Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-01 / 139. szám

1973. június 1. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Nemzetközi géprandevú U| hibridüzem Új gyártmányok a Bőrgyárban! Ötvenhatmilliós rekonstrukció Kétezer vagonos kapacitás Boly vetőmag nagyhatalom lett. Nemcsak az ország, de Európa egyik legjelentősebb ve­tőmagelőállító üzeme, ahol évente 7 ezer hektáron termel­nek nemesített vetőmagokat. Mindenekelőtt hibridkukoricát és búzát, valamint fajtaborsót 800 hektáron, ezen kívül kisebb mennyiségben repcét és lucer­nát. A bólyi vetőmag legna­gyobb felvevő piaca természete­sen Baranya megye és az or­szág. A szocialista országok kö­zül legnagyobb vevőik a Szov­jetunió, Csehszlovákia, Lengyel- ország és az NDK, de szállíta­nak vetőmagot Jugoszláviába, Hollandiába, az NSZK-ba, Olaszországba, Angliába, sőt, az Egyesült Államokba is. Cél­termelést végeznek Angliának, az NSZK-nak és Franciaország­nak. A nagy kereslet kielégíté­sét a hetvenes évek elején már a szűk feldolgozó kapacitás kezdte gátolni. Boly kinőtte régi hibrid üzemét és 1971 decembe­rében 56 millió forintos beruhá­zással az országban elsőként megkezdte a rekonstrukciót. Kilenc szint A régi hibridgyár mellett áll már az áj feldolgozó, mely ki­lenc szintjével. 35 méteres ma­gasságával mint egy felhőkar­coló tör az ég felé. Alatta mé­lyen, mint egy szerény kis felvo­nulási épület húzódik meg a régi kétemeletes üzem. Az épí­tők az utolsó simításokat végzik. A gazdaság saját építőbrigádjo 17 hónapos, tehát igen gyors átfutássol az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb vetőmagfeldolgozó üzemét hoz­ta létre, egyedülállóan különle­ges építészeti megoldásoknak is sikerrel eleget téve. Befejeződött a gépek szere­lése is. Mintha a világ leghíre­sebb gépgyártó cégei versenyez­tek volna Bolyért, olyan pará­dés nemzetközi géprandevú szín­helye az új hibridgyár és a hoz­zá épült szárítóüzem. A gazda­ság abból az igényből indult ki, omikor 215 ezer dolláros áron megvásárolta Európa és az Egyesült Államok legjobb gé­peit, hogy a vetőmag kényes árucikk. Megfelelő vetőmagot csak úgy lehet előállítani, ha feldolgozás közben ép marad a csíra, ha nem perzselődik meg a szárítóban, ha nem sérül meg a kilenc emeleten elhelyezett több tucat gépen áthaladva, miközben fajta, alak, méret, súly és szín szerint osztályozzák. A hibridkukorica vetőmag két­szer járja meg az utat a kilen­cedik szintre és vissza. Az angol CAMPBELL szárító — napi teljesítménye 10 vagon —, kamráiban 70—80 órát „tölt el” a csöves kukorica, mivel a csíra hőérzékenységére való te­kintettel itt a levegő hőmérsék­lete nem haladja meg a plusz 43 Celsius fokot. A három eme­letnyi magas kamrákat összekö­tő légfolyosókra, mivel túlnyo- másúak, csak nyomáskiegyenlitő zsilipkamrán juthatnak át a dol­gozók. Teljesen automatizált A szárítóból gumiszalagok a morzsolóba viszik a csöveket. A francia gyártmányú morzsoló napi teljesítménye 10—14 va­gon. — A hibrid vetőmagot a szemtörése, a csira megsérülé­sének veszélye miatt nem szabad kombájnnal betakarítani. — A szárítót és feldolgozót összekö­tő földalatti alagút közepén levő fogadógaratból a kilencedik Harkányi autójavító szervizben műszaki vizsgára való felkészítés FUTÓJAVÍTÁS, szerviz BUSZMEGÁLLÓNÁL. szintre jut fel a mag, majd az előfeldolgozott anyag innen az épületen kívül felállított hat emeletnyi magas fémtoronysi- lókba kerül. A tizenkét speciális, egyenként 35 vagon befogadó- képességű toronysilónak az a rendeltetése, hogy a feldolgo­zás elhúzódása ne gátolja a ku­korica gyors betakarítását. A több, mint 3 ezer hektár kuko­rica termését Bolyban már két hét alatt be tudják takarítani, a vetőmag feldolgozása azon­ban másfél vagy két hónapig is eltart. Minden silóban elektromos hőmérő méri egyidejűleg hat helyen a betárolt termény hőfo­kát. Az értéket naponta kétszer- háromszor az első emeleti vezér­lőteremben olvassák le. Ha egy