Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-23 / 161. szám
T973. funfus 23. DUNANTOll N APIO A sok is — kevés Pécsett Hat és fél ezer lakásigénylő Mitől nő az igénylők száma Ui lakás, úi igény? Pécsett hallatlanul sok lakás épült az elmúlt két évtizedben, de ha ezt egy másik számhoz hasonlítjuk, egyértelmű az a megállapítás, hogy a sok is — kevés! íme a számok. 1971. május 1-én — az új lakásügyi jogszabályok bevezetését közvetlenül megelőző igényfelmérés szerint — Pécsett 5041-en vártak lakásra. Év végére 5693-ra emelkedett a számuk, egy évvel később pedig már 6442 volt a lakósigénylők száma. Mintha közben nem is építettünk volna lakásokat! Pedig többszáz új lakást adtak át e másfél év alatt Pécsett, s ekkor születtek meg a Kertváros első új utcasorai is. A számok tükrében Mielőtt az okok boncolásába mélyednénk, feltétlenül érdemes hivatkoznunk néhány olyan viszonyszámra, amelyek lakásépítésünk helyzetét tényszerű megvilágításban mutatják. Mindenekelőtt: Pécsett 1972-ben 1632 lakás épült összesen. (E szám ne tévesszen meg senkit, hiszen ebben a lakósmennyiségben van az előző évi nagy lemaradás is! A továbbiakban mégis ezzel a számmal kell operálni, így a mutatószámok is szebb képet mutatnak a valóságosnál.) Ha az újonnan épített lakások számát az 1971. évi lakásállományhoz viszonyítjuk, az arány 3,6 százalék. Ugyanez Győrött 4,7, Szegeden 3,9. Az ezer főre jutó lakásépítési mutató Pécsett 9,6, Győr esetében ez 13,9, Szegedében pedig 10,8. Feltétlenül vizsgálni kell a lakásállomány növekedését a népesség növekedésének tükrében is. Pécsett a népesség 2,6 százalékos növekedésével szemben a lakásállomány mindössze 1,6 százalék volt. Szegeden azonos arányú volt a növekedés, Debrecenben és Győrött viszont a lakásállomány növekedése meghaladta a népességszám növekedését. Az ötödik nagyváros, Miskolc kimaradt az összehasonlításból, mert az — bár nálunk jóval több lakást épít — Pécshez hasonló cipőben jár. Ami pedig a lakásigények növekedésének pécsi számait illeti, érdemes jobban azok mögé nézni. A lakásigénylők körében változatlanul az állami bérlakások iránt a legnagyobb az érdeklődés, hiszen a lokáshasználatba- vételi díj ellenére is ez a legolcsóbb. Hasonló az érdeklődés a tanácsi értékesitésű lakások iránt, az igénylők száma talán valamivel jobban emelkedik ebben a kategóriában, mint az előzőben. Ugyanakkor'kevesebben pályáznak oz OTP öröklakásokra. Nem tudni, hogy az időközben megjelent kormány- határozat, amely a munkások lakásépítési törekvéseinek támogatásáról intézkedik, milyen hatással van Pécsett, de az tény, hogy e téren feltétlenül többet kell tenni. Meg kell azonban jegyezni, hogy itt vannak még tisztázatlan pontok, de erről később lesz szó. Egyre több a fiatal lakásigényig Figyelemreméltó, hogy a lakásra várakozók között emelkedett a fiatalok aránya (70%) és több az igénylők között a termelést közvetlenül irányító műszaki és a fizikai munkás, mint korábban. Örvendetesnek minősíthetjük azt is, hogy fokozatosan csökken a régi lakásul statisztika évről évre javul Balesetmentes aratást! Több ezer gép a földeken — Mit lehet tenni az óvórendszabályokon túl? Új házak sora a Szigeti úti lakótelepen Fotó: Szokolai igénylők száma, ami azt a helyes törekvést dicséri, hogy mindenekelőtt azok jussanak új lakáshoz, akik erre — egyéb, alapos indokaikon kívül — a sokéves várakozás miatt is rászolgálnak. 268 a nyolc évnél régebbi és 1566 a négy—nyolc éves lakásigények száma. Csak e két kategóriában lévők kielégítésére is legalább három esztendőre lenne szükség — a mai lakásépítési ütem mellett —, ha nem merülnének fel egyéb olyan okok, mint az életveszély, a város kiemelt felsőfokú központ jellegéből adódó és a város fejlesztését közvetlenül szolgáló egyéb kötelezettségek stb., amelyek a 6442-ben nincsenek is benne. Mitől szaporodik a lakásigénylők száma T Végtelenül egyszerű lenne azt válaszolni, hogy a város lakosságának növekedésétől. Ez azonban csak részben igaz. Pécs lakossága erőteljes ütemben gyarapszik, elsősorban a vórosbaköltözés következtében (a tényleges népességszaporulat — sajnálatosan — csak kis szerepet játszik ebben). Ez a gyarapodás dinamikusabb, mint a korábbi fel- tételezés, aminek alapján Pécs a lakásépítési keretszámokat kapta. Ki gondolta volna 1971 elején, amikor megismertük a népszámlálás adatait és örültünk annak, hogy Pécs lakossága 145 ezer fő, hogy 1973 elején már a 160 ezer felé járunk. Bizonyára senki ném számolt azzal, hogy a korábbi években tapasztalt dinamikus fejlődés tovább tart, s talán az ebből fakadó óvatosság is közrejátszott óbban, hogy Pécs az eredetileg tervezett 8 ezer lakás helyett csak 4400-ra kapott állami támogatást 1971—75-re. Ha a város oz eredeti tervet valósíthatja meg, ma bizonyára másképp állunk ... Lakások a jövő érdekében Egyáltalán nem elhanyagolható tényező az sem, hogy Pécs kiemelt felsőfokú központként funkcionál, aminek jelentős lakásgazdálkodási vonzato is van, s amivel talán nem is számolnak kellőképpen. Pécs kapott műszaki főiskolát, de az oktatógárdát saját lakáskerete terhére kellett letelepítenie. Megkezdi működését a fogorvosi kar, de az ehhez szükséges lakásmennyiség még nem ismert. Ilyen és hasonló célokra évente csaknem száz lakást kell számítani, s ez mindenképpen a lakossági keretet csökkenti. Mondjon le hát a város ezekről a lehetőségekről? Semmiesetre sem, hiszen ezek jelentik Pécs jövőjét, ehhez pedig áldozat kell. (Csak kérdés, hogyan látják az áldozatot azok, akik drága albérletben, egészségtelen, életveszélyes lakásban laknak?) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy egyes gazdasági megfontolások önmaguk termelik a lakásigényeket. Tavaly, tavalyelőtt szép számmal épültek Pécsett 37 négyzetméter alapterületű kislakások azzal a céllal, hogy minél több a lakás, annál több a megoldott probléma. Az újmecsekaljai Csü-lakások bizonyítják, hogy ez nem járható út. A mostani kislakások is azt mutatják, hogy oz elgondolás nem volt sikeres. A beköltözők legtöbbje nyomban új lakásigényt adott be, s ezt el kellett fogadni, hiszen egy-két gyerekkel nem lehet tartósan berendezkedni olyan lakásban, ami gyermektelen házaspárnak, vagy magános személynek felel meg. Jó volna, ha ilyen lakások mindaddig nem épülnének Pécsett, amíg a város az egyedülálló lakásigénylök kielégítésére nem gondolhat. Mielőtt külön beszélnénk egy nagyon speciális pécsi indokról, hadd említsük meg, hogy az állami erőből épülő lakásoknak csupán egyharmada megy a közvetlen lakossági igények kielégítésére, kétharmada a város fejlesztésével és a város rendezésével kapcsolatos problémák megoldását szolgálja. Az elsőről mór szóltunk, a másodikról ezután kívánunk beszélni. (A cikk második részét vasárnapi számunkban közöljük.) Hársfai István Szinte nincs is nyár gabona- tüzek nélkül — tavaly csak o tarlóégetésből eredő tüzek félmillió kárt okoztak a megyében — de baleset nélkül sem, A gabonafélék tűzvédelmére, jövő évi kenyerünk megóvására, ért hetően számos körlevél és köz lemény hívja fel ezekben a na pókban a mezőgazdasági üze mek vezetőit, dolgozóit. Á nyó rj csúcsmunka az aratás előtti kötelező munka- és egészség védelmi oktatást viszont ren delet írja elő. Mivel a nyári betakarítási munkák veszélyes munkák — ilyenkor szinte az egész gépparkot mozgósítani kell, s óriási mennyiségű terményt szükséges megmozgatni, szállítani — végzésük fokozott —losságot kíván. A megye baleseti statisztikái az erő- és munkagépekkel dolgozók szenvedik el a balesetek 16—17 százalékát, s a rakodási munkák közben keletkezik a balesetek 12 százaléka. Ez az arány viszonylaq nem túl magas — érdekességként kell megemlíteni, hogy a legtöbb baleset az állatokkal foglalkozóknál fordul elő, de a súlyosabb, csonkulóssal vagy halállal végződőket mégis a gépek okozzák. Az aratásra igen nagy gépi erőt, 3 ezer traktort — ebből 2500 vesz részt a közúti forgalomban — közel ennyF pótkocsit, 500 tehergépkocsit mintegy 600 gabonakombájnt és 200 járvabálázógépet mozgósítanak oz üzemek. Mindez mór önmagában is óvatosságra int. Nagyobb elővigyázatosságra figyelmeztet a nyújtott műszak is. Aratásban meg kell hosz- szabbítani a munkanapot, mert egy napos késedelem is óriási Az éltető víz (4.) A hazai vízgazdálkodás fejlesztése Hazánkban kormá nyzati szintű szerv irányítja és gondozza a vízgazdálkodást. Az Országos Vízügyi Hivatal hálózatának dolgozói, szakemberei, egyre gyarapodó technikai, gépi felszereléssel körültekintő tervek alapján irányítják víz- gazdálkodásunk fejlesztését. A kisebb és nagyobb vízügyi beruházások részei a mindenkori ötéves népgazdasági terveknek. A Minisztertanács időről-időre megtárgyalja a vízgazdálkodás helyzetét, a tennivalókat és meghatározza az elvégzendő feladatokat. A kormány legutóbb ez év januárjában hozott határozatot a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányelveiről. A harai vízellátás alapvető célja, hogy 1985-ig az ország valamennyi lakosa egészséges ivóvizet kapjon. Ennek megfelelően nagy iramban fejlesztik a városi vízhálózatokat és tömegesen épülnek a községi kisebb vízművek. Ez a fejlesztés már számol azzal, hogy hazánkban az ivóvíz igény 1935- ben napi 3,8 millió köbméterre becsülhető. Természetesen a távlati tervezés figyelemmel van a fejlődő ipar növekvő vízigényére is. Az ipar vízszükséglete 1985-re várhatóan eléri a napi átlagos 21 millió köbmétert. A vízigények kielégítésére, a jelenlegi, mintegy 600 millió köbméterre tehető felszíni tároló térfogatot 1985-re, kereken 2 milliárd köbméterre szükséges növelni. E nagy építkezés-sorozatnak egyik álló mása a közelmúltban felavatott Kiskörei Vízlépcső, amelynek tárolótere kereken 400 millió köbméteres. A tiszai tervekben szerepel egy Csongrádnál megépítendő víztároló, amelynek befogadóképessége megközelítően 200 millió köbméternyi' lesz, A vízlépcsők megépítésével lehetővé válik a Tiszántúli Alföld kedvező vízgazdálkodása A víztárolók kiegészítéseként megépülő csatornarendszerek- | kel megoldható a mezőgazda- ! sági területek öntözése és a I terület iparának vízellátása I egyaránt. J E tervek megvalósítása sok munkával jár; tulajdonképpen az alföldi vízkészletek nagymér- I tékű területi átcsoportosítását , kell elvégezni. A már meglévő Keléti Főcsatorna révén a Ti- j szóból vizet juttatunk a vízhió- | nyos Körös-völgybe. Hasonló célt szolgál a Kiskörei Vízlépcső Nagykunsági Főcsatornája, illetve a Maros vízét vezeti majd át az Alföld vízhiányos területeire. A vízügyi tervezők még előbbre látnok: A Tisza-völgy- ben az 1985. utáni vízigények kielégítéséhez szükségessé válik a Duna-Tisza Csatorna megépítésével a Dunából a