den oldala szerepel. Fiával szerszámokat hozatott be a kórházba és bár gyufahi­ány volt, sikerült nagy mennyi­ségű gyufát szereznie. Azután a kórházi ágyon hozzálátott a munkához. És elkészült a re­mekmű: a pécsi székesegyház mása — gyüfaszálakból. Ez ma is látható a Kossuth Lajos utca 3. szám alatti házban, a Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz méret utáni szabóságának kirakatá­ban. Naponta több ezren cso­dálják meg a „türelmi játék­nak" ezt a pompás eredmé­nyét. — Mennyi idő alatt készítet­tel el a székesegyházat? — Körülbelül 600 órai munka volt. — Hány gyufaszálat használt fel? — 16—17 000 szál gyufa biz tosan van benne. Először a 4 tornyot készítettem el és úgy haladtam lefelé, pontosan for­dítva, mint ahogyan az építők szokták. — A 12 apostolt is gyulából készítette? — Azokat még otthon, Vázs- nokon, gyertyánfából faragtam ki. — Forintban mennyire érté­keli a gyulaszál-székesegyhá- zát? — Gondolom, hogy 4000 fo­rint, ha felszámolom a ófordí­tott munkidőt, a felhasznált anyagot és az 5 forintos óra­bért. — Ha akadna rá vevő, elad­ná? — Természetesen, de négyez­ren alul semmiképpen. — Kivilágítva még értékesebb lenne ez a munka, nem gon­dolja? — Eredetileg úgy terveztem, hogy kivilágítom, de erre nem került sor. Otthon megvan ne­kem a Kórház téri Jakovóli Hasszán dzsámija is, szintén gyufaszálból. Ez kivilágítható lesz, csak még nincsen besze­relve a villany. * A naptár most 1973. június végét mulatja. Rostás Péter ü- mét a 400 ágyas kórház ötödik emeleti 'betegágyán fekszik. A régiek helyett új műlábakat kap s ezekkel is újra meg köti tanulnia járni. Ez természete­sen nagyon hosszú időt vés* igénybe, s így ráér újabb bar­kácsolás! terveket kovácsolni.- Mik a legközelebbi 'erve,? — El akarom készíteni o Szé­chenyi téri dzsámit is. A pécsi múzeumhoz fordultam a rajzo­kért. Onnan Fetter Antal pécsi tervezőmérnökhöz utasítottak. Fetter Antal olyan kedves volt, hogy eljött a lakásomra, Vázs- nokra és elhozta a dzsámi raj­zát. Ha innen a kórházból ha­zakerülök maid, hozzákezdek a dzsámi elkészítéséhez. Hogy ez mikor lesz, az még bizonytalan, mert előbb meg kell tanulnom a lépcsőkön is járni az új mű- lábakkal. Szerelném az Országház ma­kettjét is elkészíteni — gyufából. Az Elnöki Tanács révén meg­kaptam a Miskolcon élő Papp János grafikus címét, ö maket­teket készít és most mór állan­dó levelezésben állok vele. Fényképeket is küldött a Par­lamentről. Kérésemre pedig a Képzőművészeti Alap megküld­te nekem az Országház min­den oldalának raizát. így most mór csak munkához kell lát­nom.- Távolabbi tervei? — Megpróbálkozok majd in­tarzia készítésével is. Pécs egyik-másik jellegzetes városré­szét, vagy utcáját szeretném megörökíteni, mint például az Uránvárost, vagy a Káptalan utca 2-őt. * Mire a naptár 1974-et mutat majd, a jelenleg 46 éves Ros­tás Péter, 100 százalékos rok­kant, meggyógyultan, csöndes vázsnoki otthonában bizonyára új remekműveket készít, nem­csak gyufaszálakból, hanem in­tarziából is ,.. Pusztai József találkozó szegény jó Möfire emlékszünk, j amit mondott, arra már nem. Több ilyen anekdota kerül fel­színre, de egyedüf a mesélő em­lékezik mindenre. — Te Ernő! Honnan van ilyen fene jó memóriád? — kérdezem és abban a pillanatban rémül­ten ébredek rá, hogy nem Er­nőnek, hanem Jóskának hívják. Innen vacsorázni vonultunk, A magunkkal hozott felesége­ket, meg a tanárok özvegyeit egy helyre csoportosítottuk és ezek azonnal parázs beszélge­tésbe bonyolódtak. Azért sze­rencsések az asszonyok! Ha hár­man kerülnek egybe, ha soha nem' is látták egymást, akkor is életre való beszélgetés kere­kedik ki belőle. Három férfi vagy hallgat, vagy iszik, vagy idétienkedik. Közben valamiért kétszer ki kellett mennem a mellékhelyi­ségbe. Néhai padsromszédomat mindig ott találtam. — Hát Te mit bújdokolsz? — Az új fogaimmal csak be­szélni tudok, azokat vettem ki, Itt enni is kel II — Jó, hát egészbe nyeled le a vacsorát, de mit csinálsz, ha vihogtatnak? — Nem azt mondom, hogy he-he-he, hanem, hogy hö-hö- hö! így nem látszik, hogy nincs fogam. Hát ez van! Ezután derült ki, hogy kiből mi lett? Nem jött el a minisz­terhelyettes, a teológiai profesz- szor, az író. Levelet mindenikük küldött. Bombayból hazajött az osztály néhai pingpongbajnoka és eliött a híres kritikus is Pá­rizsból. Nem jöhetett el a svájci lő­szergyáros meq az amerikai miliomosnő férje. Azután nem jöttek azok, akik már nem jöhettek. Sokan van­nak ! Közben jött a vacsora. Elké­pesztően csinos kis lányok hoz­ták a k osztot. Két gyertya is égett, a zene sem okvetlenkedett. Sorstársa­im feltűnően mértéktartónak bi­zonyultak. — Kaphatnék eqy deci bort? — Hozzon egy ásványvizet! Az előételt, a hortobágyi pa­lacsintát mindenki megette. Utána a fickók többsége a zsebébe nyúlt és különféle po­rokat szedett elő. Sok fehér, I néhány sárga, de piros és kék I is akadt. Szép porok vollak! Pezsgés üveg nem durrant, i sem orosz, sem francia. Magyar sem. Konyak sem. Fehér és vö­rös bor és sok-sok por! — Az én allergiám olyan, hogy amikor le kellene feküd­nöm, kezd el viszketni a bőröm. Te mit szedsz? — Suprastint. — Az nem seqít! Van egy svájci gyógyszer, kis hengeres kapszula, amiben apró, mákske- rű orvosság van, Az a jó. — A Ti allergiátok semmi! Én, ha csak valami tejes ételre né­zek, máris kiütések jelennek meg rajtam. Nem tudtok vala­mit, ami segít? Fogyott a szó az allergiái ól, fogyott az ásványvíz, dé a va­csora többi részével már baj I volt. A hús zsíios, a krumpli hi- j deg, az uborka saláta túlsá­gosan fűszeres volt. Szóval ami teljesen elfogyott, az a húsos palacsinta volt. Tészta is volt a végén Hárman etlek, mert csak annak hozták ki, aki kérte. Fel­számítani persze felszámították. Közöttünk pedig ottjártak a város legszebb lányai. A gyertya félig leégett, a biz­tonság okáért én is bevettem egy allergia elleni gyógyszert és elindultunk haza, Rettentően megöregedtek a fickók! — mondtuk a barátom­mal, ahogy ballagtunk. Síéüésy Kaimét*

Next

/
Thumbnails
Contents