Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-27 / 165. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXX. évfolyam, 163. szám 1973. június 27., szerda Ara: 80 fillér Az IVSZIVTP Baranya megyei Bizottságának lapja A csúcstalálkozó után Pozitív, lényegretörő eszmecsere „Alti a politikában nem te­kint előre, elkerülhetetlenül o lemaradók közé kerül” — mon­dotta Brezsnyev abban a te­levíziós beszédben, amelyet az Egyesült Államok százmillió­nyi képernyőjén hallgattak Amerika polgárai. A Brezsnyev—Nixon csúcsta­lálkozó valóban jól > példázza azt, hogy a fejlődés jelenlegi korszakában új és élőretekintő formát kell kapniok a nemzet­közi kapcsolatoknak. Különös­képpen vonatkozik ez azokra az országokra — az Egyesült Álla­mokra és a Szovjetunióra — amelyek egymással gyökeresen ellentétes világnézetet és tár­sadalmi rendszert képviselnek, s omelyekre éppen gazdasági, katonai erejüknél fogva döntő felelősség hárul abban, hogy a társadalmi rendszerek versenye ne a hidegháború és az atoro- fényegetés, hanem a békés ri­valizálás körülmérjyei között folytatódjék. A találkozó számos eredménye között talán elsősorban azt kell kiemelni, hogy itt — egy Brezs­nyev szavaival élve — „visz- szafordíthatatlan folyamatról" vón szó. Ezt jelzi, hogy máris megállapodás született Nixon 1974-ben esedékes moszkvai látogatásáról, sőt célzás történt arra, hogy a rákövetkező évben Brezsnyev ismét az Egyesült Ál­lamokba látogat. Nem rövidlejáratú célok ál­tal vezérelt kampány, hanem egy olyan fordulat végrehajtása folyik, amelyet a világ gazda­sági, politikai, sőt katonai-stra­tégiai realitásai már régóta megérleltek. Ebbe a nagyszabású keretbe állítva kell szemlélni a csúcsta­lálkozó ama eredményeit, ame­lyek híre már az elmúlt napok­ban bejárta a világot. Minde­nekelőtt a nukleáris háború megelőzéséről kötött megálla- oodást, amely a találkozó leg­fontosabb okmánya. Ettől elvá­laszthatatlan az a dokumen­tum, amely meghatározza a stratégiai fegyverek további korlátozásáról folytatandó tár­gyalások alapelveit és ezzel lehetőséget nyújt az úgyneve­zett SALT-tárgyalások második szakaszának eredményes folyta­tásához. E két, az emberiség egészét érintő szerződés mellett egy sor megállapodás jött lét­re a kétoldalú együttműködés legkülönbözőbb területein. Mindkét tárgyaló fél követke­zetesen figyelembe vette, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak egyaránt vannak szövetségesei és szövetségesi kötelezettségei. Televíziós be­szédében Brezsnyev így fogal­mazott: „Teljes határozottság­gal ki kell jelentenem: tárgya­lásaink, szellemüket és az alá­írt egyezmények betűjét tekint­ve, egyaránt számolnak ezzel a körülménnyel". Ez a megfogal­mazás egyben arra is utal, hogy a világpolitikai fordulat folya­matos végrehajtása közben tel­jes mértékben figyelembe vet­ték a világpolitika kialakult realitásait. A fordulatot nem más országok „feje felett" és más országok „ellen" hajtják végre, hanem annak érdeké­ben, hogy fokozatosan új ala­pokra lehessen helyezni áltá­lában a nemzetközi kapcsola­tokat. Nem kétséges, hogy ez még igen hosszú és körültekintő munkát igényel, annyi azonban világos — s ez önmagában is szükségessé teszi a „történel­mi" szó leírását — hogy a má­sodik világháború óta most első ízben kezdenek kialakulni egy 'hosszútávú békés időszak szilárd keretei. A hangsúly természetesen a kezdeten van. Hiszen a problé­mák még rendkívüliek. A világ­politika jövője szempontjából talán az o leglényegesebb hogy Kína visszatérjen egy olypn reális politikai vonalve­zetéshez, amelyet be lehet il­leszteni a nemzetközi .kapcso­latok békés, a vitákat és konf­liktusokat tárgyalások útján megoldó gyakorlatába. A szov­jet—amerikai megállapodások, és a széles körű együttműködés távlatai megkönnyíthetik Peking számára a realitásokhoz való alkalmazkodást. Annál is in­kább, mert ezek a megállapo­dások egyben ama amerikai körök vereségét jelentik, ame­lyek néhány évvel ezelőtt az amerikai—kínai kapcsolatok szükségszerű és helyes norma­lizálásával