Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-27 / 165. szám

DUNANTOll N APIO 1973. június 27, <> Hogyan gazdálkodnak, hogyan élnek? Látogatás egy kolhozban Hogyan választják meg a kolhozelnökót? Lehetnek-e a kol­hoznak ipari melléküzemei? Mennyi a tagok háztájija és tarthatnak-e korlátlanul állatokat? Előnyös-e az államnak elad­ni? Egyáltalán: hogyan gazdálkodnak és hogyan élnek ma egy szovjet kolhoz tágjai? Az alábbiakban ebbe engedünk némi be­pillantást. Munkatársunk, áld a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége közgazdász delegációjának tagjaként járt a Szovjetunió­ban, az Ukrajnában lévő raszcveti kolhozban szerzett tapasztala­tairól számol be. * Ukrajna a Szovjetunió élés- j kamrája. A kolhoz, amelybe j szovjet kollégáink elvittek ben- [ nünket, a jobbak közé tartozik, s ezt a választást természetes­nek találtuk, hiszen ha hozzánk jön valaki, mi sem a legrosz- szabb termelőszövetkezetbe visszük el a külföldi vendé­get. Mi több, amint a raszcve- tiek sietve megjegyezték, akad­nak a környéken náluknál sok­kal jobb gazdaságok is. Adott­ságaik pedig már közel sem a legkedvezőbbek. Bár a Fekete­tenger csak mintegy száz kilo­méternyire van, az évi csapa­dék nem éri el a négyszáz mil­limétert, az sem egyenlően oszlik meg, az öntözés feltéte­lei pedig nem adottak. Magas hozamok, melléküzemek A kolhoz, amelyhez három település tartozik, 3700 hek­táron gazdálkodik. Ebből 2650 hektár a szántó, 65 hektár a szőlő, 27 hektár a kert (fóliás kertészetük is van), a többi vé­dő-erdősáv. A bevételek egyik, nagyobb felét a növényter­mesztés, másik nagyobb felét ez állattenyésztés adja, ezen­kívül vannak melléküzemek. Főként szemesterményeket ter­mesztenek, mégpedig a szántó- terület 60—66 százalékán. Ku­koricavetésük például 500 hek­tár. A termésátlagok feltűnően magasak. Szemesterménybőt ta­valy hektáronként átlagosan 43 mázsánál is több termett, ezen belül búzából 40,6, kukoricá­ból 56 mázsa. A cukorrépa ter­mésátlaga hektáronként 445, a napraforgóé 31 mázsa. A kol­hoznak közel 2000 szarvasmar­hája (ebből 530 tehén), 100 lova, 4200 sertése, 600 juhot számláló nyája, 5000 barom­fija és 200 méhcsaládja van Száz hektár szántóra tehát több mint 70 szarvasmarha jut. Itt is magasak a hozamok. A kis testű, piros sztyeppi fajtájú tehenek évente 3600—3700 li­ter tejet adnak. A nyersanyagokat igyekeznek késztermékké feldolgozni, erre szolgálnak a melléküzemek. Van malmuk, péküzemük, bor­feldolgozójuk, gyümölcs- és zöldségtárolójuk, fűrészüzemük és gépállomásuk. (A géppark: 46 darab különböző típusú traktor — átlagosan tízéves gé­pek — a hozzájuk tartozó munkagépekkel, továbbá 60 teher- és személygépkocsi.) Először talán mégis konzerv­gyárukat kellett volna említe­nem. Kapacitása nem nagy, évente 1,5—2 millió üveg pa­radicsomlé és különféle be­főtt A téli holtidőben ad mun­kát és elsősorban a helyi szük­ségleteket elégíti ki. A feles­leget eladják, részint Ogyesz- szában lévő boltjukban. A kol­hoz rendelkezik építőbrigáddal, saját erőből végeznek minden építkezést. Ha valamelyik kol­hoztag új házat akar, terv és pénz ellénében az építőhrigód vállalja a kivitelezést. Egyéb­ként a kolhoznak jogában áll bármilyen