Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-19 / 157. szám
9*73. június 19. ■-*-----------------------DUNANTOLI NAPLÓ Tejből és tejtermékből önellátók vagyunk Fő célkitűzés a belső fogyasztás növelése Tejiparunk helyzete és távlatai Beszélgetés Nagy Istvánnal, az Országos Tejipari Tröszt vezérigazgató-helyettesével A múlt év júliusában hozott és ez év január 1-vel életbelépett 1025-ös kormányhatározat a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tette meg mezőgazdaságunk egyik központi feladatává. A határozatban foglalt különféle ár- és egyéb intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az ágazat jövedelmezőségére. Az intézkedéseknek a termelésre gyakorolt hatását elsőként a tejipar érzékelte, amelynek az egész országot behálózó 88 tejüzemében naponta megmérik a reggel és este beérkező tej - mennyiséget. A napi, heti es havi tejnyilvántartasok a tröszt budapesti Akadémia utcai központjában futnak össze az egész országból. A többcsatornás értékesítést a tsz-tejfeldolgozók működését is figyelembe véve az ipar szerepe a tej felvásárlásában és feldolgozásában, es természetesen az ellátásban még ma is meghatározó. Nagy Istvánnal, a tröszt gazdasági igazgatójával folytatott alábbi beszélgetésünk során arra kívántunk választ kapni, hogy a kormány intézkedései nyomán milyen általános helyzet alakult ki a tejiparban s milyen fejlesztési feladatokkal kell a jövőben szembenézniük. Köztudott, hogy o kormány intézkedése már 1972 második felében éreztette kedvező hatását. A tehénállomány korábbi csökkenése országoson megállt s megkezdődött a létszámemelkedés. Egyidejűleg emelkedni kezdett a tehenek átlagos tejhozoma is. 1973-ban ez o kedvező tendencia várhatóan csak fokozódni fog. Mindez, hogy érintette a tejipart, emefkedett-e és mennyivel emelkedett o felvásárolt tej mennyisége, s hogyan alakult a feldolgozás, és a fogyasztás? A tejtermelés a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalva hihetetlen gyorsasággal megemelkedett. Az év első négy hónapjában 9,7 százalékkal, vagyis 16,3 millió literrel vásárolt fel több tejet az ipar, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A helyzet az, hogy ma már kapacitás gondjaink vannak, amelyek az év előrehaladtával csak fokozódnak. Az idén és ezt már éves tervünk elkészítésénél is így kalkuláltuk, a tavalyinál 90—100 millió literrel több tejet kell felvásárolnunk. Vajtermelésünk a tavalyi 17 700 tonnáról 20 500 tonnára, sajttermelésünk 22 300 tonnáról 26 200 tonnára emelkedik, porított tejtermékből pedig 2550 tonnával gyártunk többet a tavalyinál. Mindez már önmagában is nehéz helyzetet teremtett az iparban. Március, április hónapban valamennyi tejüzemünkben bon jobban elmaradunk mint azt jelenlegi életszínvonalunk indokolná. Mit kíván tenni a tejipar a fogyasztás növekedéséért, s járható út-e a tej — tejtermék export az átmeneti feleslegek levezetésére? Az export és ezzel kezdem, az ágazat még mindig jelentős állami támogatás miatt hosszú távon nem járható út. Ma mégis folynak bizonyos exporttárgyalások, főként a sajtkivitelt igyekszünk növelni. A tavalyi 1500 tonnával szemben az idén 5300 tonna tehén- és juhsajtot szándékozunk a tervek szerint exportálni. Fő célkitűzésünk a belső fogyasztás növelése. Helyzetünk ma azért igen nehéz, mert a tej fogyasztói áremelése a húsfogyasztás felé terelte a keresletet mivel köztudott, hogy húsnál fogyasztói