Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-20 / 158. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. június 20. JOBB ELHELYEZÉST! Sok bosszúságot oíroz o gépkocsivezetőknek c Bem utco déli sarkán elhelyezett KRESZ-tákla, melyet nehezen lehet észrevenni. Jobb lenne, ha az árkádokon kívül helyeznék el. Áz épületóriások között I hagyjanak színfoltot Köszönet az önzetlen segítségért A kertvárosi új lakótelepen j május 26-án, szombaton fél 7 | tájban kézbesítettem az újságo- j kát. Nagy volt a szél és az új- I Ságokkal teli kis kocsimat fel - i borította. A több mint 500 da- | rab, szanaszét repült. Arra jött ! a VC 93-17 rendszámú ÉPFU-s i j kocsi és a benne ülő két férfi — j látva szerencsétlenségemet — j segített az árokból és különbö- ; í zö helyekről az újságokat össze- i J szedni. Nem tudom mi lett volna \ velem, segítségük nélkül. Ezért, j ezúton szeretném megköszönni a két fiatalember önzetlen, de I számomra sokat jelentő segít­ségét, emberségét. Forró Józsefné, a 82. sz. körzet kézbesítője. A Szalai András utca 2. és [ 6-os skámú házak között, az ! óvoda bejáratával szemben, ! mintegy 11x12 méteres terület j í beépítetlenül maradt Jelenleg j két hirdetőtáblán kívül semmi j sincs a gondozatlan területen. Az illetékesek információja sze- j rint o területet a tanács be I akarja építtetni, leivel a terű- j létén számtalan közműakna van, csak lábakon álló épületet emel­hetnek, tehát az alsó szint csak lépcsőház, illetve az óvodához való átjáró árkád lenne. Saj­nos, a környező házaknak udva­ra, játszótere nincs. Érthetetlen j számomra, hogy a néhány éve épített házak közé, most utólag, miért kell ilyen szükségmegol­dással beszúrni egy házat, ká­rosítva az ide néző lakásokat is. Különböző fórumokon sok szó esik az úgynevezett zöld terüle­tekről, játszóterekről. Miért nem lehet az új városközpontban ezt a kis területet meghagyni pár pihenőpaddal, növényzettel el­látva, Bízom abban, hogy az újság hasábján a szerkesztőség megtalálja a módját, hogy az itt lakók kérése és közérdekű javaslata az illetékes szerveknél meghallgatásra találjon. Többek szerint a szép, de egyhangú épületóriásoknak nem válna hátrányára ennyi színfolt. Dr. Marton Ilona Jogi Á iami házból társasház?! ■k tanácsadó L D.-né termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy részére mennyi szülési szabadság jár és ennek letelte után kérhet-e gyermekgondozási segélyt. A termelőszövetkezeti tagokra vo­natkozó rendelkezések — 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet 100 § (1) bek. értelmében a termelő­szövetkezetben tagként rendsze­resen dolgozó nőt — szülés címén «—HÚSZ H E T I S Z A B A D S Á G illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghosszabbít­ható. Ugyenezen rendelethely a (3) be­kezdésében szabályozza a fizetés nélküli szabadság engedélyezését az alábbiak szerint: a szülő nő kéret mére a termelőszövetkezet vezetősége a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljá bál, annak harmadik életéve betöltéséig fizetésnélküli sza­badságot KÖTELES biztosítani. Meghatározzák a jogszabályi fen delkezések azt is, hogy mely szülő nőt kell készpénzszolgáltatásban ré­szesíteni. A 6/1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet 143 §-a szerint szülés cí­mén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben ré­szesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszekban a részére megálla­pított munkát, vagy ennél keveseb­bet, de legalább az évi 100 tíz­órás munkanapot teljesítette. A szülési szabadság húsz hetén belül egy munkanapra járó segély összege a szülést megelőző egy évi időszakban elért részesedés egy nap­ra eső részének 75 százalákánál ke­vesebb és 100 százalékánál több nem lehet. A gyermekgondozási segély meg­állapítása iránti kérelmet a szülő nőnek a termelőszövetkezetnél kell kérni, ahol a fizetésnélküli szabad­ság egyidejű engedélyezése mellett állapítják meg. N. J. olvasónk kérdezi, hogy o lakásrendelet tartalmax-e a lakásról történő lemondással kapcsolatban va­lamilyen előírást. Igen! Az 1/1971. (II. 8.) Korm, sz. rendelet 86 §-a a lemondással kap­csolatban részletesen rendelkezik a következők szerint: A bérlő a lakás- bérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivé­telével — a HÁZASTÁRSA, egyerieságbeli rokona, örökbefoga­dott, mostoha- és nevelt GYÉR M E K E , örökbefogadó, mostoha- és nevelő SZÜLŐJE, továbbá a vele legalább hat hónap óta, állandó jelleggel eqyüttlakó TESTVÉRE és ÉLETTARSA javára lemond­hat. Ugyancsak lemondhat a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról a) állami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, b) nem állami lakás' esetében pe­dig 'a bérbeadó javára is. A jogszabályi előírás szerint o le mondáshoz a kedvezményezett — aki­nek a javára a lemondás történik — elfogadó nyilatkozata szükséges. Ál­lami lakással rendelkező szerv a Ja- vára. szóló lemondást — ha a jog­szabály másként nem rendelkezik — köteles elfogadni. A lakásbérleti jogviszonyról érvé­nyesen csak ÍRÁSBAN és akkor lehet lemondani, ha a) a lemondáshoz az, aki — meg- Gresedés esetén — a lakásra igényt tarthat vagy annak bérlőjét kijelöl­heti, továbbá — tartási szerződés esetén — az eltartó, valamint b) a házastárs, gyermek, szülő, stb. javára történő lemondáshoz ta­nácsi bérlakás esetén a ^ '"siiqy i hatóság, nem állami lakás < ..én pe­dig o bérbeadó HOZZÁJÁRULT. Szőnyeg- és lakástextilbolt Kertvárosban a Templom téren! I Több olvasónk kéite szerkesztősé­günket, hogy közöljünk tájékoztatást I o bérházak lakásainak társasházzá való átalakításának (ehetőségeiről, ; milyen rendelet szabályozza az álla- J mi tulajdonban lévő házak lakásai- | \ nak meg vásárol hatását? Ezzel kapcso­latban megkértük dr. Palotás Géza elvtársat, a Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat igazgatási osztályvezetőjét, hogy j részletesen tájékoztassa olvasóinkat. „A 32/1969. (IX. 30.) Korm. sz. rendelet és annak végrehajtásáról szóló 16/1969. (IX. 30.) EM—MEM- PM számú együttes rendelet tartal­mazza az állami tulajdonban állá házingatlanok elidegenítésének sza­bályait. Elidegeníthető az az ingatlan, ame- lyikoen nincs 12-nél több la<as. A ren­delet korlátozó intézkedéseket is tar­talmaz az iiyen ingatlanokra és pe- j aig nem idegeníthető el a müermek \ jellegű épüset, városrendezési terv 1 miad 10 éven oelül lebontásra kerülő, | továbbá ugyancsak 10 óven belül j közérdekű fedtasx.ná>ásra kerülő. Az elidegenítésre kijelölt ingatlanodat a tanács vb. hagyja jóvá vállalatunk felterjesztése alapján. A vásárlás lé­nyege tehát az, hogy a