kapcsolatban még a Szovjetunió valamiféle „világ­politikai elszigeteléséről” fan­táziáitok. Az Egyesült Államok hivatalos politikája mindeneset­re szélesebb látókörűnek, reá­lisabbnak bizonyult annál, sem­hogy ezen a járhatatlan úton próbáljon tovább haladni. Mindezekért a mostani szov­jet—amerikai csúcs igen je­lentős lépés afelé, hogy — mint azt Brezsnyev mondotta — „sok nemzet számára biztosít­suk a tartós békét". Gömöri Endre Megkezdődött Brezsnyev és Pompidou tárgyalása A szovjet és francia miniszterek külön tanácskoztak fii TARTALOMBÓL Régészeti kutatások Baranyában Baranyaiak a Vándor Sándor kórusfesztiválon Eltemették a Kossu'h-bányai tűz áldozatait Szegedi búzafalták bemutatója Lippón Hídépítés napok alatt Gyorslista a II. békekölcsön sorsolásáról Gierek a LEMP első titkára fogadta dr, Kreisky osztrák kancellárt Leonyod Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és kísérete - az Egyesült Államokból jövet - hétfőn, közép-európai idő sze­rint az éjszakai órákban meg­érkezett az Orly-i repülőtérre. A szovjet vendégeket a re­pülőtéren Pierre Messmer mi­niszterelnök és a francia kor­mány más vezetői fogadták. Brezsnyev és kísérete a re­pülőtérről a Párizstól 54 kilo­méterre fekvő Rambouillet kas­télyba hajtatott. Kedden délelőtt 10 óra 45 perckor kezdődtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Georges Pompidou francia köz­társasági elnöknek a tárgyola- soi a Párizs környékén lévő rombouillet-i kastélyban. A tervezettnél tovább, több mint három óra hosszat tartott Leonyid Brezsynyev és Pompi­dou elnök kedd délelőtti négy- szemközti tanácskozása. A szó­vivők által „pozitívnak és lé- nyegretörőnek" minősített esz­mecseréről közelebbi részlete­ket még nem közöltek. Michei Rougagnou, az Elysée-palota szóviviője rövid nyilatkozatában rámutatott, hogy Leonyid Brezs­nyev a megbeszélés során ki­emelte, hogy szovjet vélemény szerint Franciaország megha­tározó szerepet tölt be Nyu- gat-Európában. Jobert és Gromiko külügymi­niszterek külön folytattak ta­nácskozást és ezen szinte kizá­rólag az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel foglalkoztak. Mindkét részről megelégedéssel nyilatkoztak cuv ról, hogy az értekezlet előké­szítése során jó együttműködés alakult ki az európai országok, különösen a Szovjetunió és Franciaország között. Francia források szerint mindkét külügy­miniszter derűlátóan ítéli meg az értekezlet július 3-án kezdő­dő első szakaszának kilátásait. Mindketten egyetértettek ab­ban, hogy az értekezlet befe­jező szakaszát is Helsinkiben tartsák meg. Kedden reggel né­hány párizsi lap olyan feltevé­seket közölt, hogy esetleg Pá­rizs lesz a színhelye az értekez­let befejező szakaszának, és hogy az egy „kelet—nyugati csúcskonferencia” jellegét ölti majd. Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter kedden délelőtt Lecat gazdasági és pénzügyi államtitkárral tárgyalt a két or­szág közötti árucsereforgalom és gazdasági együttműködés kérdéseiről. (Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminszter, aki kedden a frank-övezet pénzügyminisztereinek értekez­letén elnökölt, szerdán délelőtt tárgyol majd a szovjet külke­reskedelmi miniszterrel.) A délelőtti eszmecsere befe­jeztével Pompidou elnök ebé det adott Leonyid Brezsnyev tiszteletére. Ezen francia rész­ről Messmer miniszterelnök, Jo­bert külügyminiszter, o kormány több más tagja, valamint az elnöki hivatal és a külügymi­nisztérium vezető tisztviselői vet­tek részt. Szovjet részről pedig Brezsnyeven kívül, Gromiko kül­ügyminiszter, Patolicsev külke­reskedelmi miniszter, Bugajev repülésügyi miniszter, Cservo- nyenko párizsi szovjet nagykö­vet és a Brezsnyev kíséretében Párizsba érkezett többi szovjet személyiség. Leonyid Brezsnyev az Egyesült Államokból tegnap az esti órákban hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett. Képürkön: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát a párizsi Orly-repülötéreR Pierre Messmer, francia kormányfő fogadja A világpolitikában új korszak kezdődik Pompidou és Brezsnyev pohárköszöntői Pompidou elnök a keddi ebéd során rövid pohárköszöntővel üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, kiemelve, hogy milyen rendkí­vül fontosnak tartja a Szovjet­unió és Franciaország közötti együttműködést. Ügy vélem — mondotta —, hogy ön épp olyan nagy fontosságot tulajdonít az országaink közötti együttműkö­désnek, mint mi. Azt hiszem, hogy helyes — most talán még inkább, mint máskor —, ha ez nyilvánvalóvá lesz és megerősí­tést nyer nem csupán az euró­pai, hanem az egész világköz­vélemény előtt. Pompidou ezután kijelentet­te, hogy a délelőtt folytatott eszmecsere teljes mértékben megfelelt várakozásának. „Is­mét megállapíthatjuk, hogy ta­lálkozóink gyümölcsözőek mind­két ország, egész Európa és az általános béke szempontjából" - hangsúlyozta. Az elnök orosz szavakkal zár­ta pohárköszöntőjét. „Za vase zdorovje”! (Egészségére!) mon­dotta, miközben koccintott Leo­nyid Brezsnyewel. Leonyid Brezsnyev válaszá­ban rámutatott, hogy a világ- politikában most új korszak kezdődik: a veszélyes feszültsé* gek és a hidegháború idősza­kát a béke és együttműködés korszaka váltja fel, amely eltá­volítja az emberiség feje fölül a nukleáris háború veszélyét. Az SZKP főtitkára o Wa­shingtonban aláirt megállapo­dások jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a Nixon el­nökkel folytatott eszmecsere konstruktív és hasznos volt, és hogy a mqst létrejött megálla­podások lehetővé teszik az elő­rehaladást a két ország közötti együttműködésnek, valamint az egész világ biztonságának és békéjének útján. Leonyid Brezsnyev külön is kiemelte a nukleáris háború ] megakadályozásáról kötött egyezmény jelentőségét és hangsúlyozta, hogy annak cel- i ja nem csupán a Szovjetunió j és az Egyesült Államok közötti r nukleáris háború megakadá- í lyozása, hanem az is, hogy más j országokat is kevésbé fenye- I gessen ilyen háború. így ez az egyezmény az összes népek létérdekeit szolgálja. Az SZKP főtitkára továbbiak­ban rámutatott a helsinki össz­európai értekezlet rendkívüli fontosságára. „Elsőrendűen fon­tos — mondotta —, hogy az ér­tekezlet részvevői kontinensünk jövőjére szögezzék tekintetüket és kijelöljék a békés együttmű­ködésben érdekelt államok kö­zötti kapcsolatok fejlesztésének útjait. Világviszonylatban is tör­ténelmi jelentőségű feladat ez. „Franciaország és a Szovjet­unió álláspontja közel áll egy­máshoz az összeurópai értekez­let kulcsproblémáiban és ez kedvező tényező — hangsúlyoz­ta Leonyid Brezsnyev, majd ki­jelentette: I „Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Franciaország hosszú időn át irányító szerepet játszhat a békés együttműkö­désnek a kontinensen való megszervezésében, figyelembe véve art a tényt is, hogy a Szovjetuniónak is, Franciaor­szágnak is megvannak saját szövetségesei és saját barátai." Az SZKP főtitkára azzal a megjegyzéssel zárta a pohár­köszöntőjét, hogy a délelőtti megbeszélés során ismét meg­állapíthatta: a francia és szov­jet nézetek nagyon közel állnak egymáshoz. A délutáni eszmecsere során a francia szóvivő szerint Brezs­nyev és Pompidou négy kér­déscsoportot tanulmányozott: 1. a dél-vietnami helyzet és le­hetséges következményei; 2. a Közel-Kelet; 3. a helsinki ér­tekezlet: 4. a haderőcsökken­tés kérdése. (Mint ismeretes, Franciaország nem vesz részt a bécsi haderőcsökkentési kon­zultációkon és azokkal szemben, mint legutóbb a francia kül­ügyminiszter a nemzetgyűlés­ben is hangsúlyozta, továbbra is elutasító álláspontra helyez­kedik.) A kedd délutáni megbeszé­lések után BreJsnyev munka­társaival együtt szűkkörű vacso­rán vett részt a párizsi szov­jet nagykövetségen. Pompidou elnök a megbe­szélés után nem tért vissza Párizsba, hanem az éjszakát a közelben lévő orvilliers-i vil­lájában tölti. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás- I tikai Bizottság időszerű nemzet­párt Központi Bizottságát jú- j közi és gazdaságpolitikai kér- nius 27-ére összehÍYták, A Polí- | désck megvitatását javasolja. 's X I i I

Next

/
Thumbnails
Contents