ipari tevékenységet folytatni, amennviben nincs ele­gendő munkájuk a tanoknak. De van bőségesen. Mm pyit t e'l e'odm az ál amnatz ? A kolhoznak terméséből minc'-n '■•<'•»'1 el kel! adnia bi- i zonyos mennyiséget — az ősz- j szes termésnek egyébként nem j nagy részét — az államnak, amelyért az állam természete­sen'fizet; Év elején eladási ter­vet készítenek, tehát már jó előre tudják, miből mennyit kell átadniuk. A raszcveti kolhoz­ban az idén a tervek szerint 70Q0 tonna szemestermenyt termesztenek, ebből 235C ton­nát kell eladni az államnak. Megmaradó feleslegeiket termé­szetesen joguk van a szabad piacon értékesíteni. De sokkal előnyösebb, ha az állami fel­vásárlóval kötnek üzletet. Az állam a terven felül átadott terményekért és állati termé­kekért másfélszeres árat fizet. íme, néhány termék felvásár­lási ára. Egy mázsa búza 7,6 rubel, egy mázsa kukorica 5,5 rubel, ezzel szemben az ön­költség mázsánként átlagosan 2,8—3,2 rubel. Egy kilogram hús átlagos felvásárlási ára 15 rubel, egy liter tejé 18 kopej­ka, az önköltség viszont a hús­nál 1 rubel, a tejnél 15 kopej­ka. (Talán vessük össze mindezt egy 74 lóerős MTZ—50-es trak­tor árával: 8000 rubel.) Az árak 6—8 év óta ezonos szin­ten mozognak, bár időnként le­het változás. De mi van akkor, ha nem teljesítik az eladási tervet? A tartozást átviszik a következő esztendőre, s ezt pluszként meg kell adni Mel­lesleg: a raszcveti kolhoz kö­zel ötven éves fennállása óta sohasem tartozott egy deka Ler­Nem mindennapi hír: vákuum- technikai gépek a szénbányá- I bál! Ráadásul a külpiacokra. I Hogyan kerül a csizma az asz­talra? — kérdezhetnénk kissé közönségesen, Erről szól alábbi Írásunk. * örvendetes, az utóbbi évek­ben a mecseki bányákból nem­csak érc és szén kerül ki: az zan.uszati Vállalat nukleáris műszereket, a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat pedig újabban vákuumtechnikai gépeket gyárt. Mindkét vállalat jelentős szelle­mi és műszaki kapacitásokkal rendelkezik. Mármost: ha van szabad kapacitásuk és piacuk, miért ne tehetnének szert más úton is árbevételekre, ráadásul ha ezzel a népgazdaságot is devizabevételekhez juttatják. — Mégegyszer tehát a hírünk: a Mecseki Szénbányák komlói központi qépüzerpe fénycsőbe­égető berendezést készített az Egyesült Izzó megrendelésére. Az Izzó a vákuumtechnikai gép­sorokat azután Irakba szállí­totta. A komlói központi gépüzem elsődleges felata a vállalathoz tartozó valamennyi bányaüzem kiszolgálása. Tehát a bánya­gépek javítása, új gépek qyár- j ésa és szerelése, aknatornyok és szállítógépek szerelése. Ez másfél éve van így, korábban j a komlóiak első-sorban Kossuth- | bányát szolgálták ki. A tavalyi év elejével a bányagépjavítás nagy szervezeti átalakuláson ment keresztül, létrehozták a központi qépüremet, amely ön­állóságot kapott. Mit jelent az önállóság? Azt, hogy a komlóiak (az aknaszállítók és aknerako­ménnyel sem az államnak, ugyanakkor egy kopejka hitelt sem vett fel soha. Így alakulnak a jövedelmek A kolhoznak másfélezer tagja van, közülük 640-en dolgoznak rendszeresen. A tagok átlag- életkora 35—40 év. A szakem­bergárda: 5 agronómus, 6 zoo- technikus, 3 gépészipérnök, ezenkívül technológus, állator­vos