árrendezésre 1976 előtt nem kerül sor. Egyetlen lehetőség hogy az ipar termékei állandóan javuló minőségben, ízléses, korszerű csomagolásban, egyre bővülő választékban jussanak el a fogyasztókhoz, hogy megszűnjenek az ellátási fehér foltok az országban. E téren sokat léptünk előre, hisz a tej több mint 60 százaléka ma már eldobó csomagolásban jut el a fogyasztóhoz. Tavaly 230 újabb községet vontunk be a pasztőrözött tejellátásba s ezek számát az idén további 270 községgel növeljük. Most már 1200 felett van azoknak a korábban ellátatlan falvaknak a száma, amelyek ipari tej ellátásban részesülnek. A választékbővítés legfőbb akadálya jelenleg a csomagolóanyag-hiány. Pillanatnyilag 110 különféle cikket hozunk forgalomba, csak sajtból 62 félét gyártunk. Nemrég jelentünk mecj a piacon az Olympia, a Frankfurti és az Alpesi sajltai, mindhárom ún. kreaton fóliába van töltve. A vásárlók mindhá*'- mat gyorsan megkedvelték, nem is beszélve a pécsi tubusos Boci sajtról. Azonban pillanatnyilag nincs tubus. Nagy baj az ha a vevő megszeret egy új terméket s aztán hiába keresi a boltokban. Jelenleg is 5—6 új sajtunk áll gyártásra készen, a dobozhiány miatt azonban késik a forgalomba hozataluk. Külföldön járva gyakran találkozik a magyar turista olyan korszerű, ízletes, amellett higiénikus tejjel, tejtermékkel, amit nyilván itthon is szívesen megvásárolna. Gondolok itt az aszeptikus vagy steril tej és a tartósított tej forgalmazására. Mikor várható ezek megjelenése a hazai boltokban? Itt nyilván új gépek beszerzéséről is szó van, ami viszont e'vezet egy következő kérdéshez: milyen korszerűsítést tervez az ipar, egyrészt a kapacitás növelése, másrészt a tejtartósitás és teipor- gyártós fejlesztése érdekében? Az aszeptikus és a tartósított tej külföldön is meglehetősen bevezették a többműszakos tér- drága. Mi végeztünk már kai, . , , r . I lr,i rveievf nrvftrmt ft /V1 / llfftr f/t rfri. kormányberuházásaink állami támogatását az eredeti előirányzathoz képest 170 millió forinttal növelte. Ez tette lehetővé, hogy 1973- ban megkezdjük a szombathelyi és váci tejüzemek, a csornai és berettyóújfalui tejporgyárak építését és előkészítsük az új kaposvári és veszprémi tejüzemek beruházását. Emberi fogyasztásra kerülő tejporral már ellátjuk a belső keresletet. Az öt tejpor- gyár azonban nem oldja meg az állattenyésztés tejporszükségletének kielégítését. Amíg további gyárak építésére kerül sor, addig is sokat tehetnek az üze mek ha a fölözött tejet az eddiginél nagyobb arányban tartják vissza és használják lel az állatok etetésére. Ez enyhítene átmeneti tárolási gondjainkon is. — Rné — Á lakásprogram csak házgyárakkal valósítható meg Jók az építőipari export kilátásai Sajtótájékoztató az építőipari termelés gazdaságosságáról Az építőipar munkáját érintő közérdekű kérdésekre adott választ hétfői sajtótájékoztató ján Simor János építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes. A kérdések jelentős köre foglalkozott a házgyárak munkájával. Simor János miniszterhelyettes, többek között kijelentette, hogy jelenleg az ország házgyárainak kapacitását átlagosan 95 százalékban használják ki, ami más ipar termelőberendezéseinek kihasználásához viszonyítva kedvezőnek mondható. A most épülő negyedik budapesti házgyár az év végén már-megkezdi a próbatermelést, s a tervek szerint nem lesz gond a termékek elhelyezésével, gyakran elhangzik az a vád, hogy drágák a házgyári lakások. Kétségtelen, hogy még sokat lehet tenni a költségek csökkentéséért, s e feladat teljesítését célozza az az előirányzat, amely szerint 1975-ben már átlagosan ezer óra elegendő lesz a házgyári lakások építéséhez. így nem lehet kétséges, hogy az a termék, amely ezer óra alatt készül el, olcsóbb lesz, mint amelyiknek előállítása — hagyományos építési módszerrel — kétezer óráig tart. Sok szó esett a munkaszervezésről. A minisztérium hét szervezésfejlesztési útmutatóval segítette, hogy a vállalatok gondosabban készíthessék el üzem- szervezési terveiket. A beruházási egyensúly kialakulásávaj is mindinkább előtérbe került a Egyébként tavaly tíz-tizenkétezer j munka- és üzemszervezés kor szakmunkással többre lett volna szükség az építőiparban, hogy ha házgyárak nélkül kellett volna felépíteni az átadott új lakásokat. Simor János hangsúlyozta, hogy a házgyárakkal elsősorban, lakásokat építenek, s ha szabad kapacitás adódik, akkor használják ki különféle szál- lósjellegű épületek — motelek, diákszállók, szállodák — létrehozására is. Most készülnek azok a tervek, amelyek lehetővé teszik, hogy panelekből állítsanak össze bölcsődéket, óvodákat és iskolákat, s így a lakóteleppel egyidőben épüljenek fel a kommunális létesítmények is. melést. Ám az igazi problémát a fogyasztói áremelkedések nyomán bekövetkezett keresletvisz- szaesés okozta. Nekünk ugyanis kötelességünk minden liter eladásra kínált tejet felvásárolni, ém a feldolgozott termékek egy részét nem tudtuk értékesíteni, tárolási gondjaink keletkeztek. Szerencsére a fogyasztás már újra emelkedőben van. Sajtból már elértük a tavalyi értékesítési szintet s túróból és tejfölből is közeledünk e felé, tejből és vajból van még nagyobb lemaradás. Tejből az idén 9 millió literrel vajból 3000 tonnával kevesebbet tudunk belföldön értékesíteni. Le kellett állítani a vaj importot, ami tavaly még 5976 tonna volt, 1973-ban egy deka vajot nem hoztunk be külföldről. Ugyancsak leállítottuk a sajt és a tejpor behozatalt is. Elmondhatjuk, hogy az ország tej és tejtermékből önellátó lett. Ax elmondottakból kitűnik, hogy máris jelentkezik bizonyos tejfelesleg ami ugyan relatív többlet ma még és a fogyasztás alacsony színvonalával magyarázható. Az egy főre eső évi 110 literes — vajjal enyütt 130 literes — tej- fogyasztásban messze elmaradunk a fejlett európai országok mögött — Hollandiában 300 liter feletti, a közös piaci országok óttagában 250—200 liter a fogyasztás. S a lakossági igény fokozása, a keresletnövekedés azért rejtett torta- Mfc «■* aMg. mert tejfogyasztáskulációt, eszerint egy !iter tartó sított tej például 9 forintba ke mine a fogyasztónak ami nem tenné túlságosan vonzóvá. A sterilizáló berendezés beszerzése emellett nagyon devizaigényes, ugyanez vonatkozik a tejtartó- sító berendezésre is. Ettől füg- I getlenül e téren is előbbrelép- i tünk. 1973-ban megvásároljuk külföldről az első tejtartósító berendezést s megkezdjük a gyártását. Ami a műszaki fejlesztést it- I leti igen nagy programot kell | végrehajtanunk, ebben a most folyó ötéves tervben 1,7 milliárd forintot költünk beruházásokra. Ez lehetővé tette, hogy 100 százalékban áttérjünk az eldobó csomagolásra és a műanyag göngyöleg használatára, és bevezessük a műanyagos sajtérlelés technológiáját. Megkezdtük a , tejszállitó gépkocsipark korszerűsítését és fokozatosan áttérünk az olaj- és gáztüzelésű hőenergia felhasználására. A múlt évben üzembehelyezett beruházások értéke meghaladja a félmilliárdot. üzembe lépett a Nyíregyházi Tejporgyár, az Egri Tejüzem, a Gyulai Tejüzem, befejeződött a rákospalotai rekonstrukció és ütemesen halad a többi rekonstrukciós munka is. A szarvasmarha-program megvalósítása érdekében 1973-ban Az éltető víz (1.) Víz nélkül nincs élet Az éhségnél is gyötróbb kín J a szomjúság. A jóízű, tiszta j ivóvíz mindennapi szükséglete az embernek. De mit is nevezünk jó ivóvíznek? Nem a tiszta H20-t, amely tulajdonképpen a más anyagoktól mentes desztillált vízzel azonos; hanem az olyan vizet, amelyben oldott állapotban megtalálható sokféle ásványi anyag, ugyanakkor mentes mindenféle bomló szervesanyagtól, káros mikroorganizmustól és hőmérséklete 15 Celsius fok körül van. Csak ilyen vízzel élhet az ember, mert szervezetében az anyagcsere folyamatok az e vízben oldott különféle anyagokkal bonyolódhatnak le. Hasonló jelentősége .van a víznek az állati szervezetek fejlődésében és fennmaradásában is. Köztudott, hogy növényi élet sem létezhet víz nélkül. A növényekben az asszimilációs folyamathoz — amellyel gyökereiket, szárukat, leveleiket, virágaikat és termésüket felépítik — sok vízre van szükség. Kerti és szántóföldi növényeink vízigénye eltérő. Eszerint vízigényes, vagy szárazságtűrő kultúráknak nevezzük azokat. Ahhoz, j hogy egy kiló szárazanyagot hozzon létre a búza átlagosan 420, a burgonya 407, a rozs 685, o kukorica 340, a cukorGyakorlott autószerelőket azonnal felvesz Szövetkezeti Szállítási Váll. Pécs, Megyeri út S3. répa 400, a rostlen 820, a rizs 410, a lucerna 700 liter vizet „használ el". Gondoljuk csak meg: amikor megeszünk egy kiló kenyeret, e fogyasztásunk mögött 4—500 liter víz felhasználása áll, és akkor még nem is számoltuk azt a vízmennyiséget, amely a búzának tésztává és kenyérré való feldolgozásához szükséges. Ha valahol kevés a víz, akkor ez súlyos gondokat okoz a növény és állatvilág, valamint az ember életében. Ha pedig teljesen hiányzik, akkor megszűnik az élet lehetősége. A régmúlt történelemből tudjuk, hogy fejlett emberi civilizációk haltak ki vízhiány miatt, mert a föld sivataggá vált és nem juthatott táplálékhoz semmiféle élőlény. De éppen napjainkban vehettük hírül, hogy most is Afrika nagy területein a szárazság miatt a tenyésztett és vadon élő állatok százezrei pusztulnak el az ott élő emberek minden erőfeszítése ellenére. A világ más tájairól viszont időről időre olyan hírek érkeznek, hogy a víz bősége pusztít, ,nagy áradások formájában. Az élet szempontjából az a legkedvezőbb, amikor éppen annyi víz van, amennyi optimálisan szükséges. Ezt a tényt ismerték fel őseink, s ezért olyan helyekre — folyók, tavak, tengerek partjára — települtek elsősorban, ahol elegendő vízhez juthattak. Csak később, az emberiség szaporodása miatti kényszer hatására létesítettek településeket a víznyerés szempontjából kedvezőtlenebb térségeken is. Azt mondhatjuk tehát, hogy az emberiség legősibb ismeretei közé .tartozik a víz sze- j repe és jelentősége az élet j fenntartásában. E megállapí- I tásból az következik, hogy az j emberek évezredek alatt megtanulhatták, miként bánjanak, j zdálkodjanak a vízzel. De vajon megtanulták-e? Földünk vízkészlete csak első í pillanatra látszik korlátlannak. Mert ha leírjuk, hogy a tudó- j sok számítása szerint o földön található vízmennyiség másfél- milliárd köbkilométerre tehető — ez csakugyan mérhetetlennek tűnik. Am ennek a víznek valamivel több, mint 83 százaléka tengervíz. További 15.5 százaléka kőzetvíz, amelynek használatbavételéhez vízbányászati technológiára lenne szükség, Végeredményben tehát, az ember közvetlen létfenntartására a föld vízkészletéből alig több mint egy százalék marad, vagyis megközelítően 15.5 millió köbkilométer. De még ennek a vízkészletnek számottevő részét is leköti az állandó jégtakcyó; tehát a folyókban, patakokban, tavakban, a talajban és a föld légkörében jelenlévő és az emberi élet számára legközvetlenebbül hasznosítható édesvíz- készlet nagyon is korlátozott mennyiségű. Az érem másik oldala: az emberiség szaporodásával, a civilizáció fejlődésével, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével mind több vízre van szükség. Víz kell a kohóknak, o vegyipari üzemeknek, a textilgyáraknak; víz kell a mezőgazdasági öntözéshez, az élelmiszerek feldolgozásához, a falvak és városok fejlesztéséhez. Az európai városok jelenlegi lakosonként átlagos napi vízfogyasztása 150 liter. Magától értetődik, hogv e használat során a tiszta víz szennyeződik, s az emberiség olyan gondok szerűsítése. A vállalatok jelentős részénél ugyanis a kapacitások átcsoportosítására volt szükség, s meg kellett változtatni a vállalkozási struktúrát is. Az építési kapacitás kihasználása érdekében nemcsak „testre szabott” feladatokat, hanerr* a vállalat korábbi munkáinak jellegétől eltérő építési megbízásokat is el kellett fogadniok. Ez a rugalmasabb feladatvói- Iclás tette lehetővé, hogy a vállalatok építési szerződésállománya lényegében az idén is eL érte a múlt évit. Érdekes témaként vetődött lel az építőipar export kilátásainak növekedése. Az ország exportjában az építőipar jelenleg nagyon szerény arányban, mindössze másfél százalékban részesedik. Tavaly 650 millió forintot jelentett az építési export. A beruházási egyensúly lehetővé teszi, hogy az építőipari export növekedjen, s emellett szól' a külföldön végzett építési munka nagyon kedvező devizaszerző hatása is. A számítások szerint 1975-ben a magyar építőipar körülbelül 1 milliárd forint értékű építési feladatot végez külföldön, elsősorban a szocialista országokban. Nyitás a napközi táborokban Három általános iskolában, o Tiborc utcai, a meszesi és a pécsbányatelepi általános iskolában tegnap megkezdődött az általános iskolai tanulók tábor jellegű napközi foglalkoztatása. A város szinte valamennyi iskolájából eddig mintegy 750 tanuló részvételével folyik a táboroztatás. A gyerekek reggel 8-tól fél 5-ig nevelők felügyelete mellett játszanak, sportolnak, kirándulnak, vetélkedőkön vesznek részt, és filmvetítéseket rendeznek a részükre egyebek közt a táborok nyári rendes megoldására kényszerül, ame- ! programjában. Ottlétük alatt a lyekről néhány évszázada még mit sem tudott. Horváth László (Következik: A vizek szennyezése és védelme) szokott napközis étkeztetésben részesülnek. A keretszámok o pécsbányatelepi kivételével nincsenek betöltve, így a nyár folyamán folyamatosan jelentkezhetnek még a napközire igényt tartó szülők. ENTRURMAN A SZEBBICSI! JŰinjSI.AUGUSZTUSI ES SZEPTEMBERI ELOFIZETESES LOTTOSZELVENYEIVEL ZSIGULIT CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYOK Ái NYERHET A SPORTFOGADÁSI ÉS LQTTO IGAZGATÓ SAG ES A CENTRUM ÄRUHAZAK KÖZÖS PÁLYÁZATÁN. AMkurAiATI FtlTSTtUK AZ EUOFIitrESES LOTTOSÍEIVEnyEK KATOUJé*.**. Í