bérlő beje­lenti INXOZ részlegünknél vételi szán­dékát, vállalatunk megvizsgálja, hogy elidegenítésre kerülhet-e az ingatlan és amennyiben igen, úgy jóváhagyás­ra a vb. elé terjeszti. Jóváhagyás után az ingatlant társasházzá alakít­juk, ami azt jelenti, hogy az ingat­lanban levő minden lakás önálló te­lekkönyvi ingatlanná válik, majd fel­értékeljük és vételre felajánljuk a benne levő lakónak. A lakónak elő­vásárlási joga van és a vb-határozat szerint csak a benne lakó veheti meg, kivéve azt az esetet, ha az illetékes szervek o lakót elhelyezik a lakásból és így az megüresedik. Erre azonban a moi lakáskörülmények miatt nincs lehetőség. A rendelet értelmében az ingatlan vételára az álfalunk felértékelt ősz- j szeg egybormada, tehát mondjuk pél- j dóként 180 000 forintra értékelünk egy lakást, akkor 60 000 forint lesz a vételár és a vevő ennek az összeg­nek o 10 százalékát, vagyis 6000 fo­rintot köteles a szerződés aláirásá- j val egyidőben megfizetni. A fennma- I radó vételárhátralékot a vevő évi 3 százalékos kamat melleit 25 év aiatt ' fizetheti meg. Amennyiben a vétel­árat egy összegben, illetőleg a hátra­léknak az előírtnál rövidebb törlesz­tési idő alatt egyenlíti ki, úgy a vevőt árengedmény illeti meg. Tévedések elkerülésére szükséges­nek tartom közölni, hogy már a le­írtak alapján is, de a hivatkozott Vendeletek szelleméből is kitűnik, hogy a lakással nem rendelkezők ily módon nem tudnak lakáshoz jutni, mivel á!*alában csak o lakásban lakó bérlő vásárolhatja meg a lakását, , Tehát csak az jelentkezzék vevőnek, aki olyan ingatlanban lakik, amelyik­ben nincs 12-nél több lakás, nem : műemlék és előreláthatóan 10 éven belül nem esik a városrendezési terv- [ Az illetékesek „Összkomfort Illetékes szakembereink hely­színi vizsgálat során megállapi- [ tották, hogy a 39-es dandár u. | 5/p sz. épület vízellátása az I adottságokhoz mérten biztosi- j tott. Mindkét nyomásfokozó szi- I vattyú üzemképes, jó állapotú, I a karbantartás megoldott. A két szivattyú — o levélíró állításával ellentétben — nem j párhuzamosan van beépítve. A szivattyúk közül mindig csak az Sellyén a sajtüzem szennyvize néhány ellenőrző aknán visszo- duzzadva, elöntötte a lakók kert­jeit és kifolyt az utcára is. A tényről egy lakó bejelentése ! alapján értesültem. Az ügyet ki- i vizsgáltattam. A vizsgálat idő­pontjában a sajtüzem már el­végeztette a szennyvízcsatorna tisztítását és a szennyvíz lefolyás már zavartalan volt. Nem érdek­telen viszont, hogy mi okozta a csatorna eldugulását. A tisztí­táskor a stop helyéről döglött baromfi és egy rossz gumicsiz­ma került elő. Ezeket a lakók dobálták a csatornába a fent említett tisztítónyílásokon keresz­tül. Ismét leszögezem, hogy a bejelentés jogos, de a tokák ne csak panaszkodianak, hanem vizsgálják meq, kik azok o lakó­társak, okik a sajtiizem szenny­vízcsatornáját szemétgyűjtőnek használják és az ilyen felelőt- j len magatartás kerüljön szembe a közösség megítélésével. Dr. Piszér István járási főorvos, Siklós, j A Sellyéi Sajtüzem szennyvíz- ; csatornájának dugulásával kap­csolatban a Baranya megyei Tejipari Vállalat üzemvezetője. I Keszthelyi József is hasonló tá­jékoztatást küldött. Egyben kö­zölte, hogy a vállalatuk a jövő­ben is eleget kíván tenni a szennyvezeték rendben tartásá­nak. Ugyanakkor