és két közgazdász. Mindenki tag. Az évi kötelező munkaidő nőknek 220 nap, férfiaknak 250 nap. Aki ezt nem teljesíti, nem kaphat év véqi részesedést, Ta­valy hárman akadtak, akik nem teljesítették. Alkoholisták. Álta­li azok keresnek a legjob­ban, akik gépekkel dolgoznak. A gépkocsivezetők és az állat- tenyésztők havi keresete: 180— 200 rubel. (Egy rubel hazai tu­rista árfolyamon egyébként 13 forint.) A növénytermesztők ha­vonta átlagosan 100—120 rubelt keresnek, a nők a kertészetben 80-100 rubelt. Ez egyszersmind garantált bér. Év végén az eredményektől függően részesedést osztanak. (A brinádok önelszámoló rend­szerben dolgoznak.) Átlagban 32 kopejka jut minden év köz­ben megkeresett rubelre, ezt rész­ben természetbeniben adják, Egy megkeresett rubelre egy ki­ló búza, fél kiíó kukorica, 330 gramm tej és 20 gramm napra­forgó olaj jut. Ez elegendő az évi szükségletekre. A táppénzt az állam fizeti, természetesen a kolhoz elszámol egy bizonyos összeget „SZTK”- ra. A kolhoztag, amennyiben egyéves munkaviszonnyal ren­delkezik, táppénzként 100 szá­zalékban megkapja havibérét. A szülési szabadság annyi, mint az iparban. A nyugdíjkorhatár egységes a Szovjetunióban: a nőknél 55, a férfiaknál 60 év. dók kivételével) minden gépet átvesznek — többségüket már ót is vették — leltárilag a bá­nyaüzemektől. Létrejött a csere­gépes gazdálkodás. A bánya­üzemek gondja most csak a na­pi karbantartás, amennyiben valamelyik gépük meghibásodik, Komló gondoskodik a cseregép­ről és javításról. A gépekért a központi gépüzem természe­tesen bérleti díjat számít fel. A központi qépüzem létreho­zása jó húzásnak bizonyult, egy gazdája van valamennyi bánya­gépnek. Egy helyre koncentrál­hatták a szakembereket, most ütőképesebb gárdával rendel­keznek, Az üzemben 330—350 fizikai és mintegy negyven mér­nök és technikus dolgozik. Az üzem évi termelési értéke 1964- ben 34 millió forint, 1972-ben már 46 millió forint, az idei terv pedig 47.5 millió, Nos, ennyit leltétien el kellett mondanunk az előzményekről. De hogyan kerültek kapcsolatba az Egye­sült Izzóval? A központi gépüzemnek a bányagépjovításon és gyártáson kívül van szabod kapacitása, s ezért idegeneknek is dolgozik. Az idén is például 2 és fél millió forint értékben gépesített aknarakodót qyártanak a bako­nyi bauxitbányának. Az Izzóval véletlenül kerültek kapcsolatba. Komló országgyűlési képviselő­jének, Jazbinsek Vilmosnak em­lítette volt egyszer a képviselő- társ, Pioker Ignác, hogy Nagy­kanizsán fényforrásgyár épül, be kellene segíteni. így is lett, A komlói gépüzem különböző gép­egységeket szállított az Egye­sült Izzó új nagykanizsai gyá­rához. A nyugdíjasok, utolsó öt évben végzett munkájuk átlagában 12 —104 rubelig központilag meg­határozott összeget kapnak. Elég jól el vannak látva. Ha valaki esetleg nem tudna meg­élni nyugdíjából, a kolhoz ki­egészítést adhat. Mi lehet a háztájiban? Akárcsak nálunk, minden csa­ládnak van saját háza, televí­ziója, háztartási gépe, palackos gázkályhája, sokaknak motor- kerékpárja vagy személyautója. A háztáji területe a kerttel eqyütt tagonként 0.15—0.25 hek­tár lehet, tehát nem érhet el *él holdat. Szarvasmarha a háztáji­ban nem tartható, Két-három sertés