Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-26 / 164. szám

1973. június 26. DUNANTOll NAPIO Öt-hatszoros túl elentkezés a jogi karon Meileziiiliek a felvételi vizsgák Tegnap reggel fél 9-kor a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán több száz felvételiző lépett be a kijelölt előadótermekbe, hogy 9 órakor a hétpecsétes központi tételek felbontása után hozzákezdjen írásbeli felvételi dolgozatához. Ezzel Pécsett is megkezdődött és a napokban folytatódik az egyetemek és a főiskolák fel­vételi vizsgaidőszaka. Az ország mindhárom jogtu­dományi karán (Budapesten, Szegeden és Pécsett) egyazon időpontban, hétfőn reggel 9 órákor bontották fel a közpon­ti írásbeli tételeket. Előtte a felvételizők azonossági lapokat állítottak ki, ezt zárt borítékba helyezték, amely belekerült — a már kész dolgozatokkal együtt — egy számozott na­gyobb borítékba. Ebből is lát­ható, hogy az írásbeli felvéte­liztetést a legteljesebb „titkosí­tás” és titoktartás mellett bo­nyolították le. Érthetően, hiszen a pécsi jogi karon is többszö­rös a túljelentkezés: a nappali tagozaton 325-en, az esti és le­velező tagozaton 450-en tettek írásbeli felvételi vizsgát. A fel­vételi keretszám a két tagoza­ton 70—70. Holnap, június 27-én két újabb pécsi felsőoktatási intéz­ményben kezdődnek meg a fel­vételik. A Tanárképző Főisko­lán három napon át, június 27- én, 28-án és 29-én bonyolítják le az írásbeliket. A szóbeli fel­vételi vizsgákat itt július 1—8. között tartják meg. A Tanár­képző Főiskolán 1250 felvételi­Kossuth-bányai jelentés: Minden erőt a tűz teljes elfojtására összpontosítanak Ma temetik a tragédia három felszínre hozott áldozatát - Egy Kossuth-bányai brigád ideiglenesen Zobákon dolgozik Folyik az írásbeli felvételi vizsga a Jogtudományi Egyetemen. A hét végén is teljes erővel folyt a komlói Kossuth-bányán a tűz elleni küzdelem. A men­tőcsapatok hősies erőfeszítése­ket tettek mélyben rekedt tár­saik felkutatására, illetve fel­színre hozása érdekében, ezek az erőfeszítések azonban csak részleges eredményt hoztak. A menték és védelem irá­nyítói rendkívüli döntésre kény­szerültek, melyről hétfőn dél­után 15 órakor a következő nyilatkozatot adták a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Dunántúli Napló munka­társai számára: ző lép a vizsgabizottságok elé. A felvételi keretszám itt 378; vannak bizonyos szakok, ame­lyeken tíz-tikenkétszeres a túl­jelentkezés, A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán ugyancsak holnap, jú­nius 27-én kezdődik az írásbe­li felvételi vizsga. Itt 400 első­éves számára van hely, a túl­jelentkezés mintegy kétszeres. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen június 27-én tartják meg az írásbeli felvételiket, a szóbelik, csakúgy, mint a Mű­szaki Főiskolán, július 2—7. kö­zött zajlanak le. 170 az általá­nos, 18 a fogorvosi felvételi ke­retszám, a felvételi vizsgákra összesen 643-an jelentkeztek. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem kihelyezett pécsi tagozatán június 28-án tartják meg a felvételi vizs­gát. Kisvárosok és az ifjúság Dunántúli kisvárosok V. találkozója Esztergomban (Tudósítónk telexjelentése.) Hétfőn délelőtt az MTESZ esztergomi székhazában három­napos eseménysorozat kezdő­dött: húsz kisváros részvételé­vel idén itt rendezik meg a du­nántúli kisvárosok V. találko­zóját. Baranya megyéből há­rom város párt-, tanácsi és KISZ-vezetői utaztak el a fenn­állásának 1000 éves évforduló­ját ünneplő Duna menti város­ba: Mohács, Komló és Sziget­vár. A kisvárosok rangos találko­zóján Komárom megye számos vezetőjén kívül megjelent és előadást tartott Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Az elmúlt években az idegen- forgalom, a városfejlesztés és a szabad idő kulturált eltöltése szerepelt a megvitatandó kér­dések között. Az idei találkozó a kisvárosok és az ifjúság té­makör köré csoportosul. Felmerült olyan igény is — többek között Komló is kérte —, hogy tanulmányozhassák Esz­tergom tanácsi munkájának egyes részletterületeit is. A kisvárosok életében szá­mos közös vonás található. Jó­részt közös az a történelmi múlt, amely során hazánk év­századaiban szerepet játszot­tak. Az ipartelepítések során a kisvárosok megszűntek „alvó városok” lenni, egyre nagyobb gazdasági súlyuk is _van. Az if­júság problémakörének napi­rendre tűzését az is indokolta, hogy a kisvárosok jórésze diák­város is. Hétfőn délelőtt az első elő­adást Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkára tartot­ta „Az ifjúság és a társada­lom” címmel. Az ifjúsági szö­vetség titkára elsősorban a hazafiasságról szólt, Nádor György, őz Országos ifjúság po­litikai és Oktatási Tanács tit­kára az „Ifjúság munkakörül­ményei” címmel szólt a talál­kozó résztvevőihez. Hétfőn délután a kisvárosok vezetői meglátogatták az Esz­tergomi Marógépgyárat, ahol a gyakorlatban győződhettek meg arról, hogy az üzem' mit tett a fiatal munkások körül­ményeinek megjavítása érdeké­ben. Kedden több közművelődési témával foglalkoznak, előadás hangzik él az ifjúság művelő­désének motívumairól, a köz- művelődés és a közoktatás köl­csönhatásáról. Szó esik még az ifjúsági törvény és a városfej­lesztés konzekvenciáiról is. A háromnapos program sora a millenniumát ünneplő Eszter­gom vendégei megtekinthetik a város nevezetességeit. Bete­kinthetnek a művelődési köz­pont munkájába. Tapasztalat- cserére is sor kerül a kisváro­sok párt- és KISZ-vezetői kö­zött. Cs. Nagy Lajos Könyvről — könyvért Tíz perc „hangos" irodalom — Pécsről Hajszálpontosan két óra. Le­fut a bevezető muzsika, a technikus beint, és Antal Imre már mondja is: „szeretettel üd­vözlöm önöket kedves hallgató­tóink, a pécsi Magyar írók Könyvesboltjából, ahonnan most a könyvről—könyvért irodalmi vetélkedőt sugározzuk ...” A műsor fiatal méq — lénye­gében a nagysikerű „Ki nyer ma?’’ vetélkedő irodalmi válto­zata, Tíz perc műveltségcsiszoló játék a könyvekről, írókról, iro­dalomról, A jó válaszok jutalma stílszerűen és „címszerűen": Könyvutalvány. Antal Imre cseveg, elárulja ország-világnak, hogy Pécsett a Megyei Tanács épületén fel tüntetett „római betűs” évszám egy kicsit zavaros, utána „e' kapja" eqy percre Leszkó Mai gitot a Magyar írók Könyves boltjának vezetőjét és megtu dakolja, vajon mitől is a Ma gyár írók Könyvesboltja a Kos suth utcai.,, Á boltvezető éppen ott tart, hogy az elsőkönyves írók ... — és Antal Imre már oda is for­dul a mellette várakozó Pál Ritához: ........ milyen szeren­c sénk van, éppen az üzletben találkoAink Pál Ritával, az első­könyves fiatal pécsi íróval .. . ” És Pál Rita vall mindkét hiva­tásáról: írásról és tanításról... Színes, érdekes ez a tíz perc, belefér méq az első kérdést il­lusztráló versrészlet is, amelyet Galambos György színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja ad elő, A vers a „Kézfogások” és az ifjú vetélkedőnek igazán nem nehéz „kitalálni”, hogy Illyés Gyula írta, A további vers- és próza részlettel fűszerezett kér­dések is „illyési műveltséget” kí­vánnak, — végül méq választ­hat is a kedves versenyző: vagy azt árulja el. hogy mikor, vagy azt, hogy hol született az író... Az utóbbi látszik könnyebbnek, meg is mondja az elsőéves or­vosegyetemista fiú. A fiatal műsor elsősorban a fiatalokat vonzotta, és úgy lát­szik eléggé ismeretlen még, mert a közönséq szépen elfért a Kossuth Lajos utcai könyves­bolt köztudottan nem éppen lo- vardányi üzlethelyiségében. Többségüket az irodalomszere­tet hozta ide, — néhányukat Antal Imre személye. Vélemény mindkettőről, A műso-: „tartal­mas, változatos, csak még nem olyan magas igényű mint a Ki nyer ma?” Antal Imre: „a tévében magasabbnak látszott". A műsor hétfőn délután, pon­tosan tíz percnyi időtartamra „lejött” a hegyről. Ezen a na­pon ugyanis a misinai TV presz- szóból, — és méq néhány al­kalmi „kihelyezett” stúdióból sugározták a Petőfi rádió köz­kedvelt „Kettőtől—hatig” adá­sát. Sok muzsikát, érdekes ripor­tot hallottunk tegnap délután a tv-toronyból, ha a tornyot olykor nem is láttuk az ítéletidő miatt. Az élet kapujában A Pécsi Művészeti Szakközép­iskolában ebben a tanévben 47 tanuló fejezte be tanulmányait, s tett érettségi vizsgát, A IV. „A” zenei osztályban húszán adtak számot tudásukról a vizs­gabizottság előtt, a IV. „B” iparművészeti osztályban pedig 27-en. A „B” osztályban hárman je­lesen feleltek meg: Árvái Már­ta, Tasi Ilona, Vajdai Teréz. Mindkét osztályban összesen 14-en négyes eredményt értek el, közepest pedig 24-en. A Pé­csi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 13-an szeretnék ta­nulmányaikat folytatni, a Pécsi Tanárképző Főiskolára 12-en je­lentkeztek, öten a Képzőmű­vészeti Főiskolán kívánnak to­vább tanulni. Autós ügyességi verseny, idegenforgalmi tájékozódási verseny, KRESZ-vetélkedő, mű szaki vetélkedő - egy kicsi eb bői is, egy kicsi abból is. Az országban elsőként Pécsett ke rül sor a „Biztonságos közle kedésért ’73” közlekedési vetél kedore, amely e négy verseny formát tartalmazza. A szeptem bér 1-2-án lebonyolítandó ve télkedő rendezői - a Volán 12 sz. Vállalat Balesetelhárítási Tanácsa és a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közieke désrendészeti osztálya - ebben az érdekesnek, s nem utolsó sorban tanulságosnak ígérkező vetélkedőben nem a sportjelle get hangsúlyozzák ki. Az elsőd leges cél a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele, a ve zetői elméleti és gyakorlati tu dás elmélyítése, valamint Pécs műemlékeinek megismertetése, Ennek érdekében állították ősz sz« a feladatokat: az ellenőrző Az országban elsőként Titkos útvonalon Városismerettel, ügyességi versennyel kombinált közlekedési vetélkedő Pécsett állomások egy-egy híres mű­emléknél lesznek, az állomáso­kon KRESZ- és műszaki ismere­tekből is „vizsgázni" kell, s a verseny