Tiszába történő vízátvezetés. De nem maradt ki a tervekből a dunántúli rész sem. A Duna és a Dráva vízrendszerében elsősorban a Balaton térségében van szükség vízpótlásra. A Balaton vízszinttortása és a Sióvölgyében tapasztalható vízigények a Drávából, illetve a Rábából történő vízátvezetéssel elégíthetők ki. Hazánk vízrajzi helyzetéből } adódik, hogy nagy terveinket nem egyedülállóan, hanem nemzetközi egyeztetésekkel, Kooperációkkal valósíthatjuk meg. Hazai vízrendezésünkhöz kapcsolódnak azok a létesítmények is, amelyeket az ideérkező folyók felső szakaszain a szomszédos orszáqok hoznak létre. Még nagyobb a szerepe a nemzetközi összefogásnak a ví- ziutak hajózásában. A Tisza a magyar szakaszon létesült és a jugoszláviai Növi—Becsejí vízlépcső megépítése utón végig biztonságosan hajózható lesz. A közeljövőben megépül a Dunát a Rajnával összekötő csatorna, s így a vaskapui duzzosztórendszerrel együtt olyan víziót aiokuf ki, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel. E víziutaknak fontos szerep jut majd a nagyarányú és gazdaságosabb áruszállításban. E nagy tervek megvalósításához sok ember alkotóereje szükséges, A munkálkodás célja és értelme, hogy megóvjuk és saját hasznunkra fordítsuk egyik legnagyobb kincsünket, az élet nélkülözhetetlen elemét, a vizet. Horváth László terméskiesést okozhat az üzemnek és az országnak, A nyári hőségben hamarabb ellankad a figyelem is, könnyebben megvan a baj. Az előkészületi gépszemlék jelentőségét épp oz adja meg, hogy minden gép abszolút üzembiztosán álljon munkába, hogy a védőberendezések mindenütt a helyükön le. gyenek. Az új traktorokat ma már védőkeretekkel hozza forgalomba a kereskedelem, s rendelet van rá, hogy 1975-ig az üzemek kötelesek réqi traktoraikat is ilyen védőfelszereléssel ellátni. A keret, melyet több traktorra szerelnek fel, a traktor felborulása esetén megvédi a vezetőfülkét az össze- zúzódástól s a benne ülőt a nagyobb sérülésektől, életet ment. Bármilyen megnyugtató is azonban a qépek műszaki állapota, üzembiztonsága, g munka lázában előadódó veszélyekkel a dolgozókat meg kell ismertetni, Ezek a veszélyek megelőzhetők és el is háríthatok, ha az óvórendszabályokat még a 'zokásosnál is lelkiismeretesebben betartják, A nyári mezőgazdasági balesetvédelemnek azonban van egy szociális, ellátási összefüggése is. A megfeszített: munkában elfáradt, és a hőségtől, tűző naptól megviselt aratók, kombájnvezetők, vagy szállító munkások hűsítő italokkal való ellátását nem írja elő ren. delet, Ez mégsem pusztán emberi kötelesség, jóval több annál, egyik fontos eszköze a nyó. rj balesetek megelőzésének. Az üzemek feladata aratóik ellátásáról gondoskodni, a hűtött üdítőitalok választéko ma már elég nagy, semmi sem indokolja, hogy sörrel, vagy borral frissítsék fel az aratókat, ezzel fokozva az amúgy Ls meglévő baleseti veszélyt. Bár a baleseti statisztika 1969 óta fokozatosan javuló helyzetet műtőt a megyében, 1972-ben méq mindig 1333 mezőgazdasági baleset, ezen belül hat halálos baleset fordult elő, $ a kiesett munkanapok száma meghaladta a 36 ezret. Nem árt erre is gondolni, most az aratás küszöbén, y A Baranya megyei Vízmű Vállalat komlói üzemvezetősége FELVÉTELRE KERES ESZTERGÁLYOST Fizetés megegyezés szerint jelentkezés: a vállalat központjában, Komló, Kossuth L u. 9. HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓJÁT MEGVESZI A «CSt KlttíNDElTSIQB P“ts. Furs» Sándor tt. é. Nyitva : í—15 óráig. stotnbalon: 8—12.30 óróig, vétel«eladás »bizományi értékesítés ■ Lakásiaénvek és lehetőséaek