silóban túlmelegedés van, egy gombnyomással kiürítik, a tar­talmát áttöltik egy üres silóba, eközben a mag átszellőzik és le­hűl. Ebben az üzemben, ahol évente kétezer vagon vetőmagot manipulálnak, emberi kéz egyet­lenegy munkahelyen érinti a ku­koricát, azon a szalagon, melyen beérkezik a szárítóba és az asz­könnyebbek legurulnok a lejtőn, míg a nehezebbek hegymászó munkát végezve, felül és oldalt távoznak el. A súlyszeparátor­nak köszönhetik, hogy ebben a kritikus évben 5—8 százalékkal tudták javítani a kukorica vető­mag csírózóképességét. Erről a szintről nyílik a csávózóterem, ahol két amerikai csávázógép dolgozik. tana Átadás előtt A vetőmag útja bonyolult, ámbár az elsőemeleti vezérlőte­rem falán — mely SIEMENS- rendszerű s értéke meghaladja az egymillió forintot — a folya­mat könnyen áttekinthető és gombnyomással irányítható. Ha a központ, az elektronikus agy új programot kap, azt itt egész egyszerűen a falból kiemelhető mozaiklapok átrendezésével le­het megváltoztatni. Az üzem műszaki átadása a napokban történik. A régi hib­ridüzem kapacitása évi ezer va­gon feldolgozás volt, az új en­nek dupláia. Boly évente 110— 120 millió forint értékű vetőma­got hoz forgalomba. S ez a nagy volumen meg is határozza a gazdaság profilját. Rónaszéki Ferenc né Közel hat éve dogozik a Pé­csi Bőrgyár rostműbőr üze­me. Az átadást követő évek­ben senki sem gondolta, hogy egyszercsak elfogy a fa­ragásból eredő és a cipőgyá­rakból szállított talpbőr-hulla- dék. Sokszor négyszáz tonná­nyi anyag várt feldolgozásra. Ma jó, ha két napi készlet áll a depókban. A bőrgyárakban egyre in­kább törekednek a technoló­giai veszteségek kiküszöbölé­sére. A modern gépek beállí­tásával párhuzamosan keve­sebb a hulladék. A cipőgyá­rak termelésében is néhány éve még előkelő helyet fog­lalt el a bőrtalpú cipő, ma mind kevesebbet gyártanak, így aztán a talphulladék is elhanyagolhatóan csekély A Pécsi Bőrgyár rostműbőr üzeme Simontornyáról, Buda­pestről, Debrecenből és ter­mészetesen a pécsi gyárból kapja a bőrök faragásaiból származó hulladékot. Az üzem igénye havonta kétszázötven tonna, de ennek csak kis ré­sze kerül Pécsre. Facellu'oz alapanyagú bélés váltja fel a rostműbőrt A második félévben a cipő­gyárak több mint 1200 tonna talpbélést várnak, s már biz­tos, hogy a pécsi rostműbőr üzem kilencszáz tonnánál töb­bet képtelen lesz szállítani. Ez azt jelenti, hogy az idén ösz- szesen csak 1800 tonna hulla­dékot dolgoznak fel talpbé­léssé. A nyugati cipőgyárak már évek óta az amerikai licenc alapján gyártott Texon-bélést használják fel a cipőgyártás­nál. Ez a bélésanyag teljes mértékben facellulóz alap­anyagú. Magas a szakító szi­lárdsága, varrható és jól tart­ja formáját. Nos, a Texon bélésanyag mintájára kezdett hozzá a Bőripari Kutató Intézet és a Pécsi Bőrgyár egy hasonló paraméterekkel rendelkező bélésanyag kikísérletezéséhez. A fél évig tartó kísérleti gyár­tás biztató eredményeként az év elején elkezdték a magyar rosthulladék és alfa cellulóz alapanyagú új bélés előállítá­sát. Az új Extra bélést a szom­bathelyi és a Minőségi Ci­pőgyárnak szállítja a bőrgyár rostüzeme. A cellulózt a Szov­jetunióból importálják. Ebből a termékből az idén 140 ton­nát készítenek. Ez a mennyi­ség alig tíz százaléka az üzem teljes termelésének, de várha­tóan jövőre és az azt követő években erőteljesen előretör. A kísérletek sorón egy má­sik összetételű bélés anyagot is kidolgoztak. Ez a Sopiana bélés, mely harminc százalék alfa cellulóz tartalmú. Gyár­tása márciusban kezdődött. A második félévben közel 200 tonnát készítenek az új ter­mékből. S. Gy. Lehet lódítani? szonyok 'kézzel válogatják k! a beteg csöveket. Pormentes A legfelső szintre nyolc egy­mástól teljesen függetlenül mű­ködő felvonó szállítja fel az anyagot. Itt, fenn 22 felé lehet a magot elosztani és a gépek­re továbbítani. Ez lehetővé te­szi, hogy egyidejűleg több faj­tát dolgozzanak fel 2—3 féle vagy ennél több