viszont igen, ezt a kol­hoz szabályzata határozza meg. Baromfi lehet korlátlanul. A kolhozba való be- és ki­lépés feltételei hasonlóak a mienkéhez. Az elnököt, egy elő­zetes tárgyalás után a járási pórtszervvel, nyílt szavazással választják, A raszcveti elnök, aki nem sokkal azelőtt, hogy ott jártunk, halálozott el, az alapí­tás óta, majd ötven esztendeig élvezte a tagság bizalmát. Mell­szobrát a kolhozközpontban méq évekkel ezelőtt felállítot­ták. Rendelet van rá, akit két­szer is kitüntetnek a Szocialista Munka Hőse címmel, még éle­tében felállíthatják szobrát. A központban, a hajdani földes­úr házában múzeumot rendez­tek be, áttekintést adva, honnan indultak, mivé lettek. A kolho­zok érdekképviseletét egyébként a kolhozközi — kerületi, terü­leti, köztársasági — tanácsok látják el, de kölcsönös támoga- !ási alapot nem hoznak létre. Megemlítik, a környéken nem- rég az eayik kolhoznak leégett az istállója, benn pusztult két­száz tehén, Biztosítva nem volt, a hiányzó állományt 2—3 tehe­nenként a környező kolhozok adták össze önként. A'múlt év őszén aztán ismét [ jelentkezett, az Izzó. Kifejezte el- ; ismerését a komlóiaknak a ( nagykanizsai szállításokért. A | komlóiak határidőben és minő- ságben kitűnőt nyújtottak, s ezt örömmel nyugtázta az Izzó, hi­szen nem egy alkalmi partner­rel „leégett". Ezúttal 6.5 millió forint megrendelést kínált fény­csőbeégető berendezések gyár­tására. A komlóiak vállalták. Persze nem elég csak elvállalni. Nem a megszokott vasszerkezeti munkáról volt szó, sokkal inkább finommechanikairól, — Kényes munka, nan»on nagy pontossáa- dolaozni. Ugrás a hi- deq vízbe. Hiszen olyan anyag- féleségek után kellett szaladgál­niuk, amilyenekről a szénbányák anyagraktáraiban nem is hallot­tak. Szerencsére az Egyesült Izzó jó kooperációs partnernek bizonyult, segítette őket. És si­került, elkészült és már el is szállították Irakba a komlóiak ZFL 28-as jelű fénycsőbeégető berendezését. Az elsőt követi a többi, év végéig még további fénycsőbe- énető berendezéseket /Szállíta­nak az Izzónak, köztük naoyobb teüesítményűeket is. Tudomá­sunk szerint fénycsőbeégetőik közül hármat az NDK-ba, eayet pedig a Szovjetunióba szállíta­nék. Piac van. Az Egyesült Izzó 15 éves távlatban hihetelcn megrendelésekkel rendelkezik. Tőlük hallották a Szovjetunió óriási igényekkel jelent­kezett, amelynek csak a harma- öát kénes kielégíteni az Izzó. A komlóiak, ahogyan szabad 1 anacüásuk engedik, az Izzó kooperációs partnereként részt kívánnak venni ezekben ez exportszóMífósokbon. Müdósvári Zoltán Nemcsak szén I I 1 A szaksajtóból Idegesek A vezetők munka közben fel­lépő idegfeszültségének tünetei­ről lesz szó, miközben néhány tanácsot hallunk a feszültség megelőzésére és csökkentésére. A cikk a jugoszláviai Mened­zser u Privredi-ben jelent meg. Rövidítve közöljük. * Az egészséggel kapcsolatbon sok minden nem eléggé világos még. Másfelől a korszerű gyó­gyászat és az a szakosított terü­let, amely a vezetők egészségi állapotát vizsgálja, elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy az általános elveket meg lehessen állapítani. A feladatok végrehajtásával foglalkozó veze­tők felelőssége olyan természe­tű, hogy idegfeszültséget