Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-28 / 166. szám

/ 1973. június SS. DUNANTOU NÄPIÖ 1 „Munkámban is hasznosítani tudom a tapasztaltakat../* A népi Tizenöt eve alakultak meg a népi ellenőrzési bizottságok Bálint ionos, o Pécsi Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára tizenöt éve, a népi ellenőrzési bizottságok megalakulása óta vesz részt társadalmi munkában, ennek a szervezetnek tevékenységé­ben. íróasztalának egyik sarkán, készült jegyzőkönyveket látok.- Mindig kéznél vannak ezek ] a stencilezett összefoglalók, mert főhivatásom végzéséhez is [ sok segítséget nyújtanak - mondja. — Mint tanszékvezető I tci.ár is nagy hasznát látom a j népi ellenőrzési bizottságokban véazett társadalmi munkámnak Kézbe vesz néhány jegyző- j könyvet és sorolja a címeket „Vizsgálat az ÁFÉSZ-ek műkő j désével kapcsolatos problémák ról, - ez itt a közületi gépko- j esik leadásának hogyanjáról, I a NE8 különböző vizsgálatairól | w I mikéntjéről készült NEB vizsga­lat összesítése, — ez a másik u í tanácsok önállósága érvényese lésének vizsgálatáról ad Jyépet,- emez a vállalatok önálló döntési hatáskörébe tartozó be- j ruházások vizsgálatáról ké- | szült . . . Természetesen ez csuk egy kis része azoknak a vizs gálatoknak, amelyekben részt 1 vettem, mint „egyszerű tag”, ! vagy mint a vizsgálatok veze- i tője." Minden téma érdekelt- Hogyan kerül valaki kap- ] csolatba a népi ellenőrzési bi­zottsággal, hogyan lesz népi el­lenőr? — Bizonyára sok út vezet eh­hez a társadalmi munkához - [ mondja. - Én például a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója ,1 voltam. Még abban az időben számos alkalommal fordultak hoznám a népi ellenőrzési bi­zottságtól: javasoljak tervező­ket, mérnököket, akik a külön­böző .konkrét vizsgálatokhoz se­gítséget tudnak nyújtani a népi ellenőrzésnek, illetve önálló részfeladattal 'lehetne megbíz^ ni. Az első egy-két kérésre ja­vasoltam, aztán engem is kéz- | dett mindjobban érdekelni: mi­lyen vizsgálatokat végeznek? Később már — ha szabad így j mondanom — magamat is ja- vasoltam, szívesen részt vennék j a munkában. Vállaltam, meg­bíztak, elvégeztem a feladatot. Tetszett. Minden téma érdekelt, de különösen azok, amelyek az építészettel, építkezésekkel ösz- szefüggőek. Úgy vélem, ez a természetes, mivel építészmér­nök vagyok, de van egy másik diplomám is: városrendezési szakmérnöki. szetes — a NEB megfelelő mó­don értesíti az illetékes szerve­ket."- A legidőszerűbb orobié- mák vizsgálatát említette. Hol, vagy miben reaJizálódik ezek­nek a vizsgálatoknak táisadai- mi hasznosságuk?- Említek egy konkrét pél­dát. Amikor a vállalatok önálló döntési hatáskörébe tartozó be- | ruházások témáját vizsgáltuk — j jónéhány vállalatot „átboga ' 'ásztunk". — Számos esetben azt j tapasztaltuk, hogy ezek a be­ruházások nem kellő gondos­sággal történtek, — o rentabi­litás és egyéb vonatkozásban nem látnak Tisztán. Ügy véltük: tapasztalatainkat a felsőbb szervek figyelmébe ajánljuk, — javasoljuk néhány szabályzó módosítását. Logikusan követ­kezik, ha a vállalat tisztán lát­ja saját beruházásának költsé­gét, annak várható hasznát — jobban tud gazdálkodni és mindez, talán mondanom sem kell, a társadalom hasznára vá­lik. Minden szavából érződik: j meggyőződése, hogy népi el­lenőrként végzett munkája, il­letve a NEB tevékenysége nagy­ban segíti ..társadalmunk s /- 'i en járását'- De „önző” érdekből is szí­nesen vállalom ezt a tá sada mi feladatot - foytatia - Ami­kor az építőiparból egzett üzem- és munknszevezesi problémák vizsgálatává! foc- alkoztam, tapasztalturr iá es kevésbé jó dolgokat is f- Mű­szaki Főiskolán tartoh előadá­saimban aztán ezek ró ;s szól­tam, - hallgatóim figyelmét tel hívtam a követésre méltó pel dákra, de az elkerülendőkre is. Tervem most többek között: azokkal a hallgatókkal, akik történetesen a Baranya negyei Építőipari Vállalathoz kerülnek majd, egy kis kollektívát kiala­kítani, amelyik üzemszervezesi problémák megoldásával fog lalkozik. Felmerül a kérdés: tudtam volna a főiskolán elő­adásaimban konkrét és mély­reható példákat szőni népi el­lenőrzési munkám nélkül? Alig­ha. Hát ígV értem ér az „ön­ző" érdekeimet.- Szívesen fogadják a népi ellenőröket a vállalatoknál, in­tézményeknél?- Korábban számos helyen tapasztaltuk a negatívumokat: nem túlságosan örültek, ha nem is mondták, de éreztük: molesztólásnak veszik megjele­nésünket. Volt, ahol közönnyel fogadtak bennünket, egyszerű en tudomásul vették ottlétün­ket, de nem lelkesedtek értünk. Évek során aztán mmdiobbari „elterjedt”: segítőszándékkal jönnek a népi ellenőrök, segít­sük mi is munkájukat a válla­lat is hasznát látja. Például: az egyik építő ktsz-nél alagút- zsalús építkezési módra tértek ót. Az új technológiáról nem voltak saját tapasztalataik, - az átállás körül sok gonddal küszködtek. Amikor látták, hogy o kitűnő szakképzettségű népi ellenőrök valóban hasznos ta­nácsokat adnok - némi túl­zással azt is mondhatnám: el sem akartak engedni bennün­ket. i I Azí fejtegeti, hogy sokat fej­lődött a népi ellenőrzési bi­zottságok tevékenysége. Kez­detben például voltak, akik a MEB-nek a tevékenységét a- bűnüldöző szervekéhez hason- j lították, illetve az gondolták, I „rendőrségi" feladatokkal bíz- 1 ták meg a népi ellenőröket. „Nos, azt hiszem, ez már mind­jobban a köztudatban is tisz- í tázódott. Vizsgálatainknak nem i az a célja, hogy leleplezzen! Hanem az, hogy társadalmunk életének legidőszerűbb problé­máit vegyék „mikroszkóp" alá, következtetéseket vonjunk le belőle, javaslatokat tegyünk az észlelt hibák kiküszöbölésére. Más dolog az, ha vizsgálataink során súlyos mulasztásokra lö­vünk rá, esetleg bűncselekmé­nyek gyanúja is felmerül. Eb­ben az esetben — és ez termé­Köszönő levelek- „Kitűnő szakképzettségű" népi ellenőröket említett. - Milyennek tartja a szakképzett népi ellenőrök uánpótlását?- Sokkal jobbnak, mint bár­mikor. Tíz, tizenkét évvel ezelőtt még nemegyszer „húzódoztak” elvállalni feladatokat. Mond­ják nekem is néha, amikor egy- egy munkatársamat felkértem a vizsgálatban való részvételre: „Nem nagyon örülök, hogy rám gondoltai. Kell az nekem, hogy ellenségeket szerezzek magam nak?" Ma pedig — mint a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja is mondhatom — szívesen vállalják ezt a megtisztelő tár­sadalmi feladatot, sőt ajánlkoz­nak felkérés nélkül is’ „ha va- 1 lami munka van, gondoljatok | rám is ". Ezt a változást annak is betudhatom, hogy az embe­reket érdekli társadalmunk élete és tenni is akarnak érte. ! A közgondolkodás nagy fejlő­dését látom ebben. Munkánk I társadalmi hasznát pedig az is dokumentálja: a NEB-vizsgála- tok után mind több levél érke- 1 zik hozzánk vállalatoktól, intéz­ményektől, amelyek így kezdőd­nek: „Köszönjük fáradozásai­kat .. .” De érkeznek levelek magánszemélyektől is hasonló kezdetűek. Mert az egyéni be­jelentések alapján is indítunk vizsgálatot, 'örömmel mondha­tom, hogy a lakosság részéről érkezett bejelentések többsége is közérdekű. Ez is a bizalom jele. Goray Ferenc Melyiket a három közül? Zöld, piros és tilos folyosó behozott áru hazai kereskede­lemben nem kapható? — kér­deztük a Ferihegyi repülőtéri vámhivatal parancsnokától. — Ilyen esetben — válaszolta Lestyán Tibor pénzügyőr őrnagy — a hasonjó belföldi árukhoz viszonyított értéket állapítot­tunk meg. Ha számukra telje­sen ismeretlen áruról van szó, j vagy olyanról, amelyhez ha­sonló nem kapható MagVart országon, akkor igazságügyi szakértőt veszünk igénybe az ármegállapításhoz. Természe­tesen ilyenkor a vámolást nem tudjuk a helyszínen lebonyolí­tani, jegyzőkönyvet veszünk fel és meghatározott, . rövid időn belül tájékoztatjuk az utast. — Hogyan módosul a vám­mentesen behozható áruk érték­határa, ha egy család több taaia en'/ütt érkezik? — Minden érkező személy — függetlenül attól, hogy kő zösek a csomagjaik, vagy nem külön jogosult a vámsza­bályzatban előírt mennyiséget vámmentesen behozni. Ha például háromtagú családról i van szó, akkor 12 ezer forint [ az értékhatár. Ez azonban nem i jelentheti art, hogy egy-egy J vásárolt, vagy ajándékba ka- I pott áru értéke túlhaladja a j megjelölt értékhatárt. Arra sem J ad lehetőséget a vámszabály­zat, hogy a közösen adódó magasabb értékhatárig, tehát a 12 ezer forint összegig egy áruból kereskedelmi mennyi­séget hozzon be a család. Há­romtagú család sem hozhat be például tízezer forintos csó­nakmotort, vaqy 20 méter szö­vetet vámmentesen. Ilyenkor az az eljárás, hogy a 4 ezer forin­ton felüli összeget a csónak motornál, vámkötelesként ke­zelik, a szövetnél pedig a megengedett 3 méteren felüli mennyiséget vetik vámolás alá. — Mi történik azzal, aki a zöld folyosón indul el és a szúrópróbás ellenőrzésnél talál­nak nála vámköteles árut? — Kezdetben különösen ügye­lünk arra, hogy senki ne ke rüljön bajba o törvény, az új rendszer kívánta szabályok nem Korszerűsítik az Asztalos lános utcát, mely szervesen kapcsolódik a Mecsek—Nyugat-i nagyszabá­sú közmüvesitési és útépítési munkákhoz. A villanyvezeték már elkészült, jelenleg a víz-, gázve­zeték és csatorna építésén dolgoznak. A tervek szerint ez év végén adják át a közel hat mil­lió forint értékű munkát — Szokolai felv. — Egy, kel-tő vagy több gyermek A gyermekgondozási segély hat évének tapasztalatai Mit mutat a gyermekgondo­zási segély hat évi mérlege? A kedvezménnyel élők száma el- j érte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszezren pedig ennél ko­rábban mentek vissza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma akik jelenleg is igénybe veszik a segélyt. A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák in­tézményes állami segítése jó kezdeményezés volt. de tovább kell fejleszteni. Az elmúlt években egy-egy esztendőben átlag egymilliárd 300 millió forintot költött álla­munk az anyák segélyezésére. A gyermekqondozási segélyt igénybe vevők 60 százaléka fi­zikai dolgozó, 30 százaléka al­kalmazott és szellemi foglalko­zású, 10 százaléka pedig a me­zőgazdaságban dolgozik. Az adatok egyértelműen jelzik: fő­ként azok az édesanyák marad­nak otthon, a havi 600 forint­nyi segéllyel, akik rendkívül ne­héz körülmények között dolgoz­nak. Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák területén pél­dául legtöbben a textil-, a ru- i házati iparban, a bőr-, a szőr- j me- és a cipőiparban dolgozó, | gyermeket szülő nők közül ma- j radnak otthon hórom évre. Utó- i nuk az egészségügy és a szo­ciális szolgáltatás következik, majd a keresjredelem. Ezeken a területeken természetesen egy ideig hiányoznak az otthon ma­radt nők, s nagyobb munkaerő- I gondokkal küzdenek, mint má­sutt. De a gondok a segélyben ismerése miatt, A zöld folyosón szolgálatot teljesítő pénzügyőr,' az esetleges ellenőrzésnél' mégegyszer megkérdezi: olvas­ta-e az utas a tájékoztatót? Ha annak ismeretében találnak nála vámköteles árut, akkor 5 ezer forint- alatti érték esetén vámszabálysértést, a feletti összeg esetén vám-bűntettet követ el az illető. Ilyen esetben jegyzőkönyv felvétele mellett, az úti holmiján kívül, minden nála lévő árut - lefoglalnak. A lefolytatott eljárás során dön­tenek arról, hogy mi történjék a j behozott áruval - elkobozzák, voay megfelelő igazolás esetén vámkötelesként kezeljék. Hadd hívjuk .fel a figyelmet a tájé­koztató utolsó mondatára: — „Amennyiben a megfelelő fo­lyosó kiválasztásában az utas bizonytalan, vegye igénybe a tilos folyosót”. Hg arra megy, az még nem jelenti önmagá­ban, hogy vámot fog fizetni, legfeljebb annyit, hogy ellen- j őrzik a csomagját, r, M,' I ä „A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti t mélységes felelősségtől át­I hatva, biztosítanunk kell a népszaporulat kedvezőbb alakulását" — mondta Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke az országgyűlés tava­szi ülésszakán. részesülő nőktől függetlenül is jelentősek; vagyis nem elsősor­ban ezeknek az anyáknak a munkából való kiesése jelenti a problémát. A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társa­dalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak ná­lunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai meg­figyelés, azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonz­erejéből. A segélyt igénybe ve­vő hők mintegy fele hamarabb visszamegy a munkahelyére dol­gozni. Magyarán szólva: á 600 forintos segély összege ala­csonynak bizonyul. Meglehetősen általánosítható, jellemző körülmény, hogy az el­ső, illetve a második gyermek megszületése a családok több­ségénél egybeesik a fiatal há­zasok életének egyik legnehe­zebb gondjával: az otthonte­remtés komoly, anyagi áldoza­tokat is kívánó időszakával. Ezért egyre több kisgyermekes családban az anya újbóli mun- kóbaállásában látnak kive'zető utat az anyagi gondokkal küsz­ködő fiatalok. A statisztika sze­rint az anyák 40 százaléka emi­att a tervezettnél korábban tér vissza munkahelyére. A gondozási segély — mint is­meretes — biztosította a gyer­mekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt is problémák jelent­keztek. Például az, hogy jóné- hány üzemben a fizetésemelés­re javasoltak listájáról soroza­tosan lehagyták a gyermekgon­dozási segéllyel otthon tartóz­kodók nevét, azzal az indoklás­sal, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor ezután erre sor került, sok munkahelyen újabb kifogást találtak, s ismét el­odázták a fizetésemelést. Annyi nagyjából mór világos, hogy a gondozási segély igény- bevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődé­sében. Sajnos, nemcsak a mun­£ | kahelyén éri gyakran olyasfajta j ! sérelem, amelyet az előbb em- í litettünk; a családon belül is ? } felborul a korábbi, többé-ke- j : vésbé egészséges munkameg- j osztás férj és feleség között, i Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asz- szonyka úgyis egész nap otthon van, ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egj- egy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. A gondozási segély igénybe­vételének csökkenését a demog­ráfusok abban látják, hogy az első. illetve a második gyermek megszületését a családok álta­lában o tervezettnél korábbra hozták. Miután a harmadik gye­rek vállalását a családok túl- ; nyomó többségében — szemjé- letbelí és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciá­lásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását A segély mai formájának to­vábbfejlesztése természetesen és elsősorban népgazdaságunk te­herbíróképességétől függ. A kormányzat — és ezt a minisz­terelnök idézett parlamenti fel­szólalása is nyomotékkal meg­erősítette - mindent megtesz annqk érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább lép­hessünk. De a legnagyobb se­gítségét itt is az jelentheti, ha gyermek-centrikusabbá tesszük társadalmunkat, a közszellemet. Felveszünk 18 éven felöli gépkezelőket, ' BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT (nyári szünidőre is.) MÉV. ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM, KÖVÁGŐSZÖLpS Geresdlaki konfekció kisüzemünk beindult Felhívjuk mindazon elhelyezkedni kívánó geresdlaki és Geresdlak vonzási köréhez tartozó községek (Fazekasboda, Szűr, Marázó, Nagypall, Himesháza sfb.) asszonyait, leányait JELENTKEZZENEK KISÜZEMÜNKBE FELVÉTELRE Betanítást biztosítjuk Betanulási idő alatt 850,— Ft,hó bért fizetünk Felvétel helyben Jelentkezni lehet: Schunk Nándor főművezetőnél CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT Geresdlak „Ha On az alább felsorolta­kon kívül mást nem hoz ma­gával, a zöld folyosón át hagy­hatja el a repülőteret, szá­míthat azonban vámvizsgálatra", így kezdődik a négy nyelven — röplapon, plakáton, vilá­gítótáblán — közzétett tájé­koztató, amely minden, a Fe­rihegyi Repülőtérre érkező bél­és külföldi utashoz eljut. És mivel a piros folyosói csak azoknak kell választaniok, akik vámköteles árut hoznak — az érkezők két csoportra oszlanak — és így kultúróltabbá, gyor­sabbá vált a vámkezelés. A most — a szocialista or­szágokban először nálunk — bevezetett új vámkezelési mód­szer alkalmazására az adott lehetőséget, hogy az évtizedes tapasztalatok bizonyították: az utasok zöme valóban világot látni, rokonokat látogatni uta­zik külföldre és nem tisztes­ségtelen, vagy üzletelési célból. Az eddigi tapasztalatok sze­rint legfeljebb abból adódhat probléma, hogy a .vámszabá­lyok szerint a behozható áruk nál az értékhatárt, a belföldi logyasztói árak szerint állapít­ják meg. Mi a helyzet, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents