Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-30 / 168. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ngpio XXX. évfolyam, 168. sióm 1973. június 30., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a tartalomból Két és fél év az ölből A negyedik ötéves terv első fele zárul le június «égén. Két és fél esztendővel ezelőtt olyan ötéves időszakot kezdtünk el, amelyre nemcsak a népgazdaságnak, hanem már első ízben a vállalatoknak is volt középtávú célkitűzése, stratégiája. A félidő lehetőséget kínál a vállalatok számára a számvetésre. Sike- rült-e hosszabb távra helyes irányt szabni a vállalat gazdasági és műszaki fejlesztésének? Sikerült-e jól számbavenni és hasznosítani a helyi lehetőségeket, tartalékokat? A kiigazítások, a pályamódosítások a legjobb középtávú tervnél is elkerülhetetlenek. A középtávú vállalati tervek összeállításánál például aligha lehetett részleteiben előre látni a piaci viszonyok, a gazdasági környezet alakulását. Most a vállalatok a kialakult helyzet ismeretében elvégezhetik a szükséges kiigazításokat a középtávú célkitűzéseken, a tervezés módszerein, esetleg módosíthatják magát a stratégiát is. Az élenjáró vállalatoknál nemcsak az 1975-ig szükséges korrekciókat végzik el, hanem évről évre újabb esztendővel is megtoldják középtávú tervüket. Vagyis folyamatosan terveznek, állandóan megújított, 5 esztendőre szóló célkitűzésekhez igazítják éves terveiket. Csak úgy készülhet jó éves terv, ha az a távlatok ismeretére épült. Az ésszerű gazdaságos munka, a hatékonyság fokozása, csak előrelátó, kitartó és tervszerű munkával valósulhat meg. A vezetés lényege az előrelátás. A jó vezető azzal emelkedik beosztottai fölé, hogy távolabb lát náluk, bátorítja az alkotó gondolkodást, a fantázia szárnyalását, felkarolja az előremutató kezdeményezéseket és határozottan szakítani akar mindazzal, ami konzerválja a múltat és reprodukálja a jelent. Igaz, hogy a múltból a jelenen át vezet az út a jövőhöz. Mégsem elég csupán a múlt fejlődésvonalának előrevetítése, meghosszabbítása a jövőbe. A jelen nem lehet a múlt „bővített újratermelése”, hanem magában kell, hogy foglalja az előző időszak elemző-bíráló értékelését, a holnapot körvonalazó tanulságait. A fokozatosság elvének megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésének úgy tűnik mindennél fontosabb feltétele napjainkban a munkás- kollektivák rendszeres tájékoztatása. Érdemes lenne a szokásos termelési értekezleteken, esetleg e célbői összehívott külön munkásgyűléseken megvitatni: hol tart a vállalat saját ötéves tervének végrehajtása, melyek az eredmények, a gondok és a feladatok? Ezek a tanácskozások a közös gondolkodás fórumává, szókimondó, problémafeltáró munkásgyüié- sekké válhatnának. Á dolgozók megismerhetnék a tervezés, az előrelátás, mértékét, színvonalát, a vezetés gondjait. A vezetők pedig megismerhetnék a munkahelyi légkört, a folyamatos munka akadályait, a munkások javaslatait, kezdeményezéseit. Vagyis a közös gondolkodás, a közös cselekvés alapjává válhatna a második félidőben, a negyedik ötéves terv még hátralévő két és fél esztendejében. K. J. Munkásgyűlés Kispesten Katonai zendülés hiúsult meg Chilében (2. old.) Gengsztertörténet (2. old.) Eredmények és „de”-k (3. pld.) Nyitott kapura" talál’ unk (3. old.) Újdonságok az Autóklubban (5. old.) Péntek délután a Vörös Csillag Traktorgyár csarnokában munkásnagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Horváth Ede, a Központi Bizottság tagja, a gyár miniszteri biztosa, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, Molnár Endre, a XIX. kerületi pártbizottság első titkára, Virógh Ferencné, a kerületi tanács elnöke, továbbá a kispesti gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A nagygyűlés mintegy ezer résztvevőjét Kotka Sándor, a Vörös Csillag Gyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Nyers Rezső mondott beszédet Nyers Rezső elvtárs beszéde Bevezetőben arról szólt, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár olyan húszéves periódus végére érkezett, amelyben döntően országos szükségleteket kielégítő és exportra is szállított traktorokat és dömpereket gyártott. Mostantól új fejezet kezdődik a kispesti gyár történetében, amelynek során elkezdődik a gyár teljes rekonstrukciójának folyamata. Üj termelési profil alakul ki a gyárban, fokozatosan új gyártmányokat vezetnek be — új technika alapján, korszerű körülmények és sok szempontból új szervezési formák között. Több mint húsz évre előretekintve biztosan lehet állítani, hogy ezek az intézkedések a gyárnak