idéz elő. Az effajta idegfeszültség a szóbanforgó emberek sajátossá­ga, egyfajta szakmai kockázat, amellyel minden vezető beosz­tású embernek számolnia kell. A túlfeszültség tünetei Amíg maga a túlfeszültség nem mérhető könnyen, a túlfe­szültség következményei bizo­nyos tünetekben felfedezhetők. E tünetek a következők lehet­nek: állandó presszióérzet, fej­fájás, indulatosság, fekélyek, szívzavarok. Érdekességként em­lítendő meg, hogy a vezetők csoportjának tanulmányozása egészen különböző adatokat eredményezett az idegesség ál­tal előidézett megbetegedések gyakorisága tekintetében. Egyes orvosi kutatások eléggé meg­bízhatók lehetnek ahhoz, hogy igazolják a következőket: A ve­zető beosztású emberek köré­ben sokkal gyakoribbak a feke- lyek, a szívmegbetegedések és a magas vérnyomás, mint má­soknál. Ezzel szemben olyan or­vosi kimutatások is vannak, amelyek szerint az effajta kü­lönbségek nem jelentősek. Azoknak az orvosoknak eqy ré­sze azonban, akik vezető beosz­tású személyeket gyógykezelnek, úgy látszik, nem is gyanaksza­nak arra. hogy pácienseik ideg- feszültségben szenvednek, illet­ve olyan betegségekben, ame­lyeket az idegfeszültség idéz elő. Szerintük a vezetők ilven megbetegedésének százalékos aránya nemigen haladja meg az átlagos arányt. A kondíció elhanyagolása Egy tanulmány adatokat szol­gáltat arról, hogy a középkorú emberek nem azért kapnak bi­zonyos krónikus betegségeket, mert helytelenül táplálkoznak, dohányoznak, nem tornáznak, hanem elsősorban a mindenna­pos idegesség és mérgeiődés miatt. Sok vezetőnél megfigyel­hető bizonyos ellenállás azzal szemben, hogy törődjék fizikai kondíciójával. Ehhez kapcsoló­dik a szokásos felfogás, hogy a magas poszton levő vezetőknek élvezniük kell a megpróbálta­tásokat és a nehézségeket, ugyanúgy, mint ahogy élvezték ezt az antik idők hadvezérei, amidőn megünnepelték egy-egy csata megpróbáltatásait. Nem sok kétség férhet ahhoz, hogy a vezetők napi munkájával járó idegesség kihat /viselkedésükre és eqészségi állapotukra is. A következő néhány módszer se- aítheti a munka közben fellépő idegfeszültség csökkentését. Az idegfeszültség csökkentése Sose reagáljon túlságosan a krízisekre. A vezetőknek meg kell kísérelniük, hogy munka közben csökkentsék emocionális reakciójukat. A düh, a pánik, az összeomlás nem méltó hozzájuk. Ez természetesen nem jeleiti, hogy a vezetőknek fásultaknak kell lenniük, hanem igyekezniük kell mérsékelt szinten tartani hangulatukat. Ne vegye a dol­gokat túlságosan magára. Ha valaki idiótának nevezi, gondol­jon arra, hogy ez az ügyre, illet­ve a helyzetre vonatkozik, s ne vegye személyes sértésnek. A modern vezetésben az a szgkás, hogy a viselkedést bírálják, nem pedig azt a személyt, aki a vi­selkedést tanúsítja. Ehhez ha senlóan mások támadásait ez a vezetők ön személye ellen a vezetés rossz technikájának tekintse csupán. Ne törődjék az ön ellenőrzé­sén kívülálló dolgokkal. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy javítson a kedvezőtlen helyzeten. De miután meggyő­ződött arról, hogy minden szük­ségeset megtett, és hogy az ügy nem öntől'függ többé, ne tö­rődjék többet vele. Vegye észre saját túlfeszítettségének jeleit. Amennyiben aggályok nélkül nem tud meglenni, legyen képes észrevenni túlfeszítettségénele jeleit. Az emberek a legkülön­bözőbb módon reagálnak a fe­szültségre. Vannak, akiknél ez vállnyílallásokat okoz, mások­nál szoruló érzést a mellkasban vagy a gyomorban, sőt, vannak olyanok is, akik ilyenkor szom­jasak és ezért o megszokottnál többet isznak, lilletve dohányoz­nak. Amikor felfedezi, hogy munka közben növekszik ideg- feszültsége, a következő lépé­sek egyikét alkalmazza: Munkahelyi lazítás Ha lehetséqes, igyekezzék tel­jesen megváltoztatni környező, tét: menjen el rövid pihenőre. Ha ez nem áll módjában, igye­kezzék munkahelyén lazítani. Ha úgy érzi, hogy rövid kikapcsoló­dásra van szüksége, keresse fel a vállalat könyvtárát, vegyen elő például egy verseskötetet. Ha ezt nem kívánja, könnyű tornát végezzen bent az irodában. Vannak, akik a kollégákkal való barátkozást használják fel rövid kikapcsolódásra. Ennek kétsze­res haszna is van. Túlfeszüftsé- qe enyhül, kollégáival pedig jó­baráti kapcsolatot teremt. A munkára vonatkozó beszélgetés is lazítólag hathat, de csak ak­kor, ha nem formális és nem ru­tinbeszélgetésről van szó. Szabad idejében pihenjen. Egyes vezetők ott hibáznak, hogy idegfeszültségüket csők. kenteni akarva, idejük minden percét beprogramozzák. Ezek az emberek a munkájuk feletti el-, lenőrzést a saját idegeik ellen­őrzésével keverik össze. A túlfe-, szítettség tulajdonképpen úgy oldható fel a legjobban, ha a munkaidő beosztása némileg kötetlen. A gépkocsi kerekét úgy szokás forgatni, hogy na csak az egyik része kopjon. Ugyanilyen módon kerülhető el idegeink túlságos koptatása az­által, hogy egy és ugyanazon pontra helyezzük a terhelési. Amennyiben részleges munka el­végzése köt bennünket az író­asztalhoz, • változtassuk meg munkaütemünket úgy, hogy fel- kelünk az asztal mellől és kol­légáinkkal vitassunk meg egy harmadik problémát. Ha vala­mely feladat minden időnket és energiánkat. igénybe veszi, rö­vid időre hagyjuk oboa és vé­gezzünk más munkát. Ha tehát először nagyobb probléma meg­oldásán dolgoztunk, rövid ideig könnyebb feladatok megoldásá­ra térjünk át és fordítva. Lénye­gében tehát tudatunk „kerekét” úgy forgassuk, hogy munkánk természete váltakozzék. Kikapcsolódás Foglalkozzunk mások problé­máival is. Ha ilyesmit teszünk, egészen bizonyosan arra a meg­állapításra jutunk, hogy saját problémáinkat sohasem cserél­nénk fel másokéval. Vannak ve­zetők, akik számára pihenést jelent, ha másoknak segítenek problémáik megoldásában. Ezt az elvet alkalmazhatja a veze­tő saját vállalatánál is, azáltal, hogy beosztottjainak segít mun- káiuk elvégzésében és problé­máik megoldásában. A sportolás, a kertészkedés, az apró javító munkák és kü­lönböző hobbik elvonhatják a vezetők figyelmét munkájuk problémáitól. A teniszezés össz­pontosítást követel a pályán és szükséges fizikai fáradságot okoz, ez pedig megkönnyíti az alvást. Eqyik vezető elmondotta, elmegy haza és kertjében kezd tevékenykedni. Állítása szerint, ez annyira felfrissíti, hogy a fű­nyírás befejezése után visszatér hivatalába, a korábban gyötrő problémát okozó kérdéseket egyszerűen megoldja, t l r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents