Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-21 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXX. évfolyam, 159. szám 1973. június 21., csütörtök Ára: 80 fillér Az r/SZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Brezsnyev és Nixon rakéta fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyal Az SZKP főtitkára szenátorokat fogadott és ismertette a szovjet külpolitika céljait Parafáitok a két ország közötti szerződést A TARTALOMBÓL Semmisnek nyilvánították a müncheni egyezményt Drámai küzdelem Kossuth-banyán Két halálos áldozata van a bányatűznek Megkezdetnek Pécsett az irodalomtanitási napok Felavatták a bari ifjúsági tábort PMSC-győzelem Komin Csehszlovákia és az NSZK rendezi kapcsolatait Az Egyesült Államokban hivatalos látogatáson lévő Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Mixon, az Egyesült Államok elnöke a Sequoia nevű elnöki jachton kirándulást tettek a Potomac folyón. Képünk a Sequoia indulásáról készült Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke kedden’ délután a washingtoni Fehér Házban kétórás munkaülésen vitatta meg a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A csúcstalálkozó e második hivatalos ülése közép-európai idő szerint az éjszakai órákban ért véget. A munkaülés után Brezsnyev | és Nixon, az elnök jachtján sé- | tahajózást tett a Potomac fo- j lyón, közben folytatva eszmecse- | réjüket. Ezután helikopteren az elnök vidéki rezidenciájára, a fővárostól 65 mérföldre lévő Camp Dovidbe repültek és folytatták kötetlen beszélgetésüket. Az éjszakát a két államférfi ugyancsak Camp Davidben töltötte. Az elnöki rezidenciában folytatódott szerdán a harmadik munkaülés. f Brezsnyev és Nixon keddi tárgyalásainak késő délutáni időpontja szerepet játszott annaí a barátságos légkörű munkaebédnek, mindkét részről szívesen fogadott hosszúra nyúlása, amely 20 szenátort — közöttük a szenátus külügyi bizottságának tagjait — látott vendégül az SZKP KB főtitkára washingtoni szálláshelyén, a Fehér Házzal á tel - lenben lévő 'Blair Houseban. A hosszantartó eszmecsere alkalmával Leonyid Brezsnyev részletesen kifejtette a béke és a nemzetközi biztonság szilárdítására irányuló szovjet külpolitika célkitűzéseit. A főtitkár értékelte o szovjet—amerikai kapcsolatok 1972 májusa óta történt alakulását. — Nem kívánom régebbi kap- ] csolataink történetét boncolgatni, de most — és ez meggyő- j ződésem — kapcsolataink új történelmét formáljuk. Ezt annál is inkább állíthatom, mivel az elmúlt esztendő bebizonyította helyességét a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezésére irányuló politikának, amelyet a Richard Nixonnal való moszkvai találkozásunk eredményeként aláírt okmányok rögzítenek. — Ezt a politikát — folytatta j Brezsnyev — tovább kell szilár- | dítani és fejleszteni. A jelenlegi j szovjet—amerikai tárgyalások j •álja éppen ez, nak a szocialista országok is. „Megelégedéssel szögezzük le, hogy az európai béke -szilárdításának eszmeje támogatásra talált Franciaország, az NSZK és más nyugat-európai államok kormányánál" — hangoztatta a főtitkár. Leonyid Brezsnyev kijelentette: igen jelentős volt az a tény, hogy az Egyesült Államok elnöke és szenátusa támogatta az európai biztonság eszméjét. Ez pozitív szerppet játszott' a helsinki előkészítő találkozó során. Az Európában állomásozó fegyveres erők és a kontinensen elhelyezett fegyverzet csökkentésének kérdését érintve 8rezsnyev megemlítette, hogy ezt a qondolatot a Szovjetunió vetette fel. Ma már megvan a közös megegyezés az e témával kapcsolatos tárgyalások folytatására. Ezeket a tárgyalásokat — mondotta az SZKP főtitkára — nyugodt légkörben tárgyszerűen és valamennyi ország biztonsága érdekeinek figyelembevételével kell megtartani, A nemzetközi problémák között Leonyid Brezsnyev külön megemlítette a vietnami háború befejezésének kérdését, — Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, amely aláírta a Vietnammal kapcsolatos párzsi konferencia záró-jegyzőkönyvét, szigorúan betartja a jegyzőkönyvben foglaltakat. Elvárjuk — mondotta —, hoqy ugyanígy járjon el a megállapodás többi résztvevője is. Leonyid Brezsnyev a beszélt getés során arra is kitért, hogy a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom szilárdítása szempontjából rendkívül fontos a kulturális értékek cseréje, a kölcsönös tájékoztatás, a turisztika kiszélesítése. Természetesen csak akkor — fűzte hozzá — ha kellőképpen tiszteletben tartják az egyes országok törvényeit, hagyományait és szokásait, síkraszállt amellett, hogy bővítsék az érintkezéseket az amerikai és a szovjet parlament között. Mint hangoztatta, nagy jelentőségű lenne az is, ha kapcsolatok jönnének létre a két orszáq szakszervezetei között, t (Folytatás a 2. oldalon) * Brezsnyev nagyra értékelte a kedden alóírt négy új megállapodást, amely — mint mondotta . — a kölcsönösen előnyös szovjet—amerikai együttműködés szféráját bővíti. Közölte hallgatóságával, hogy újabb fontos megállapodások vannak készü-i lobén, amelyek a többi között a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdését is érintik. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hangoztatta, hogy az új kapcsolatok kialakításában nagy szerepet tölt be az amerikai fél — az elnök és az amerikai kongresszus — konstruktív magatartása. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésével foglalkozva Leonyid Brezsnyev kijelentette: az együttműködés ezen a síkon nagy lehetőségeket biztosít mindkét fél számára, abban az esetben, ha ez az együttműködés átfogó, hosszútávú lesz, és kizárja a diszkriminációkat. — Egyesek országainkat — a fogalom sajátos értelmében — szuperhatalmaknak nevezik, amelyek állítólag összeesküvést szőnek más országok érdekei rovására — mondotta a főtitkár. — De vajon mindaz, amiben Moszkvában megállapodtunk, és az, amit most itt vitatunk, okoz-e valamilyen kárt más népeknek? Ellenkezőleg, a szovjet—amerikai kapcsolatokban elért haladás a lehető legkedvezőbben befolyásolja °z általános helyzetet, javítja o nemzetközi légkört, szilárdítja a békét, és a nemzetközi biztonságot. Brezsnyev a továbbiakban európai problémákkal foglalkozott. Mint mondotta, Európa fejlett gazdasággal rendelkező .kontinens, ahol óriási kulturális értékek halmozódtak fel. Mégis, ezen a kontinensen robbantak ki a történelem leg- szörnyübb háborúi, köztük a két világháború. Fontos tehát, hogy Európa népei békében éljenek, ne kelljen aggódniok gyermekeik sorsáért, az új nemzedékek jövőjéért. Éppen ezek a célok állnak a Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának középpontjában, Ennek érdekében fárodozBohuslav Chnoupek csehszlovák és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán délben Bonnban parafólta a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló szerződést. Ezt megelőzően a bonni külügyminisztérium szóvivője bejelentette: a két küldöttségvezető megállapodott abban, hogy a családegyesítéssel, a rokoni látogatásokkal és a turistaforgalommal foglalkozó kísérő dokumentumot a prágai aláírásig megszövegezik. A kedd esti munkavacsorán Chnoupek, illetve Scheel ilyen értelmű utasításokkal látta el küldöttségének az ezeket a kérdéseket tárgyaló okmány megszerkesztésével megbízott tagjait. A parafálást követően Bonnban nyilvánosságra hozták a szerződés szövegét. London: Az angol külügyminisztérium szóvivője szerdán üdvözölte a csehszlovák-nyugatnémet vi* szonyt normalizáló szerződést. Kijelentette: ez a fejlemény szükségszerűen erősíti a biztonságot és általában az európoi stabilitó st KS/D. NAPLŐ. TELEFOTO Szerda délben Bonnban parafáitok a csehszlovák—nyugotnémet kapcsolatok normalizálásáról szóló szerződést. Képünk: Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter nyugatnémet kollegájával, Walter Scheel-el a parafálás után. Kicserélték az NDK—NSZK szerződés okmányait A szerződés csütörtöktől életbe lép Szerdán délelőtt Bonnban Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bohr nyugatnémet államminiszter rövid ünnepség keretében kicserélte a két német állam kapcsolatainak alapjairól szóló szerződés ratifikált okmánya it. Az alapszerződés ezzel csütörtökön 0 órától — a 10. cikkely értelmében „a megfelelő okmányok kicserélését követő naptól” életbe lép. Az okmánycsere a kancellári hivatal Gobelin-termében folyt le, ugyanott, ahol annak idején a parafálásra is sor került. KS/D. NAPLŐ. TELEFOTO Miközben Leonyid Brezsnyev Nixon elnökkel Camp Davidben tárgyalt, szerdán Nikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter George P. Shultz amerikai pénzügyminiszterrel o két ország gazdasági kapcsolatairól folytatott eszmecserét, (Képünk.) A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés egy bevezetőből és tíz cikkelyből áll. A szerződésben a két állam a béke megőrzéséért viselt felelősségéből, a» európai enyhüléshez és biztonsághoz való hozzájárulást célzó törekvésből és & történeti adottságokból indul ki. Az NDK és az NSZK „normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz létre egymással" —, hangzik az első cikkely. A két állam a második cikkelyben leszögezi, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett célokat és elveket fogja követni, különös tekintettel valameny- nyi állam szuverén egyenlőségére, c függetlenség, önállóság és területi integritás, az önrendelkezési jog tiszteletben tartására, az emberi jogok és a megkülönböztetéstől mentes politika megőrzésére". A szerződés harmadik cikkelye megszabja, hogy az NDK és az NSZK, az ENSZ alapokmányának megfelelően, „vitás kérdéseit kizárólag békés eszközökkel oldja meg és tartózkodik az erőszakkal való fenyegetéstől, vagy az erőszak alkalmazásától". Megerősítik ,,a köztük fennálló határok sérthetetlenségét most és a jövőben, és kötelezik magukat területi integritásuk korlátlan tiszteletben tartására". A bevezető ezzel összefüggésben leszögezi, hogy „valamennyi európai állam határainak sérthetetlensége, a jelenlegi határaik közti területi integritásuk és szuverenitásuk tiszteletben tartása a béke alapvető feltétele". A szerződés harmadik cikkelyéhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv értelmében a két állam kormányainak megbízottaiból bizottságot létesítenek, amely „a két' állam meglevő határjelzéseit felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, megújítja vagy kiegészíti, továbbá kidolgozza a határvonalra vonatkozó szükséges okmányokat”. A szerződés további cikkelyei szerint „a két német állam egyike sem képviselheti a másikat nemzetközi téren, s nem tárgyalhat annak nevében”. Az NDK és az NSZK előmozdítja majd az európai államok közötti békés kapcsolatokat, és hozzájárul az európai biztonsághoz-és együttműködéshez, nemkülönben támogatja a nemzetközi biztonságot célzó fáradozásokat a fegyverkezés korlátozásért és a leszerelésért. A szerződő felek „abból az alapelvből indulnak ki, hogy mindkét állam felségjoga saját területére korlátozódik. Mindkét állam tiszteletben tartja a másik függetlenségét és önállóságát bel- és külügyekben egyaránt". A két állam állandó képviseletet cserél, amelyek a kormányok székhelyén működnek majd. Az NDK és az NSZK egyetért abban, hogy a „jelen szerződés nem érinti az általuk korábban megkötött, az őket érintő kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat”. 1