szortimentben anélkül, hogy a fajták kevered­nének. Itt, fenn végződnek az amerikai gyártmányú porciklo­nok. Az üzem teljesen pormen­tes. A porelszívás zárt rendszer­ben közvetlenül a gépekről tör­ténik, a levegő a tetőn át távo­zik, a tartályokban összegyűj­tött port teherautókkal a mező­re szállítják. A nyolcadik szin­ten kanadai hosszúság szerint osztályozó gépeket látni, az alatta levő szinten amerikai CLIPPER előtisztítok sorakoznak. Egy szinttel lejjebb egy géprit­kaság látható, amely Magyaror­szágon egyedül Bolyban van, a speciális búzatriőr, — a törött szemeket választja ki a búzá­ból. Az ötödik szintnek is meg­van a maga slágere amellett, hogy itt működnek a különféle — kukorica, búza, borsó stb. végtisztító gépek. Itt látható az üzem talán legszellemesebb gépe, az amerikai súlyszepará­tor — egy ferde és rezgő moz­gást végző asztal —, amely alá levegőt fúvatnak. A magvak szinte a levegőben lebegnek, a Vasárnap: építők nopia Húszezer építő ünnepe A PÉCSVARADI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS megvételre felajánlja a tulajdonát képező DÍSZES kivitelű halottszállító LOFOGATU KOCSIT. Ar megegyezés szerint. Megtekinthető a Helyszínen. Huszonharmadszor ünne­peljük idén az építők nap­ját. Az Építő- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezete állásfoglalása szerint ebben az esztendő­ben a vidéki városokban június 2-án és 3-án, a fő­városban pedig június 9-én és 10-én tartják az ünnep­ségeket. A hagyományokhoz híven szombaton és vasárnap va­lamennyi érintett vállalatnál rövid megemlékezéseket tar­tanak, majd színes kulturális és sportműsorra kerül sor. A Mohácsi Farostlemezgyár június 1-én tartja ünnepsé­gét, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek pécsi gyáregy­sége, a Közúti Igazgatóság, a Téglaipari Vállalat, az ÉPFU, a Dél-dunántúli Kő­bánya Vállalat és a Közúti Építő Vállalat június 2-ón. Vasárnap ünnepelnek a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Pécsi Por­celángyár, a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat mohácsi gyára, vala­mint a Beremendi Cement- és Mészmű dolgozói. Az ünnepségsorozat egyébként már tegnap meg­kezdődött, az építőipari szakszervezet megyebizoltsá- go ugyanis tegnap délelőtt fogadta az iparág baranyai vállalatainak legeredménye­sebben dolgozó szakszerve­zeti aktivistáit. Az ünnepei­teket Felvégi Ferenc, az Épí­tő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke köszöntötte, majd Kiss József megyei tit­kár kitüntetéseket adott át. Bajorics István, o Közúti Épí­tő Vállalat SZB-titkára a Közlekedés kiváló dolgozója, Kálmán István, a Közúti Igazgatóság SZB-titkára pe­dig a Szakszervezeti mun­káért kitüntető jelvény ezüst fokozotát kapta. A SZOT Elnöksége öt szakszervezeti tisztségviselőt elismerő okle­véllel jutalmazott, további 26 aktivista pedig a megyebi­zottság által részesült juta­lomban. A kitüntetetteknek és megjutalmazottaknak a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa nevében Szili József titkár gratulált. A hagyományokhoz híven idén is a BÉV és a Porcelán- gyár ünnepsége lesz a leg­népesebb és talán a legszí­nesebb is. A BÉV vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az újmecsekaljai ÉM-szálló tár­salgójában tartja ünnepi megemlékezését, melyet 11 órától sportrendezvények egész sora követ. Délután 4 órakor kultúrműsor kezdődik, majd este éjfélig tartó tánc- mulatság. A Porcelángyár dolgozói c Zsolnay Művelődési Házban ünnepelnek. Az ünnepségre közel 300 nyugdíjast is meghívtak. Idén második al­kalommal osztják ki a törzs- górda-jutalmakat: az arany- j qyűrűket, illetve arany nyak­láncokat. A kulturális műsor egyébként már június 1-én megkezdődik, ekkor nyílik ugyanis a képzőművészeti szakkör tagjainak kiállítása. Vasárnap délután 3-tól 5-ia a gyermekeké lesz a po­rond: gyermekszépségver­senyt, gyermekrajzversenyt és különböző ügyességi ver­senyeket tartanak. A szerződéskötés záró jelene- I tébe csöppentünk. Az üzleti partnerek aláírják nevüket az okmányon, majd barátságosan kezet ráznak. Jóllehet mindket­ten tisztában vannak vele, hogy eleve nem úgy lesz, aho­gyan megállapodtak. A szállító nem március harmincadikára teljesíti kötelezettségét, hanem május „negyvenre”, de leg­alábbis május harmincadikó­nál nem előbb. Mégis, mind­ketten elégedettek. Ha szo­kás volna közös közleményt is kiadni ilyenkor, akkor annak hangulatfestő elemei az „őszin­te légkör”, a „kölcsönös biza­lom”, a „teljes nézetazonos­ság", a „gyümölcsöző együtt­működés" és más efélék len­nének. Mielőtt leültek volna a tár­gyalóasztal mellé, már tudták: kártyapartit játszanak majd, ahol azonban senki sem kiált fel, hogy svindli. Nem, a vilá­gért sem ültették fel egymást! Mosolyuk elégedettséget sugá­roz. A megrendelő előre tudta, hogy a szállító úgysem fog szállítani arra a határidőre, amit a szerződésben kikötöttek. Viszont a szállító is tisztában volt partnere meggondolásai­val, hogy a megrendelő már eleve korábbi határidőt kér majd, mint amire ténylegesen szüksége van, hiszen ő is tudja, hogy a szállító nem arra a ha­táridőre szállít, amit a szerző­désben kikötnek. Másrészt, fűzi tovább gondolatait a szállító, ha teljesítem is a szerződést, a megrendelő úgysem fizet arra a határidőre, amiben megálla­podtunk. így aztán kvittek va­gyunk. És aláírásukkal szentesí­tik — a szerződésszegést. A mennyezet nem szakadt le ... Vannak kegyes és megbo­csátható hazugságok, amelyek­ből, ha hazugságok is, senki­nek nem származik kára. — Ez a magánélet. Mindjárt más a helyzet, ha papírt veszünk elő, hogy — ismerve magunkat — ki- rekesszük bocsánatosnak mon­dott kis hazugságainkat, és szerződésben rögzítsük kötele­zettségeinket. És mégis, hány es hány üzleti tárgyalás van, amikor a megrendelők és a szállítók, a megbízók és a kivi­telezők bujócskát játszanak. Amikor úgy kezdődik a szerző­déskötés, hogy a partner belép partnerének az irodájába, kö­szön, hogy jó reggelt, mire a házigazda kinéz az ablakon, hogy nem este van-e. Minden­ki be akarja biztosítani magát. Ezért belemegy a játékbe, igyekszik kitapintani a partner hazugságait, amelyre aztán ha­zugsággal válaszol, hogy elérje ezt, amit tulajdonképpen okar. A végén úgyis összetalálkoznak, függetlenül attól, hogy mit rög­zítettek o papíron. íme, így sze­lídül bocsánatos bűnné a szer­ződésszegés. És mindez be is épül világunkba. Természetesen előfordul, el­vállalunk valamit, igyekszünk, i mégsem sikerül teljesíteni ha­táridőre. Nem sikerült, mert va­lami előre nem látható nehéz­ség közbejött, összeadódtak mások kis késései, elszámítottuk magunkat, túlértékeltük teljesí­tőképességünket, nem jól szer­veztük meg a munkát, lusták voltunk. Hiszen megesett már: a meteorológusok derült, napos időt jósoltak, s néhány óra múl­va havazott. Az ilyesmi meg­esik. De miért kell egyes szer- ződésekből eleve papírrongyot csinálni? Nem lenne tisztább ügy kiteregetni kártyáinkat, ez van, így lenne jó nekünk, ezt rögzítsük a szerződésben. Ho ismeri pozíciónkat a partner, bizonyosan megértő lesz, még osztozik is gondjainkban. Tudom persze, ezt a bujócs­kát a hiánygazdálkodás terem- tette, amikor a késésekre min­dig magyarázatul szolgálhattak az „objektív nehézségek" és a „tervmutatók”. A hiány ma is megszüli ezt a „rugalmas” alapállást a szerződések meg­kötésénél. Nem minden meg­rendelő 1és megbízó ajtaja előtt állnak sorban a szállítók és a kivitelezők, a teljesítés csúszhat, a határidő nyúlhat. A szerző­désszegés szankciói? Kötbér? — Nevetséges. Semmis kis összeg, nem szólva arról, hogy okkor ki szállít, ki lesz a kivitelező? Vagyis: a szerződésben nyugod­tan lehet lódítani is. MOTORKERÉKPÁRJÁT AZONNAL rendszámtáblával és forgalmi engedéllyel VEHETI ATI KÉT BUKÓSISAK AZ AJÁNDÉK 125 ems feletti motorkerék­párhoz. OTP-ügyintézés helyben. ÁFÉSZ 53. SZ. MŰSZAKI BOLT Pécs, Rákóczi út 53. sz. Telefon: 10-471. t

Next

/
Thumbnails
Contents