bejelentette, hogy a sellyei üzemük is betár­sult a sellyei kommunális szenny­vízhálózat építésébe, éppen azért, hogy annak elkészülte utón a panaszolt hálózatot fel­számolhassa. Addig is kéri az érintett lakosság közös összefo­gását, támogatósát. „Gyermekeinket már nem merjük kiengedni. f ! válasza \ — víz nélkül" egyik üzemel, a másik bizton­sági szerepet tölt be, valamint karbantartás idején biztosítja a zavartalan vízellátást. A karban­tartással kapcsolatos kifogás szintén nem helytálló, ugyanis a hydroforral ellátott épületek körzetekbe vannak osztva és körzetes szerelőpár munkaköri feladata — függetlenül a meg­hibásodás bejelentésétől — kör­zetének ellenőrzése és a kar­bantartás elvégzése. A nyomásfokozók csak akkor üzemelnek, amikor a városi víz- nyomás nem kielégítő. Ez eset­ben az alagsorban elhelyezett tartályból nyomják a vizet az emeletekre. Ha a víznyomás oly kicsi, hogy az üzemelő szivattyú a tartályt teljesen kiüríti, a szi­vattyúmotor automatikusan ki­kapcsol és csak a feltöltődés után kapcsol be újra. így elő­fordul, hogy az épületben 20— 30 percig nincs víz. E folyamat ismétlődhet mindaddig, míg a víznyomás eléri legalább azt a szintet, ami a tartály feltölté­séhez elegendő. Az éoületben felszerelt egyedi qázbojlerek működéséhez meg­felelő víznyomás kell, időszakos vízhiány esetén — természete­sen — nem üzemeltethetők. Szakembereink megvizsgálva néhány bojlert, megállapították, hogy azok erősen vízkövesek, el­szennyeződtek. Karbantartásuk időszerű, ami a bérlőre tarto­zik. Bencze József, a PIK igazgatója. Leveleink nyomában család ivóvíz nélkül" A Dunántúli Napló február 14-i számában jelent meg a fenti cím­mel a Bródi Sándor utcai lakók ivó- vizproblémájáról szóló cikk, amelyre néhány nappal később biztató választ kaptunk a Városi Tanács épitósi- és közlekedési osztályától: ,,Osztályunk o Mecseki Szénbányák építési üzemével kivitelezési szerző­dést kötött és február 19-én meg is kezdték a vízvezeték földmunkáit, me­lyet az érvényes szerződés szerint má­jus 30-ig befejeznek." Ugyancsak biztató volt a Víz- es Csatornamüvek főmérnökének nyilat­kozata, amely szerint o földmun­kák és csöfektetések után késedelem nélkül hozzáfoghatnak a vízbekötés­hez. Ami az Ígéreteket illeti, a földmun­kák és a nyomóvezeték lerakása már megtörtént, de értesülésünk szerint csak 12 családhoz kötik be a vizet. Kérdésünk: mi lesz a sorsa a még visszatéve 24 családnak, mert érdek­lődésünkre a Víz- és Csatornaművek il letételeitől őzt o választ kaptuk', hoow ez utóbbira nőm kaot—k meg­rendelést. Ezek szerint a múltkori cikk j I nyomán csak bnnvit értünk el, hogy a 36 családból 12-en jutnak vízhez. Félreértés ne essék, mi ezt n«m sói- j nóljuk tőlük. Hi «Ten velünk együtt Ők ] is sokáia nélkülözték a vizet, de mi ; is uavanannv*! fizetünk o tele'árt. } Nyilvánvaló hőt, hoav szeretnénk v-We eovértelmfi választ, de sokkal i inkább vizet kapni az illetékesek­től. 26 aláírás í A fevé'ben említett cikkünk i meqielenése után valóban űqv [ nézett ki, hoqy közel két éves huzavona véqére pontot tehe- i ! tünk. Erre vallott mindenekelőtt a földmunkákkal és csőfektetés- j sei menbízott Mecseki S^énbá- i nyák építési üzemének bravú­„Harminc . rosan gyors munkája is, hiszen I I a vállalt határidőnél csaknem I | egy hónappal előbb átadták a I terepet a Víz- és Csatornamű- : vek szerelőinek. De sajnos az „átvétel” már korántsem volt ilyen katonás, mert azóta csu­pán két házba kötötték be az ivóvizet. Nem csoda hát, hogy a lakótelepen szárnyra kelt a találgatás, hogy a két szeren­csés háztulajdonos, vajon mi­ve' „érdemelte ki” e megkülön­böztetett előzékenységet, amikor szinte valamennyien egyidőberi nyújtották be azonos kérelmüket a Vízművekhez. De omint mondották, talán még ennél is érthetetlenebb volt i számukra az, amikor a nyomó- 1 vezeték gyors elkészülte után j minden szó, illetve magyaiázat nélkül abbamaradt a munka legjava; a két zsákutca bekö­tése. Ugyanis az elkészült nyo- I móvezetékből csak az útmenti j 12 családi ház vízszükségletere lutja, ami csupán egyharmada az igénylőknek. Ami pedig a reklamációjukra kapott választ illeti, időközben ez is módosult, mert a fenti le­vél beküldése óta a Vízművek vezetői megkapták o két zsák­utca bekötésére vonatkozó meg rendelést o Városi Tanács ille­tékes osztályától. E ezzel egyút­tal az is „tisztázódott", hogy e megrendelésre miért csak most került sor, amikor a lakók véle­ménye szerint „egy füst alatt” ezt is elvégezhette volna annak­idején a bányászok építöbri- gádjo. Egyszerű oz oka. A Városi Tanács illetékes osztályának az e célra fordítható keretéből csak az említett nyomóvezeték kiépítésére futotta, s mint mon­dották, ezért nem rendelték meg a további munkákat. Nos, ez a válasz némiképpen ellent­mond a korábbinak, mert feb­ruárban ez még úgy hangzott el, hogy az anyagi fedezet biz­tosítva van és a csőfektetések után már csak a Víz- és Csa­tornaműveken múlik az oly rég­óta esedékes ivóvíz bekötése. Ez utóbbihoz kapcsolódott ugyancsak annakidején a Viz- | müvek főmérnökének hasonlóan biztató válasza is, ami szerint a nyomóvezeték lerakása utón „rajtuk" nem fog múlani a be­kötések mielőbbi befejezése. De lám. azóta ez az ígéret is mó­dosult, noha közrejátszott eb­ben egy nemvórt akadály is. Hári József, a Víz. és Csa­tornaművek termelési és szol­gáltatási osztályának vezetője szerint, ma sem rajtuk múlik az ígéret valóravóltása. — Ami az említett két csa­ládi ház soronkivüli bekötését illeti, ez esetben szó sem volt bármiféle protekcióról is, — mondotta. — Annyi volt az egész, hogy a két háztulajdo­nos maszek úton szerezte be a bekötéshez szükséges alkatré­szeket, A többi, vagyis az ugyancsak ebben a sorban föl­épített ház is közvetlenül a már elkészült vízvezeték nyomvona­lán helyezkedik el, tehát elvi­leg semmi akadálya nem lett volna a bekötésnek. De a gya­korlatban sajnos igen, mert az ehhez szükséges kengyeleket többszörös sürgetésünkre sem kaptuk meg eddig a kereskede­lemtől. Amint mondotta, merőben más problémájuk van a két zsákutca nyomvezetékének ki­építésével. — A megrendelést túl későn kaptuk meq ahhoz, hogy még ez évre be is tervezhessük, s így csak a jövő évben lesz szabad kapacitásunk a kivite­lezésre. Keddig rontja a városképet? A József Attilo utca és Megyeri út környékén lakók már küiönoöző fotumokon es alkalmakkor több- ízben szóvá tették, hogy meny­nyire 'ontja a városképet a Me­gyeri út és József Attila utca I találkozásánál az építőktől visz- j szahagyott tatelep. Időközben — igen komoly költ- I séggei — megépült és a közel- ! jövőben átadásra kerül egy szép, | korszerű ABC áruház, mely előtt változatlanul ott éktelenkedik a ' már sokszor kifogásolt fatelep. i Tudomásum szerint az épitö Vál­lalat arra hivatkozik, hogy a te- | lepre a későbbiekben, — a kö­zelben épülő 22 emeletes ház építé­sénél — lesz szükség. A magas- | ház kivitelezése a közeljövőben | j nem indul meg, de ha meg is ■ ; kezdődne, a Madách utca és Me­gyeri út között kihagyott széles területen, mely különböző, in­kább lirr.