és munkásgárdájának jövőjét egyaránt megalapozzák. A termelési szerkezet megváltoztatása távolról sem úgy zajlik le, ahogy a harmincas években, a gazdasági válság idején ment volna végbe, amikor a gyárak teljes megszűnésével. üzemek, műhelyek teljes kiürülésével járt volna együtt Most a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Vörös Csillag Traktorgyár fúziójának esetében arról van szó, hogy a fejlődéssel együtt új feladatok kerültek napirendre, amelyeknek megoldásához átszervezésre van szükség. Ilyenkor vitathatatlanul kicsit alábbhagy a munka lendülete, de csak azért, hogy hamarosan új lendületet vehessen. Nyers Rezső elmondta, hogy a központi, kormányzati szervek a leggazdaságosabb alternatívát választottak, amikor úgy határoztak, hogy a kispesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműgyártásba, azon belül is az autóbuszprogram megvalósításához szükséges hátsóhidak, mellsőhidak, alkatrészek gyártásába. Az átállás nem megy átmeneti nehézségek nélkül, a jövő azonban tartósan csak így biztosítható. A fejlesztési előirányzattal tehát két célt szolgálhatunk: a közúti jórműprog- ram megvalósítását és a Vörös Csillag Traktorgyár jövőjének biztosítását. Ez a megoldás egy- milliárd forint népgazdasági ráfordítást igényel, ami lényegében három év alatt visszatérül. Az új termelési feladatokkal akkor tud a gyár jól megbirkózni, ha munkáskollektivája együtt marad. Joggal érezheti mindenki. hogy szükség van munkájára; mindannyian megtalálják számításukat. — Az átállás megköveteli a vezetőktől — hangsúlyozta Nyers Rezső — két fontos követelmény megvalósítását, amit a gazdasági vezetőknek, a pártós szakszervezeti vezetőknek egységesen, együttesen szem előtt kell tartaniuk. Az egyik az, hogy szervezettség és fegyelem legyen a munkában, s ez a munkafeladatok világos és pontos kiadását, számonkérését és lelkiismeretes elvégzését jelenti. A másik: a szocialista üzemi demokrácia, amelyet mind érdemibben, mind jobban kell érvényesíteni. Nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek együttműködése megfelelő legyen, Ilyenkor fokozott felelősségre és együttműködésre van szükség. Nyers Rezső ezután részletesen foglalkozott gépiparunk jelenlegi helyzetével, fejlődésének körülményeivel. Nyomatékosan rámutatott arra, hogy a magyar gépipar az elmúlt két és fél évtizedben számottevő fejlődést ért,el, annak ellenére, hogy szűk bázisról indult el. Ehhez a szűk bázishoz tartozott a Vörös Csillag Traktorgyár elődje, a régi Hofherr-gyár, s néhány nagyobb üzemünk, amelyeknek termelési problémáival jelenleg foglalkozunk. Ezekben a gyárakban — éppen legrégibb gyáraink egy részében, időszerűvé vált az alapos rekonstrukció, a termékösszetétel, a technológiák megváltoztatása. Ez szükségszerűen követeli a munkaerő összetételének bizonyos átalakítását is. Érthető ez, hiszen ezek a vállalatok az évszázad elején épültek, s bár hosszú ideig eredményesen tudtak dolgozni, továbbra is a hírnevükhöz méltócki ter-r melni, lépést tartani a műszaki- technikai fejlődéssel a mostani helyzetben csak teljes rekonstrukció után képesek. Ezeknek a gyáraknak a működését illetően két nagyon fontos tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik: a világszerte tapasztalható rendkívül gyors technikai korszerűsödés, amely — a legfejlettebb technológiai eljárások alkalmazása mellett- a nagy sorozatok gyártását helyezi előtérbe. A gépipar munkáját befolyásoló másik jelentős tényező a nemzetközi munkamegosztás napjainkban tapasztalható rohamos bővülése. Húsz évvel ezelőtt a termékek értékesítése könnyebb volt; amit csak gyártottunk, mind vevőre talált. Tíz évvel ezelőtt már némileg változott a helyzet; kezdett elterjedni a szocialista országok egymás közötti kapcsolatában is a szakosodás, az a felismerés, hogy bizonyos termékeket gazdaságosabb egy adott országban termelni. Vagyis az, hogy nem helyes, ha minden ország mindenfajta terméket gyárt. Elkezdtük a szakosítást, most viszont az szükséges, hogy a szocialista országok egymás közötti kapcsolatában erőteljesen kibontakoztassuk a termelési együttműködést. Ez viszont megköveteli a Vörös Csillag Traktorgyár, a Csepel Autógyár és más üzemek teljes rekonstrukcióját. Felvetette Nyers Rezső azt a kérdést is, hogy egyáltalán megengedhetö-e szocialista országban a veszteséges termelés? Korábbon is azt mondottuk és ma is azt valljuk, hogy ha társadalmi érdek indokolja a veszteséges termelést, akkor annak van létjogosultsága. Akkor, ha a veszteséges termelés olyan terméket juttat a lakosságnak, amit máshonnan nem