folyamán szigorúan el­lenőrzik a közlekedési szabá­lyok megtartását. A verseny útvonala titkos. Minden résztvevő az ellenőrző állomásokon kapja majd meg a következő feladatot. Nem lesz sétaautózás - hisz időre kell teljesíteni a távot és a fel­adatokat -, de nem is nyak­törő mutatványok bemutatása, hanem vezetési rutin és elmé­leti felkészültség megszerzése a cél. A vetélkedőn részt ve­engedéllyel rendelkezik, s aki­nek nevezését a verseny rende­zősége elfogadja. A verseny­ben a helyezést a felhasznált idő, óz ügyességi pályán elért idő és ponteredmény, valamint az elméleti felkészültség össz- eredménye adja. A versenyt négy kategóriában - motorke­rékpár, személygépkocsi, teher­autó és autóbusz — írják ki, az értékelésre is kategóriánként kerül sor. Nevezési lapot és versenyki­írást a Széchenyi téri Volán­irodában és az Autóklub Cit­rom utcai irodájában lehet hét minden gépjárművezető, | kapni július 5-től. Nevezni au- akí érvényes gépjárművezetői , gusztus 20-ig lehet „Amint korábbi jelentéseinkben arról beszámoltunk, 1973. já* nius hó 20-án a kora hajnali órákban Kossuth-bánya Vili—X. szintjeit összekötő behúzó guritóban tűz keletkezett. A bányatér­ségbe telepített bányászok mentése és a tűz lokalizálása azonnal megkezdődött. A bányászok magas fokú fegyelme és hősies erőfeszítése tet­te lehetővé, hogy az itt dolgozó 130 főből 126 fő kimentése lehet­ségessé vált. Közülük nyolc fő néhány napos kórházi ápolásra szo­rult, a mai napig azonban valamennyien gyógyultan távoztak. Az éjszakás műszak-harmadba telepített létszámból négy dol­gozó eltűnt. Az eltűnt dolgozók felkutatása a mentésben résztve­vő bányamentőktől a tűz gyors terjedése miatt óriási erőfeszítése­ket követelt. Nagy Lajos és Gábor József vájár holttestét június 24-én, Eperjesi József holttestét pedig június 25-én szátlitották a felszín­re. A három hősi halált halt bányász temetése június 26-án lesz. Komlón. A jelenlegi körülmények között — a pusztító tűz miatt — a bányamentők életének veszélyeztetése nélkül Agócs János csillés felkutatása lehetetlen. Ezért az illetékes országos főhatóságok képviselőiből alakult bizottság a mentési munkákat értékelve arra az elhatározásra jutott: elsősorban a bányatüz teljes elfojtására kell összpontosítani az erőket, hogy baleset veszélye nélkül foly­tathassák Agócs János felkutatását." KREFFLY GABOR, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség elnökhelyettese a nyilatko­zat átadásával egyidőben ar­ról tájékoztatta a jelenlevő új­ságírókat, hogy a tűzzáró gá­tak teljes lezárása szinte a nyi­latkozat kiadásával egyidő­ben eredményesen befejező­dött. A gátak közé zárt tűz — oxigén hiányában —, remélhe­tőleg viszonylag rövid idő alatt — elemészti önmagát, s ez mó­dot ad majd a kutatás újra­kezdésére. GARAMVOLGYI JANOS, a Mecseki Szénbányák igazgató­ja kérdéseinkre válaszolva el­mondotta, hogy az üzem ter­melésének újjászervezése meg­kezdődött. A bánya ,,B” meze­jében a mai napon hozzálát­nak egy 10-es telepi fejtés ki­alakításához, mely előrelátha­tóan 8—10 napon belül már szenet is ad. A termelő mun­kahely nélkül maradt bányá­szok egy 108 fős csoportját — ideiglenes jelleggel — a szom­szédos Zobák-bányára helyez­ték át. Ez a csapat továbbra i* Kossuth-bányán száll