-lomnak mondható építési | anyagokkal van részben elfoglal­va, — még bőséges tárolási lehe­tőség van a faanyagok részére is. A kornyék lakóinak kívánságát I is kifejezve, várom az illetéke­sek sürgős intézkedését. Bakucz Béta A KRESZ-tudó patkány A 39-es dandár úti gyalogátkelőnél történt az eset, A túlsó járdán han­gos gyerekricsajtól kisérve egy jól­fej lett, vagy ha úgy tetszik egy ,,kon- dis" patkány futkározott kétsége- esetten a srácok gyűrűjében. Aztán úgylátszik észbe kapott, inert egy­szerre csak faképnél hagyta a böl- lenkedő társaságot és átfutott as innenső oldalra. De nem akárhol ám, hanem a zebra kellős közepén igye­kezett egér-, pontosabban ,patkány utat" nyerni, — magának, a gép­kocsivezetők nem kis álmélkodására. Olyannyira, hogy egy Zsiguli vezetője „udvariasan" le is fékezett, hogy szabad átvonulást adjon a KRES~- tudó négylábúnak. Talán mondani sem kell, hogy a Járókelők közölt milyen nagy izgalmat, derültséget keltett az ..intelligens" patkány. Csupán én, e sorok írója hökken­tem meg egy pillanatra, ami nem csoda, mert a patkány pont a lá- bamfején át folytatta további útiát o közeli csatornanyílásig. Nos, ez as általános derültséget kiváltó sztori csak az én számomra végződött lúd- bőrözö emlékké, amit egy kis rosz- szaléssol így is összefoglalhatnál: egy intelligens patkánytól, ame y ilyen jól ismeri a KRESZ-t igazán el­vár hattá m volna egy kis- illemet . . • M. Tamás 39-es dandár u. 5/p OLCSÓN JÖTT! OLCSÓN MEGY! Olajtároló hordónak is alkalmas permetezőié toroló fém­hordó 185 literes 215,— FORINTÉRT Pécs, III., 39-es dandár út 2/c. olagsor. Amíg a készlet tart Persze volna egy lehetőség arra, hogy még ez évben le­fektessék a vezetéket, de mint mondotta, — ehhez az kellene, hogy a lakosság is hozzásegít­sen legalább a földmunkákkal. Ezek szerint tehát két válasz­tás marad a Bródi Sándor ut­caiaknak. Egyik, ha megvárják a jövő évet, mert ez esetben nem lesz szükség a társadalmi munkájukra, viszont jónéhány , hónapon át, — beleértve a téli hónapokat is, — viz nélkül ma­radnak. Ami pediq a fentebb javasolt rövidebb utat, vagy le­hetőséget illeti, ennek is meg­van a fonákia, amelyre egyéb­ként a levelükben is céloztak: „Mi nem sajnáljuk tőlük (már mint a 12 szerencsés családtól azt, hogy minden társadalmi munka nélkül vízhez jutnak) de mi is ugyanannyit fizettünk a telkekért mint ők". Végül némi reménysugárként még annyit, hogy qondoíták er­re a Vízműveknél is, mert eqy lágyon kicsi „kaput" azért nyitva hagytak. Kilátásba helyez­ték, hogy a nyári főszezon után, ha csak eqv-két naDos léleg­zethez (értsd — szabad kapa­citáshoz) jutnak, ez esetben sor kerülhet arra, hoqy méq ez év végéig, — minden ellenszolgál­tatás nélkül, — eleget teqyenek a Bródi Sándor utcaiak régi és jogos kérésének. P. GY. I

Next

/
Thumbnails
Contents