tudnánk biztosítani. További ok lehet, ha az életszínvonal-politika vagy a népgazdasági felhalmozás szempontjából szükség van az adott termékre. A termelés egészének azonban jövedelmezőnek kell lennie, ebből kell biztosítanunk a fedezetet o munkabérek emeléséhez és o különböző szociális prob- I léniák megoldásához, A mun- kássziv és a munkásértelem arra biztat, hogy fogjunk bátron hozzá feladataink megoldásához. Ez a meggondolás vezette pártunk Központi Bizottságát amikor meghozta tavaly novemberi határozatát; ilyen értelemben foglalkozott az ipar kérdéseivel a közelmúlt napokban, s ezt a törekvést akarjuk o jövőben is érvényesíteni a gyakorlatban. — Amit most népgazdasági méretekben elhatároztunk és végrehajtunk, az lényegében a magvetéshez hasonlítható. Ebből a magból a magyar gépipar jövője sarjad és terebélyesedik mad ki. Amit most elültetünk, bizonyosan meghozza majd gyümölcsét a mi javunkra, de méginkább a fiatalság, a jövő generációjának boldogulására. S ez egyik fő törekvésünk —, mondta beszéde végén Nyers Rezső, s a Központi Bizottság és a kormány nevében sok sikert kívánt o gyár dolgozóinak további munkájukhoz. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után Horváth Ede szólalt fel. Kitért az egyesítéssel kapcsolatban eddig tett intézkedésekre, a vállalat jövőjével összefüggő teendőkre. Hangsúlyozta a munka-, atech- nológiai fegyelem megszilárdításának fontosságát, ami egyik alapvető feltétele a korszerű, gazdaságos termelésnek. Felszólalt a nagygyűlésen Horváth Géza szerelő is, aki munkatársai nevében arról beszélt, hogy a gyári kollektíva eddig is becsülettel helytállt és a jövőben is minden erejével támogatja a feladatok eredményes megoldását. A munkásgyűlés Kotka Sándor zárszavával ért véget. Ülést tartott a Hegyei Pártbizottság Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, amelyen részt vett Nagy Tibor elvtárs, az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője Czégény József elvtársnak, a Megyei Pártbizottság Gazdaságpolitikai Osztálya vezetöjé nek előterjesztése alapján < pártbizottság megvitatta a tu dományos eredmények alkat mazásának helyzetét és felada tait a megye ipari, építőipari és mezőgazdasági üzemeiben A megyei végrehajtó bízott sag jelentését az állami, gaz dasági és kulturális területen dolgozó vezetők összetételéről, alkalmasságának helyzetéről, képzésük és továbbképzésük tapasztalatairól dr. Jerszi István, megyei titkár terjesztette elő. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottságot az MSZMP Központi Bizottsága 1973. június 27-i ülésének határozatairól. A pártbizottság elfogadta a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót és jóváhagyta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság káderhatásköri listáját. A pártbizottság végül személyi kérdésben döntött. Czégény József elvtársat, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a Megyei Pártbizottság titkárának. Kedvező távlatok a béke útján Szovjet párt- és állami értékelés a Brezsnyev — Nixon találkozóról Moszkva: Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa együttesen megvizsgálta és jóváhagyta Leonyid Brezsnyev egyesült államokbeli tárgyalásainak eredményeit. Az SZKP főtitkárának amerikai útjáról készített szovjet értékelést pénteken este hozták nyilvánosságra. A pórt- és állami vezető szervek értékelése megállapítja, hogy a látogatás eredményeként új, kedvező távlatok nyíltak a nemzetközi béke és biztonság útján való további előrehaladáshoz, s külön-külön méltatja az Egyesült Államokban létrejött legfontosabb megállapodásokat. Kiemelve a nukleáris háború elhárításáról szóló megállapodás különleges jelentőségét az egész emberiség jövője szempontjából, a szovjet vezető testületek közleménye hangoztatja: a megállapodás végsőfokon az atomháború veszélyének kiküszöböléséhez vezethet. A SALT-tárgyalások folytatásának és az atomenergia békés felhasználásában való együttműködés jelentőségének kiemelése mellett a közlemény megállapítja: eredményesek voltak o gazdasági kapcsolatok bővítését érintő tárgyalások is, s ez fontos politikai tényező is. amennyiben a gazdasági együttműködés nagyobb stabilitást kölcsönöz a szovjet—amerikai kapcsolatoknak. (Folytatás a 2. oldalon) Aratják az őszi árpát. Tegnap estig közel 120 holdon fejezték be az őszi árpa aratását a ka- posszekcsöi Kossuth Tsz-ben. Idén nincs okuk nnnaszra, holdanként átlagosan 25—25 mázsát takarít be a tsz 8 kombájnja. A szentlörinci Úttörő Tsz-ben tegnap 6 kombájn vágta az őszi •rpát. Felvételünk a nentlőfinciek tábláján készült I