le, illetve ki, s megszokott — tehát Kos­suth-bányai —, műszaki veze­tői irányítása és felügyelete mellett termel, egy — szinte a bónyahatáron levő —, zobáki fejtésben. A vállalat vezetése egyébként üzemvezetői értekez­leten elemezte a termelési hely. qr zetet. Az üzemek többsége ké­pes arra. Hogy eredeti tervei túlteljesítésével hozzájáruljon a kór nagyságának mérséklésé­hez. A Mecseki Szénbányák igazgatósága úgy látja, hogy június hónapot, mindent figye­lembe véve, mintegy 10 ezer tonnás lemaradássql zárják. A Kossuth-bányai helyzet azon­ban a gátak újranyitósa után ugrásszerűen javulhat, a négy tűz-sújtotta fejtésből kettő , ugyanis viszonylag rövid idő alatt újra szenet adhat, Még lobognak a fekete zászlók, még nincsenek a földben a koporsók, s lám már ismét tervezünk, s dolgo­zunk ... Az első pillanatban talán megütközést kelt ben­nünk a tény, de aztán úrrá lesz rajtunk egy másfajta, ha­talmasabb érzés, s ez az em­ber csodálatos erejének, le­győzhetetlen voltának átérzé- séből fakad. Még előttünk van a temetés megdöbbentő órája, még végig kell néz­nünk, hogy nyeli el a föld há­rom társunkat, még be kell vallanunk néhányszor, hogy vesztettünk megint - de aztán a tetteknek kell következniük, mert az ember veszítsen bár akárhányszor is, legyőzött nem lehet soha. Az élet értelme a munka, s a munka egyben az élet alap­ja is. A búcsúztatóban mon­dunk majd szép szavakat, de nem a szavak fontosak. Az lesz majd a bizonyítás, az lesz majd a „bosszú" egyetlen em­berhez méltó módja, ha he­tek, vagy hónapok múlva is­mét megnyílnak a gátak, s ahol ma a tűz járja győzelmi táncát, ismét gépek csattog­nak, s emberek jónak. Egy szörnyülködő hölgy azt kérdezi tőlem: „S lesz ember, aki visszamegy oda?" - Vá­lasz csak egy lehet: igen, lesz­nek, nagyon sokan. Mint, ahogy amikor olvadt a vas. s Izzattak a kövek, akkor is volt ember, aki nekivágott a tán­gáló mélynek. Négy ember élete volt kérdéses, s százak tettek kockára az életüket. Vereséget szenvedtünk, fáj­dalmas sebeket kaptunk, de tulajdonképpen azt is mond­hatnánk: győztünk. Mert min­den lépés, minden leszállás, minden tett győzelem volt o közöny, az önzés, az „én élek, jól vagyok, más pedig nem fontos" életszemlélet felett. Bányamentők, mérnökök, tech­nikusok sokaságának kellene ide irni a nevét, vagy nem is az övékét, hanem a feleségei­két, édesanyjukét, akik tud­ták, hová indulnak szeretteik - s nem álltak elébük, nem mondták, hogy ne menj.,. Temetünk, s a holnapra gon­dolunk. Lesz mit tenni. Ami történt, tanulság, figyelmezte­tés. Elemezni kell minden moz­zanatot, minden lépést, mó­dén eseményt, tehát sokat kel! a elkövetkezendő hetekben, hónapokban halottainkról be­szélnünk — s éppen az élet vé­delmében. Mint ahogy erre a drámai döntésre is ezért volt szükség. Egy halott a föd alatt maradt - mert újabb életeket kellett megvédenünk. A koc­kázat és ádozatvállalás alap­vető emberi norma, de ennek is vannak határai. Bányászok és nem-bányá­szok tiz- és százezrei izgul­ták végig ezeket a szörnyű na­pokat, s bányászok nem-bá­nyászok tiz- és százezrei bú­csúztatják el gondolatban kö­zös halottainkat. Egyszerű em­berek voltak. Közkatonák. A mi embereink. Békés Sándor i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents